Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-27 / 253. szám

Szerda, 1965. október 27. // Kihelyezett" ismeretterjesztés Év vntv új fogalmakkal ismerkedünk a népműve­lésben. Ilyen a kihelyezett is­meretterjesztő előadások mód­szere is. Azaz nem is teljesen új fogalom ez, nem is csalha­tatlan módszer, viszont egyre több helyen sikerrel alkalmaz­zák; érdemes felfigyelnünk rá. Sokat vitáztunk eddig is is­meretterjesztésünk formáiról: mi a helyes, mi nem? Néme­lyek a zsúfolt nagytermek, a népi zenekarral, csindarattával »fűszerezett« előadások szük­ségességét bizonygatták, mások a kisebb, azonos érdeklődésű csoportokra esküdtek. A gya­korlat mindinkább ez utóbbia­kat igazolja. Nemrégen fölkerestem Ba- latonszentgyörgyön Erdélyi József pedagógust. Sokat hal­lottunk az üzemekbe kihelye­zett előadásokról itt, mondaná el, miért szükséges és milyen eredménnyel járt ez a mód­szer. Amit a balatonszentgyörgyi művelődési otthon igazgató erről elmondott, abból meg­győződhettem, hogy nem »bot­csinálta« ismeretterjesztés ez, hanem a dolgozók érdekeit, igényeit szolgálja. És sikere azért lehetett, mert megvoltak a feltételei, mert jól alkalmaz­ták. Kévét hallgatóságot vonmatt néhány éve az őszi-téli előadássorozat. S éppen a vállalati meg a tsz-dol- gozók maradtak távol, egy kissé érthetően is: munka után haza, átöltözni, újból vissza a | faluba — sok idő, sok fárad­ság. Nem ment. Az első fölis­merést követte egy másik, az ismert Mohamed és a hegy »esete«. Elmentek a vállalat­hoz. Az ÉRDÉRT telepvezetőjé­vel közösen megbeszélték a dolgozókkal, hogy olykor-oly­kor du. 3 órakor ott marad­nának-e egy félórás előadásra meg egy rövidfilmre. (A több­ség úgyis a vonatra vár ez­alatt.) Megkérdezték azt is, hogy mit akarnak hallani és milyen kísérőfilmmel. A dolgo­zók elmondták, hogy ott élnek a Balaton környékén, de bi­zony nem sokat tudnak róla. Egy szó, mint száz, megtanács­kozták: kit milyen téma érde­kel, s az előadásokat azóta is ott, az üzem területén tartják meg érdeklődés, szíves fogad­tatás mellett. Hasonlóan jár­tak el a helyi téglagyárban és a nádüzemben is. A tsz-dolgo- zóknak — más helyiség hiá- nvában — a művelődési ott­honban rendezik meg az elő­adásokat Szent előtt tartottak egy má­sik szempontot is: inkább ke­vesebb, csupán néhány elő­adás legyen, de a közösen ki­választott ismeretanyagot vonzóan, érdekesen, minél szemléletesebben juttassák el a hallgatósághoz. Az előadók alaposan felkészülnek, s mind­össze 35—40 perces előadást tartanak sokoldalú szemlélte­téssel és jól megválasztott A tanácsi szervek a választópolgárok szolgálatában (Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottságának leg­utóbbi ülésén a tanácsi szer­vek hatósági tevékenységét ér­tékelték. Ezt megellőzően a végrehajtó bizottság fölmérte, hogyan alakült az év első fe­lében a községi és járási szakigazgatási szervek ható­sági munkája, szeptember 20— 25 között pedig a tanácsok ügyfélforgalma. Megállapítot­ták, hogy egy hét alatt a já­rási tanács szakosztályain 241, a községi tanácsoknál pedig 3052 állampolgár jelent meg különböző ügyekben. Az év első hat hónapjában a községi tanácsokhoz 9009, a járási tanács szakigazgatási szerveihez 4162 ügyirat érke­zett. Az első félévben a járási szakigazgatási szervek közül a legnagyobb ügyiratforgalmat a mezőgazdasági és az igazga­tási osztály, meg az egészség- ügyi csoport, a községi taná­csok közöl pedig a tabi, a nagyberényi és a karádi bo­nyolította le. Mindez azt je­lenti, hogy bár a benyújtott ügyiratok száma meglehető­sen nagy, a személyes ügyfél- forgalom még ezt is megha­ladja. Az első félévben 108 házas­ságot, 165 születést és 198 halálozást jegyeztek be az anyakönyvbe. Közérdekű be­jelentés 39, panaszbejelentés pedig 33 érkezett a tanácsi szervekhez. A panaszokat minden esetben 30 napon be­lül elintézték, a közérdekű bejelentések alapján pedig többnyire 8 napon belül in­tézkedtek. örvendetes tényként állapí­totta meg a vb, hogy az első félévben* egyetlen községi ta­nácsvezető, községi vagy járá­si ügyintéző ellen sem kellett fegyelmi eljárást indítani tu­datos törvénysértés miatt Miről ír a Béke és Szocializmus legújabb száma? A folyóirat vezető helyen közli Kállai Gyulának A bur- zsoá nemzettől a szocialista nemzetig című cikkét, amely­ben a szerző összefoglalja az MSZMP KB Politikai Akadé­miáján tartott előadásának anyagát Közli a lap Stefan Jedry- chowskinak, a LEMP PB tag­jának, a Lengyr’ Állami Terv­bizottság elnökének írását Űj módszerek a lengyel népgaz­dasági tervezésben címmel. A szerző a LEMP KB IV. 'plé- numán hozott határozatok alapján rávilágít azokra a módosításokra, melyeket a gazdasági tervezés és irányí­tás rendszerében szándékoz­nak végrehajtani. E módosí­tások célja biztosítani a gaz­daság harmonikus továbbfej­lesztését és a gazdálkodás ha­tékonyságának fokozását. C. R. Rodriguez, a Kubai Szerszámgépek (eszterga, gyalu, maró stb.) javításá­ban, szerelésében jártas tmk — lakatost felveszünk. Az ÉM Építőgép-javító és Gépgyártó Vállalat 7. sz. Gyár barcsi telepe. (3367) KP országos vezetőségének tagja A kubai forradalom és a parasztság című tanulmá­nyában a kubai forradalom sajátosságait elemezve rámu­tat arra, hogy néhány ilyen sajátosság meggyorsította^ a mezőgazdaság szocialista útra való áttérését a tőkés típusú latifundiumok államosítása révén, más sajátosságok vi­szont lassítják ezt a folyama­tot. Ez a körülmény azonban nem gyengíti a munkásosz­tály és a parasztság szövetsé­gét. B. Zaharescu, a Román KP Központi Bizottságának tagja beszámol a román testvérpárt IX. kongresszusáról, és mél­tatja az ott hozott határoza­tok jelentőségét. Külön érdekessége a Béke és Szocializmus most megje­lent sz "mának, hogy Az Egye­sült Államok ma címszó alatt figyelemreméltó és igen aktuá­lis cikkeket közöl ismert ame­rikai kommunista vezetők tol­lából az Egyesült Államok po­litikai, társadalmi és gazdasá­gi életének néhány főbb kér­déséről. E cikkek keretében Gus Hall beszámol az impe­rializmus elleni harcról. H. Winston ismerteti a kommu­nistáknak a tömegmozgalmak­hoz való viszonyát; C. hight- foot megvilágítja a négerek szabadságának útját. H. Lu- mer a szegénység és bőség társadalmában címmel írt ta­nulmányt V. Perlő pedig vá­zolja a kormány gazdaságpo­litikáját, illetve a válság el­hárítását eáizó intézkedéseit. filmekkel. Ilyenformán akik itt, a három helyi vállalatnál a Gorkij élete és munkássá­ga című előadást (dokumen­tumfilmmel), a Jó reggelt, Af­rika! és a Megismerhetők-e a világ titkai? című előadáso­kat meghallgatják, a kísérő­filmeket megtekintik, mara­dandó ismeretekkel gazdagod­hatnak. S mást nem is kell tenniük ezért, mint három al­kalommal egy kis időre a munkahelyen maradni és oda­figyelni az előadásra. Természetesen ezt nem min­den üzemben, vállalatnál le­het megoldani. Megfelelő nagyságú, kulturált helyiség, kisterem szükséges hozzá Ilyen még nincs mindenütt, azonban klubhelyiség — gyakran igen szép, modern be­rendezéssel — már a legtöbb helyen akad. Ezeket a válla­lati, üzemi klubtermeket, szo­bákat a legtöbb helyen tv- nézésre, társasjátékokra hasz­nálják, s nem egy úgyszólván teljesen parlagon hever. Ax Umeretlerjemxtéa egyre inkább a hallgatóság — azo­nos érdeklődésű — kisebt csoportjaiban érhet el maga­sabb hatásfokot Az emberek az ilyen kollektívában keve­sebb gátlással, bátrabban, na­gyobb bizalommal nyilatkoz­nak meg: kérdeznek, és véle­ményt mondanak. Érdemes lenne tehát a vállalatokon be­lül is keresnünk a klubhelyi­ségek jobb kihasználásának lehetőségeit. A többi között éppen a balatonszentgyörgyi­hez hasonló, kihelyezett isme­retterjesztő előadásokkal. Újsághír tudósított a napok­ban arról, hogy nyolcvanöt ismeretterjesztő előadást tar­tanak az idén TIT-előadók megyénk állami és erdőgazda­ságaiban, azaz a munka­helyen ; a múlt évben mindössze harminc hasonló kihelyezett előadás volt Reméljük, si­kerrel jár ez a törekvés, s ipari üzemeink, vállalataink is minél nagyobb számban követik a példát. Wallinger Endre Sói kiliasxnállsk a hűtőteret a három élelmiszeripari üzem Növekedett az export — Állandóan foglalkoztatni tudják az embereket — Kedvezőek a kilátások Néhány hónappal ezelőtt az Élelmiszeripari Miniszté­rium egy igazgatót bízott meg a három élelmiszeripari üzem: a Somogy megyei Húsipari Vállalat, a hűtőház és a Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregy­ségének irányításával. Ha egy igazgató vezeti a három vál­lalatot, akkor a hűtőház ka­pacitását az eddiginél jobban ki lehet használni — mond­ták az illetékesek. kát az előhű- tő gépeket, amelyeket a húsüzemben jelenleg nem használhat­nak a rekonst­rukció miatt, a hűtőházban helyezték eL A húsipari gé­pek felhaszná- jása következ­tében növeke­Hűtéssel tartósítják a tojást. »Äl Németh Gábor föraktáros a megszervezésével igyekszik eló hűtőtér kihasználását. Nemrég arról érdeklődtünk Ostoros István igazgatótól, hogy az utóbbi nehány hó­napban sikerült-e valóra vál­tani a reményeket Az igazgató elmondta, hogy a hűtőteret jól kihasználták. Ennek köszönhető többek kö­zött, hogy a húsüzem rend­szeresen exportálhat sonkát, a baromfifeldolgozó a tojást mélyhűtéssel tartósíthatja (korábban mésszel tartósítot­ták a tojást). Van más haszna is a há­rom üzem új irányításának. Több műszaki és egyéb prob­lémát oldottak meg, amire korábban nem voltak képe­sek. Így például a rekonst­rukció alatt álló húsüzem­nek a hűtőházból vezetéken át adják a szükséges hideg levegőt az előhűtéshez. Azo­dett a hűtő­ház kapacitá­sa. Jobb lett a munkaerő­gazdálkodás is. Abból az üzemből, ame­lyikben kevés a munka, a dolgozókat ab- munka jó ba az üzembe mozdítani a küldik át, ahol foglalkoztat­ni tudják őket. Ez lehetővé teszi az idénymunkások to­vábbfoglalkoztatását is. Ostoros István szeretné lét­rehozni a közös gépkocsipar­kot és gépkocsijavító mű­helyt. — Ha a gépkocsipark közös lenne, a szállítóeszközöket az eddiginél sokkal jobban ki le­hetne használni — mondta az igazgató. Kiszámította, hogy a szállítóeszközök jobb ki­használásával évenként mint­További küzdelem a mezőn AZ IDŐSZERŰ MUNKÁK múlt hét végi számvetése jó eredményeket összegez. Föld­ben a kenyérgabona a terve­zett területnek több mint ki­lencven százalékán; a százöt­ezer holdat meghaladó búza- és rozsvetéshez számítsunk még hozzá másik negyven­nyolcezer holdat: ekkora te­rületet vetettek be a tsz-ek őszi árpával meg takarmány- keverékkel. Kereken százöt­venhétezer hold talajának előkészítése, a vetések utó­munkáinak elvégzése meg több mint harmincezer hold mély­szántás — ezt csinálták a traktorosok eddig Menjünk tovább a teljesít­mények számbavételével. Csaknem hétezer hold cukor­répa meg a burgonya kilenc­venkilenc százalékának föl­szedése, néhány száz hold hiá­nyával hétezerkilencszáz hold napraforgó mes az összes si­lókukorica betakarítása rop­pant nagy erőfeszítéseket kö­vetelt. A kukoricatörés most kapott teljes lendületet me- gyeszerte; a termésnek körül­belül egyharmada nincs már a száron. Külön említésre méltó, hogy a múlt héten több kukoricát takarítottak be, mint az érés kezdetétől október közepéig. Ennyit azokról az időszerű mezei dolgokról, amelyeket már megtettek a megye fal­vaiban. Embert és gépet egy­aránt megpróbált az ősz eddi­gi időszaka. S a mezei küzde­lemnek még nincs vége. A traktorosok, a íogatosok, a szövetkezeti gazdák és család­tagjaik úgy végezhetnek min­dennel idejében, ha továbbra is kemény munkával töltik napjaikat. Ha földbe került is a gabona, ha maholnap el­múlik is október, az ősz még nem enged meg hosszabb pi­henőt. A MEGNYUGVÁS, a RA- ÉRÉS esetleges következmé­nyeiről a minap is beszélget­tek a megye mezőgazdaságá­nak irányítói. Több év tapasz­talata int minden érdekeltet: a vetéssel nem ért véget az őszi munka. Redszerint az szokott történni, how szövet­kezeti elnökök, agronómusok és traktorosok mindent bele­adtak, amíg a vetőgépeknek volt dolguk. Amint aztán meg­tették az utolsó fordulót is az utolsó táblán, szünetet kezd­tek. A pihenésre természete­sen szüksége van az ember­nek, de most még igen sok a tennivaló, tehát alig van meg­állás. Éonen erről tanácskoz­tak a vetés befejezésének nap­ján a siófoki járás termelő­szövetkezeti vezetői. A Bala­tonszárszón, Kőröshegyen és Siófokon megtartott körzeti értekezleten az előadó járási vezetők első szava a köszöne­té és elismerésé volt; megkö­szönték és elismerték a tsz- elnökök, párttitkárok, agronó­musok és községi tanácselnö­kök eddigi fáradozását, a ve­tés sikeres befejezéséért vég­zett céltudatos és áldozatos szervező, irányító munkáját. Aztán a további teendőkre irányult a figyelem. A húsüzem sonkát exportál. Képünkön: A sonkát a hütöhá*­ba szállítják. egy 280 000 forintot takarít­hatnának meg Beszélgetésünk közben ér­kezett meg Budapestről dr. Kis István, az Élelmi­szeri paiá Minisztérium fő­osztályvezetője munkatársai­val. Azért utazott Kaposvár­ra, hogy megnézze, hogyan működött együtt a három vállalat az utóbbi néhány hónapban. Néhány szót váltottunk a három vállalatnál kialakult helyzetről dr. Kiss Istvánnal. Többek között ezt mondta: — A három üzemet nem egyesítettük. Mindegyik ön­állóan gazdálkodik. Munká­jukba beleszólnak annak az iparágnak a vezetői, amely­hez tartoznak. Tehát szó sincs egyesítésről. Azért ne­veztünk ki egy igazgatót a három üzem élére, hogy elő­mozdítsuk a hűtőtér jó ki­használását. A következő lé­pés a szervezeti fölépítés megváltoztatása, a közös gép- kocsipark létrehozása lehet. Harmadik lépésként esetleg egyesíthetjük a három üze­met. Hogy ez a harmadik lépés elkövetkezik-e, ma még nem tudjuk. Szegedi Nándor Így van ez rendjén. Amit magunk mögött hagytunk, ar­ra már nincs gond; tekinte­tünket mindig előre és előre kell vetnünk. A vetés és ed­dig a betakarítás zavartalanul haladhatott, eső úgyszólván nem szakította félbe a mun­kákat. Most meg már hűvö­sebbre fordult az idő, rövi- debbek a nappalok, nehezeb­bek a körülmények. De még mindig jobb most törni az érett és száraz kukoricát, mint egy eső után taposni a sáros földet, naphosszat bent járni a nedves rendekben, önmagukon segítenek, akik úgy dolgoznak most, hogy ne kerüljenek később sokkal mostohább, esetleg rendkívül rossz munkakörülmények kö­zé. A burgonya utoljával meg a répával is az időjárás le- robbanása előtt célszerű vé­gezni. FOGYTÁN A VETNI VALÓ, csökken a két műszakban dol­gozó traktorok száma. Október első hetében 425 gép szántott éjjel is; az utána következő héten még több, 452 traktor végzett éjszakai munkát; a múlt héten pedig 385 gépre ült esténként váltótárs. Pedig a hátralevő, több mint száz­ezer hold mélyszántásra alig­ha lesz elegendő a nappali idő. Jó, ha mindezzel számot vetnek termelőszövetkeze­teink oen, és továbbra is ere­jükhöz mérten küzdenek a mezőn. Kutas József A Kelenföldi Hőerőmű Vállalat (Budapest. XL, Budafoki út 52.) fölvesd 18. életévüket betöltött ;(ll t Jelentkezés csak sze­mélyesen. Útiköltséget nem térítünk. Mun­kásszállást biztosítunk. Jelentkezés a munkaerő- gazdálkodáson. (5792)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom