Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
SOMOGYI NÉPLAP 10 Vasárnap, 1965. október 24. túl nmenaehqtqrón fl ZflLfil oomsoK Békés megyei műsorában a Magyar Televízió bemutatott egy riportfilmet. A film egy munkás fiúról, életéröl, vágyairól álmairól szólt- A viharsarki fiatalember valahogy ígv fogalmazta meg egyik vágyát: »-Jártam én egy dunántúli kisvárosban, ott szeretnék élni. Ott olyan szép a táj.« Hogy melyik volt az a kisváros? A kérdésre igy válaszolt: Gellénhá za ... A szerény vágyban megbúvó dicséret tagadhatalanul jól esett a zalai tv-nézőknek. Gellénháza ugyanis Zalában van. Nem kisváros, hanem falu, mégpedig nem is a nagyobbak közül való. Ami városias benne, azt az olajipar az utóbbi tizenhárom évben teremtette meg. Igaz, az alföldi fiatalembert el sősorban nem a »kisváros«, hanem a táj ragadta meg, de a táj nem gellénházi nevezetesség. Ez a zalai táj: a dombok, völgyek, erdők, ligetek patakokkal és horhosokkal szabdalt színpompás vidéke, ahol a gabona- és kukoricaföldek gyümölcsösökkel és szőlőhegyekkel váltakoznak, és a réteket, legelőket dúslombú erdők övezik. Nincs ennek a tájnak egyetlen része sem, ahol a tekintet akadálytalanul eljutna a horizontig, ahol ne vetné gátját egy domb, amit a zalai emberek szeretetreméltó túlzással hegynek neveznek, s ha csak tehetik — néhány sor szőlőt magukénak tudnak rajta. Közép-Eurőpa legmélyebb kutatófúrását mélyíti az ország legmodernebb fúróberendezése Bázakerettyén. A dombok között elnyúlva, az utak mentén települtek a falvak, sűrűn, néha csak egy kőhajításnyira egymástól, pár száz lélekkel. ' 260 községben lakik 200 000 ember, a többi daságban, politikában. A táj ugyanis ami szemnek varázslatosan szép, nehezen adja meg magát az embernek, olykor még ma is ellenségesen áll vele szemben. Valaha százak Az utóbbi öt évben csaknem 30«o lakás épült a zalaegerszegi Lenin út mentén. 70 ezernek a két város, Zalaegerszeg és Nagykanizsa adott otthont. Ez az alfölditől eltérő jellegzetesség persze sajátos problémákat is okoz gazés százak csak a telet töltötték a dombok között megbúvó falvakban, de a kenyeret, a télirevalót távoli földeken, Fejér és Tolna nagybirtokain, summásként keresték. KÖZÖTT Az előbb Gellénházáról volt szó. Az ejtette meg azt a békési fiatalembert. Nos, ő talán nem is tudta, hogy Göcsejben jár. Annak is a legközepén. Márpedig Göcsej, az elnevezés, e^y inkább humoros, mint történelmi magyarázat szerint a német «-Isten őrizz«-ből, a «-Gott schei«-ből származik. A hagyomány szerint ezt mondták volna az osztrák borkereskedők, mikor erre vitt az útjuk. Hogy igaz volt-e vagy sem, ma már nehezen kideríthető. Az mindenesetre tagadhatatlan, hogy nyomorult, elmaradott vidék volt ez hajdan, de az is, hogy manapság, ahogy mondani szokás — meg lehet nézni. Nekifohászko- dás nélkül! Az olajbányászat megkezdése és gyors fejlődése új távlatokat, lehetőségeket nyitott az itt élő emberek előtt. Ha nem is minden falu olyan, mint például Gellánháza, Bázakerettye, Lovászi, de az utóbbi 20 év és az olaj rajzolta változás minden falu arcán ott van. A cseréptetős, villaszerű házakban, az aszfaltos utakban. az anyagi jólét más jeledben. A néprajzkutatók most dolgoznak erősen, hogy megmentsék az utolsó zsuppfedeles, kontyos lábasházakat. Érthető az igyekezet, bár a népbetegségek, a nyomor, az elmaradottság sötét jelképei is ezek. Arra jók csak, hogy majd elnézzük ők£t abban a szabadtéri múzeumban, amelyet most szándékoznak fölépíteni Zalaegerszegen. Zalaegerszeg. Valamikor így énekelt a zalai betyár: »Hallottad e hírét Zalaegerszegnek, annak az átkozott fekete tömlőének?« Nos, más hírt nem is nagyon hallatott magáról ez a főútvonalaktól elzárt, még a felszabaduláskor is csak 13—14 000 lakosú városka. A Tanácsköztársaság bukása után a hírhedt internálótábor tette »nevezetessé«, később meg az, hogy Itt uralkodik, s ítél elevenek és holtak fölött Pehm József, alias Mindszenti... Érdemes megjegyezni, hogy akkoriban a börtönön, a mellétté álló kéttornyú templomon, a törvényszéken, a megyeházon és a csendőrlaktanyán kívül nem is volt több emeletes ház a városban. Ma, húsz évvel a felszabadulás után 3D 000 ember lakja a várost. A világ minden részébe exportáló olajfinomító, sajt- gyár, ruhagyár és egy sereg más, kisebb ipari üzem, köztük a Ganz-MAVAG most fejlődő gyáregysége ad munkát a lakosságnak. A közeli nagylen- gyeli (gellénházi) olajmezö fölfedezése óta több lakás épült a városban, mint a megelőző évszázadok alatt összesen. A szomszédvár, Nagykanizsa, amely korábban is iparosodottabb volt, üveggyárat, sörgyárat, gépgyárat, vasöntödét kapott, és az idén kezdte meg működését az Egyesült Izzó kísérleti gyáregysége, amelyből — a tervek szerint — több ezer munkást foglalkoztató üzem fejlődik ki. Azt is hadd mondjuk el, hogy a két szomszédvár egykori »két dudás* viszálya, az utóbbi években ^versengéssé szelídült, a zalaegerszegiek és nagykanizsiak abban versenyeznek, melyik város szebb, tisztább, fejlő- dőbb, méltóbb a mához. A békési fiatalembernek, s mindenkinek, aki ide látogat, tetszik a' zalai táj. Ez a természet ajándéka. A zalai emberek azonban arra törekszenek, hogy az élet is egyre tetszetősebb, szebb legyen itt a délnyugati határvidéken, a zalai dombok között. Hári Sándor FORTE-MADE IN HUNGÁRIA Bécsben történt. A magyar turista, miután sokat hallott a külföldi fotócikkekről, belátogatott egy szaküzletbe. — Kérek valami nagyon jó fotópapírt, — mondta kiváló németséggel. — Tessék választani: Kodak, Ferrania, Agfa...? A turista töprengve csóválta a fejét. — Látom — szólt az eladó —, uraságod valami különlegeset akar. — Lehajolt, és a »pult alól« diadalmasan előhúzott egy dobozt. Tetején a felirat: »FORTE — MADE IN HUNGÁRIA«. Tehát külföldön is értékelik a váci Forte gyár termékeit, és az elismerés a kiváló munkát dicséri, A Forte név ismertté vált. Jelenleg a több mint 300 milliós rekonstrukciós munká latok folynak. Épül a 11 szintes toronyház. Itt kap majd korszerű otthont az emulziógyártás. Végigjárjuk az üzemegységeket. Mindenütt sötétség: a fény ugyanis az érzékeny film- és fotóanyagok első számú »közellensége«. Hatalmas tekercsekben érkezik a drága, különleges minőségű import nyerspapír. Először speciális kezelésen \ esik át. Ügy mondják, hogy »baritálják« a nyersanyagot. Ez a művelet adja a későbbi szint, a vasalógép pedig a fényét. Csak ezután kerül reá az öntő üzemben a különféle fényérzékű emulzió. Több mint 200 féle fotópapír készül. Minden fotóanyaggyárnak megvan a maga technológiája. Hogy milyen anyagokat kever a vegyszerekbe és milyen mennyiségben, ez hosz- szú évek kísérleteinek az eredménye. Miért is részesítik előnyben a Forte gyár papírjait más gyárak készítményeivel szemben? Talán a fátyolmentesség, a szép tónusok miatt és azért, mert kitűnően elviseli a különféle laboratóriumi manipulációkat. Újdonság a 17—20—23 diúes filmek után a magas érzékenységű 26-os. Kísérleti stádiumban van a színes nyersanyag gyártása is. A kutató kollektíva csak akkor javasolja gyártásra, ha már elértük abban is a világszínvonalat. A gyár termelésének 45—50 %-át exportálják. Óriási tételekben utazik a papír Egyiptomba, Indiába, a Szovjetunióba és a népi demokratikus országokba. A gyár új »slágere» a Copyfort szobai fényben irodai másolómunkára kiválóan alMinden nagyobb tételt alaposan .megvizsgálnak a laboratóriumokban. Csak tökéletes minőség hagyhatja el a gyár kapuit. kalmas. A másológép először elkészíti a negatívot, s arról néhány perc alatt azonnal pozitív képet ad. Bizonyára új, jelentős exportlehetőség. Ha az építéssel a tervek szerint haladnak, akkor 1967-re megindulhat az új egységek próbaüzeme. Ez azt jelenti, hogy a fotópapírgyártás 300 %-aI, a filmgyártás 200 %-al növekszik majd. És talán lesz elegendő a híres Forte nyersanyagból, hogy se Budapesten, se Bécsben ne a »pult alól« kaphasson a vevő. Kép és aláírás: Regös István Az új Nagykanizsa. Készlet a Szabadság térről, a Dunántúli KőoLajfúrási Üzem központjával. „ , . 1 (Kiss Fererc felvételei) Sok száz méter hosszan kanyarog a nyerspapir, amíg a »baritáló üzemen keresztül eljut az öntő részlegbe. Fürge kezek expedidálják a fotópapírt. A címkézést egyelőre még kézzel végzik, de rövidesen megérkezik az automata gép
