Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-23 / 250. szám

ÜSZŐ KONZERVGYÁRAK A leningrádi Admiralitás hajógyár kikötőjének beton­cölöpjéhez láncolva egy ha­talmas hajó áll Tatján fel­irat: »Vaszálij Putyincev.« A hajó a legújabb úszó kon­zervgyár, hasonló a Távol­reilőbrigddjának maradt munka. Petuhovék sok kilo­méter vezetéket helyeznek el a hajón, és az általuk lera­kott csövekben víz, levegő és üzemanyag »kötekedik-«. Pe­tuhov Komszomol-brigádjá­Keleten szolgálatot teljesítő társaihoz. Az úszó gyár óriási telje­sítményű: évente 20 millió doboz konzerv. Ezt kézi mun­kával lehetetlen elérni. Ha leereszkedünk a fedélzet alá, okos gépek, automatikák tö­megével találjuk szemben magunkat. Az Admiralitás gyárban egyre gyorsabban készülnek az ilyen úszó kon­zervgyárak A »Putyincev« is rekordidő alatt készül. Csupán Vaszilij Petuhov szé­nák 28 tagja van, de ötven helyett dolgoznak. A rejtély nyitja egyszerű. A brigádta­gok több szakmában járta­sak. Műszaki rajzokat, sablo­nokat készítenek, csöveket helyeznek el. Egyik nap elektromos berendezéseket szerelnek, másik nap gázmű­vesek. Petuhov brigádja a hajó e1 készülésé után is az úszó konzervgyárban marad, és jutalomképpen távoli utazást tesz a Csendes-óceánra. , SomogyiNéplap M?7MP MERVf I nrrOTT? Ó ? A E SsÁ MEGYE i TANACS LAPJA Vigyázat, titkos! Megjegyzések egy engedélyhez és két telefonáláshoz Fotóriporterünk fényképet szeretne készíteni Csurgón az új mentőállomásról. S hogy né a csupasz épületet kelljen le­fényképeznie, megkéri a gond­nokot: álljon az egyik mentő­kocsi a bejáraihoz, vagyis jöj­jön előbbre olyan tíz métert. Nehéz ügy. A gondnoknak nincs felhatalmazása, hogy ezt a tízméteres utat engedélyez­ze — s egyáltalán az egész fényképezést —, telefonál hát Kaposvárra, a megyei mentőál­lomásra, de elutasító választ kap: ott sem járulhatnak hoz­zá a kép elkészítéséhez. Most már csak egy megoldás kínál­kozik: Budapestre kell telefo­nálni, az Országos Mentőszol­gálathoz, talán nekik van fel­hatalmazásuk, hogy megadják az engedélyt a fotózáshoz. A telefonvonal budapesti végén készségesek: semmi akadálya a kép elkészítésének, de . . . ada­tokat nem mondhatnak a men­tőállomásról. A két telefonálás díját azzal fizettetném meg, aki a csur­gói mentőállomás gondnokának azt az utasítást adta, hogy a sajtó munkatársainak nem ad­hat felvilágosítást, s még egy egyszerű fényképezéshez sem járulhat hozzá Ha az illető megfizetné azt a húsz vagy harminc forintot, akkor pedig figyelmeztetném, hogy a köz­vélemény tájékoztatását még neki sincs joga megakadályoz­ni, bármelyik hivatal bárme­lyik székében ül is. Mert a csurgói história nem csupán a sajtó jogainak indokolatlan korlátozása, hanem nevetséges bürokratikus jelenség is, amit senki sem hagyhat szó nélkül. P. Gy. A 51 TIZENÖT ÉVE Ötvenhat és fél millió vevő Egyre növekvő forgalom Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepli ebben a hónapban a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat: másfél évtizeddel ezelőtt alakult meg jogelődje, a Ka­posvári Kiskereskedelmi Vál­lalat, majd I960, január 1-én létrejött a közismert Sí is. A jubileum alkalmából — a teljesség igénye nélkül — ér­demes visszatekinteni az el­múlt tizenöt esztendőre: ez idő alatt a vállalat üzleteiben ötvenhat és fél millió vevőt szolgáltak ki. A forgalom csaknem kilencszerese tett az 1950. évinek. Akkor még mind- össze huszonegy üzletben fo­gadhatták a vásárlókat, ma viszont — a balatoni idény­boltokkal együtt — száztizen­három boltjuk van Kaposvá­ron és néhány járási székhe­lyen. A vállalat munkájáról, for­galmáról szóló számadatdk jól szemléltetik az életszínvonal emelkedését is: a ruházati üz­letekben 5,6, a vegyesiparcikk­FILMHÍRADÓ, TV-HlRABÓ A Magyar Sajtó Házában Soproni János, a Filmhíradó főszerkesztője és Márvány György, a Televízió-híradó szerkesztője a filmhíradó és a tv-híradó sajátosságairól, szer­vezeti, technikai adottságairól, valamint a hazai és a külföldi hírek megszerzésének módjá­ról tartott tájékoztatót. A filmhíradó készítéséről Soproni János elmondta, hogy azt a sajtóéhoz hasonlóan szerkesztik. A filmhíradó nem más, mint képes politikai he­tilap, amelynek kifejezőeszkö­ze a film. A filmhíradó funk­ciója teljesen azonos a hetila­péval. — A televízió pedig képes politikai napilapnak felel meg — mondta Márvány György. A tv-híradó szerkesztési elve: ma­ximálisan dokumentálni a ha­zai és a külföldi eseményeket, mindenekelótt mozgó képek­ben. VASUTASOK Pályaudvar. Tolatómozdo­nyok füttye, sietős utasok, lát­szólagos zűrzavar. Vasutasok. Hányán ismerjük őket? Na­ponta látjuk, találkozunk ve­lük, és mégsem tudunk sokat róluk. Hányán vannak? Mi­lyen az életük, munkájuk? Kérdések, amelyek felvillanok, hogy azután sokszor válasz nélkül maradjanak. Különös világ. Megismerni pontosan alig lehet. Bepillan­tani és a benyomásokat rögzí­teni, majd összerakni a képet, talán valamit ér. Egy különös Világba, ahol az emberek pon­tosan tudják, mit kell a követ­kező percben, pillanatban ten­niük, hogy a sok kis részlet­ből kialakuljon a munka egé­sze és eredménye. , Nem kerestem rendkívüli dolgot. Forgalmi iroda tucatnyi te­lefonnal és távírógéppel. Biz­tosítóberendezések. Fények, amelyek vonatok helyzetét je­lölik. Érthetetlen vonalak pa­pírokon, amelyek csak nekik árulkodnak. És ezt mind egyet­len ember fogja össze. Egysze­rűen csak forgalmista a neve. Vonatszámok, állomásnevek, tonna,megjelölések, viszonyla- latok, intézkedések, parancsok, berendezések villamos gomb­jainak beállítása egyetlen perc alatt. Milyen raktározóképes­sége az emberi agynak! Paran­csára a vágányokon megáll a látszólagos összevissza mozgás. Váltók csattanva állítódnak át. Szabad utat biztosítanak egy száguldó gyorsnak. Amikor el­rohan előttem a robogó nyolé- száz tonna vas- és acéltömeg rajta sok száz élettel, akkor én csak egyetlen embert látok. Egyet, aki ennek a száguldó' acéltömegnek a kormányát fogja, az egyetlent, akinek vö­rös a szeme a tűztől és a szél­től, az állandó megfeszített fi­gyeléstől. Ugyanolyan, mint mi, csak éppen mozdonyveze­tőnek hívják. Ha ő nem jól tragédia származhat. Micsoda felelősség! És vállalják. Lát­tam őket megérkezni. Fárad­tak, mégis mosolyognak, örül­nek, hogy engem, téged, mind­annyiunkat hazahoztak, örül­nek a kisgyermekek mosolyá­nak, amely őket is köszönti, mert nekik is vannak gyerme­keik. Örülnek, mert becsülete­sen megtették a magukét. Egyszerűek, emberek.' Váltóke­zelők, telefonosok, pályamun­kások, távirászok. Mind ránk, a vonaton ülő utasokra vigyáz, nak, Szinte kézről kézre adnak bennünket. Egy egész hadse­regnyi ember a többi millióért. Különös világ. Vasutasok ... Erdélyi Károly — Milyen aparálussal dol­gozik a filmhíradó, milyennel a televízió-híradó? — A filmhíradó készítésében három újságíró, két rendező és két operatőr vesz részt. A tv- híradónál húsz újságíró, gyár­tási csoport, két rendező, két rendezőasszisztens és több gra­fikus dolgozik, nem említve a technikaiakat. Vidéki esemé­nyekről amatőröktől is kapunk anyagot. — Külföldről hogyan, hon­nan kapnak híreket? — A Magyar Filmhíradó is tagja a Nemzetközi Filmhír­adó Szövetségnek, így har­minc országból kapunk állan­dóan friss híreket. — Magyarországról főleg milyen jellegű eseményekről kérnek filmhíradót? — A magazin jellegű film­híradó világszerte elterjedt. Tehát ilyen anyagokra kíván­csi a külföld. Az irodalmi ri­portok keresettek még. A tele­vízió az MTI külföldi tudósí­tóitól kapja híranyagának ja­vát kábelen és rádiófotón. A tervekről Soproni János elmondta, hogy a Magyar Filmhíradó is új stílusban fog megjelenni a közeljövőben, mi is követjük a magazin jelleget. A televízió lényeges változ­tatást nem tart szükségesnek, a tv-híradó kerete megfelel az európai színvonalnak. A frisse­séget kívánják fokozni, a tv- híradó második kiadását este 10 óra körülire stabilizálni, és a Napi jegyzet ezután a hír­adóban fog megjelenni másfél- tót percben. boltokban pedig 12,2 százalék­kal több vásárló fordul meg s vesz meg mind értékesebb holmikat —, mint az első év ben. Mi sem jellemzőbb erre. mint az 1950. IV. negyedévi és az idei IV. negyedévi tervtel jesítésről, illetve tervről föl jegyzett adat: a megalakulás évében 16,3 millió forintos for­galmat bonyolítottak te, ez év utolsó három hónapjában pedig 143,8 millió forintos forgalom ra számítanak. Tizenöt év alatt munkabérre 86,7 millió forintot fizettek ki a vállalat dolgozóinak átlag­keresete pedig 733 forintról 1528 forintra emelkedett. A jubiláló Iparcikk-kiskeres­kedelmi Vállalat kollektíváié nak a jövőben újabb nagy fel adatokat kell megoldania, hí szén a forgalom egyre növek­szik. Az idei kiárusításokon bebizonyították, hogy képesek a legnehezebb munkát is el­végezni. Ebben nagy szerepük van a törzsgárda tagjainak, de becsülettek helytállnak a töb­biek is. Csökkent a balesetek száma Somogy és Zala téglagyáraiban A Téglaipari Tröszt munkás- védelmi versenyt indított már­ciusban. A föltételek szerint a versenyt az a vállalat nyeri meg, ahol a múlt évihez ké­pest a legkevesebbre csökken a baleseteik száma, s megtart­ják a munkásvédelmi rendete­teket. A tröszt nemrég értékelte a versenyt. Megállapította, hogy a legjobb eredményt a So- mogy-Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat érte el. A vállalatnál 1964-ben 84, 1965 ben pedig 55 baleset - történt. Tavaly 1578, az idén pedig 936 nap esett ki a termelésből baleset miatt. A balesetek számát főként azért sikerült csökkenteni mert rendszeressé* és alapossá tették a balesetvédelmi okta­tásokat, fölszerelték a védő- berendezéseket, felelőségre vonták a balesetek előidézőit s mert anyagilag is érdekeltté tették a gyárak vezetőit a bal­eset elleni védelemben. A tröszt az első helyezést elért vállalat munkavédelmi felelősét, Csuka Albertet 1500 forint jutalomban részesítette. A nagyatádi, a kéthelyi és a galamboki téglagyárak veze­tőit és dolgozóit ugyancsak megjutalmazták. SO&OfC Találékonyság Furfang János, a Neke­resd szövetkezet elnöke személyesen mesélte az alábbi kis történetet: — ... Tudtuk mi, hogy másutt is csinálják. Nem mi vagyunk az elsők, akik az istálló padlásán tartják a tyűkokat. Szereztünk ta­pasztalatokat, mielőtt a »magasba küldtük-« a ba­romfiakat. De annak a ki­küldöttnek mondhatott sze­gény gondozónk akármit. Az csak makacsul írni akarta a jegyzőkönyvet, hogy nem jó, helytelen ez így, legfőképpen a tűzve- széflvessége miatt. A leg­nagyobb vitában voltak, amikor odaértem. Hallgat­tam egy darabig, aztán jó­nak láttam beavatkozni, végét vetni a vitának. Azt kérdeztem tőle: Látta azo­kat a tyúkokat? Azt mond­ta: látta. No hát akkor — feleltem neki — mit kell itt problémázni?! Saját maga is meggyőződhetett róla, hogy ezek nem »vá­rosi tyúkok«, ezek nem do­hányoznak! ... Hát nincs igazam? Hogy tűzveszélyességi szempontból elfogadták-e ezt a »döntő érvet«, arról már nem szól a krónika ... — vm — * * * Gregori Peck, a világhírű amerikai filmszínész, így számolt be színészi ta­pasztalatairól: — Egy csöppet sem egy­szerű dolog egyszerűnek lenni! * * * Robert Slown angol ta­nár az alábbi szavakkal bírálta az angol iskolák rendszerét: »A gyermekek megtanulnak írni és ol­vasni, azt azonban nem tanulják meg, mit kell írni­uk és olvasniuk. * * * A londoni Daily Teleg­raph közli egyik olvasójá­nak levelét: »Az újságol­vasás egyre több nyugta­lansággal tölt el. Idegeim kímélése céljából arra ké­rem önöket, hogy az elő­fizetési díj ellenében ré­gebbi újságokat küldjenek, tizenöt évvel ezelőttieket, ezeket olvasván megvi­gasztalhatom magamat, hogy hasonló válságokat nemcsak át-, hanem túl is éltünk«. A müncheni Abendzei­tungban jelent ! meg az alábbi apróhirdetés: »Egye­temi hallgató, 24 éves, olyan csinos l'ny ismeret­ségét keresi, akinek van érzéke az ostobaság iránt«. * * * Az amerikai reklámszak­értők legújabb fölfedezése: a helyesírási hibákkal zsúfolt hirdetések sokkal tovább és mélyebben meg­maradnak az olvasók em­lékezetében. A megállapí­tást követőleg egyre több a helyesírási hiba az ame­rikai lapok hirdetési ro­vatiban. ELŐRELÁTÁS Itt a jövő évi Érdekes Kalendárium Megjelent a Kossuth Könyv kiadó kiadásában az Érdekes Kalendárim 1966. évi száma gazdag tartalommal, sok érdé­lül, vagy elnéz valamit, abból kés írással és illusztrációval, i kekj Mielőtt meggyújtod, nézd meg, hol vannak a gyere­Somogy: Néplap Az íMSZíVIP *5 mi* - megyei Bizottsága és a Sorio .s megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség • ‘ Kaposvár, Latinka Sándor ti, 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Ssabé Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünfc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél Előfizetési dfi egy hónapra *2 Ft. Index: 85067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca ft. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom