Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-03 / 233. szám

SOMOGYI NÉPLAP 8 A könyv falusi ünnepe K ulturális életünknek évről évre nö­vekvő jelentőségű eseménye a könyv falusi ünnepe. Nem véletlenül, A könyvvel találkozni annyit jelent, mint ked­ves ismerőssel beszélgetni. A könyv jó ba­rát, amely mellénk szegődik tétlen óráinkban eppen úgy, mint amikor meglévő ismeretein­ket kívánjuk bővíteni. Nemcsak más embe­rek világába kalauzol bennünket, de segít megismerni önmagunkat, hozzájárul látókö­rünk szélesítéséhez, tudásunk gyarapításához, elgondolkoztat, tanít, szórakoztat. Immár ötödször rendezik meg hazánkban az őszi megyei könyvheteket. Az október el­sejei megnyitótól december közepéig két és fél hónapon át egymást követik majd a fal­vakban az író—olvasó találkozók, a könyvba- rátnapok, az irodalmi estek, a szellemi vetél­kedők, a könyvkiállítások. A cél: a könyv és az olvasók találkozásának elősegítése, a könyv iránti igény fölkeltése, ébren tartása és a falusi olvasótábor növelése. Különösen a mai magyar irodalom, elsősorban a szocialista mondanivalójú művek és a mezőgazdasági szakirodalom népszerűsítése áll a könyvhetek központjában. Az elmúlt négy esztendő tapasztalatainak tanúsága szerint egyre népszerűbbek a könyv heted a falusi lakosság körében. Elegendő bi­zonyíték erre a tavalyi két hónap könyv­forgalma, amely meghaladta a tizenhatmillió forintot! Csupán a házról házra árusítás ke­retében két és fél millió könyv talált gazdá­ra. Hogy mit jelent két hónap alatt tizenhat­milliós könyvvásár, azt csak az érti meg iga­zán, aki ismerte a huszonöt—harminc évvel ezelőtti magyar falut, amelyben a könyv olyan ritka vendég volt a parasztházakban, akár a fehér holló. J elentős pozitívuma ennek az évről évre ismétlődő eseménynek, hogy nem csupán mind több jó szépiro­dalmi könyv talál gazdára a falusi emberek körében, hanem egyre erősebb a mezőgazda- sági szakirodalom térhódítása is. Következik ez abból, hogy a nagyüzem több tudást és föltétien szakosítást kíván. Az a parasztem­ber, aki korábban univerzális szakember volt. a kisgazdaság követelményének szintjén, most vagy a kertészetben, az áülattenyésztés- ben, vagy éppen a növénytermesztésben dol­gozik. A megváltozott körülmény új termelési módszerek elsajátítását teszi szükségessé. Ezért ezrek és ezrek tanulnak a különböző szakmunkásképző tanfolyamokon és a dolgo­zók iskoláiban. A szakkönyv megkönnyíti is- . méreteik gyarapítását — sokan ezért vásá­rolták már eddig is. Most itt az alkalom, hogy újabb ezrekkel és tízezrekkel Ismertes­sük meg a munkát segítő és könnyítő mező- gazdasági szakkönyveket. Az őszi megyei könyvhetek nem egyszerű­en könyvárusít isi akciót jelentenek, hanem általános kulturális megmozdulást a falusi népművelési idény kezdetén. Mindannyiunk számára ismeretes: a könyv nagyobb térhódí­tása jelentős kulturális előrelépést jelent a falu életében. Eppen ezért a könyvterjesztés nem lehet csupán a földművesszövetkezetek feladata. A tavalyi könyvhetek megrendezése ott volt a legeredményesebb, ahol a földmű­vesszövetkezetek munkáját széles körű tár­sadalmi összefogás segítette. A művelődési házak és a könyvtárak, a könyvbarátbizott- ságok és az iskolák, valamint a társadalmi szervezetek egyaránt r-~zt kell hogy kérjenek ebből a munkából. Természetesen mindenki a maga módján. A művelődési házak gazdag és színvonalas műsorok biz.o Jíásáyal, a pe­dagógusok irodalmi ismeretterjesztő előadá­sokkal, a könyvtárak kiállítások megrendezé­sével működhetnek közre az őszi megyei könyvhetek programsorozatában. N idat vár ebben az időszakban a tanyavilágot és a kisebb települé­seket járó művelődési autókra. A filmvetítések és a könyvkölcsönzések mel-' lett könyvpropagandával és árusítással járul­hatnak hozzá a könyvhetek sikeréhez. Tevé­kenységük azért is fn-rr”t éppen a ke­vésbé látogatott helyeken lehetnek terjes-' tői, szószólói a szépirodalmi és mezőgazda- sági könyveknek. A könyvhetek sokrétű feladatot állítanak a népművelők elé. A megyei ünnepélyes megnyitókon túl minden községben egy vá­sárnapot az őszi megyei könyvhetek ünnepévé kell emelni. Az e^észnapos rendezvénysoro­zat lényege: délelőtt gyermek- vagy ifjúsági könyvankét író részvételével; házról házra árusítás; déi- ;án szellemi veétlkedő; este iro­dalmi est, utána könyvbál. Az író—olvasó ta­lálkozó, irodalmi est, színesebbé, vonzóbbá tételében sokat segíthetnek az irodalmi szín­padok erre az alkalomra összeállított műso­rukkal. Tavaly kétszázötven sikeres író—olvasó ta­lálkozó gazdagította a programot. Az idén legalább ennyit rendeznek ismét az őszi me­gyei könyvhetek keretében. Ezúttal azonban elsősorban olyan községekben, tanyaközpon­tokban, termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban kívánatos sort keríteni író és közönség találkozására, ahol ilyet még soha nem rendeztek. Így szélesíthetjük tovább a falusi olvasók táborát, s ébreszthetjük fel a könyv szeretetét még nagyobb tömegekben. K önyvet minden falusi házba! Ez a soron következő két és fél hónapos időszak nemes jelszava. A kultúra munkásain és terjesztőin a sor, hogy ez való­sággá váljék. \ Kif küldjünk külföldre? Új könyvek Dénes Zsófia: A személyzeti vezető hetek óta .öprengett a problémán, de kiu­tat nem 'talált. A végső határidő vedig egyre közeledett. Ha addig nem jelentik be, hogy kiket Ívűidének a vállalattól jutalom­ént külföldre, az több kellemet­lenséggel járhat. Legfőképp az­zal, hogy a felettes szervek megváltoztatják eddigi jó véle­ményüket a vállalatról, s eset- gg ugrik a prémium. Ezt nejn érthetjük meg, hatá- ozta el a személyzetis immár ezredszer, s újból nekidurálta magát, hogy számba vegye a dolgozókat. S ekkor eszébe ju­tott a mentő ötlet. Miért ő? S miért egyedül legyen a felelős? yerünk az igazgatóhoz. Dönt­sön az. Az igazgató éppen bent tartóz­kodott szerény pompával, ipari elevízióval berendezett irodájá­ban elmélyedt figyelemmel apadt a képernyőre. A titkos kamera a csinos Annabellára zsgeződött. Az igazgató időn­ként elismerően csettintett a nyelvével, beidegződött mozdul­attal megigazította; nyakkendő­ét, hátrasimította gyérülő haját, rcvonásait elemezte a tükör­ben. A személyzetis illemtudóan ko­cogott, majd az erélyes tessékre oelépglt. — Mi a baj? — kedélyeskedett :i direk or a személyzetis fan- joali képét látva. — Emlékszel a múltkori köz­ponti értekezleten azt mondták, hogy öt dolgozót jutalomként [küldhetünk külföldre — kezdte mondókáját. — Ismered a kívá­nalmakat is: hogy csak olyan emereket delegáljunk, akik pél­damutatónk a munkában, maku­látlan eikölesűek, hiszen kül­földre mennek. Hiába gondol- iiodíam, nem találtam senkit, aki méltóképpen képviselhetne 'Címünket. — Ott van Pác Lajcsi, küldd azt egynek — javasolta az igaz­gató, hogy minél hamarabb túl legyen a dolgon. — Nem Is he*, túl fiatal. Alig öt éve dolgozik nálunk. Mit szól­nának az öreg szak munkások?. . .'De mi le ne, ha Fekete Palit küldenénk? — Arról szó sem lehet — in­tette le az igazgató. — Gyakran hiányzik, megbízhatatlan. — Kovács Rozi? — Na, nem. Már elfelejtetted, V ___________________ h ogy múltkor munkaidő alatt csokolózot£ a segédművezetővel? — És Rajz Béla? — Elmehetne ... De ő már négy évvel ezelőtt részt vett egy kéthetes tapasztalatcserén. — Kenéz Józsi bácsi? — Fegyelmije van! Hozzá­nyúlt a társadalmi tulajdonhoz. Emlékszel a vödör olajosrongy esetére? . . . — A szép Murányiné? — Házasságtörő. — Kovács Benő? — Ügy gondolom, eléggé meg­becsüljük azzal, hogy négyszer kitüntettük jó munkájáért, er­kölcstelen lenne, ha még kül­földre is elküldenénk. — Labanc Dénes? — Iszákos. — Laci János. Tudod, az a csendes? . — Van, van, nem tűnik ki a dolgozók közül, nekünk meg olyan ember kell, aki példakép. — Kiricsi János? — A társadalmi bíróság javí­tó-nevelő munkára ítélte. GYALOG A BALOLDALON Az Egyszeri kaland-ban az írónő az első világháború előtti idők emlékeit összegez­te, a pesti polgárcsaládból ki­szakadó értelmiségi lány út­keresését, magára találását. A Gyalog a baloldalon moz­galmasabb kor, a háború és a forradalmak időszakába Ve­zet eL Rávilágít a háborús műlelkesedés mögött meghú­zódó förtelmekre, a toll em­bereinek tévelygéseire és ki­józanodására, a színházi és művészvilág intimitásaira. Megrázó mozzanatokat idéz fel Ady Endre életének utol­só hónapjairól. A maga éle­tének személyes dilemmáit éppolyan őszinteséggel tárja fel, mint a kortársak gyak­ran furcsa lem vonásait vaev Molnár Ferenc és Fe­dők Sári kapcsolatát, a kora­beli sajtó visszásságait, majd — László Vincéné? — Most kapott beutalót Sió­fokra. Elégedjen meg azzal. — Most már csak öten marad­tunk — simított végig gyön­gyöző homlokán a személyzetis. — A szenilis Vékony Lujzi, Krampács Annabella, Kozgonyi- né, te meg én. — Meg kell menteni a vállalat becsületét! — szögezte le ellent­mondást nem turöen az igaz­gató. — De mit szólnak majd, ha ki­derül, hogy te meg Annabella .. . — ellenkezett erőtlenül a sze­mélyzetis. — Hiszen már úgyis mindenki suttog a viszonyotok­ról. Még szerencse, hogy a fele­séged fülébe nem jutott el... — Semmiség az egész — intet­te le a direktor. — Persze te könnyen beszélsz. Otthagytad a családod, senki sem vetheti a szemedre azt a kis flörtöt Rozgonyinéval. .. — De. .. — nyikkant meg Is­mét, még erőtlenebből a sze­mélyzetis. — Tudom most azt akarod mon­dani, nemrég jártam külföldön. Az tanulmányút volt. Kemény munka. Ez meg pihenés. Es egyébként is. Egy igazgatónak ez jár! SZABÓ ZSIGMOND a forradalmak s az ellenfor­radalom embersorsokat meg­bolygató megpróbáltatásait. Somogyi Tóth Sándor: PRÓFÉTA VOLTÁL, SZIVEM Különös, bizzar mondani­valójú. ízig-vérig mai írásmű ez a kisregény — voltakép­pen egy ideggyógyintézetbe sodródott újságíró kusza ön­vallomása. Az egykori pró­fétai ihletű fiatalemberből ki­égett lelkű, meghasonlott, ci­nikus professzionista lett, akit benne valamikor vakon bízó oárja is otthagyott, s tehetet­len préd jává vált asszonyok­nak, múló kalandoknak, kol­dusa a hajdani nagy ígéretek­nek. Visszájára fordult kar­riertörténet, kíméletlen önle­leplezés ez a könyv, egy ná­lunk szerencsére nem gyakori embertípus lelki elferdülésé- nek kortörténete. Különös, fa­nyar stílus, kesernyés öniró­nia jellemzi a művet — írójá- j ra mindenképpen föl kell fi- ^'gyelnünk. A KORINTH ŐSZI AQÓRAN JEQYESEK - A TENQER BŰVÖLETÉBEN. DELPHI. A RÉQI JÓSDA SZÍNHELYE. TURISTÁK MYKENÉBEN. KORINTHOSZ! MARADVÁNYOK, A KULTÚRA ÉKES ÖRÖKSÉQEI. A HIRES OROSZLÄNKAPU MYKENÉBEN.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom