Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

NÉPMŰVÉSZET é£ LakásktiLtám, Manapság, amikor a nép­művészeti al­kotások igen korszerűekké váltak, nem helytálló az az aggodalom, hogy a népmű­vészeti szőttes, hímzés, fara­gás vagy kerá­mia öregíti, ódivatúvá te­szi a lakást. Természete­sen mértéktar­tóan kell alkal­maznunk a népművészeti alkotásokat. Választhatunk például laká­sunkban egy-egy felületet vagy bútordarabot, amelyet az erőltetettség hibája nélkül dí­szíthetünk. A lakás »pucér« ablaka egy­hangú, sivár. A függöny jel­legzetessé teheti a lakás bel­sejét. A népművészeti füg­gönyanyagból, szádéból válto­zatos, olcsó és szép függönyt kapunk. (Felső rajzunk.) Az ablak melletti kényel­mes olvasófotel ma már sok lakásban megtalálható. Dolgo­zóasztal székekkel vagy karos­székekkel szintén olyan bútor­csoport, amelyet érdemes a fenti módon díszíteni. A karosszékben elhelyezett szőttes vagy hímzett párna kényelmes, puha háttámlát biztosít. Az asztalon levő szőt­tes vagy hímzett terítő pedig kellemesebbé teszi az asztal sima felületét. Könyveink kí­mélésére, díszítésére ugyan­csak használhatunk szőttes, hímzéses vagy szűrrátétes könyvborítókat, hímzett vagi' szőttes könyvjelzőket. Szebb, mintha könyveinket újságpa­pírba csomagolva használjuk, és a könyv felső sarkának behajtásával! jelezzük, hogy hol tartunk az olvasásban. Egy-egy fa­ragott vagy cserép hamu­tartó, virágvá­za, _jól kiegé­s zítheti iaká- sumM berende­zését. Így a la­kás nem lesz »sablon«-beren- dezésű, hanem kellemes és egyéni. (Alsó rajzunk.) Odaégett... összement... Ilyesmi sokszor megtörténik a fiatal háziasszonyok háztar­tásában, ha nincs kellő gya­korlatuk. Néhány tanács: Ha megégett a tészta: Hagyjuk teljesen kihűlni, azután széles pengéjű késsel vágjuk le az égett részeket. Ahol csak »megkapta« a sütő a tésztát, a kés élével kapar­juk le. Kenőtollal söpörjük le róla az égett morzsákat is. Próbáljuk meg úgy tölteni — gyümölcsízzel, vaníliakrémmel stb'. —, hogy az égett rész nyo­mai is eltűnjenek. Ha lekozmált a tej: Sürgősen öntsük át másik edénybe, s tegyük szellős, hi­deg helyre. A lekozmálás oka, hogy nem tejes edényben for­raltuk. A tej érzékenyen rea­gál minden tisztátalanságra. Csak hideg vízzel kiöblített, erre a célra vásárolt edényben forraljuk. Ha összecsomósodott a rán­tás: A rántást szitán áttörjük, vagy mixerben jól elkeverjük, s tejet vagy vizet hozzátéve óvatosan felmelegítjük, s szű­rőn keresztül adjuk az étel­hez. Ha clsóztuk az ételt: Az elsózott leves vagy hús ízét javíthatjuk, ha pár szelet nyers burgonyát teszünk bele, s azzal lassan 10—12 percig forraljuk. A burgonya a fölös só nagy részét leköti. Az elsó­zott leves élvezhető lesz, ha például tészta helyett pirított zsemlekockát teszünk bele. Ez is magába szedi a sót. Ha odaégett a hús: A tűzről levéve a hús hasz­nálható részeit új lábasba tesz- szük. Az égett részeket késsel eltávolítjuk. Ez rendszerint használ. Ha azonban az égett íz és szag igen atható, tiszta edényben kevés vajon hagy­mát pirítunk, megborsozzuk, és a húst belekeverjük. Így sütjük tovább, de fedőt ne te­gyünk rá. Férfiaknak a jólöltözöttséghez Milyen inget 'vegyek? Fehéret, kockásat vagy csíkosat? Milyen szín lenne a legjobb? A kérdés önként adódik, amikor öltönyt vásárolunk vagy csináltatunk. A válasz nem egészen egyszerű, mert a férfiing ki­választásakor tekintettel kell lennünk az öltöny színére, mintájára és a mindenkori divatra, ami az őszi—téli évszakra ismét változott. Sok függ attól, hogy az öltöny és vele együtt az ins* milyen alkalomra való: munkába, ünnepi alkalomra, sporthoz stb. Legelegánsabb viselet hivatalos vagy csa­ládi ünnepségre, színházba a fehér ing. Ebben a divat mit sem változott. Fehér inget kivétel nélkül mindenféle színű és mintázatú öltönyhöz viselhetünk. Külföldi szaklapokat tanulmányozva viszont megfi­gyelhetjük, hogy ismét divat a szürke, a világoszöld, a vaj- vagy mogyorószínű ing. A múlt évben a divat szinte kötelezően elő­írta alkalmi öltönyhöz a fehér inget. Az új divat szerint alkalomra is viselhetünk sima alapanyagú, színes ingeket. Természe­tesen ügyelni kell arra, hogy az öltöny szí­nével, mintájával az ing és a nyakkendő' összhangban legyen. Ismét divatosak a szolid mintájú, tarkán szőtt pupliningek is. Például fehér alapon diszkrét színű csík vagy különböző apró minták. Érdekes változat: sima alapon az apró kocka vagy más szövött minta. Az ilyen ingeknél arra kell ügyelnünk, hogy például kockás öltönyhöz ne vegyünk fel csíkos inget, csíkos mintájú öltönyhöz vi­szont ne viseljünk kockásat. Ugyanígy nem illik csíkos ing csíkos öltönyhöz és kockás ing kockás szövésű öltönyhöz. Mintás öl­tönyhöz lehetőleg egyszínű inget hordjunk. A kereskedelem idei újdonsága a tűzés nélküli, ragasztott eljárással készített, ke­mény galléré ing. Szintetikus alapanyagból Fádua elnevezéssel, nylonból és Neva pup- linból hozták forgalomba. A ragasztott, ke­mény nyakú ing előnye, hogy a gallér és a kézelő könnyen mosható, s megfelelő keze­lés esetén sokáig megőrzi tartását. A jó megjelenéshez nélkülözhetetlen a nyakkendő. Továbbra is divat a sötét tó­nus, de a legújabb divat szerint a minta már a nyakkendő teljes felületét díszíti. Újra divat a csíkos nyakkendő, de csak sötét színhatásokkal. A múlt évben közkedvelt és divatos lett a szintetikus teritál nyakkendő, annyira, hogy gyakran »hiánycikk«-ként emlegetik. Az illetékesek szerint a kereskedelem az őszi—téli szezonra nagy mennyiséget hoz forgalomba, s panaszra nem lesz ok. „Jaj, de ideges vagyok!" MI AZ IDEGESSÉG? Az orvosok bőséges magyaráza­tot adnak, mert több fajtája — Természetes szál! Mit je­lent ez az elnevezés? — Természetes szál a gyap­jú, a hernyóselyem, a len, a kender, a pamut. Mint a név is mutatja, a természet adja az embernek, aki a nyers­anyagot fonja, kikészíti, festi, szövi, köti, feldolgozza. A legértékesebb a birkagyapjú, ebből készülnek a legdrágáüj szövetek. A gyapjú finomságát a szálak hossza, puhasága, ru­galmassága, fénye határozza meg. Az ipar több mint 100 féle gyapjúminőséget ismer. — Melyek a legfinomabb gyapjúfajták? \ — A merinó, a crossbreds puha, erősen göndörödő, s nem túl hosszú szál. Második helyen említjük a cheviot gyapjút. Ez keményebb, kevés­sé göndör és igen hosszú szá­lakból font gyapjú. Az ebből készült szövetek — seviot, set- land — közismertek. Az ango- ragyapjú puha, finom, kitű­nően tartja a meleget, reme­kül bevált a női ruhaszövetek készítésére. Kasmír: a kasmír­kecske szőréből feldolgozott, EGY KIS TEXTIUSMERET (I.) A beszélgetés színhelye: a Textilipari Kutató Intézet selyemfényű. Indiából szárma­zik, a köztudatban inkább mintának,' mint szövetfélének ismerik. Az utóbbi időben el­terjedt a moher elnevezés. A kecske hosszú szálú, igen fé­nyes és erős gyapjúszála adja az alapanyagot a moherszövet­hez. S végül a teveszőr, amelyből könnyű, finom fo- gású, puha szövet és takaró készül. — Mit kell tudni még a gyapjúról? — A kikészítés folyamán fé­sülik. A hosszabb szálakat a fésűs gyapjú (k mgarn) szö­vet néven ismerjük. A kész anyagot nedves gőz hatásának teszik ki, ezzel enyhén filce- sítik, s így jobban tartja a meleget. A gőz hatására kissé összement kamgarnszövet a nedvességet már jól bírja, és nem ugrik össze. — És a kártolt gyapjú? A Mezőcsokonyai Vegyesipari Ktsz szeptember 30-ával fúziót hajt végre. Kérjük, hogy az esetleges követeléseket — bármilyen jellegűek is azok _ a jogutódnak, a Kaposvári Építőipari és Lakáskarbantartó Ktsz­nek (Kaposvár, Ady Endre u. 23., tel. 10-65.) 15 napon belül jelentsék be, mert ez időpont után a kö­telezettségeket nem áll módjában átvállalni. (117335) — A három centiméternél rövidebb kifésült szálakból készül. A »spröd« durvább tartású, nem egyenletes szál­vastagságú. A kiugró szálvég­ződések laza hálót alkotnak, amely remekül tartja a szá­lak között a levegőt, a mele­get is. — A természetes szálak so­rában a hernyóselymet emlí­tette a második helyen... — Valamikor, nagyanyáink idejében a selyemruha a gaz­dagság és jólét jele volt. A selyemhernyó, mielőtt bábbá alakul, hosszú fonalat választ ki. Ebből lesz a gubó. Egy gu- bó selyemfonalának átlagos hossza 3000 méter, melyből 800 méter gombolyítható le. — Mi a nyersselyem? — Ez is hemyóselyem, de nem tenyésztett selyemhernyó bábtokjából nyerik az erős szálat, hanem a vadon élő se­lyemlepke gubójából, amely nagyobb, mint a tenyésztett lepkéé. Minthogy a nyersse­lyem erősebb szálú, és nehe­zen festhető, ezért eredeti, vi­lágos kávészínű vagy tojáshéj színben dolgozzák fel. — Tény, hogy valamikor még a selyemnél is drágább volt a gyapotból készült ruha­anyag. — így volt, mert messziről, a szubtrópikus földrészekről származik, s ez »előkelő« he­lyet biztosított szamára A gyapot-, a len-, a kenderanya­gok legjobban bírják a mo­sást, a vasalást, a vegyszere­ket. Természetesen tanácsos a növényi szálakból szőtt anya­gokra éppúgy vigyázni, mint a legdrágább gyapjúra. — Megtanultuk tehát, hogy a gyajúból finom, puha, meleg szövet készül, a selyemből könnyű, elegáns alkalmi ru­hák, a pamut, len, kender rostjaiból pedig jól mosható, színes textil, amit a minden­napi ruházkodáshoz, valamint asztal- és ágyneműként is használunk. Sz. M. (Folytatjuk.) A siófoki szálloda és kórház építkezésekre az ÉM SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT kőműveseket és segédmunkásokat vesz föl. jelentkezés: fó-épftésveietóség Siófok, Fő a. 200. sz. (117c02) és fokozata van; mi csak pe­dagógiai, illetve gyermekne­velési szempontból foglalko­zunk vele. Jancsi sorra püföli társait az óvodában. Zavarja a fog­lalkozásokat, szétdobálja a játékokat, rendszeresen »ide­ges«. Mit lehet tenni vele? Megbüntetni? Kivonni a kö­zösségből? Ez nem megoldás. Tibi kapkodó, szerte’en. Amikor édesanyjától az okot tudakoltuk: »Ideges, tőlem örökölte« — mondta. — Nem kellett volna, meg­szülnöm, nincs türelmem hozzá... — Ki tudná meg­mondani, hányszor hallotta már ez a kisfiú ezt, a nem az ő fülének való kitételt? Édes anyja időnként rádöbben ar­ra, hogy mulasztást követett el, tehát sürgősen leül »fog­lalkozni« Tibivel. Túlbuzgó szeretetével, hirtelen jött bi­zalmával elhalmozza a gye­reket. Utána megint napokig »ideges«. A FELNŐTTEK, A SZÜ­LŐK IDEGESSÉGE tehát a legmélyebb nyomot a gyer­mek lelkében hagyja. A ki­csi gyermek olyan, mint a legérzékenyebb műszer. Pil­lanatok alatt felfogja a kö­rülötte vibráló ideges hangu­latot, s a maga módján rea­gál rá. Megnyilvánulhat ez a kicsiknél dac, ellenállás, in­gerlékenység stb. formájában. Az idegállapotot befolyáso ló frontátvonulást, időjárás­változást nem tudjuk meg­akadályozni, de keresnünk kell a megszüntethető ténye­zőket. Igen lényeges a jól át­gondolt, okos napirend, vagy­is a rendszer, ami a gyermek testi-lelki fejlődéséhez elen­gedhetetlen. Tehát az, hogy a gyermek következetesen meg­határozott időben étkezzék, pihenjen, levegőzzék, játsz- szon. Ha ebből a beidegző- dött, megszokott rendből ki­zökken, felborul a lelki egyen­súlya is. Ilyenkor szokott »megvadulni«, nyugtalan, nyűgös lesz, sokszor innen származik úgynevezett »rosz- szasága« is. Az idegesség ellen sokat te­hetnek az édesanyák. A böl- csődés, óvodás gyermekekkel való bánásmódnál gyakori a reggeli --türelmetlenség. Nincs minden elkészítve, nagy a kapkodás, a zűrzavar. Rá­adásul a kisgvermek önálló­ságán, önérzetén is csorba esik, mert anyuka »nem ér rá« megvárni, amíg egyedül befűzi és megköti a cipőfű­zőjét. Szánjunk időt a gyer­mek reggeli öltöztetésére! EGY-EGY GYERMEKEN az óvodában is látszik a szü­lők odaadó törődése, a türel­mes bánásmód, a nyugodt légkör. Pedig mint minden szülőnek, nyilván nekik sincs több idejüki »külön« foglal­kozni gyermekükkel. Délután, ha az édesanya mos, vasal, a kicsi játsszék körülötte. Né­ha egy-egy mosoly, egy-két mondat, biztató, kedves szó, s megteremtődik a meghitt, nyugodt kapcsolat, s a kicsi előtt ismeretlenné válik a jelző: »ideges«. Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kőműveseket és segédmunkásokat, vesz föl kaposvári és nagyatádi építkezéseire. Jelentkezés: Kaposvár, Május 1. u. 57. és a nagyatádi fő-építésvezetőségen, a vasútállomás mellett. (117345)

Next

/
Oldalképek
Tartalom