Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-23 / 250. szám

Szombat, 1965. október 23. 3 SOM C YI NÉPLAP BULGÁRIAI UTAZÁS ZONO ILIEV „BIRODALMA” (IV.) y endéglátóink panasz­kodtak, hogy május és október között úgy­szólván egyáltalán nem esett náluk eső. (Az hiányzott, ami itthon többletként leesett a nyári hónapokban.) Az erdő­kön nem nagyon látszottak meg a szárazság nyomai. Az erdők zöme nemes fa, amely bútorkészítésre alkalmas. Ott- jártunkkor bányafát szállítot­tak. Az aszály nyomai 'jobbára azokon a helyeken látszottak, ahol nem tenyészett semmi­lyen növény: a terméketlen domboldalakon és a város menti perem-területeken. A várostól távolodva haragos­zöld kukoricatáblák tarkították a mezőt. A kukoricát egyéb­ként háromféle stádiumban lát­tuk: betakarítva, törésre éret­ten és fejlődése teljében. Az utóbbi kukoricaföldeket ön­tözték. És öntözték a loznicai szőlőket is, a tőkesorok közöt­ti barázdákban vezették az él­tető vizet. Gyakori itt a szá­razság, ezért építettek egy ha­talmas víztárolót Beli-lomban. Az országnak ez az egyik leg­nagyobb és legmodernebb tá­rolója. Vizével több mint négy­ezer holdat öntöznek. Október elejéig hétmillió köbméter vi­zet használtak fel, de így is tizennégymillió köbméternyi maradt a hatalmas katlanban. A víztároló befogadóképessé­géről és az öntözött terület nagyságáról a létesítmény ve­zetője, Zono Ilién technikus tájékoztatott bennünket. A tárolóba három bő­vizű patak hordja a vizet. A mesterséges vízgyűjtő mélysége helyenként eléri a tizenöt métert, és ta­vasszal húszmillió köbméter víz is összegyűl benne. Építé­séhez az anyagot az állam ad­ta, a munkaerőt pedig a loz­nicai, a gorocveti és az usinci körzet lakossága. A vizet föld alatti vezetéken 18—20 kilo­méterre is eljuttatják az áram­mal működő szivattyúk segít­ségével. 1961-ben kezdték meg a tároló üzemeltetését, és az­óta jelentősen növekedtek a növény- és gyümölcstermelés hozamai. Mint már említettük, a vízből nemcsak a kertésze­ti, hanem a szántóföldi növé­nyek is kapnak: öntözik a ku­koricát meg a lucernát is. Az öntözés megkezdése előtt egy holdról tizenhárom és fél má zsa morzsolt kukoricát takarí­tottak be, most ugyanakkora Zono Iliev technikus, a beli-lomi víztároló vezetője. területen ennek háromszorosa terem. De ez még nem a leg­felső határ. Kollégáink el­mondták, hogy az eddiginél jobb, gondosabb műveléssel tovább lehet fokozni az öntö­zött kukorica terméseredmé­nyét. A lucernát korábban kétszer-háromszor kaszálták évente aszerint, mennyi volt a csapadék. Az öntözéssel elér­ték, hogy a lucernát hatszor, sőt ha hosszú az ősz, hétszer is vághatják. Zono Iliev technikus huszon­két éves, felelősségteljes mun­kájának nagy része van az említett eredményekben. Pav- likényiben végezte a négyéves technikumot. Az iskola befeje­zése után örömünnepet ültek tiszteletére a faluban. Így me­sél erről az ünneplésről: — Kitűnő eredménnyel vé­geztem el a technikumot, s amikor hazaértem, nagyon nagy szeretettel fogadtak, és köszöntésemre bankettet ren­deztek. Az összejövetelen nem maradt el az ünnepi aktust ki­fejező báránysütés sem. Terveiről szólva elmondta, hogy szeretne mérnöki diplo­mát szerezni. Rövidesen fölvé­telét kéri a szófiai egyetemre, és levelező úton folytatja ta­nulmányait. Ha egyetemi hall­gató lesz, a munkahelyén megjáró évi szabadságon fe­lül hatvan nap tanulmányi szabadságot kap, de ha igényli, nem vonják meg tőle a fizetés nélküli szabadság lehetőségét sem. Ahhoz ugyanis, hogy a ter­mészet szeszélyeivel a jövőben is sikeresen szembeszállhassa­nak, mint ahogyan most a víztároló jóvoltából az aszály sem fogott ki rajtuk, képzett emberek kellenek. Ezt vallja Zono Iliev és nagyon sok tár­sa; ezért gyarapítja szakisme­retét az állattenyésztő, a víz­tároló vezetője és mások. Tud­ják, hogy a mezőgazdaság nem nélkülözheti a hozzáértést, s nagy eredmények csak akkor születhetnek, ha a befektetett munkába tudásának legjavát adja mindenki. (Vége.) Hernesz F. ■ Varga J. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság gyakorlatából öt munkaügyi vitát ismerte­tünk mai összeállításunkban. Négy esetben a munkaügyi szabályok szerint, határozottan és emberségesen tárgyalták a vállalati munkaügyi döntőbi­zottságok a hozzájuk forduló dolgozók panaszát. A böhönyei fmsz munkaügyi döntőbizott­sága azonban súlyosan meg­sértette az előírásokat, sógor- komasági alapon döntött egy munkaügyi vitában, még a földművesszövetkezet vélemé­nyét sem hallgatták meg. Jogtalan kártérítés Munka közben elszakadt az E—25-ös kotrógép zárókötele a gyékényesd kavicsbányában, emiatt egy óráig nem termeit a gép, a vasúti kocsikat sem tudták megrakni. Az ÉM Ka­vicsbánya Vállalat igazgatója kétszáz forint kártérítésre kö­telezte K. J.-t, a gyékényed üzem helyettes bányameste­rét. A munkaügyi döntőbizott­ság a dolgozó panaszára meg­tárgyalta az ügyet, s hatályon kívül helyezte a kártérítési ha­tározatot. A vállalat igazgató­ja nem értett egyet a döntés­sel, s a Területi Munkaügyi Döntőbizottsághoz föllebbe- zett. A TMD megállapította, hogy a drótkötél nem a dolgo­zó hibájából szakadt el, még a teljesen új zárókötél is elsza­kadhat a hirtelen megterhe­léstől. A helyettes bányames­ter nem észlelt szálszakadást a drótkötélen, a gép üzembe állításakor nem cseréltethet­te ki a zárókötelet. Mivel a szakadás éjszaka, szakadó eső­ben történt, egy óra alatt nem állíthatták be a másik kotrót. A döntőbizottság elutasította a föllebbezést, s igazat adott az üzemi bizottságnak: K. J. ma­gatartása és a kár között nincs okozati összefüggés. Nem engedhetik el a szakembert... A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya azzal a kéréssel fordult június 11-én a Magyar Nemzeti Bank megyei igazga­tóságához, hogy engedje el hozzájuk közgazdásznak ifi. Cz. B. főelőadót. Az igazgató­ság vezetője nem járult hozzá az áthelyezéshez. Az igazgató­ság munkaügyi döntőbizottsá­ga elutasította a hozzá fordu­ló főelőadót. Ifj. Cz. B. a TMD-hez föllebbezett. A Területi Munkaügyi Dön­tőbizottság leszögezte, hogy az Mtv 49/A paragrafusának ér­telmében nem köteles áthe­lyezni a bank a főelőadót. A munkaügyi törvény szerint a vállalat akkor köteles áthe­lyezni saját kérelmére a dol­gozót a megjelölt vállalathoz, ha nem szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgo­zik, és új helyén ilyen mun­kakörbe kerül. Ifj. Cz. B. fő­előadó a megyei igazgatóság mezőgazdasági osztályán, mun­kaköre megfelel szakképzett­ségének, érdemi ügyintézőként a tsz-ek hitel- és pénzgazdál­kodásával foglalkozik. Mivel a panaszos kifejezetten közgaz­dasági szakképzettséget kívá­nó munkakörben dolgozik, a TMD sem járult hozzá kérésé­hez. Törvénytelen munkaügyi tárgyalás A Böhönye és Vidéke Föld­művesszövetkezet igazgatósá­gának elnöke június 3-án fe­gyelmi úton megrótta D. I.