Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-09 / 238. szám
Somoggl Héplap íí MSZMP MrfívEi ÜitÖTTS ÁQ A MEGYEI TAM ÁCS LAPJA Életre szóló szerelem... Rajkintk sikere Budapesten Arkagyij Rajkán, az OSZSZSZK népművésze. Mi a titka Arlcagyij Rajkin népszerűségének? Erre a kérdésre kerestük a választ négy évvel ezelőtt, amikor a szó. jet vendégművész napoK alatt az ország kedvence lett Ezt kérdezzük most is, amikor együttesével, a Leningrádd Miniatűr Színház társulatával újra eljött Budapestre. Jobban ismerjük és jobban is értjük már művészetének céljait és eszközeit. Ezért talán a válasz is pontosabb. Rajkin si kerének okaira derít fényt minden szó és minden mozdulat, amely vendégeink produkcióját megkülönbözteti a hagyományos politikai kabaré magyar változatától. Rajkin mindenekelőtt színész. Már gyerekkorában a szeren forrná lás. az emberábrázolás lehetőségei izgatták. Igyekezett ellesni a kömyeze tében megfigyelhető emberek jellegzetes vonásait, majd sűrítve, karikírozva visszajátszani ezeket a vonásokat. Fellépett diákszínpadokon, műkedvelő együttesekben, később hivatásos színész lett. Ezután találkozott csak a leginkább testére szabott műfajjal, a pódium és a kabaré lehetőségeit egyesítő min iáit űr színházzal. A találkozásból életre szóló szerelem született. Rajkin a színész mozgásával, gesztusaival, hangutánzó tehetségével szinte újjáteremtette a műfajt, amelynek a Szovjetunióban ma leginkább az ő neve ad rangot. De ebben az ú] közegben is a színész dolgozik. Űj műsorában eljátssza például egy óvatos fiatalember történetét, aki nem mer házasodni, egyedül marad, és magányos öregségébe csak egykori szerelmesének unokáival való találkozása lop némi kis örömet. Négy rövid jelenet az egész, nincs se párbeszéd, se cselekmény, csupán zenei aláfestés segít a művésznek a lírai hangulatú képekben tetten érni egy félresik: lőtt élet szomorúságát. Néhány mozdulat, arcjáték, hangszín elég ahhoz, hogy elhitessen egy szituációt és egy embert. Hajhin nagy típuateremtő. Maszkkal, fintorral, pantomim kultúrából átvett mozdulatelemekkel és hangalakítással karikíroz. Megeleveníti az öreg professzort, a komisz bürokratát, a papucsként házimunkára fogott férjet, a felelőtlenül rosszhiszemű kispolgárt és a huligánt. Ahány figura, any- nyi találat. Telitalálat! Megismétli híres fregoli számát, egy jelenetben két szereplőt alakít. Másodpercek alatt bújik át egyik ember »bőréből« a másikba. Nemcsak maszkot és ruhát cserél, hanem megfigyeléseit szereppé formálva, szemvillanásnyi idő alatt képes átlendülni egyik jellemből a másik jellembe. Komédiázó kedve kifogyhatatlan, ám a mókázás, a kedves játékosság, egyéniségének varázsa csak hatásában spontán. Valójában minden, amit a színpadon mond és cselekszik, megszerkesztett, kiszámított. Arkagyij Rajkin tudatos, gondolkodó művész Szeretném ezt legalább egy példával bizonyítani. Négy évvel ezelőtti sikerét leginkább híres magánszámának. a »Válámi ván .. .«-nak köszönhette. Üj műsorában ezt kiegészítve ismétli meg. A parókás kispolgár szelídebb lett, valamivel tárgyilagosabb, ■ emiatt kevésbé ellenszenves. Nemcsak áriról beszél, amit Münchenben élő bátyja irt meg neki, hanem arról is, amit másik fivére Londonból üzent. Londonban sok minden jó van, látnivalók, autók, frizsiderek. Valami azonban mégis hiányzik. A meghitt otthoni környezet, a haza melegsége. Ezért üzeni a londoni fivér: »Válámi itt is ván, de nem az igazi...« A jellem és a szemlélet változását Rajkin következetesen végigviszi az egész jeleneten. Színre lépése pillanatától megértőbb a száj- nyitásairól, gesztikulálásáról, sunyi agresszivitásáról ismert figura iránt. A parókás kispolgárt ma sem szereti, de ábrázolásában érzékelteti: ő is változhat, okosodhat. Gondterhelt volt az MHS niklai alapszervezetének elnöke, Tóth István, amikor februárban a marcali járás MHS-elnöke ismertette a járási lövészcsapatok feladatait és a tavaszi bajnokság megindítását. — Nincs löterünk — gondolta az alapszervezet elnöke. — Így hiábavaló a fáradozásunk. Még aznap este összehívta az alapszervezet elnökségének tagjait, ismertette a feladatot. — Javaslom, hogy társadalmi összefogással építsünk lő- teret. Ha akarjuk, megvalósítható a terv. A tereplőtér építéséhez kb. 100—150 köbméter földet kell megmozgatnunk. Nem kevés munka ez. És ha figyelembe vesszük, hogy katonák is segítenek bennünket, akkor a többi már csak rajtunk és a tagságon áll. Elkészültek a lőtér tervei. Csaknem hat hónapon át — esténként és vasárnapokon — építették a lőteret, öregek, fiatalok, katonák. MHS- és KISZ-tagok. Október 3-án reggel katonazene jelezte az ünnepség kezdetét. Az MHS-alapszerve- zet elnöksége a lőtér avatását egybekötötte a járási 1 övész- bainokság utolsó fordulójának megrendezésével. A fordulós bajnokság után tömeges lövészet volt, mintegy százötvenen neveztek be. a gvőztesek értékes jutalmat kaptak. A kora délutáni órákban terített asztal fogadta a vendégeket Bozsek József, az MHS marcali járási elnöke értékelte a lövészcsapatok A LeningrádS Miniatűr Színház együttese tehetségesen, hatásosan valósítja meg vezetőjének elképzeléseit. Bátran hadakozik művészetének eszközeivel a fejlődést nehezítő fonákságok ellen. Célba veszi a bürokráciát, a műveletlensé- get, a gyávák felelőtlenségét, a hatalommal visszaélők kíméletlenségét és ostobaságát. Egyih-máaih jelenet hosz- szadalmasabb és érzelmesebb, mint szeretnénk. Ezek nézése közben sem feledkezünk meg azonban arról, hogy Rajkin és színháza mindig a jó ügyért, a társadalmi fejlődésért, igazságos, emberséges világunkért áll ki a porondra. idei munkáját, a tömeglövészetek végrehajtását. Elmondta, hogy a nyáron a tömeges lövészeteken több nünt kétezren ismerkedtek meg e szép sportággal. A lövészcsapatok közül kitűntek a marcali, a sávolvi, a niklai, a böhönyei alapszervezetek együtesei. A jól végzett munka után a legjobbakat oklevéllel jutalmazta a járási elnökség. A szombat délutáni utas- forgalmat hozzá kell számítani a készülődéshez. Ez azt jelenti, hogy jóval a vonat indulása előtt kell az állomásra érkezni — helyfoglalás végett. A várakozást és az utazást is olvasással szoktam hasznosítani. A Film—Színház—Muzsika meg az Élet és Irodalom a csemegém. Talán fáradtabb lehettem a szokottnál, hogy a vonat el- indultával letettem irodalmi lapomat, és inkább a tájat figyeltem. Egy-két megálló után kicserélődtek szomszédaim, munkások voltak többnyire. Egy fiatalember ült le velem szemben, tekintete mindjárt az ölemben fekvő »újságra« vetődött. — Szabad az újságot? — Tessék. Izgultam, mert éreztem, hogy csalódott a fiatalember. »Csak ne adná azonnal visz- sza« — járt a fejemben, ö lapozgatta, hátulról kezdte, aztán elölről, majd ösze- vissza. Az egyik cikkbe — a csökkent szellemi képességű gyerekekről szólóban — láttam, beleolvas. Talán egykét mondat után felém nyújtotta. — Ez olyan . nem nekem való — magyarázkodott —•, azt hittem, újság, ez igen magas... — Van benne szép novella is, vers — biztattam. Nem akartam megszedvén ültén visszavenni a lapot. Én éreztem a pírt az arcomon. — Meg hamar le is szállók — mondta. és visszaadta. Éreztem, hogv ez csak mentségkeresés, elbújás az olvasás erői. Beszélgetést kezdeményeztem. — Mit vor«* nlvomi?--- Az Újságot. A bír-’ m eg a beszélgetéseket a mezőgazdasági munkákról. — Miért épp azt? (Tudósítónktól.) Október 14-én a Buzsáki Népi Együttes és a MÉSZÖV vendégeként osztrák népi együttes érkezik megyénkbe. A vendégek Ausztria déli részéből. Ka- rintiából, az osztrák Alpok vidékéről hozzák el népük táncait, dalait és muzsikáját. Harmadízben látogat Somogyba a St. Veit-i népi együttes. Látogatásukat a buzsákiak a jövő év májusában viszonozzák. A vendégek somogyi tartózkodásuk idején meglátogatják Buzsákot, megnézik a kaposvári ruhaüzemet és a Megyei Könyvtárat. Három előadást tartanak »Üzenet az Alpokból« címmel. Az első előadás október 15-én lesz Csurgón. Itt az osztrák csoporttal a Csurgói Népi Együttes is szerepel. Az előadás előtt meglátogatják a Csokonai Gimnáziumot és a Napsugár Ktsz műhelyeit, ahol Ausztriának is készülnek ruházati cikkek. Október 16-án Barcson a fűrészüzemet, a la— Otthon is ezt beszélik. — Könyvet nem olvas? — Azt nem nagyon. — Hol dolgozik? — Az erdészetnél. Gépen vagyok. Lánctalpassal fákat irtok, tuskót szedek ki, és szántok. Hetente egyszer látja családját, egyszer beszél a feleségével, egyszer mondja azt is, ho»” »fiam«. Egy másik fiatalember kispuskát mutogat mellette, örömmel adja közre. »Viszem a fiamnak« — mondja. Az erdő lánctalpas fia — így neveztem el közben magamban a szemben ülő fiatalembert — gombát visz haza. — Tegna» már akartam szedni, de még nem volt. Ma már találtam. Igen gyorsan nő, óráról órára. Le is vette a nylonszatyrát, és megmutatta a négy-öt ki- sebb-nagyobb vargányát. Ugyanolyan örömmel, mint az a másik a kispuskát. Ez természetes is. Mindketten hazaviszik. és mindketten hetente egyszer... — Mit is olvashatott volna ez az ember az Élet és Irodalomban? Az életet ismeri, már amit megismerhet az erdőben és az újságból. Ismeri az életből, hogy munkáját jól megfizetik, hogy érvedül van, hogy szén az erdő, jó a csend, hetente egyszer él családi életet. hetente egyszer örülhet igazán. Az Élet és Irodalomban nem találta meg se ezt, az ő életét, se mások életét. Ap- iáét. anyjáét, a faluét, kicsi fiáét. Mélyet szippantok az ablakon bev'pédó friss levegőből. Jó erdei illat. — Akác ez — mondta az erdő lánctalpas fia. katosárugyárat és a Vörös Csillag Tsz-t látogatják meg a népi együttes tagjai, majd este a művelődési ház színház- termében a Buzsáki Népi Együttessel közösen adnak műsort. Október 17-én, vasárnap, Bu- zsák látja vendégül az osztrákokat. Itt szabadtéri színpadon mutatják be műsorukat. Érdekesnek ígérkezik a szüreti felvonulás, amelyen részt vesznek az osztrák kultúrcsoport tagjai is. Hazaindulás előtt a vendégek ellátogatnak Pécsre is. Belgyógyászkongresszus Hétfőn ktzdi meg tanácskozásait a Magyar Tudományos Akadémián a III. magyar belgy jgyász- kongresszus. A kongresszus előadásai egy főtéma, az amés-ztőszervek megbetegedése köré csoportosulnak. A négynapos kongresszuson Összesen 180 előadás hangzik el javarészt külföldi szakemberek részéről. P. R. I rippl-rönai-pAlyázat A S nogv mep'-' ei képzőmű észek YIX. őszi tárlatára ké'száztizeni t kép érkezett. A képző- és iparművészeti le torátus níevtagü zsűrije és a múzeum bíráló bizottsága együttesen értékeli a pályaműveket. Dersi Tamás Lőtéravatás Niklán Horányl Barna • « „Üzenet az Alpokból66 Osztrák népi együttes látogatása Somogybán SO fi OK Tilos a csók? Olvasom a Somogyi Néplap Tarka sorok-rovatá- ban, hogy egy rendőr a Balaton-partom csókolózó párra figyel föl, és melegen érdeklődik tőlük, vajon házastársak-e. Amikor közük, hogy igen, akkor így szól nekik: »Hát akkor miért nem otthon csókol óznak?« őszintén szólva zavarban vagyok: nem tudom — és bizonyára a Balaton-par- ton csókolózó párok ezrei sem tudták a nyáron —, hogy hazánk átvette az olasz törvényt, mely szerint nyilvános helyen — park, Balaton-part stb. — tilos a csók, s erre a rend éber őrei szigorúan ügyelnek. Kérem a Somogyi Néplap Szerkesztőségét, hogy a lap hasábjain részletesen ismertessék a rendeletet, hogy az embereket ne érjék váratlan meglepetések a jövőben, ha netán csókolózni szottyan kedvük a Balaton-parton. — po — * * * Tudatlanság Az anya a fiatalemberhez: — ön el akarja venni a lányomat. Miért nem beszélte ezt meg előzőleg velem? — őszintén szólva nem gondoltam, hogy ön is szeret engem. * * » Válasz A kémiatanár az órán a következő kérdést teszi föl az egyik tanulónak: — Mi történik az aranynyal, ha kitesszük a levegőre? — Ellopják. Követelmények Egy se fiatal, se szép »ügyfél« a házasságközvetítőhöz: — E0V gazdag, szép és intelligens nőt szeretnék feleségül venni... — S milyen az ön anyagi helyzete? — Munkanélküli vagyok, és egy fillérem sincs. — őrült lenne az a nő, aki önhöz feleségül menne! — Ez engem egyáltalán nem zavar. * *•» Mi a rosszabb? A színész beszélget a kritikussal: — A színész számára nincs rosszabb annál, amikor a későn érkezők jelenet közben megbontják a csendet. — Ennél csupán az rosz- szabb — feleli a kritikus —, ha a nézőteret elhagyva töri meg a csendet. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogv megvel Bizottsága és a Somo'jv megye) Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség? Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megye) Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca fi. \
