Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-24 / 251. szám
Vasárnap, 1965. október 24. 3 SOM r YI NÉPLAf Tizenöt évesek tanácsaink Irta: Böhm József, a Somogy megyei Tanács V. B. elnöke A z évforduló késztet bennünket arra, hogy megemlékezzünk népünknek a felszabadulás utáni egyik legnagyobb politikai vívmányáról, a tanácsrendszer létrejöttéről, a 15 éves tanácsokról, a munkásosztály és a dolgozó parasztság egységes államhatalmának helyi szerveiről. A tanácsok megalakulásával vá't lehetővé, hogy dolgozó népünk tevékeny és közvetlen részt vegyen az államhatalom gyakorlásában, az államigazgatás mindennapos munkájában. 1919-ben volt már tanács- rendszer Magyarországon. A dicső múltú Tanácsköztársaság tapasztalatait figyelembe véve az 1950-ben megalakult • tanácsok munkájukkal bizonyítják, hogy a munkás-paraszt hatalom megszilárdításáért folyó harcban a hatalom gyakorlásának fontos eszközei; bizonyítják, hogy a magyar dolgozó nép képes és alkalmas az állam vezetésére. Tanácsainkba a kétkezi munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiség legkiválóbb képviselői kerültek. Igiaz, az állami munkában tapasztalatokkal nem rendelkeztek, de 15 év alatt a tanácsokban kinevelődtek a vezetők, akik nemcsak a vezetés módszereit sajátították ei, hanem megszerezték a vezetéshez elengedhetetlenül szükséges politikai és szakmai felkészültséget is. A képesítés megszerzése nagy akaraterőt, szívósságot, gyakran lemondást követelt a tanácsok apparátusaiban dolgozóktól is. Politikai, szakmai és általános műveltségük színvonalának emelkedése előnyösen hat munkájukra. Tanácsaink a 15 év alatt sok gyakorlati tapasztalatot is szereztek, képesek a reájuk háruló feladatok megoldására. Munkájuk eredményeinek legfőbb forrása a tanácstagok és az őket megválasztó dolgozó emberek egyre szorosabbá váló kapcsolata. Ez a tanácsok tevékenységének éltető ereje. Az elmúlt 15 esztendő alatt — de különösen az utóbbi években — tovább szélesedett az állami élet demokratizmusa. Megyénkben a 6957 tanácstag mellett mintegy 5400 aktíva dolgozik rendszeresen. Jelentős azoknak a száma, akik a tanácsok megalakulása óta — másfél évtizede — tanácstagként vagy alkalmazottként az apparátusban dolgoznak. Ezúton is elismerésünket és kö- szönetünket fejezzük ki minden tanácstagnak, az apparátusok dolgozóinak nemes, áldozatkész munkájukért. T anácsaink az alkotmány szellemében — a demokratikus centralizmus elveinek figyelembevételével —. gyakorolják működési területükön az államhatalom helyi szerveinek funkcióit, vezetik a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet. A tanácsok a párt irányításával dolgoznak. Az a legfőbb törekvésük, hogy területükön érvényre juttassák a párt és a kormány határozatait. A tanácstagok és a tanácsapparátusban dolgozók tevékenységükkel elismerést vívtak ki maguknak. A dolgozók véleményét, javaslatait egyre nagyobb mértékben figyelembe veszik, s rendszeresen beszámolnak azok sorsáról választóiknak. Hasznosítják e véleményeket, javaslatokat, s ez jelentősen hozzájárul a tanácsok és a dolgozók közötti kapcsolat javításához. Arra törekszünk — a tanácstagok, a tanácsi apparátusban dolgozók egyaránt —, hogy munkánkkal rászolgáljunk választóink bizalmára, s mindennapos munkánk a dolgozó nép szolgálata legyen. A tanácsok választott szervei és az apparátusok a törvényesség figyelembevételével oldják meg feladataikat._ Ezt bizonyítja, hogy 1964 első felében 29, 1965 első hat hónapjában csupán három esetben emeltek a tanácsi tevékenységgel kapcsolatosan ügyészi óvást, vagy intéztek felszólamlást. Ezért a dolgozók bizalommal fordulnak tanácsainkhoz. Ez a növekvő bizalom a legnagyobb elismerés, amit a dolgozó emberektől kaphatnak. A tanácsok azért képesek feladataik megoldására, mert helyes a párt politikája, azt elfogadják és magukévá teszik az emberek. A párt politikájában érvényesül a szocialista humánum; a tanácsi tevékenység e szocialista humánum gyakorlása, s ezért kerül egyre inkább előtérbe a mi munkánkban is a dolgozó ember a maga szükségleteivel, öröm és nagyszerű hivatás a tanácsokban dolgozni, mert ez a munka a szocialista társadalom építéséért — az emberek érdekében — folytatott alkotó tevékenység. A tanácsok gazdasági, szervező és irányító tevékenységének az elmúlt 15 év alatt jelentős eredményei születtek. A tanácstagok és a tanácsi apparátusok dolgozói komoly mértékben részt vállaltak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemeinek kialakítását, munkájuk megszervezését és megindítását a pártapparátusban dolgozókkal és a termelőszövetkezeti parasztokkal együtt végeztük el. A tsz-ek megszilárdítása, a közös gazdaságok erősítése és termelőszövetkezeti parasztságunk életkörülményeinek javítása volt és marad a tanácsokban dolgozók egyik legfontosabb feladata. Termelőszövetkezeteinknek szükségük volt arra a segítségre, melyet a tanácsolt dolgozóitól kaptak. Nagy örömünkre szolgál, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk, a tsz-ek vezetői hálásak ezért a segítségért. Fontos politikai vívmánynak tekintjük, hogy a mezőgazdaság átszervezése alatt és után nem csökkent, hanem emelkedett a mezőgazdasági termelés és áruértékesítés. Termelőszövetkezeteink megszilárdításához, egészséges és erőteljes fejlődéséhez hozzájárulnak az anyagi ösztönzés jelenleg alkalmazott formái és az a törekvés, amely a munkadíjazás javítására irányul. Egyre több termelőszövetkezeti tag, vezető és tanácsi dolgozó ismeri föl, hogy a háztáji állatállomány a nemzeti vagyon fontos része. A háztáji gazdaságok kielégítik a, termelőszövetkezeti parasztság és — bizonyos mértékig — a falusi lakosság hús- és egyéb állati termékekből álló élelmiszer-szükségletét. Emellett a háztáji gazdaságokból származó áru a megye felvásárlási terveinek jelentős hányadát képviseli. (1965-ben a felvásárolt hízott marha 52 százalékát, a hízott, sertés 16 A KÖZPONTI BIZOTTSÁG IDEOLÓGIAI IRÁNYELVEIT nem egy pártszervezetben a napi, gyakorlati feladatoktól és a helyi problémáktól elszakítva tárgyalják meg. Előfordult az is, hogy egyszerűen felolvasták az irányelveket tartalmazó füzet egyik vagy másik fejezetét. Érthető, ha az ilyen taggyűléseken nem alakul ki vita, és a tagság nem tud mit kezdeni a tömény, sűrített, általános megállapításokkal. Bárhol és bármilyen céllal ülnek is össze a szövetkezeti gazdák, kommunisták, előbb- utóbb azokra a gondokra fordul a szó, melyekkel naponta küszködnek. A jövedelemelosztás módja, az őszi munkák elvégzésével' járó gondok, a traktorok jobb kihasználásának lehetőségei, a munkaerő biztosítása, a munkafegyelem megszilárdítása, a megfelelő vetésszerkezet kialakítása, a szövetkezeti demokrácia és a központilag előirányzott tervfeladatok viszonya stb.: mindennapos témái a megbeszéléseknek. Az ideológiai irányelvek megvitatásának nem az a célja, hogy e problémák helyett más, a szövetkezetekétől távol eső kérdésekre, például a képzőművészetek helyzetére irányítsa a falusi párttagság figyelmét. Éppen az irányelvekben olvashatjuk: “Az elméleti munka a gyakorlatból táplálkozik, annak tapasztalatait általánosítja, és maga it a százalékát, a tej 49 százalékát, a baromfi 20 százalékát, a tojás 92 százalékát a háztáji gazdaságok adják.) Örülünk annak, hogy a tsz- tagok, -vezetők és a tanácsokban dolgozók — megyei párt- bizottságunk határozata alapján — egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a termelőszövetkezeti demokrácia kiszélesítéséért. A tsz-demokrácia érvényesítése annak legfőbb elismerése, hogy a termelőszövetkezetek a termelőszövetkezeti tagokéi. Jó azt tapasztalni, hogy tsz-parasztságunk becsüli, szereti választóit vezetőit, akik munkájukkal az emberekért és a közös gazdaságért érzett nagy felelősségükkel napról napra rászolgálnak erre a megbecsülésre és bizalomra. A termelőszövetkezeti parasztság egyre inkább vezetői mellett van annak a törekvésnek érvényesítésében, hogy ki-ki a tsz-tagok közül — jogai gyakorlása mellett — a szövetkezeti gazdaság és embertársai iránti kötelezettségét is teljesítse. őszinte elismeréssel és tisztelettel emlékezünk meg arról a munkáról, melyet szövetkezeti parasztságunk a közös gazdaságok erősítéséért és az egyes kampányfeladatok végrehajtásáért folytat. Népi államunk még nem tudott elegendő — az egyes munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges célgépet — pl. a betakarításhoz — biztosítani. Ezért némely időszakokban a mezőgazdasági feladatok végrehajtása a szövetkezeti parasztságtól, a termelőszövetkezeti vezetőktől rendkívül nagy erőfeszítést követel. Különösen az asszonyokra hárul sok munka, akik évek óta — de ezen az őszön is — példamutatóan helytállnak. Így megyénk termelőszövetkezetei a jó időjárást kihasználva az őszi betakarítást és vetést idejében elvégzik. Legyen büszke minden tanácsi dolgozó, ha a termelőszövetkezeti tagoknak és vezetőknek gazdaságuk erősítéséhez és a tagság életkörülményeinek javításához segítséget nyújthat. M egyénk iparosításáért, az ipari termelés növeléséért és a gazdaságosságért — megyei pártbizottságyakorlat céljait szolgálja.-» A taggyűlések előkészítésekor mindenekelőtt talán ezen az alapvető megállapításon • érdemes volna elgondolkodni. A MARXIZMUS—LENINIZ- MUS elméletét alkalmazni egy adott ország egy bizonyos fejlődési szakaszára nem könnyű dolog. Ezt oldják meg az ideológiai irányelvek, amelyek a marxista ideológia éles fényében veszik szemügyre országunk sokrétű életének néhány legidőszerűbb problémáját. De ahhoz, hogy az ideológia valóban a gyakorlat vezérfonala legyen, ez még nem elég. Az élet által feladott sok-sok kérdés közül a falusi pártszervezetek vezetőségeinek kell kiválasztani azokat, amelyek megítélésük szerint pártszervezetükben időszerűek. Vannak szövetkezetek, ahol a munka szerinti el sztással kapcsolatos problémákról tanácskoznak, más szövetkezetekben ugyanebbe a témakörbe vágó kérdések másként vetődnek fel, s vitatják pL a műhely munkások vagy az állattenyésztők díjazását. Ez azt a feladatot állítja az ottani pártszervezet elé, hogy mindenekelőtt ezeket a szóban forgó kérdéseket vizsgálják meg a marxista elméletnek és az ezt kifejező pártpolitikának a tükrében. Vegyék sorra az elosztás elveit, az idevágó rendelkezéseket, s döntsék el: a náluk alkalmazott gyakorlat bogunk irányításával — a tanácsok dolgozói nagy erőfeszítéseket tettek és tesznek. A fel- szabadulás előtti időszakot alapul véve, a megye iparában foglalkoztatottak száma több mint tízszeresére növekedett. A megye iparában jelentős helyet foglal el a tanácsi ipar, ahol az iparban foglalkoztatottak 17 százaléka dolgozik. Erőfeszítéseink eredményeként az 1953-ban még 165 millió forint termelési értéket képviselő tanácsi ipar ma 272 millió forint termelési értéket produ- káL A népgazdaság anyagi lehetőségeit figyelembe véve arra törekszünk, hogy megyénkben az iparban foglalkoztatottak száma a jövőben is jelentős mértékben növekedjék. Annak ellenére, hogy megyénk mező- gazdasági jellegű — és természeti adottságainál fogva az is marad —, az ipar fejlesztését változatlanul — a foglalkoztatottsági gondok megoldása és a munkáslakosság élet- színvonalának emelése szempontjából — a társadalmi föl- emelkedés egyik alapjának tekintjük. Ez ideig különösen a tanácsi iparban dolgozó munkásoknak és alkalmazottaknak nem tudtunk megfelelő munkakörülményeket biztosítani. A jövőben — a termelés és a gazdaságosság javítására kifejtett erőfeszítéseink mellett — sokkal több gondot kell fordítanunk a munkások munkafeltételeinek megjavítására, a legfontosabb szociális és kulturális igények kielégítésére. E tekintetben is bátrabban kell támaszkodnunk az ipari üzemek dolgozóinak észrevételeire, tapasztalataira s arra az áldozatos munkára, amelyet üzemükért — sok esetben a kötelező munkán túl is — vállalnak. A megyében — ha csak a második ötéves terv időszakát vizsgáljuk is — jelentős beruházások valósultak meg. E beruházások nagymértékben hozzájárultak a megye lakosságának gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális, valamint kommunális ellátásának megjavításához. Csupán ebben az évben több mint 220 millió forintos berugyan felel meg elveinknek, törvényeinknek. Ha rendellenességet tapasztalnak, tegyenek javaslatot kijavítására. Ha úgy találják, hogy minden rendben van, csak a tagság tájékozatlan, akkor adjanak megfelelő tájékoztatást. Egy alapos vita, amely elveink mércéjében méri le a gyakorlatot, elég érvet ad ehhez. Akár az első, akár a második eset forog fenn, az ideológiai vita nem üres szócséplés, hanem politikai eredmény a párt számára. Az sem ritkaság, hogy az utasításokkal, az elengedhetetlen fegyelemmel a demokráí- ciára való demagóg hivatkozást állítják szembe egyesek. Ilyenkor az esetleg szükséges fegyelmező intézkedések is hatásosabbak, ha a kommunisták — megfelelő előzetes vita alapján — meg tudják magyarázni az embereknek a szocialista demokrácia helyes értelmezését AZ EGYIK KÖZSÉG TAG GYŰLÉSÉN az előadó néhány mondatban elismételte az irányelvek megállapításait az imperializmus fellazítást taktikájának veszélyességéről. A párttagság egy része szó nélkül ment volna el emellett, bár nem ismerte ezt a taktikát. Az egyik hozzászóló azonban szóvá tette, hogy tarthatatlan az a passzivitás, amely- lyel a látogatóba érkezett házás megvalósítását szervezik és bonyolítják le a tanácsok. A második ötéves terv idején mintegy 600 millió forintos költséggel sok létesítmény épült megyénkben. így többek között: megyei könyvtár Kaposváron, kenyérgyár Kaposváron, lakatosüzem Barcson, zsák- és ponyvaüzem Tabon, összekötő út Nagyatád és Ber- zence között, gimnázium Kaposváron, Fonyódon, Barcson és Marcaliban stb. A harmadik ötéves terv időszakában fejeződik be a Kaposvári Világítástechnikai Vállalat építése, a Csurgói Fái pari Vállalat rekonstrukciója, a siófoki kórház, a kaposvári szennyvízfőgyűjtő, a kaposvári közfürdő és fedett uszoda, valamint a Kaposvári Korona Szálló építése stb. A 15 éves fejlődés eredményeként Somogy megyében ma 130 óvoda van. 329 általános iskolában több mint kétezer nevelő 50 231 gyermeket oktat, s a felső tagozatban tanulók 81,4 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül. 19 közém'skolánk van, ahol 317 nevelő több mint hétezer tanú lót oktat. A megyében két felsőfokú tanintézet is működik. Az eltelt idő alatt oktatási rendszerünkben korábban ismeretlen forma honosodott meg, az iskolai napközi otthon Ezekben a napközi otthonokban 5534 általános iskolai tanulóról gondoskodnak. Alapvetően megváltozott megyénk lakosságának egészségügyi és szociális ellátása. Somogybán jelenleg négy kórház van 1772 ággyal, és négy szülőotthon működik 80 férőhellyel. 20 bölcsődében, illetve csecsemőotthonban 713 gyermeket tudunk elhelyezni. Megyénkben 39Z orvos van. 124 orvosi körzetet szerveztünk. A lakások száma 1949 óta 14 857-tel nőtt megyénkben (beleértve az állami, a szövetkezeti és a magánerőből épített lakásokat), ennek ellenére — különösen Kaposváron és a járási székhelyeken — a lakáshelyzet még nem kielégítő. Az utóbbi esztendőkben évenként 30—40 millió forintot fordítunk csak Kaposvár váegyes, volt disszidensek agitá- cióját szemlélik. Másvalaki elmesélte: egy volt disszidens szép gépkocsijával hencegett faluszerte, s egy kisebbfajta karambol után jajveszékelt, hogy a kocsi nem is az övé, miből fizeti majd a bérleti díjon túl a javítást? Így álltak össze egyenként azok a tények, melyekkel szinte mindenki találkozott, s vált világossá, hogy egy. első pillantásra távol eső elméleti kérdés milyen mindennapi problémákkal függ össze. Néhány példát soroltunk csak fel, s lehetséges, sokfelé nem is e problémák a legfontosabbak. Egy azonban bizonyos: az ideológiai irányelvek vitája a taggyűlésen nem valami külön szemináriu— vagy elméleti pártnap. A cél az, hogy a mindennapok gondjait, problémáit elméleti oldalukról is megvizsgáljuk, hogy jobban eligazodjunk, és megtaláljuk a megoldást. AZ IDEOLÓGIAI IRÁNYELVEK életközeiben folytatott vitája elősegítheti, hogy még megalapozottabbá, politikusab- bá tegyük a párt egész tevékenységét, valamint azt, hogy minden párttag a helyes elvi alapokra támaszkodva gondolkozzék és cselekedjen, és így magasabb színvonalra emelkedjék a pártmunka. B. Gy. ros vízellátásának javítására. Kezdeti eredményeink vannak a törpevízmű-hálózat kiépítésében. Az utóbbi tíz évben — 1964. év végéig — a megye vízcsőhálózata 65 km-ről 318 km- re növekedett. A 15 éves tanácsi munka jelentős sikereihez tartoznak a községpolitikai tevékenység és a helyi tanácsoknak a községfejlesztésben a lakosság bevonásával elért szép eredményéi. A községfejlesztési alap megyénkben évente több mint 70 millió forintos költségvetéssel gazdálkodik. Tanácsaink községfejlesztési feladataik ellátásában mindig érezték a lakosság önzetlen támogatását. Ez a támogatás évi 11 millió forint értékű társadalmi munkában fejeződik ki. A tanácsok községpolitikai és községfejlesztési tevékenysége fdíváink fölemelkedésének nagyon fontos és igen nemes megnyilvánulási formája. A lakosság magáénak érzi a községfejlesztési alapból és a társadalmi munkával létrehozott nagyszerű létesítményeinket, s azokat egyre inkább kihasználja életkörülményeinek javítása és kulturális fölemelkedésének elősegítése céljából. A tanácsok 15 éves tevékenysége bizonyítja, hogy képesek államhatalmi és igazgatási teendőik végrehajtására, feladataikat egyre hatékonyabban, eredményesebben oldják meg. A munka során hibákat is követtünk el. Arra törekszünk, hogy a munka eredményességét gátló fogyatékosságainkat minél hamarabb megszüntessük. Az országos szervekkel együttműködve fontos kötelességünk, hogy megszabadítsuk a tanácsi munkát és az apparátus tevékenységét a még meglévő bürokratikus vonásoktól. Meg kell szüntetni a fölösleges adminisztrációt, egyszerűbbé, érthetőbbé, gyorsabbá kell tenni a hivatali ügyintézést, még lelkiismeretesebben kell intézni a hozzánk forduló emberek ügyes-bajos dolgait. A tanácsok minden dolgozója az ügyiratok mögött lássa az embereket, akiket szolgálunk. A tanácsi munka egyik értékmérője, hogy az irányításunk alatt álló területen hogyan teljesítjük a népgazdasági terveket. A több helyen még tapasztalható általános és sablonos tevékenység helyett tervszerű, következetes munkát kell kifejtenünk a tervek teljesítéséért. El kell érnünk, hogy munkánk elbírálásának a tervek teljesítése legyen legfontosabb alapja. Tovább kell szélesítenünk az állami élet demokratizmusát, a lakosság minél szélesebb rétegét kell bevonni a terület fejlesztéséért folyó nagy munkába. Igényeljük ehhez a népfrontbizottságok, megyénk lakosságának eddig is megnyilvánult áldozatkész segítségét. A tanácsokban dolgozók legyenek készek arra, hogy a megye lakosságának társadalmi tevékenységét — a jelenleginél nagyobb mértékben — kibontakoztassák. Erre előre készített tervekkel kell felkészülnünk. S omogy fejlesztésére a megyei vezető szervek által jóváhagyott és az országos szervekkel konzultált terveink, elképzeléseink vannak. A kidolgozás alatt lévő harmadik ötéves tervünk megvalósítása során tovább fejlődik megyénk gazdasági, kulturális, szociális és kommunális helyzete, tovább javulnak megyénk lakosságának élet- körülményei. Az országos szervek részéről megnyilvánuló nagyobb segítség birtokában, pártszerveink és pártszervezeteink irányításával sorakoztassuk fel megyénk lakosságát a kibontakozóban lévő nagyszerű mozgalomhoz: «•Tegyünk többet Somogyért!» A tanácsok tevékenysége megjavításának fontos föltétele, hogy tovább növekedjék a tanácsok önállósága, hatásköre. Legyen nagyobb mértékben meghatározó szerepük területük feladatainak tervezésében és a tanácsi gazdaság fejlesztésében. Eddigi munkánkhoz megkaptuk a pártszervek, -szervezetek segítségét, megyénk lakosságának támogatását. Ez volt munkasikereink forrása. Biztosak vagyunk abban, hogy tanácsaink ezután is megfelelnek ennek a nagy bizalomnak. ÉLETKOZELBEN Az ideológiai irányelvek vitája a termelőszövetkezetek pártszervezeteiben
