Somogyi Néplap, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-21 / 275. szám
/ öt év alatt ötvennégy kilo- méterrel gyarapszik a hálózat. A Dél-somogyi Erdő- gazdaság az erdőfeltárásban első az országban. A befektetés gazdagon kamatozik. Így lesz egyre olcsóbb és gyorsabb a szállítás. Idézek Németh igazgatótól egy mondatot: — Ekkora gondot még sohasem fordítottak az erdőre. A gondoskodás: az, hogy gépesítenek, hogy szakmát adnak az emberek kezébe, hogy megkövetelik az észszerűséget, hogy igazi otthonná varázsolják az erdei lakásokat, hogy a putrik helyére mutatós, szép házakat építenek, hogy jó pedagógusok vannak a településeken, hogy a darvaspusztai iskolából továbbtanulókra csodálkozva néznek, mert a darvasi kitűnő tanuló kitűnő marad a középiskolában és az egyetemen i« — bőségesen kamatozik. Szántód környékén, az öt esalád lakta Tótokilapon jegyeztem le Tóth László rakodómunkás szavait: építette meg a villanyhálózatot. Megérte? Hadd idézzek máshonnét választ: Kúrádon a fagyárt- mányüzemben beszélgettünk Mezőfi László szocialista brigádjának tagjaival. Megmutatták a bármelyik üzem díszére váló új étkezőt, a meleg vizes fürdőt és a mosdót. — Azt csak mi tudjuk, hogy mit jelent ez. És tessék elhinni, ha az ember érzi, hogy törődnek vele, szinte nem ismer lehetetlent. A tervek túlteljesítése és a terven felül megtakarított milliók mögött az embert kerestem. Zel- nik igazgató ezt mondja: — Menjenek el Ki bárapátiba, keressék meg Szent- györgy Mihály, ősz István, Barabás Ferenc vagy Nagybajomban Jüngling József- né, Egyed József vagy Karódon Horváth Ferenc szocialista brigádját... Németh . igazgató nem szólt semmit. Elénk tett egy kimutatást: » .. .százötven kiváló dolgozó ...« Aztán betessékelt a kocsiA vezető megmozdít egy kart, erre a motor durozsolni ke d. Pontosan két perc alatt ? I re kerül a hosszú rönk. — Ahányszor hozzáérek a villanykapcsolóhoz, mindig azt akarom mondani: köszönöm. Kanizsaberek-pusztán huszonkét erdészeti fogatos családja él. A gazdaság több százezer forintos költséggel ba, és elvitt Aszitó kerületbe, az 54 B erdőrészbe. Itt dolgoznak a darvasiak. A két nagy riválist: Kovács József és Németh József brigádja. Mind a két kollektíva ötször nyerte el eddig a szocialista brigád címet. Náluk már patinás ez a szó: munkaverseny. Németh József fakitermelő komplex- muhkacsapatá a felszabadulás huszadik évfordulójának tiszteletére 4500 köbméter fa kitermelését vállalta. 6025 köbmétert teljesített. Kovácsék sem maradtak le. Még a vasárnapokon is kijöttek valamennyien. Honnét a lelkesedés? Németh József válasza: — Mi valamennyien megtaláljuk számításunkat. Elég, ha egy dolgot mondok: átlagkeresetünk 2400 forint... Ebben a brigádban meg a másikban minden dolgozó őse erdei ember volt. Ebben a gazdaságban jegyeztem föl még egy követendő példát: Ügy szervezik a munkát évek óta, hogy a nyugdíjazás előtt álló emberek is megkeresik havonta az 1600—1700 forintot Lehet? Igen! És okosan is lehet dogoz- ni! A kaszói erdészetnek tizennégy kerülete volt. Gondolkodtak, számoltak és tettek. Ma négy erdészkerület van. Minden erdész a »helyére-« került. A szakmai tudás, a gyakorlat és a rátermettség mércéje szerint. Az átszervezés után azonnal csökkent az elszámolási és az adminisztrációs munka. A »régi-« időben naponta 130—140 munkahelyet kellett ellenőrizni. Ez lehetetlen volt. A termelés koncentrálása óta minden munkahelyen megvan az állandó szakmai ellenőrzés, csökkent a szállítás önköltsége, javult a baleset elleni védelem, nőtt a dolgozók átlag- keresete, huszonöt százalékkal csökkent az energiaköltség, tökéletesen kihasználják a munkaidőt és végezetül: emelkedett az egy főre jutó termelés. A fakitermelőknél például megháromszorozódott. Pedig a korábbi 150 helyett ma 40 munkás dolgozik a kitermelésben. Az egyik gondolkodó, Kiss István erdészvezető: — Ma már szinte nem is értjük, hogyan tudtunk azelőtt is jól dolgozni. A termelés ésszerű szervezése olyan lehetőségeket teremtett, amilyenekre nem is mertünk gondolni. Ma zöld út áll minden okos gondolat előtt. És ennek kézzelfogható, naponta Látható haszna van. A munkások valóságos mestereivé válnak egy-egy munkafolyamatnak... M indenkit foglalkoztat a jövő. Hogy mit lehetne még jobban, okosabban tenni. Az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet nagyatádi kísérleti á ló- másán tizenöt szakember vizsgálja az erdei talajok összetételét, a korszerű erdőnevelés és erdőhasználat legjobb módszereit. A cél: váljék igazán kinccsé az erdő! Ehhez a gépeken kívül egyre több olyan emberre van szükség, aki tisztában van a legújabb technikával. Az észak-somogyi gazdaságnak harmincnyolc szakmunkása és huszonkét tanulója van. A dél-somogyi erdészeteknél 138 dolgozó szerzett szakmunkás-bizonyít.ványt, most harmincán tanulnak. A szőcsénypusztai és a kö- zéprigóci erdőgazdasági szakmunkásképző-iskolákban 146 fiatal tanul szakmát Mindkét gazdaság vezetői és szakemberei sokat töprengtek a jövőn. Számításokkal igazolt elképzeléseiket papírra is vetették. Amikor a dél-somogyi gazdaság igazgatója elénk tette az erről szóló jelentést, így szólt: — Ezt ma már minden erzatallal szemben harmincötnegyven százalékos kihozatal is biztosítható lesz. Ez hét-tízmillió forint közötti többletbevételt jelent. Szavak: akarjuk, megoldjuk, biztosítjuk... Zelnik igazgató: — Olyan új technológiát vezetünk be, ami szinte forA* erdő és az ember. dészetnél ismerik. És azon vannak, hogy így is legyen ... A jelentés minden mondatát a jövő érdekében írták. Azért, hogy a »tízezer köbméteres« erdész jóslata valóra váljon. Mert lehet tenni, csak akarni kell. Lehet együttműködni, csak meg kell teremteni a föltételeket — Ma még szállítási nehézségekkel küzdünk. Ha ezt megoldanánk, szinte felbecsülhetetlen értékű lépést tennénk előre. Télen és egyéb, eddig kihasználhatatlan időben évente negyvenezer gépi órára tudnánk fog-' lalkoztatni a termelőszövetkezetek szállító járműveit. Ezzel egy időben tizenhatezer kézimunka-napra biztosítanánk lehetőségeket. Csak ez hét-nyolcmillió forint bevételt jelentene a szövetkezetnek. Egy másik terv a sok közül: — Azt akarjuk, hogy a termelőszövetkezetek erdeiben is szakszerű legyen a gazdálkodás. így a jelenlegi húszszázalékos iparifa-kihoA szőcsénypusztai szakmunkásképző-iskolában hetvenegy fiatal tanul. Az erdészetek által szerződtetett tanulók lesznek a jövő gépkezelői. radalmasítja a szállítóét. A szálfás rakodás bevezetésével a döntés után azonnal a helyszínre szállíthatunk. Becslésem szerint az értékesítés folyamatossá tétele után tízmillió forint hitelünk szabadul fel évente. Németh Vilmos: — Fölmértük az erdészettel kapcsolatos iparfejlesztés lehetőségeit. Javasoltuk, hogy létesítsenek Somogybán egy száraz eljárású cserfarostüzemet. Az üzem két-háromszázi munkást tudna foglalkoztatni. A gyümölcs- és zöldségszállításhoz szükséges göngyöleget is készíthetnék a megyében. Már javasoltuk, hogy a marcali, a nagyatádi és a bőszénfai fagyártmányüze- mekben engedélyezzék gön gyöleggyártó részlegek létesítését. Napokon át jártuk az erdőt. Öröm volt látni az új utakat, a niagvszerű gépeket, a kunyhók helyére épített otthonokat és a gépek mellett az embert. Azokat akik szívük parancsa szerint dolgoznak, és megta lálják az erdei munkában számításukat; a mérnökö két, a technikusokat és r favágókat. Akik zöld utat biztosítanak minden ok gondolatnak, mert mi» előre akarnak lépni. Németh Sándor Fotó: Grábner Gyűl.-