-t, az fmsz kereskedelmi és szer­vezési előadóját. D. I. a szö­vetkezet munkaügyi döntőbi­zottságához fordult. A bizott­ság írásbeli figyelmeztetésre változtatta a megrovást. Az igazgatóság elnökének felleb­bezésére a TMD is foglalko­zott a munkaügyi vitával. Megállapította, hogy az első fokú bizottság határozata tör­vénytelen, mert a bizottság el­nöke rokona D. I.-nek. A tár­gyalásra meg sem idézték a földművesszövetkeze tét. A Te­rületi Munkaügyi Döntőbizott­ság utasította a szövetkezet munkaügyi döntőbizottságát, hogy tárgyalja újra az ügyet más összetételű bizottság előtt, hallgassa meg mind a két fe­let, s a törvény szellemében döntsön. Nem volt egyéves folyamatos munkaviszonya a panaszosnak A Bárdibükki Állami Gaz­daság június 2-án felmondott P. I.-nének. A dolgozó a gaz­daság munkaügyi döntőbizott­ságához fordult. Az első fokú fórum elutasította a felmondás elleni panaszt, P. I.-né bérkö­vetelésének azonban helyt adott. A TMD a tárgyaláson és a bizonyítási eljárás során meg­állapította, hogy a gazdaság minden indoklás nélkül fel­mondhatott a dolgozónak a szakszervezeti bizottság véle­ményének kikérése mellett* mivel P. I.-né folyamatos munkaviszonya rövidebb volt egy évnél (MT 29. paragrafus /2/ bekezdés). A gazdaság ki­fizette a panaszos bérét, csak egynapi fizetéssel adós, mivel a felmondás időpontja a kéz­hezvételtől számít. A TMD kö­telezte a gazdaságot, hogy ja­vítsa ki a Mlb-lapon a tévesen beírt lakáscímet. „Maszekoltak” a sírásók A Somogy megyei Temetke­zési és Kertészeti Vállalat igazgatója azonnali hatállyal elbocsátotta J. J. sírásót július 29-én. A segédmunkás a válla­lat munkaügyi döntőbizottsá­gához, majd a TMD-hez for­dult. A Területi Munkaügyi Dön­tőbizottság a tárgyaláson és a bizonyítási eljárás során tisz­tázta a tényállást. Az azonnali hatályú elbocsátás nem volt törvénysértő, mert J. J. súlyo­san megsértette a munkafe­gyelmet, megszegte az előírt egészségügyi szabályokat. Ki­játszva az igazgató utasítását, munkaidő utón pénzért exhu­mált társaival minden védő- fölszerelés, orvos* nélkül. A maszek munkát ittasan végez­ték, megsértették a temető csendjét és rendjét. A vállalat azért bocsátotta el csak J. J.-t, mert egyszer már szigorúan megrótták italozásért. A TMD elutasította a sírásó föllebbe- zését, mivel a fegyelmi vétsé­get és a kiszabott büntetést arányosnak találta. L. G. Két év megtakarítás a világítástechnikai gyár Szöllőskislak előbbre lépett tervezésénél és építésénél A tavasszal, amikor Szöllős- kislakon jártunk, az elnökre panaszkodott a fogatos éppen úgy, mint a traktoros meg a raktáros. Az elnök pedig — gyakran éles kirohanásokkal — a tagokat hibáztatta. Ennek a visszás helyzetnek a közös gazdaság látta kárát: éveken át a gyenge tsz-ek közé tarto­zott. Akkori írásunkban feltár­tuk a hibákat, segíteni igye­kezve a szövetkezet nagyon is rossz helyzetének megjavításá­ban. A srorgalmns mintha eredményei Most egészen más kép fo­gadja a látogatót Szöllőskisla- kon. Az elvégzett időszerű munkákból is arra következtet­hetünk, hogy megváltozott, megjavult az elnök és a tagok viszonya. Ezt mondják az em­berek is. A határ úgyszólván már üres. Idejében — s a szemlebizottság jegyzőkönyvé­nek tanúsága szerint — jó minősé iben végezték el a ve­tést. Búza került a burgonya meg a eukorrúoa helyére is. A cukorréoa átlagtermése is szorgalmas munkáról tanúsko­dik Míg a múlt évben csak 122 marsát tudjak egy holdon terme'aj. 37 H'n 210 mázsás átlag!'"