Somogyi Néplap, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

Halálos végű baleset Barcson 'MSZMP- MEGver RirOTTSACjA ES^A MEGYE! T A MACS LAPJA Csökkentik a hallgatók terhelését a dolgozók általános iskoláiban Az oktatásügy illetékesei meg­kezdték a dolgozók általános is­koláiban tervezett oktatási re­form előkészítését. Tizenöt bu­dapesti és vidéki iskolában kí­sérleti tankönyveket vezettek be, s a következő tanévben beveze­tik az új tanterveket és tanköny­veket is a VII. osztályokban. A VII. és VIII. osztályokban helyet kap a tanrendben a Gya­korlati ismeretek című tárgy, amely egyebek közt foglalkozik a mindennapi élet jogi kérdéseivel, a munkajoggal, az egészségvéde­lemmel, a munkaegészségtannal, a családi nevelés kérdéseivel. Az új tantárgyat évi 50—50 órában oktatják majd, s a felsorolt té­mák tanítását fokozatosan veze­tik be. Fontos alapelve a reformnak a tanulók terhelésének csökkentése. Egy-egy tanítási napon például négynél több közismereti tárgy — így magyar, történelem, ma­tematika stb. — nem szerepelhet az órarendben. Könnyebbséget jelent a tanulóknak az is, hogy biológiát csak egy éven át, föld­rajzot kétszer fél évig tanítanak, s rövidebb időre vonják össze a fizika és a kémia oktatását is. Üjdonság lesz, hogy országszer­te négy-hat hetes előkészítő tan­folyamokat szerveznek az iskolá­ba jelentkező felnőtteknek, hogy lehetőleg azonos szintű közisme­reti tudással kezdjék a tanulást. Vezetőségválasztó közgyűlés a Tabi Vegyes- és Építőipari Ktsz-ben (Tudósítónktól.) Szombaton délelőtt válasz­tották újjá a Tabi Vegyes- és Építőipari Ktsz vezetőségét. A közgyűlésen megjelent Szirmai Jenő, az MSZMP Központi Bi­zottságának póttagja, a SZÖVOSZ elnöke, a tabi járás országgyűlési képviselője. A vendégek között foglalt he­lyet dr. Kertai Tibor, az OKISZ titkárságának vezetője, Futó Tibor, a Siófoki Szolgál­tató Ktsz elnöke, Kővágó Gyu­la, a Tabi Járási Tanács V. B. elnöke, valamint a község több vezetője. Vajtai Imre, a ktsz elnöke beszámolójában elemezte a szövetkezet négyévi munkáját, és meghatározta a következő négy év programját. Elmondta, hogy amíg négy évvel ezelőtt a két szövetkezet 6 925 000 forint értékű munkát végzett, ma 8 830 000 forint a termelés értéke. Arról is szólt, hogy mi akadályozza a terme­lés fokozását. Nagy gondot okoz a munkaerő és az építő­ipari gyakorlat hiánya. Akad javítanivaló a részlegek mun­kájában is. Körültekintőbben kell előkészíteni a munkákat, az ellenőrzést, nagyobb szak­értelemre van szükség. Befeje­zésül ismertette á ktsz kiemelt feladatait. Ezek között szere­pel a tabi fmsz irodaházának, az Otthon Áruháznak és a miklósi termelőszövetkezet is­tállójának építése. Ezután több hozzászólás hangzott el. Felszólalt többek között Szirmai elvtárs is. Elmondta, hogy a kisipari szövetkezetek országosan, így Tabon is szép ered menyeket értek el. Fontos feladat a szolgáltató ktsz to­vábbi fejlesztése. Hangsúlyoz­ta, hogy a tabi ktsz-ben sok kiváló szakember dolgozik, de munkájuk csak akkor lesz igazán eredményes, ha szak­tudásukat átadják a fiatalab­baknak. A hozzászólások után meg­választották a vezetőséget, az ellenőrző bizottságot, a szövet­kezeti bizottságot, valamint a tabi ktsz hat küldöttjét. MŰSZAKI KÖNYVNAPOK, 1965 V aradi László bányász, dencsházj lakos szamba;ton es­te átengedte a motorkerékpár vezetését az ittas állapotban levő Balogh Imrének. Egy ka­nyarban az árokba fordultak. Balogh Imre fejjel a híd be­tonoldalához vágódott, s a hely­színen meghalt. Váradi Lászlót könnyebb sérülésekkel a ka­posvári kórházba szállították. A kórházi ápolás után a rendőrség őrizetbe vette. Az orvosi megállapítás sze­rint, ha bukósisakot visel, Ba­logh is könnyebb sérülésekkel megúszta volna a balesetet. ST. VEIT—BUZSÁK Mind szélesebb körben ter­jed az a fölismerés, hogy ter­melő feladatait csak az a dolgozó tudja jól teljesíteni, aki szakismereteinek állandó gyarapításával lépést tart a technikai fejlődéssel, és a gondjára bízott gépek, a munkája közben előforduló termelési eljárások kitűnő 'ér­tőjévé és alkalmazójává vá­lik. Közismert viszont, hogy az ipar és a technika gyor­san fejlődik, s a fejlődésből adódó műszaki ismeretek és tapasztalatok rohamosan nö­vekednek. Mindebből a leg­fontosabbakat összegezik azok a könyvek, amelyek a műsza­ki könyvnapok során az olva­sókhoz kerülnek. Éppen ezért a műszaki könyvnapok jelentősége és népszerűsége évről évre nő. Eat jól bizonyítja az is, hogy; a mostani alkalommal — a november 6-ig terjedő idő­szakban — országosan mint-! egy 220 ipari üzemben, tér- j vező- és kutatóintézetbe«! rendeznek szakmai előadások­kal, könyvankéttal, könyvki- ■ állítással egybekötött író-ol­vasó találkozókat, s csaknem ötszáz üzemben könyvvásárra is sor kerül. Az idei műszaki könyvna­pok egyik jellegzetessége — az olvasók igényeinek megfe­lelően — a választék bővítése. A tavalyi 41 könyvvel szem­ben jelenleg 58 újdonság lát napvilágot, ebből 12 felsőfo­kú, 22 középfokú és 24 alap­fokú szakmunka. Alig akad az iparnak olyan területe, amelynek szakirodalma ne gyarapodna egy, esetleg több új, értékes kiadvánnyal. Különösen figyelmet érde­mel a Műszaki Könyvkiadó két új sorozata, amelynek el­ső kötetei a könyvnapokra je­lentek meg. A Technológia sorozata egy-egy speciális szakterület korszerű technoló­giáját mutatja be, új eljárá­sokat ismertet, népszerű fel­dolgozásával alapot ad a kér­dés elmélyültebb tanulmányo­zásához. Másik sorozata — a Szakmunkás Zsebkönyvek — ugyancsak egy-egy ágazat szakanyagát közli — a zseb­könyvek jellegének, igényének megfelelő adatszerüséggel, szemléltető példákkal és gya­korlati tanácsokkal. Az új műszaki ismeretek szerzésének, a szakmai to­vábbképzésnek nélkülözhetet­len eszköze a műszaki iroda­lom, melyből az eddigieknél sokkal szélesebb tematikájú választékot kínálnak a mű­szaki köny vnapók. Ha a szak­munkás. a technikus, a mér­nök rendszeresen figyelemmel kíséri és tanulmányozza eze­ket a kiadványokat, még hoz­záértőbbé válik. De előnyös ez a társadalom szempontjá­ból is, mert minél több, kor­szerű ismeretekkel fölvérte­zett szakemberünk van, annál korszerűbbek lesznek a ter­melési folyamatok, termelé­kenyebb lesz az ipari terme­lés, ez pedig közvetlenül ösz- szefügg a népjólét emelkedé­sével. VÁRATLAN KANYAR t~ttt Kaposvár utcáinak forgata­gában a múlt hét végén kü­lönleges szín vegyült. Auszt­riából, a valcer és a polka, a sramli országából jöttek vendégek Somogyba tiroli népviseletben. Csütörtökön érkezett Ma­gyarországra a St. Veit-i Népi együttes. Megyénk, még pon­tosabban Buzsák vendégei. Dalokban, táncokban elhoz­ták az osztrák nép életét, tá­jaik színeit, hangulatát. Mű­sorukat bemutatták Csurgón, Barcson és vasárnap Buzsá- kon, a baráti faluban. Az újabb találkozás örömét az osztrákok autóbuszában volt szerencsém látni, hallani, érezni. A falut, az embereket integetve és baráti szavakkal köszöntötték. A művelődési ház előtt összegyűlt házigaz­dák — csinos fiatal lánj-ok, fiúk — öleléseiből, csókjaiból a buszból kiszállók közül csak én nem kaptam ... A magyaros vendéglátás egyik legfontosabb mozzanata Követte a találkozást: a jó ebéd. Az asztalbontást az ajándékozás. Két óra után megkezdődött a szüreti felvonulás. Elöl a lovasok — Félix Begusch, az osztrák együttes vezetője is lóra ült —, azokat követte az osztrákok polgármesterének és a magyarok »bírójának« hin- tója. Azután a lovas kocsik, rajtuk magyarok és osztrákok, fiúk és leányok. A menet vé­gigjárta a falvakat. Visszaér­kezve a szabadtéri színpadhoz, a téren táncra perdültek a párok. Itt adta át Knézics Ist­ván, a buzsáki együttes veze­tője a felvonulás ajándékát, egy hatalmas kosár szőlőt. TV­polgármesternek. Közben megtelt a szabadté­ri színpad nézőtere, öt óra­kor megkezdődött a műsor. I.ándererek, mazurkák, pol­kák. valcerek, üveges és pár- nás táncok. A buzsákiak be­mutatták a Két bál Bussákon című táncjelenetet, melynek első része 1945 előtt játszódik, a szegények és a gazdagok életéről szól, a második rész­ben a két együttes kapcsola­tát dolgozták föl — ez a má­ról szól. Vidámság, öröm, boldogság és barátság dalban és táncban — ez volt a műsor fő monda­nivalója. H. B. Nincs rá szükség« mégis működik A városi és járási rendőr- kapitányság szabálysértési előadója 400 forintra bírsá­golta özvegy Varga Mihály- nét, a Vendéglátó Vállalat kaposvári Múzeum Büféjének vezetőjét, mert többszöri fi­gyelmeztetés ellenére szeszes itallal szolgált ki fiatalko­rúakat. Bár az ellenőrök a szeszes WERNER HOLT KALANDJAI Dieter Noll Werner Holt kalandjai című könyvéből készítettek izgalmas, mély­re néző filmet az NDK-beli filmgyártók. Drámai erővel ábrázolja Werner Holt sor­sában egy egész nemzedék válságát a film. A könyv nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, a róla készí­tett alkotás pedig az idei moszkvai fesztiválon a leg­jobb antifasiszta film diját kapta meg. A filmet szink­ronizált változatban mutat­ják be. (A Werner Holt kalandjai október 21-ig szerepel a Vörös Csillag mozi műsorán.. italt kérő és inni akaró fiú­val kiöntették az üveg tar­talmát a földre, s figyelmez­tették szüleit, Vargánét pe­dig felelősségre vonták, még­sem térhetünk napirendre az ügy felett. A Múzeum Büfé­re sem a Vendéglátó Válla­latnak, sem pedig a város­nak nincs szüksége. Nemcsak azért, mert rontja a kis park és a belváros képét, hanem azért sem, mert gyakran lát­ni ott még késő este is id- dogálni olyan részeg embe­reket, akiket vendéglőben már nem szolgálnak ki. Gyakran van közöttük 14— 15 éves fiatal is, a büfé ve­zetője azonban mit sem tö­rődik azzal, hogy ők is isz­nak. Az éjszakába nyúló id- dogálás nemegyszer fajult már hangos vitává, botrá­nyos verekedéssé. Ebben a büfében sörön kí­vül pálinkát, pogácsát, lán- gost, süteményt stb. is áru­sítanak. de a szűk, zsúfolt bódéban a higiénia legele­mibb föltételeit sem bizto­sítják. Közelében működik az Ipar Kisvendéglő, a Ked­ves Cukrászda, s van egy egész napon át nyitva tartó büfé a rendelőintézetben. Nincs messze a vasútállomás étterme, a bisztró és a szín­házzal szembeni bisztró sem. Nincs tehát szükség a Mú­zeum Büfére. Megérett '« be­zárásra. Sz. L. S0/ZOK Csikorgó reklám Büntetőjogi felelősségem tel­jes tudatában kijelentem, hogy nekem még akkor sincs «-zöldség- és gyümölcs-szük­ségletem«, ha a MÉK ezt ál­lítja. S biztosítani az életemet szoktam (persze nem a MÉK* nél, hanem az Állami Bizto­sítónál), s nem a «-gyümölcs- szükségletemet«. Ügy bizony, mert én már ilyen megátal­kodott vagyok, s akkor sem fogadom meg a MÉK felhívá­sát, ha zacskóra nyomtatta. Mert mit mond az írás a MÉK-embléma alatt. Azt, hogy »Biztosítsa zöldség-gyümölcs szükségletét szaküzleteink­ből.« Esküszöm, hogy ez a szöveg úgy csikorog, mint a kenetlen kerék, s inkább el­riaszt a vásárlástól. Akkor hatna rám, ha tegyük fel ez állna a zacskón: »Nálunk ve­gyen gyümölcsöt és zöldsé» get.« Azt se bánnám, ha oda­írnák, miért jó ez nekem. Jobbat, frissebbet kapok, kul­turált a kiszolgálás. A ligetben A ligetbe viszi Lacikát az apukája. Séta közben a gyerek megkérdi: — Miért bújik össze az a bácsi meg az a néni? — Mert titkosat beszél­getnek, — Ezt a bácsit tegnap másik nénivel láttam. Miért mondja el minden­kinek, ha olyan titkos?! ... Két szomszéd beszélget. — Hallotta, Jánost érte­sítették, hogy az eltűntnek vélt nagybátyja meghalt. — Na, végre, mégiscsak életjelt adott magáról! ... A stuttgarti Deutsche Verlagsanstalt körlevelé­ben a következő adatokkal szolgál Konrad Adenauer kiadásra kerülő emlékira­tairól: »Az első kiadás összsúlya mintegy 155 250 kilogramm. Ha egymás mellé állítjuk a könyve­ket, mintegy 35 kilométe­res távot kapunk, egymás tetejére rakva pedig 6 ki­lométer magas »hegyet«; a kiadás összes példányait szétteregetve 1619 négyzet- kilométert tölt be. ... A feleség közli férjével, hogy délutánra vendégeket vár; erre a férj a könyves­polcról leemel egy köny­vet, és átmegy a másik szo­bába. — Mit csinálsz? Mit gondolsz, hogy vendégeim ellopják a könyveket? — Nem, csupán attól fé­lek, hogy fölismerik. ... A kiállításon a festő­művész a képeit elhelye­ző munkáshoz: — Miért teszi oly ma­gasra a képemet? — Semmi baj, a kriti­kusok majd gondoskod­nak róla, hogy lehúzzák. Riposzt Egy vándor színtársulat vezetője a színészhez: — Hallatlan! Ön a teg­napi előrdás alatt, a hal­doklási jelenetkor elége­detten mosolygott! — Igazgató úr, az én fi­zetésem mellett a> halált csakis mosolyogva lehet fo­gadni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon L5-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kanosvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postískézbesítőknél. Előfizetni **■ íj egy hónapra \2 Ft. index: 2506“ Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom