Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-07 / 236. szám
Indulatoktól terhes a csönd a lehúzott vasfüggöny mögött, majd feltörő szenvedélyek szakítják sokfelé a némán fortyogó indulatokat. Középen a rendező (Horváth Jenő) és a súgó, előttük a békétlenek, Bánk, Melinda és a többiek, oldalt az ügyelő helyén a segédrendező (Takács László). Szinte az érverésük is együtt lüktet a formálódó mű feszült pillanataiban ... Próbálják a Csiky /Gergelj Színház jubileumi évadnyitó darabját, a Bánk bánt. Ezekből a szenvedélyes, feszült pillanatokból kívánunk néhányat eljuttatni színházunk közönségéhez. Bánk: »Német! Te megnyitottad a szemem! / S ily kábaságot akartam tenni? — Nem! / Szeggel szeget!... « (Forgács Tibor és Pusztai Péter.) ' ' ÉÉi Melinda: »Nem, azt ne mondja az udvar; mert hazud / mindenkor — ez ne mondjon engem annak. / Jaj, én szerencsétlen személy vagyok!... «< (Büros Gyöngyi.) Tiborc: »ök monostort, templomot / építenek, hol úgy sípolnak, úgy / megzengenek hogy a zarándokok / táncoln kénytelenek a sáros utcán: nekünk pedig nincs egy j köntösünk, / melyben magi az ember egy becses / véd szent előtt mutathatná mer a / templomban.-« (Kun Vilmos.) Bánk (Magába roskadtan ül, megrendültén hallgatja a tengernyi szenvedés mardosó íradatát. Lávaként ömlik a artjaszakadt keserűség, sis- íregve éget mindjobban a 'okozódó »ők-« és «-mi« el- entétpárhuzam minden szava): »Oh, buzogj, vér! csak buzogj! . . . « (Forgács T.) Biberach: »Ottó döfött le — hátul — óh segíts —/gyógyíts — azért nagy dolgokat fogok, / bán, fölfedezni, melyek a királynét / s hazádat illetik ... « (Pusztai P.) SomogyiMéplap BEJÁRÓK EGY HARMINCÖT ÉV KÖRÜLI ASSZONY ÜL a robogó vonaton könyvébe me- rülten. Fizikakönyv technikumi tanulók számára. Az asz- szonyt nem zavarja a szomszéd pádon dúló kártyacsata s a másik sarokból odahallatszó ingerült és csapongó politizálás sem. Tanul utazás közben. Hivatalsegéd egy üzemben, reggel fél ötkor kel, és este öt-fél hatra ér ham. Átlagosan három és fél órát tölt naponta vonaton. Kallódó, kárba veszett idő. Nagyon bántotta őt is éveken át. Két évvel ezelőtt azt javasolták neki a gyárban, hogy tanuljon, ne hagyja elveszni a napi három és fél órát. Kapott az alkalmon, beiratkozott az üzemben működő technikumba. Azóta kihasználja az időt S milyen jól! Gondolni se mert volna rá hogy technikumot végezzen. A gyárban sok a munka, nincs egy perc megállása sem. Otthon sem pihenhet; két gyerek, háztartás, kert, baromfiudvar. Hogy is gondolhatott volna arra, hogy leüljön fizikát tanulni? Országos gond a bejárók gondja. A jelentékeny embercsoport valójában nem tartozik semmiféle nagyobb közösséghez. Korán reggel indulnak otthonról, és este érnek haza. Ha a család nem sorolná el a legfrissebb híreket, hét számra nem tudnák, mi történik a faluban. Hová vezet az ilyen életmód? A falu érzelmi, politikai és kulturális közösségéből való kívül álláshoz. Nem érzik, nem tapasztalják közvetlenül, saját bőrükön a közös gondokat, örömöket, változásokat. Ha tanul a falu, ők nem ülhetnek a többiek mellé. Fáradtan érnek haza, sebtében elvégzik a ház körüli teendőket, és ágyba esnek. A társadalmi élet. a gyűlések, a viták hangjai csak foszlányokban jutnak el hozzájuk. Nem (Tudósítónktól.) Pezsgő mozgalmi élettel dicsekedhetnek a karádi diákok. Minden pajtás részt vesz az Úttörő a hazáért- mozgalomban. Nemes tetteik között máris sok szép cselekedet sorakozik, öregek segítése, az iskola udvarának parkosítása, az osztályok díszítése, és lehetne sorolni tovább. Az Úttörők a hazáért-moz- galom meg\ndulását emlékezetessé tették. Akadályversenyt rendeztek Molnár Sándorne csapatvezető tanár irányításával. A pedagógusok az állomásokon igazították el a pajtásokat. Az akadályok körött volt elsősegélynyújtás is; más akadályoknál fürgeségüket, találékonyságukat fejcsoda, ha némelyikük hosz- szabb-rövidebb idő után közömbössé is válik környezete gondjai iránt. Igen sok helyen az üzemi közösség sem tud vagy nem is igen próbálkozik valamit kezdeni velük. Hiszen rendezvényeken, összejöveteleken nem vehetnek részt, mert — munka után indul a vonat. Maradnak a munka közben tartott esetleges röpgyűlések, értekezletek. Ez kevés ahhoz, hogy társaikhoz emberi közelségbe kerüljenek. LEGTÖBBSZÖR MIT JELENT A HOLTIDŐ, A VONATOZÁS? Nem mindig szívderítő látvány egy ilyen munkásvonat. Van, aki fáradtan alszik a sarokban. a másik ül, és néz maga elé. Legdivatosabb szórakozás a kártya, sokszor nem is filléres alapon. Vagy a politizálás, amiben rendszerint nincsen köszönet. A politikához tanulás, tájékozódás, rendszeres vitákban csiszolt elme szükséges. S éppen ez az, amihez a bejárók nehezen jutnak. Így azután a vitázók rendszerint néhány nagyhangú bűvkörébe kerülnek, akik megpakolják őket használhatatlan, félrevezető útravaló- val. Mit lehetne tenni ez ellen? Mi volna a legjobb megoldás? A tökéletes megoldást a helyi ipar fejlődése és a jól gazdálkodó tsz-ek vonzó hatása jelentheti. Addig is azonban tenni kell valamit, ne maradjanak ezek az emberek magukra. Ne lebegjenek ég és föld között, mint Mohamed koporsója. A mi társadalmunk nem ismerhet olyan embert, aki valójában semmiféle nagyobb közösséghez nem tartozik. Se üzeméhez, se falujához. Az üzemek többségében próbálják a gondot megoldani. Legalábbis annyira, hogy a bejárók olvassanak vagy leszthették. A diákok nagy igyekezettel és kedvvel vettek részt a versenyben. A legjobb eredményt a nyolcadik osztályosok Rakéta-őrse érte el. Az őrsvezető a mozgalom kezdetének jelképéül szalagot kötött az iskola csapatzászlajára. Nemrégiben ünnepségen avatták fel az új KISZ tagokat. Ekkor határozták meg az alapszervezet feladatait. Az iskolákban szakkörök működnek, melyek között minden diák megtalálhatja az érdeklődési köréhez legközelebb állót. A szép mozgalmi életért dicséret illeti a pedagógusokat és a diákokat egyaránt. tanuljanak. Egyikét óra alatt sokat magára szedhet az ember, még akkor is, ha csak újságot olvas. A napi eseményekről mindenesetre jól tájékozódhat. Akad olyan üzem, ahol havonta egyszer közös kirándulást szerveznek, együtt a bejárókkal. Városnézés, múzeum, kiállítások. Máskor a városiak rándulnak vidékre, s közösen járják tájait, ismerkednek a falu életével. S nyilván helyes mederbe lehetne tereim a vonatbeli beszélgetéseket is, ha egy-egy üzem vezető embere, párttitkára néha maga is felszállna a vonatra, amelyen övéi zö- työgnek, jól szót tudna érteni az emberekkel. És a falu vezetői is többet tehetnének azért, hogy a bejárók ne hulljanak ki a közösségből. A szabad szombatok^ a szombat délutánok, a vasárnapok — mindmegany- nyi jó alkalom arra, hogy tegyenek egymásért valamit. Jó néhány bejáró nem is tud meglenni anélkül, hogy olykor ne segítsen a községfejlesztési munkában, vagy a szövetkezetben munkacsúcsok idején. Jó dolog ez, ha nem kerül is rá minden szombaton és vasárnap sor. Mégis jó a személyes kapcsolat, mert így nem esik ki az élet sodrából a bejáró munkás, hiszen közvetlenül érintik a gondok, és kötelességének érzi, hogy foglalkozzék velük. BEVÁLT RECEPT, tökéletesnek mondható séma nincs a gond megoldására. A sémák rendszerint nem is tökéletesek. Minden üzemi és falusi vezető maga kell hogy meglelje a legjobb módot. Az a fontos, hogy a bejáró benső kapcsolatban legyen a nagyobb közösséggel, hogy meleg érzelmi szálak fűzzék a nagyobb családhoz is. Megérdemelt, jó pihenést!... (Tudósítónktól.) Kedves ünnepségre gyülekeztek a napokban a Barcsi Járási Tanács dolgozói. Egy nyugdíjas munkatársuktól búcsúztak el. A munkatársak nevében Gálosi Mihály, az szb titkára szólt: — Kiss Sanyi bácsi 1925- ben kezdett dolgozni a közigazgatásban, és tizenegy évig dolgozott a járási tanácson földrendezői beosztásban. Sanyi bácsi a parasztság ügyeben mindig lelkiismeretesen, türelemmel, a törvények értelmében járt el, és nem is mert nehézséget, fáradtságot. Tizenegy évig járt be munkahelyére vonattal. Soha nem késett. Naponta 80 kilométert utazott, reggel fél 5-kor kelt, és késő este ért haza. Becsülettel teljesítette a rábízott feladatot. Az ünnepelt meghatottan válaszolt: — Sok mindent megértem, sokat dolgoztam, mégis sok elintézetlen dolgot hagytam hátra utódomnak ... Nehezen válók meg ettől a jó kollektívától. Úgy éreztem, hogy munkám után mindig megbecsültek, szerettek itt... A munkatársak ajándékokkal és egy-egy kézszorítással búcsúztak, és megérdemelt, jó pihenést kívántak Sanyi bácsinak. Altató lövedék Az egyik svájci városka rendőrségének nagy gondot okozott a következő eset. A camping egyik sátorából a tolvajok mindent elvittek, ami mozgatható volt, holott a sátor lakói éjszakára még a kutyájukat is beengedték a sátorba, mert esett az eső.1 A gondos nyomozás kiderítette, hogy a ’ tolvajok b.angtompítós pisztolvból altató gázzal telt golyót lőttek be a sátorba, s néhány pillanat múlva mind a négy turista a kutyával együtt mély álomba merült. Vég nélküli konkurréncia Az olasz Adria-parton két szálloda reklámmérkőzést folytat egymással. Az idény kezdetén az egyik szállótulajdonos kiírta: »Szálló a tengerparton.« Szomszédja az alábbi reklámmal válaszolt: »Szálló egyenest a tengeren«. Az első így replikáit: »Szálló a szó szoros értelmében a tengeren.-« Végül a nyári viharok, az árvizek után az első tulajdonos, akinek szállóját elöntötte a víz, táblát tett ki az alábbi felirattal: »Szálló a tengerben.« * * * — El kell ismernem, kedvesem., hogy a nők szebbek, mint a férfiak. — Természetesen. — Nem természetesen, hanem mesterségesen. . * . — Hogyan van az, bá- csikám, hogy a hajad teljesen ősz, de a bajuszod még fekete? — Nagyon egyszerű: a hajam 17 évvel öregebb, mint a bajuszom. • * * — Miért sírsz, fiacskám? — Azért, mert a bátyámnak vakációja van, de nekem nincs. — Hát neked miért nincs vakációd? — Mert én még nem járok iskolába. ... Egy gazdag ember a leánya udvarlójához: — Hallja, uram, maga hat hónapja udvarol a lányomnak. Komoly a szándéka? — Magától értetődik. Azt hiszi talán, hogy élvezetből nősülök? * * * — Meg tudsz nevezni öt napot a hétből anélkül, hogy a szokott elnevezéseket, hétfő, kedd stb. nem használod? — Ilyen nem létezik! — De igen, és nem is nehéz feladat: ma, tegnap, tegnapelőtt, holnap, holnapután. ... Valaki panaszkodik a sűrű rokoni látogatások miatt: — Különösen egy öreg nagynéném van terhemre, aki rendszerint két ízben látogat meg egy évben, és mindig hat hónapig marad. * * * — Hallod, fiacskám, miért jársz nyitott ernyővel? Hiszen nem esik! — A dolog úgy áll. hogy amikor esik. akkor az apám használja. Nekem csak akkor adja ide, ha szén az idő. * * * — Hallom, hogy németül tanulsz. Mi okozza a legnagyobb nehézséget neked a nyelvtanulásban? — Az órák fizetése. * * * — Miért megy eH az előadásról, hiszen 'még lesz egy felvonás. — Éppen azért. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja! Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-t0, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem Őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Ft. index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca t. K. Gy. Lassú a kiszolgálás Amikor a Berzsenyi utcai benzinkútnál észrevettük, hogy a járműveket csak egy ember szolgálja ki üzemanyaggal, azt hittük, hogy a másik kiszolgáló csupán néhány percre távozott el. Sajnos, tévedtünk. A Berzsenyi utcai kútnál ugyanis csak egy kiszolgáló dolgozott a múlt szombaton. Be kellett látnunk, az ÁFOR komolyan gondolja, .hogy egy forgalmas szombat délutánon egy ember is ki tudja szolgálni a gépjárműveket. Ezt persze csak az gondolhatja komolyan az ÁFOR- nál, aki még nem vett magának annyi fáradságot, hogy megnézze, milyen állapotok uralkodnak a Berzsenyi utcai benzinkútnál. Ha ezt tette volna, akkor bizonyára gondoskodik arról, hogy két ember szolgáljon ki. Aligha hisz- szük ugyanis, hogy közömbösen tudta volna szemléim az egyik kúttól a másikig futkosó kimerült kiszolgálót, a mérgelődő, hosszan várakozó gépjárművezetőket, valamint az útkereszteződésnél forgalmi dugót okozó sok járművet. Javasoljuk, hogy az ÁFOR vizsgálja meg alaposan a hét végi kiszolgálást. Tudjuk, hogy csodát nem tud művelni a korszerűtlen kaposvári kútnál. Nem kérjük, hogy két embernél többet állítson munkába. De azt igen, hogy minden alkalommal legalább hét dolgozó adja a kútnál az üzemanyagot. Szeretnénk, ha az ÁFOR nem lassítaná le helytelen intézkedéssel a kiszolgálást. Sz. N. Első helyezett a Rakéta-őrs