! fizetett ez az Inari nö­vény Köztudott doloe ez a fa­luban "oo»n úgv. ro;r)t anm’k 3 ]'er-- '• t— ~ónV pv SZáÜí"’ ' ’ -----rt+rp Rii]­Q /'tt ' 1 ~ )■)) V /É>r* " T- n ' o - '■ f -er SO­hasem hizlalt olyan állatot, ami megfelelt volna az export- követelményeknek. Az aratás idején még akad­tak tamáskodók. A szép ka­lászt ringató táblák láttán azt mondták Máté László tsz-el- nöknek: »-Az isten megadta a szép termést, de úgyse tudják betakarítani«. A tények azon­ban megcáfolták az ilven véle­ményeket. A nehéz nyár elle­nére két héttel előbb végeztek az aratással és a csépléssel, mint a múlt évben. Ebben az érdem a tagoké. Szombat dél­után és vasárnap egyaránt kint voltak a határban. Ha az el­nök arra kérte őket, hogy vé­gezzék el ezt vagy azt a mun­kát, a vrtlasz mindig rövid volt: »Rendben van ,meglesz«, így történt meg az is, hogy egy szombat és vasárnap be- hordták a hetven hold árpát. Tanácskozott a vezetőség a tagokkal az aratás előtt, s be­szélgettek velük a vetés és a betakarítás idején is. össze­hívták azokat az embereket, akik részt vettek a munkában, s az eredmény nem maradt el. Amikor vasárnap szedték a cukorrépát, a szomszédos álla­mi gazdaság egyik agronómu- sa azt kérdezte: — Mit csináltak Szöllőskis- lakon az emberekkel? Együtt a tagsággal A választ tömören így lehet megfogalmazni: Szót értettek a vezetők a tagokkal, örvende­tes, hogy a régi tagok mellett r agyon sokat tett a tsz-ért az a néhány fiatal is, aki az álla­mi gazdaságtól és az erdészet­től jött haza. Kiss László, Pe- reszteti István, Luppa József, Kolompár János meg Csizma­dia János mindig a legnehe­zebb munkát vállalta, ök ugyan még nem tagjai a szö­vetkezetnek, de megtörtént már — s Szöllőskislakon ez is új —, hogy megállították az elnököt idegenben dolgozó em­berek, beléphetnének-e a szö­vetkezetbe. A legutóbbi zárszámadáson még kizárásról döntött a tag­ság, most előreláthatólag föl­vételi kérelmeket terjesztenek a közgyűlés elé. Ez magában is mutatja a gazdaság erősödését, de erről vallanak a legújabb fölmérések is. Többet fizetett a tervezettnél a cukorrépa is meg a gabona is. Még soha nem takarítottak be annyi téli takarmányt, mint ebben az év­ben. Minden esedékes hitelt kifizetett a szövetkezet, s már a jövő évi alapanyagot is biz­tosította a szarvasmarha-hiz­laláshoz. — Elmondhatjuk, hogy ki­alakult a tsz törzsgárdája — jegyzi meg az elnök. — Az idén nem fordult elő. hogy va­lamire a tagoknak kellett vol­na figyelmeztetniük a vezető­séget. Mire például sarabolni kellett a répát, már régen ki­parcelláztuk. Tovább esen as úton Egyetértett a vezetőség a tagsággal, s ezért tudott előbb­re lépni a szöllőskislaki Hala­dás. Ez a járható út továbbra is. A meg nem értés visszás helyzetet teremt, a tanácské­rés pedig lehetőséget ad a problémák megoldására. Szö­vetkezetük kilábalhat a gyen­gék sorából. Ezért kell tovább­ra is azt az utat járni, ame­lyen az idén elindultak. — Nem azért dolgoztunk olyan sokat ezen az őszön, hogy csak elvessünk, hanem azért is, mert jó termést aka­runk aratni — mondják Szol- lőskislakon. S ezt a mondatot nemcsak az időszerű munkák­ra vonatkoztatják, hanem arra a nagy munkára is, amely megváltoztatja az ember gon­dolkodását, s olyan légkört te­remt a tsz vezetői és tagjai kö­zött, amelyben mindenki meg­találja feladatait. A föltételek adva vannak. Az első lépést megtették, s hogy a következő se maradjon el, az elsősorban a szöllőskis- i lakiakon áll. Az Általános Épülettervező Vállalat dolgozói befejeztek Somogy megye legnagyobb üzemének, Kaposvár új világí­tástechnikai gyárának tervezé­sét. Csupán kisebb másolási munkák maradtak hátra, s így novemberben már az utolsó rajzokat, az egész tervdoku­mentációt átadják az építők­nek. A több mint 100 millió fo­rintos beruházás munkálatait jelentősen meggyorsították. Hont Róbert, Halmágyi Sán­dor és Korábnyik Lajos mér­nökök irányításával ugyanis 9x9 méteres alapterületű tí­pus-épületszerkezetekből ter­vezték meg az új -gyár 4300 négyzetméteres raktárát és 7000 négyzetméteres központi üzemcsarnokát. Ez a két csar­nok lényegében egy tömböt alkot, és nem kellett sok kü­lönálló épületet tervezni, mint ahogyan a beruházási program első változata előirányozta. Az újszerű tömbösítési megoldás­sal és az egységes, előre gyár­tott típusszerkezetek segítségé­vel kereken egy évvel rövi­debb ideig tartott a tervezési munka, mint amennyi időbe telt volna, hogyha a szokásos szerkezetekből tervezik a gyá­rat. Ezzel viszont nemcsak a tervezést, hanem az építést is egyszerűsítették, így végered­ményben két évet takarítanak meg a beruházás munkálatai­ból. Többek között a raktárcsar­nok építését a korábbi prog­ram szerint októberben kellett volna megkezdeni, de már te­tő alá került az épület. Jövőre átadják a szerelőknek a köz­ponti csarnokot is, amelyben négy üzemrész kap helyet. Rö­videsen sor kerül az új iparte­lep irodaházának, központi öl­tözőjének, üzemi konyhájának és éttermének építésére is. Somogy megye legnagyobb új üzeme a tervek szerint 1968 végén kezdi meg a próbater­melést. Az új gyár — amelyet különböző világítástechnikai biztosítékok, transzformátorok és egyéb tartozékok készítésé­re rendeznek be — elsősorban nőknek nyújt munkaalkalmat, így a mintegy 1800 munkás foglalkoztatására tervezett új üzemben a próbagyártás meg­kezdéséig csaknem 1500 nőt vesznek föl. A budapesti anya- vállalattól, valamint a Villa­mos Berendezés és Készülék Művek más gyáreségerből Ka­posvárra helyezett szakembe­rek részére pedig lakásokat építenek az új ipartelep köze­lében. A Földmunkát Gépesítő Vál­lalat, ^Budapest, V., Vigyázó Ferenc u. 3. (telefon 126-790) azonnali hatállyal fölvesz ács, kőműves és vasbeton­szerelő szakmunkásokat, va­lamint vizsgázott kotrómes­tereket, dó/er- és gréder- vezetőket, kenögyakornoko- kat, és az 1966. évben indí­tandó tehergépjármű vezetői­tanfolyamra ZZ. évét betöl­tött dolgozókat. Előnyben részesülnek a dunántúli és a Duna—Tisza közi lakosok. Jelentkezés a vállalat mun­kaügyi osztályán, valamint székesfehérvári kirendeltsé­günkön, Székesfehérvár, Se­regélyest út 83. Telefon 28-60. ________ (5334) Kc rcza Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom