Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-08 / 237. szám

Somogyi Méplap MS'ZMP MERVE! BIZOTTSÁGA ESy6 MEGYEI TANÁCS LAPJ A ^őeti Mifrzas ktmimentát MINDENRE VAN MEGOLDÁS Gy ermekfogl a) kozások a művelődési otthonokban Ezek után mondja még valaki, hogy nálunk térdig ér a gaz! (Tudósítónktól.) Művelődési otthonaink fel­adata egyebek között a gyer­mekfoglalkoztatások meg­szervezése is. A pedagógusok és a szülők azonban néha idegenkednek a művelődési otthonok gyermekrendezvé­nyeitől, nem tartják jelentős­nek őket. Megfeledkeznek ar­ról, hogy a gyermekek neve­lésének is vannak sajátos is­kolán kívüli népművelési jel­adatai. Ilyenek például a könyvtár, a mozi, a múzeum, a színház, a különböző gyer­mekszakkörök és egyéb fog­lalkoztatások. Ez már jóval több, mint az iskolai oktatás tananyagának egvszerű kiegé­szítése. A népművelési intéz­mények rendszeres látogatása, az önművelés, a kulturált magatartás kialakítása, a fej­lett ízlés a művészetszeretet, a technikai jártasság és a praktikus ü'üressé» fejlesztése olyan feladatok, aVnelyeh^t önmagában az iskola nem ké­es megoldani. Éppen ezért a népművelők­nek, a kulturális bizottságok­nak megkülönböztetett figye­lemben kell részesíteniük a gyermeki ogl alkoztatásokat. Korszerű tájékoztató műsorok Mi lesz a Szabó családdal ? Hétfőn a Magyar Sajtó Há­zában tájékoztatót tartott a Magyar Rádió és Televízió. A tájékoztató műsorok iránt megnőtt igény azt mutatja, hogy az emberek tudni akar­ják — s minél előbb —, mi­lyen események történnek ha­zánkban és világszerte. Egy fölmérés szerint a tv- nézők második legkedvesebb műsora a tv-híradó. A rádió szerepe nagyobb e téren. Időbeni gazdagsága több híradást tesz lehetővé, A Kossuth Rádió tizenöt, a Petőfi öt, az URH két hír­műsort sugároz, ehhez hozzá­járul még az Esti Krónika és újabban a Reggeli Krónika. A híradó műfajban hosszú ideig nem versenyezhettünk a külfölddel. Hónapok óta azon­ban bizonyos képgazdagság tapasztalható. Az eurovíziós áramkörbe bekapcsolódva a híreket a nyugati televíziók­kal egy időben adjuk. A kép­gazdagodást segíti elő a szo­cialista országok között létre­jött körkapcsolás is. A rádió a saját tudósítók­kal előnyben van a tv-vel szemben. Egyik legsikerültebb hírvétele a Kennedy-gyilkos- ságról szóló volt. A washing­toni rádió riportere a Ken­nedy betegszobája melletti he­lyiségből egyenesadásban szá­molt be az eseményekről. Egy pap bement az elnökhöz, majd hamarosan kijött, és ennyit mondott: »Meghalt.« De az orvosok még nem állapították meg hivatalosan a halált, te­hát mi nem mondhattuk még be ez alapján a hírt. Három­négy perc telt el, amíg hiva­talosan is bejelentették a ha­lál beálltát, s a BBC-vel egy­szerre adtuk a hírt. A tájékoztató műsorok to­vábbfejlesztését követelik az igények. A rádió a Deli Kró­nika beállításának lehetősé­geit méri föl, a televízió a meglevő adásokat kívánja színvonalasabbá tenni. Szóra­koztató — politizáló tájékoz­tatást — ez a cél. Befejezésül a tv filmvásár­lásáról elmondta Haynal elv­társ, hogy újabb piacokat próbálnak felkutatni, elsősor­ban svéd és japán cégeket. Magyar filmsorozatot is ké­szítenek: a ßellö a pecsét­gyűrűn című bűnügyi regény­ből, és egyet a gyermekeknek is. Mi lesz a Szabó családdal? Várnai elvtárs szerint: »-Az idők végezetéig fog tartani.« P. Gy. Zöldségüzletet nyitott a tabi Egyetértés Tsz Napról napra emelkedik a forgalom Az elhatározás már a kora tavasszal megszületett, de igen sok akadályt kellett elháríta­ni, míg eljutott a tabi Egyet­értés Termelőszövetkezet ad­dig, hogy október elsején megnyithatta zöldségesüzletét. A helyiséget illetően voltak viták, nehézségek, és csak so­kára döntötték el, hogy a fő útvonal mellett, egy volt do­hányüzlet épületében kap he­lyet a szövetkezet. A vásárlók érdeklődéssel, szívesen fogadták az új bol­tot. Pénteken 400 forint érté­ket forgalmaztak, szombaton fél nap alatt 700 forint értékű áru kelt el, hétfőn csaknem 1000 forintra emelkedett ez az összeg, s kedden már a reg­geli órákban 700 forint gyűlt össze a kasszában. Ezek az adatok, úgy véljük, magukért beszélnek. Már az év elejétől úgy ké­pűitek, hogy a szövetkezet jól működő kertészete éven ke­resztül elláthassa áruval a boltot. Megtalálhatják a vá­sárlók a szükséges zöldség­félét; szép termést ígér a szö­vetkezet hat hold káposztá­ja, a fekete retek, a karalábé, s úgy számítanak, hogy zöld­paprikát szalma közt is tar­tósítanak, hogy minél tovább árusíthassák. Nem hiányzik az üzletből a gyümölcs sem. Ezt egyrészt a tizenegy hold vegyes termő gyümölcsösük­ből biztosítják, másrészt a szövetkezet tagjaitól is vesz­nek át termést, hogy minél bővebb választékuk legyen. S mivel pecsenyecsirkét is ne­vel a tsz, lehetőség nyílt ar­ra, hogy az új üzletben ezt is árusítsanak. Minden jel arra mutat, hogy érdemes volt a szövet­kezetnek fáradozni a boltért, ezzel is elősegítve a lakosság jobb ellátását I 300 000 forint gyógynövényekért (Tudósítónktól.) Megyénkben a földműves­szövetkezetek irányításával huszonkét községben vásárol­ják fel a gyógyító füveket. Az egyre fejlődő gyógyszer- ipar fontos alapanyagának összeszedésével Somogybán körülbelül ezer ember foglal­kozik. Ebben az évben előre­láthatólag 1 300 000 forint ér­tékű vadon termő gyógynö­vényt gyűjtenek össze. Nagy mennyiségű gyógvszer-a lap­anyagot vesz át a csur“AÍ a nagyatádi és a kaposvári fel­vásárló. Az idén a legtöbbet az aranyvesszőből, a bodzavi­rágból, a csalánlevélből és a hársfavirágból gyűjtötték. Jelenleg a csipkebogyó, a fe­hérbab-héj és a fehér fa­gyöngy a sláger. Számottevő értéket jelen­tenek a termeltetett gyógynö­vények is. Sajnos, az anya­rozsot a jég nagyrészt elver­te, így kevés a felvásárlásra váró mennyiség. Digitáliszból — amelyet a háztáji gazdasá­gok termeltek szerződésre — négy öt vagonnyit várnak. Jól sikerült az idén az édeskö­mény termelése is. A kü,bár­apáti tsz például egy holdról 8000 forint értékűt takarított be ebből a kevés munkát igénylő növényből. Helyes, ha a művelődési ott­honok társadalmi vezetőségé­ben külön foglalkoznak ezek szervezésével, irányításával. A helyi (tárgyi és személyi) lehetőségeket figyelembe vé­ve gazdag tematika és sok­féle forma között válogatha­tunk. Első helyen említhet­jük a szakköri foglalkozáso­kat. Irodalmi, művészeti, do- litechnikai, bélyeggyűjtő, sport-, filmbarát- és nyelvkö­rök szervezhetők az iskolások részére. Ezeket a kötöttebb foglalkozásokat jól kiegészít­hetik az egyéb, nem szakköri jellegű népművelési formák: a matinék, tv-műsorok, me- sedélelőttck, fejtörők, klub- foglalkozások, kirándulások, kiállítások, bábműsorok, kar­neválok stb. Igen jelentős szerepet kap a művelődési otthonokban az ifjúság zenei műveltségének emelése. A ze- netanfolvamok, ifjúsági zene­karok, hangversenyek s a ze­nei ismeretterjesztés egyéb formái is mind ezt szolgáü- ják. A gyermekfoglalkoztatások­kal kapcsolatban még két fontos kérdésről kell szól­nunk. Ez a sajátos nevelési terület nem nélkülözheti a szakember, a jó pedagógus irányító, ellenőrző tevékenysé­gét. A pedagógus szakvezetők elősegíthetik a művelődési otthon és az iskola kapcsola­tának kiépítését s a foglalko­zások propagandáját is. A másik lényeges kérdés a fog­lalkozások anyagi fedezete. Ezek a körök, csoportok álta­lában önmagukat tartják fenn; saját bevételeikből — esetleg csekély tagdíjakból — fedezik kiadásaikat. A gyermekfoglalkoztatások megfelelő irányítása, szerve­zése igen hasznos lehet a mű­velődési otthonoknak is. A gyermekekkel egvütt a szülők is kapcsolatba kerülnek a művelődési házzal, a művelő­dési otthonokban foglalkozta­tott gyerekek pedig felnőtt­korukban is aktív munkásai, segítői lesznek a népművelés­nek. Sztajkov rózsái A ki egyszer szippantott a bolgár ró­zsaolaj bódító illatálból, az többé nem tudja elfelejteni. Azt a lelke­sedést sem igen lehet kitörölni az emlékezet­ből, amellyel Vaszil Minkov Sztajkov beszél a virágairól. Egy ember, aki a rózsáknak szentelte életét. A szófiai egyetem agrártudományi fakultá­sán szerzett oklevelet. Akkor még maga sem gondolta volna, hogy valamikor a rózsák tu­dósává válik. A dísznövények sohasem érde­kelték. A fordulatot az hozta, hogy a Kazan- liki Illóolaj Kutató Intézetbe helyezték. Et­től a naptól kezdve rózsák és levendulák fog­ták körül. Kazanlik háromszáz éve hazája a rózsának. A város neve törökül azt jelenti: sötétség. Sztajkov professzor, az intézet igazgatója azt mondja, hogy a rózsa a világosságot szereti. Tizenegy tudományos munkatárs dolgozik az intézet laboratóriumában. Célja: új fajtá­kat létrehozni. Ezért járja immár húsz éve a kutatók rögös útját Sztajkov. — Mi nem azért nemesítjük a rózsát — mondja —, hogy minél szebb virágot hozzon, hanem azért, hogy minél több olajat adjon. Az intézetben rengeteg fajta van. Ahol a rózsa megterem, onnan előbb-utóbb kerül Sztajkov kertjébe is legalább egy hajtás. Ezen a nyáron ezerháromszázféle rózsa virított a kertben. A színeket nem lehet elmondani. Az árnyalatok egymásba futnak. A legtöbb mégis rózsaszín. Ez az olajrózsa színe. — Díszítésre nem is termelnek? — Ezeket csak összegyűjtjük. Kell a kísér­letekhez. A mi feladatunk az olajrózsa elő­állítása. A közelmúltban új fajtát állított elő. Ta­valy került ki a tenyészetbe. A siker újabb eredményekre ösztönzi. Nyolc új fajtajelölt olajtartalmát vizsgálják. A kutató bízik ab­ban, hogy ezek is megfelelnek a követeimé nyéknek. A nyolc új fajtában több mint ti­zennégy év munkája van. 1950-ben kezdte meg a válogatást, de még nem tudja, mikoi fejezi be. Ez a hosszú idő nehéz volt. Megritkította s haját is. De meghozta a kedvét. Ha valaki kérdezi, mosolyogva válaszol. S mosoly suhan át az arcán akkor is, ha a nehéz napokról, - kutatás hétköznapjairól beszél. — A rózsát szeretni kell — mondja. — Nem úgy, mint a többi virágot, hanem sokkal job­ban. S Sztajkov jobban szereti. Intézetébe minden a rózsákért van. És a rózsaolajért. A kertben csokrot csak ritkán vágnak. Szem­zőágat annál gyakrabban. Nehezen várják az első termést. Vajon milyen lesz? Hogyan őr­zik a keresztezett tövek tulajdonságát? Ezerháromszáz virág. Sok kereszteződés! lehetőség. És sok a tévedés veszélye is. A jól sikerült keresztezés ünnep az intézetben. A tévedések kijavításán pedig közösen dol­goznak. A Daránypusztai Állami Gazdaságban ta- ’ álkoztam a kutatóval. A Bulgáriában meg­honosodott módszerekről beszélt, s az itteni apasztalatokrói érdeklődött. A robogó autó­buszból hol jobbra, hol balra mutatott: — Levendula. S amikor a szépen művelt tövek közé lé­pett, egyszeriben eltűnt arcáról a mosoly. A ökrök között már a tudós volt jelen, össze- "áncolt szemöldökkel méricskélte, vizsgálta. \ztán elhangzott a kérdés: — Mennyi olajat ad? A válaszra bólogatott. Ez már a számvetés olt. Daránypusztán vagy Kazanlikban ad-e ■bb pénzt egy hold levendula? A számvetés eredményét nem tudtam meg. Kercza Imre i • » ■ ■ a SOROK Étteremben — Volt egy menü, há­rom kenyér és fél liter bor. — Savanyú nem volt, kérem? — De igen. A mákos tészta... A levél Fabula honvéd az aláb­bi levelet írta bátyjának: »Kedves Elityám, élsz-e, vagy meghaltál? Ha élsz, küldjél postafordultával 100 forintot öcséd.« A testvér válasza: »Kedves öcsém! Meg­haltam. Üdvözletemet kül­döm a másvilágról.« * * * * Önkritika U. késve, ittas állapot­ban érkezett be munkahe­lyére. Társai úgy döntöt­tek, hogy a kollektíva elé viszik az ügyet. A brigád­gyűlésen a brigádvezető így szólt L.-hez: — Gyakorolj önkriti­kát! Lm. így mentegetőzött: — Hibásnak érzem ma­gam, mert berúgtam, de a bor is hibás volt, mert attól rúgtam be. Következetesség A barátom vesebajjal egy magánorvost keresett föl, akinél száz forint egy vizit. A vizsgálat végén meglepődött, amikor az orvos kétszáz forintot kért Meg is kérdezte: miért kellett neki többet űzet­ni? — Azért uram — felel­te az orvos —, mert ön­nek kétoldali vesegyulla­dása van. <b. U • • • Megnyugtató válasz Egy csókolózó párra fi­gyel föl a rendőr a Bala- ton-parton. — Maguk házasok? — Igen — feleli a férfi. — Hát akkor miért nem otthon csókolóznak? — Mert akkor a felesé­gem felpofozná a hölgyet, illetve az ő férje ütne agyon, mint egy kutyát. * * • Magabiztos öreg Kovács bácsi megnősül: fiatal, huszonöt éves lányt vesz feleségül. A barátai szemrehányóan megkér­dik: — öreg ember létedre hogyan vehettél el egy ilyen fiatal nőt? — Miért, ez sem eszik többet, mint egy öreg... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom