Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-22 / 249. szám
Péntek, 1965, október 22. 3 SOM r YI NÉPLAP BULGÁRIÁI UTAZÁS « LÁTOGATÁS A LOZNICAI GAZDASÁGI KÖZPONTBAN N em messzire Razgrád- tól fekszik Loznica. Itt van tíz község egyesült szövetkezeti gazdaságánál! a központja. Több mint 17 000 holdat tartanak szántóföldi művelés alatt. Legnagyobb részén ga;K>nát és kukoricát termelnek. Első látásra furcsának tetszett ez a gazdaság. Abban, bogy ekkora területen gazdálkodnak, és főként gabonát meg kukoricát termelnek, nincs semmi meglepő. Annál szembetűnőbb az, hogy milyen növényeket termelnek még, s hogy milyen melléküzemágaik vannak. A gazdaságnak nagyüzemi zöldség- és gyümölcs- kertészete is van, s a termel- vényeket helyben dolgozzák fel. A központban található a szövetkezet malma, takarmányerdőre. Ügy mondják, a levegőváltozás jót tesz az állatoknak. Miután behozták a süldőket a kinti istállókból, hizlalásba, illetve tenyésztésbe fogják őket. A gazdaság harmadik fő állatfaja a juh. Mondhatnánk azt is, hogy a haszonállatok közül Bulgáriában ez az uralkodó faj, csupán a loznicai szövetkezetben tízezer van belőle. (Idegenforgalmi nevezetesség is a juh meg a juhász: Várnában láttunk aa egyik étteremben furulyázó és szamáron ügető juhászt — nem tévedés, valóban bent ügetett a széksorok között, s a vállalkozó szellemű idegen is felülhetett a csacsira —; ugyanitt néztük végig, hogyan sütik nyárson a birkát.) Szép bevételhez juttatja a loznicaiaks'az itthoni boltokban is vásárolhatunk. A felsorolásokból kitűnik, hogy a meglátogatott szövetkezet nem tartozik a szakosított gazdaságok közé. A tagok munkájuk szerint kapják az ellenszolgáltatást, s tervezett munkadíja- zásban részesülnek. Általában egymillió leva többletjövedel műk van évente, s ebből jövedelemkiegészítést kapnak a tagok, az összeg egy részét pedig az üzemi berendezések korszerűsítésére, bővítésere fordítják. A gazdaság élére náluk is a szövetkezeti demokratizmus alapján, választással jelölik ki az elnököt és a vezető testületet. A megbízatás két évre szól, az alkalmatlan vezetőt azonban időközben Leváltják. ./ ■ • :* ■ - M■ * "\'V ■ $ \ őt” W J ^ v í‘A ^ / ' j y 41 ; * > ? * ' I ; SÉé . * V> Sok a hegy, a kopár fennsík, de a lankákon és a völgyekben élénk mezőgazdasági élet folyik. heverő üzeme, konzerv-, sajtos vajgyára meg gépjavító műhelye. Az utóbbiban végzik a hetven tehergépkocsi, a hatvan traktor és a tucatnyi kombájn javítását, karbantartását. Tavaly összesen öt és fél millió leva (több mint 93 millió forint) bevételük volt, az idén ennél kétmillió levával többre számítanak. Csupán hízott sertésekért kétmillió levát kapnak évente. V együk sorra a termelési ágazatokat. Elsőként az állattenyésztést néz- tSk meg. Fejlett tehenészetük van, az istállót modem fölszereléssel látták eL A mintegy két és fél ezer szarvasmarha egynegyede tehén. Az istállóból futószalagon kerül a trágya a vontatóra, s mihelyt megtelt^ a pótkocsi, nyomban a mezőre indul szállítmányával. A teheneket géppel fejik. Erre a célra fejőtermet rendeztek be, a munkát mindössze két asz- szony végzi. Mindenütt tisztaság, mintha nem is istállóban járnánk; a tej anélkül jut a Tartályba, hogy az istálló levegőjével érintkezne. A gazdaságban egy liter tej termelése 5 sztotinka (mintegy hetven fillér) tiszta hasznot hoz. Évente körülbelül 8500 hízott sertést adnak az államnak, az utánpótlásról saját tenyészetükből gondoskodnak. A jó takarmányellátásra jellemző, hogy kukoricát — maguk termelik — még tavalyit etettek október elején, noha az idei termésből is már sokat betakarítottak. Itt is, de az egész állattenyésztésben tanfolyamot végzett szakemberek vannak a jószág mellett. A sertéstartás érdekességei közé tartozik ez is; a leválasztott malacokat — aszerint csoportosítva, hogy melyiket fogják hizlalni, és melyiket tartják visz- sza tenyésztésre — kiviszik az ez az üzemág. A gyapjúhozam juhonként meghaladja az öt kilót, a űatalabbakról 7—8 kilót is nyírnak. Az anyajuhok évi tejhozama 60—70 liter, és ebből meg a tehéntejből saját feldolgozóüzemükben készítenek túrót, sajtot. Mint már említettük, a gazdaság sok zöldséget és gyümölcsöt termel, s azt magitik dolgozzák fel. Kon zergyáruk évi termelése 13 000 vagon, de ennek kétszeresére futja a gyár kapacitásából. Három és fél száz holdnyi szőlejük van, legtöbbjét a központhoz közel, Loznica környékén telepítették. Számottevő mennyiségű zöldségkonzervet exportálnak, főként paradicsomot, uborkát, paprikát, zöldbabot és lecsót. Legkeresettebb cikkük a paradicsompüré, ebből is sokat küldenek külföldre Ottjártunkkor éppen két vagon konzervált zöldbabot indítottak útnak Magyaron - zág- ra. Földieperdzsemet is küldenek külföldre, a cseresznye- és földieperbefőttet hazai fogyasztásra készítik; a szőlőbefőttből Az elnöknek a gazdaságihoz tartozó minden faluban van helyettese, őket szintén a tagság választja • erre a pozícióra. Az elnöknek mérnöki — agrár- vagy mezőgazdasági gépészmérnöki — diplomával kell rendelkeznie ahhoz, hogy funkcióját betölthesse. Egyébként minden falunak — üzemegységnek — megvan a maga agronómusa. Az állattenyésztésben csak azok lehetnek brigádvezetők, akiknek legalább technikumi végzettségük van. Nagy gondot fordítanak arra, hogy irányító beosztást csak megfelelő szakismerettel rendelkező emberek töltsenek be. A sertéstenyésztő például, akit tanfolyamra küldtek, tanulmányi ideje alatt megkapja korábbi munkadíját, a tanfolyam költségeit pedig a gazdaság fizeti, mert úgy vélik, a jó szakember mindenképpen meg- éri, munkájával kamatostu1 visszatéríti az anyagi befektetést (Folytatjuk.) Hernesz F.—Varga J. Kincsek a föld mélyéről Mentsük meg az előbukkanó régészeti leleteket! földmunkák, építkezések KÖZBEN szinte naponta bukkannak elő régmúlt korok megmaradt tárgyi emlékei. E tárgyak tudományos értékűek, hiszen sok történelmi korszakhoz egye dűl a régészetttudomány ac hiteles forrásanyagot. Éppen ezért nem mindegy, mi les; a felbukkanó leletek sorsa. Kézan-közön elkallódnak, tönkremennek, örökre né mák maradnak-e, vagy a ré gészek, a kutatók kezében egy-egy kor életéről vallanak, és új ismeretekkel, ösz- szefüggésekkel gazdagíthatják a tudományt, az emberiség szellemi kincseit. Törvényeink védettséget biztosítanak a tárgyi emlékeknek. Büntetőszankciók terhe mellett kimondják: »Ha földmunka vagy mái ok következtében a föld színe alatt rejlő muzeális tárgy kerül elő, ezt a felfedező — földmunka esetén a munka felelős vezetője — köteles 24 óra alatt a megyei vagy a kijelölt országos múzeumnak bejelenteni. A múzeum intézkedéséig a lelőhelyet érintetlenül kell hagyni, illetőleg az ott folyó munkálatokat fel kell függeszteni.« MENNYIRE HAT EZ A TÖRVÉNY NÁLUNK ? Sajnos, még elég kevéssé. Országosan évente mintegy három-négyezer helyen bukkannak elő történelmi értékű leletek. A törvényes bejelentések száma mégis félezer (!). Megyénkben 30— 40 leletbejelentés érkezik évenként a Rippl-Rónai Múzeumhoz; a spontán felbukkanó leletek számát viszont ennek körülbelül négyszeresére becsülik. Nagy hiányosságok lapulnak meg e számok mögött. A törvény nem ismerése, tudatlanság, »kincskeresés«; s munkavezetők szűk termelési, gazdásági szemlélete vagy éppen egyfajta rossz ízű jóakarat; a hozzá nem érte tudálékossága miatt évente pótolhatatlan, felbecsülhe- teilen értékeket vészit el a tudomány. Jóllehet védettek a régészeti leletek: ismeret- terjesztő előadások, kiadványok hívnak fel a leletmentésre; törvény a bejelentési kötelezettség; s a múzeum- barátok növekvő tábora Is ma már mintegy 150 somogyi községet von hatókörébe. Még több mint szá2 község azonban a leletbejelentő hálózaton kívül esik. Pedig bizonyára akadnának olyan vállalkozók itt is, akik szívesen őrködnének a bejelentés, illetve a védett területek fölött. 1 Folyamatosan oktatják megyénkben a mezőgazdasági üzemek szakszervezeti tisztségviselőit A MEDOSZ megyei bizottsága a helyi tisztségviselők oktatásával is igyekszik előmozdítani, hogy egyre javuljon a mezőgazdasági üzemek szak- szervezeti munkája. Ezért biztosít nekik tanulási lehetőséget. A szakszervezeti ismeretek, a mozgalmi munka tudnivalói elsajátításának legbevál- tabb formája nálunk az SZMT halatonboglári tanfolyamainak rendszere. Ide a MEDOSZ immár három év óta rendszeresen küld hallgatókat. Szb-titkárok, biÉpiilet- és általános lakatosokat vesz föl az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat; ugyanott kazánfűtőket a fűtési szezonra (nyugdíjas is lehet) keresnek fölvételre. Jelentkezés: Kaposvár, Berzsenyi u. 41., a vállalat lakatosrészlegénél. ' (9017) zalmiak, termelési felelősök, könyvtárosok és más szakszervezeti munkások vesznek részt ezen. Az új oktatási idényben 88 tisztségviselőt iskoláznak be. A korábbi évekhez mérten legutóbb már hosszabb ideig — egy-két hét helyett egy— másfél hónapig — tartottak a tanfolyamok. Ez lehetőséget ad a tudnivalók jobb megismerésére, a részvevők munkatapasztalatainak teljesebb kicserélésére. A tervek szerint a megye mezőgazdasági üzemeinek szakszervezeti bizottságaihoz tartozó valamennyi tisztségviselő egy-két éven belül elvégzi a tanfolyamot. Külön oktatják az erdőgazdaságok munkahelyi bizottságainak titkárait. Mivel a bogiári tanfolyam idején náluk éppen a legnagypbb munka időszaka van, ezért ők máskor tanulhatnak. Rendszerint erdészetben gyűlnek össze, — mint ezen a héten Kaszópusztán, I hogy gyarapítsák ismereteiket. Tanfolyamuk tématerve igen gazdag. A termelés, a dolgozók kulturális és politikai nevelésének, az élet- és munkakörülmények meg a szociális ellátás javításának kérdéseiről és más témákról egyaránt hallhatnak előadást. A megyebizottság gondoskodik a tanfolyamra el nem jutó tisztségviselő politikai, mozgalmi tájékoztatásáról is. Nekik minden évben néhány napos továbbképzést szerveznek. A helyi aktivisták nagy részével pedig az adott állami gaz- daságban, erdőgazdaságban, gépállomáson foglalkoznak. Zamárdiban a nyáron megtartották — kísérletként és bemutató jelleggel — az erdőgazdaság szakszervezeti munkájával összefüggő négy előadást. Ezen több mint százharmincán vettek részt. A megyében ösz- szesen másfél ezer aktivistát vonnak be ebben az idényben a hasonló rendszerű oktatásba. Az előadások nyomán kibontakozó viták, eszmecserék középpontjában — az üzemi oktatás céljának és rendeltetésének megfelelően — a gyakorlati tennivalók, a határozatok végrehajtásának helyi feladatai és módszerei állnak. Újsághír tudósított a napokban arról, hogy Pamu- kon egy földmunkát végző brigád edénybe rejtett bronzes kora vaskori eszközökéi talált. A brigád vezetője tüstént jelentette, így a múzeum azonnal intézkedhetett: mit tegyenek, amíg az illetékes munkatársa a helyszínre érkezik. Ezzel — vagyis törvényes kötelességük teljesítésével — egy meglehetősen ritka és jelentős történeti értékű leletegyüttest óvtak meg avatatlan kezektől. (A Rippl-Rónai Múzeum 600 forint jutalomban részesítette a bejelentő Bradics-brigád tagjait.) Néhány hete egy fonód lakos (a Dalmandd Állami Gazdaság kerületvezető mérnöke) 168 darab, XVII. század végi magyar és egyéb, közép-európai ezüstérmei hozott be a kaposvári múzeumba. Elmondta, hogy s tavasszal a kertjében kapálás közben néhány ezüstpénzt talált. Ásóval is utána nézett — és summa summarum — több mint 160 érmét sikerült összeszednie Mind itt van — mondta —, ámbár úgy emlékszik, a nagymama adott belőlük egyet-egyet játszani a gyerekeknek ... A leletet itt is bejelentették, illetve átadták (ha nem is azonnal) a szokásos jutalom ellenében. A bejelentő mégis hibát követett el. Ugyanis nagyon fontos, hogy a pénzlelet minden darabja a múzeumba kerüljön, meri csak így, zárt egységként lehet teljes forrásértékű. Hátha éppen az emlékbe eltetl vagy játszani odaadott érem volt a legkésőbbi évszámú, és ez határozhatta volna meg a teljes leletegyüttes korát, elrejtésének feltehető célját stb. A múlt évben Balatonmá- rián traktorosok negyedik századi, több száz darabból álló római éremleletet találtak. Ez sajnos teljesen elveszett a tudomány számára: nem jelentették be, széthordták. Alsóheténypusztán — mint irodalmi hetilapunk egyik riportja is utalt nemrégen erre — ma is megtalálhatók az egyik-másik új ház falába beépített római kori márványlapok, és le hetne sorolni még a példákat. ILYENFORMÁN KÜLÖNÖSEN JELENTŐS a megye csaknem kétharmad részét átfogó leletbejelentő hálózat tevékenysége Múzeumbarátok, érdeklődők, a legkülönbözőbb foglalkozású emberek: traktorosok, földmunkát végző munkások, tanácsi vezetők, útépítők, tsz-tagok, diákok, pedagógusok a tagjai ennek a szélesedő körnek. Ezeknek a felelősséget érző embereknek a bejelentése, figyelme óvott meg néhány éve Gyékényesen egy több mint ezer darabos, II. Jó- zsef-kori ezüstleletet. Vida Árpád pedagógus Buzsákon 456 darab ezüstérmét jelentett be; Mózes Nagy Lajos tsz-tag (Büssü) római kori településre, Adorján László és felesége Nagytoldipusz- tán rézkori település nyomaira hívta fel a Rippl-Rónai Múzeum figyelmét. A leletbejelentő hálózat érdeme az is, hogy az andocsi, a jutái, a somogyszili, a ráksi, a somogydöröcskei, a lipótfai és egyéb leletek nenn vesztek kárba, s nem egy helyen azóta a múzeum ásatásokat végezhetett. Ötvöskő- nyiban 1961-ben Merész Isié ván vámtiszt bejelentése alapján védetté nyilvánították egy reneszánsz kori lakótorony maradványát. (Ez a második ilyen épületemlék a XV. század második feléből Somogybán; 1961-ig ismeretlen volt.) Mégis azóta már elhordták a maradvány ágyúlőrésének tégláit (!). A műemlékek restaurálását, konzerválását, a múzeumi ásatásokat terv szerint végzik. Így addig is, amíg sor kerülhet ilyenre, jobban, több gonddal kellene vigyáznunk értékes műemlékeinkre. Gyakran a bejelentésen túl a község valamelyik pedagógusa, az iskola úttörő- csapata, honismereti szakköre (mint például Andocson, Kerekiben, Karódon, Háromfán, Lábodon) figyelőszolgálatot szervez a védett területen, műemléken vagy a megkezdett múzeumi ásatásoknál. Helyes lenne, ha például a babócsai, a török- koppányi, az ötvöskónyi és más úttörőcsapatok is követnék ezt a példát. MEGYÉNK NEM QAZDAQ MŰEMLÉKEKBEN, azonban példák sora igazolja, hogy a földek még sok tudományos értékű kincset rejtenek. Mindnyájunktól függ az* hogy ne pusztuljanak el, és ne érje őket kár, ha már napvilágra kerültek. Wallinger Endre Felelőtlenség Nemrég egy áldott állapotban lévő asszony nézegette a gyermekáruház kirakatát. Hirtelen a földre került, mert lába belecsúszott a kirakat előtt lévő szenesaknak nyílásába. Szerencsére az utolsó pillanatban megkapaszkodott. Ennek köszönhette, hogy nem zuhant a pincébe, nem törte össze magát. Az áruház dolgozói elmondták, hogy tavaly egy fiatalember zuhant az aknába. Mentő vitte el a helyszínről. Tavaly is, az idén is azért történt baleset a kirakat előtt mert nem zárták le az akna tetejét. A házmester azt mondta, hogy a ház egyik lakója hagyta nyitva az akna fedelét, az illetőt azonban nem tudta megnevezni. Ügy látszik, a Kossuth tér 5. számú ház lakói nem vonták le a következtetést az első baleset után. A házmester szavaiból az derült ki, hogy nem kíséri figyelemmel, ki használja az aknát. Ezek után mi a biztosítéka annak, hogy újabb baleset ne forduljon elp? Az illetékeseket arra kérjük, hogy vonják kérdőre azt a lakót, aki nem zárta le az akna fedelét, és biztosítsák, hogy senkit s? fenyegessen a pincébe zuhanás veszélye. Sz. N.
