Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) ÁRA« 50 FILLÉR Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA A MINISZTERTANÁCS ÜTÉSE XXII. ÉVFOLYAM „AZÉRT VAGYUNK ITT.. - 219. SZÁM <3- °> OTTHONUNK PÍNIfK, <s- °> 1965.SZEPTEMBER 17. EGY VB-NAPIREND HÁROM TANULSÁGA (6. o.) Mai számunk tartalmából: A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A munka­ügyi miniszter és a pénzügy­miniszter közös előterjesztése alapján határozatot hozott a minisztériumi iparban és a minisztériumi kivitelező építő­iparban dolgozó alkalmazottak prémiumrendszerének tovább­fejlesztéséről. A határozat 1966. január 1-ével lép hatály­ba. A Minisztertanács megvitat­ta és tudomásul vette a föld­művelésügyi miniszter beszá­molóját a mezőgazdasági mun­kák helyzetéről. A kormány felhívja a me­zőgazdasági üzemek dolgozóit: jól szervezett és odaadó mun­kával igyekezzenek leküzdeni a hosszú idő óta tartó rendkí­vül kedvezőtlen időjárás miatt bekövetkezett nehézségeket, a termelőszövetkezeti tagok csa­ládtagjai is kapcsolódjanak be nagyobb számban a munkába. Szükségesnek látja a kormány, hogy az ipari és más üzemek segítsék, minden lehetséges tá­mogatással mozdítsák elő az őszi betakarítás, szántás-vetés eredményes elvégzését. A kormány megtárgyalta az ENSZ közgyűlésének 20. ülés­szakán részt vevő delegáció te­vékenységének legfontosabb kérdéseit, és felhatalmazta a külügyminisztert, hogy a dele­gáció összetételére előterjesz­tést tegyen az Elnöki Tanács­hoz. A Minisztertanács foglal­kozott az India és Pakisztán közötti fegyveres konfliktus­sal, majd napi ügyeket tár­gyalt. * « » A Minisztertanács ülésén a minisztériumi iparban és a minisztériumi kivitelező építő­iparban dolgozó alkalmazottak premizálásának továbbfejlesz­téséről hozott határozat meg­állapítja, hogy a jelenlegi pré­miumrendszer már nem felel meg a gazdasági élet új köve­telményeinek. A Minisztertanács határoza­ta alapján bevezetésre kerülő új prémiumrendszerben az ed­diginél általában nagyobb mértékű lesz az a prémium­keret, amelyet a vállalatok kaphatnak. Ez a keret a veze­tők prémiuma nélkül számított eddigi vállalati összes pré­miumkeretnek mintegy 70 szá­zaléka. (Ennek legföljebb 20 százalékát — egy-egy vállalat­ra vonatkozóan kivételes eset­ben —a felügyeleti szerv fel­adattól függővé teheti.) A prémáumkeretet növelni lehet. A növekedés a vállalat nyereségétől, illetve nyereség- részesedésétől függ. Ha a vál­lalat eléri a felügyeleti szerv által meghatározott nyereség­részesedési szintet, a prémium- keret kiegészül az eddigi tel­jes prémiumkeret mértékére. A nyereségrészesedés összegé­nek további növekedése ese­tén a prémiumkeret arányo­san növekszik, s elérheti a ré­gi rendszerű prémiumkeret mintegy 130 százalékát A nye­reségrészesedéstől függő pré­miumot a nyereségből, az ed­digi nyereségrészesedésen felül tarthatja vissza a vállalat. A prémiumnak ez a része is bele­számít az érintett dolgozók át­lagkeresetébe minden olyan esetben, amikor az átlagkere­setet veszik számításba a táp­pénz, a fizetett szabadság, a nyugdíjalap stb. kiszámításá­nál. A prémdumkeret növelésé­nek az a célja, hogy fokozód­jék a vállalatok önállósága, az egyes dolgozók részére olyan prémiumfeladatokat írhassa­nak elő, amelyek munkakörük­re jellemzők, s ne tűzzenek eléjük vállalati szinten meg­oldandó olyan feladatokat, me­lyeknek eredményes megoldá­Napirenden Ideológiai feladatok a KISZ-munkában ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI KISZ-YB A megyei KISZ-bizottság nevelési osztályának az MSZMP Központi Bizottsága irányelveiből adódó feladatok­ról készített jelentését vitat­ta meg tegnap a megyei KISZ-vb. A jelentés beszámol arról, hogyan állja meg helyét megyénk KISZ-fiatalsága az osztályharc ' két legfontosabb területén: a szocialista gazda­ság fejlesztésében és a társa­dalmi tudat szocialista átala­kításában. A jelentés nagyon jó vita­alapul szolgált, sok kérdés és hozzászólás hangzott el. A kérdések azzal foglalkoztak, hogy hogyan ellensúlyozza ne­velőmunkájában a KISZ a fiatalok körében néhol ta­pasztalható anyagiasságot, a hivatástudat hiányát a pálya- választásban; hogyan ítéli meg az értelmi és az érzelmi nevelés arányait; hogyan le­het megakadályozni a falusi fiatalok elvándorlását; meny­nyire becsülik meg a gazda­sági vezetők a fiatalok mun­káját; hogyan lehet forradal­mi romantikát vinni az ifjú­sági mozgalomba. Ezeket a témákat érintették a hozzászólók is. Rudics Jó­zsef, a megyei pártbizottság munkatársa többek között ar- rc -"szélt: nenv szabad en­gedni, hogy a fiatalok félje­nek a véleménynyilvánítástól, attól, hogy bírálatot mondja­nak, mint ahogy ez sok he­lyen tapasztalható. Ez politi­kai elbátortalanodást, ciniz­must. közömbösséget szülhet, ami idegen a mi társadal­munk emberideáljától. Sziko- ra István, a városi KlSZ-bi- zottság titkára arról beszélt, bosv pvakran akadályozzák az ifjúsági mozgalom tevékeny­ségét azok a gazdasági veze­tők, akik csak a termelést tartva szem előtt, nem fordí­tanak gohdot a politikai mun­kára. Király György, a barcsi járási KISZ-bizottság titkára azt hangsúlyozta, hogy nem szabad az érzelmi nevelésnek háttérbe szorulnia. Minden társadalmi rendszer adott va­lamilyen romantikát ifjúsági mozgalmának. Nálunk a mi korunknak, a szocializmus­nak a romantikáját kell példa­képül állítani a.fiatalság ne­velésében. Arról is szólt, hogy mennyire szükséges rendsze­res tájékoztatást adni a fiata­loknak a kül- és belpolitikai eseményekről, hisz sok hatás éri az ifjúságot, s a KISZ-ve- zetőknek kell »rendet terem­teni« a fiatalok fejében. Sa­ri Károly, a Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetem igaz­gatója arról szólt, hogy meg kell teremteni a kapcsolatot és a párhuzamot a gazdasági és az ideológiai munka kö­zött, mert csak akkor lehet jól megoldani a gazdasági feladatokat, ha nagyobb gon­dot fordítunk a szocialista szellemű nevelésre. A hozzászólók foglalkoztak még a mezőgazdasági szak­munkásképzéssel, a pályavá­lasztással, a bejáró fiatalok nehézségeivel, majd több ha­tározati javaslatot fogadtak eL S. M. sára tulajdonképpen nem is tudnak közvetlen hatást gya­korolni. Ennek megfelelően a határozat elő is írja, hogy vál­lalati szintű mutató teljesíté­sét csak olyan dolgozóknak le­het prémiumfeltételként meg­szabni, akiknek a teljesítésre számottevő közveitlen befolyá­suk van. A népgazdaság és a válla­latok részére egyaránt előnyös, hogy a prémiumok összege a nyereséggel, illetve a nyereség- részesedéssel szorosan össze­függjön. Fokozottabb lehető­ség nyílik az egyéni prémiu­mok közötti nagyobb differen­ciálásra, arra, hogy aki töb­bet tesz a népgazdaság érde­kében, az számottevően többet kapjon. Ennek érdekében az új intézkedés megszünteti az egyéni prémiumok felső hatá­rát. A kormány határozata in­tézkedéseket tartalmaz annak eredményesebb ösztönzésére is, hogy a vállalatok a népgazda­ság szempontjából különösen fontos exportkötelezettségeik­nek kiváló minőségű gyártmá­nyok szállításával határidőben tegyenek eleget. Az új prémiumrendszert 1966. január 1-ével a minisz­tériumi iparban és a minisz­tériumi kivitelező építőipar­ban vezetik be. Az ipar más területein is alkalmazzák az új határozat néhány intézke­dését, de ezeken a helyeken a prémiumkeret általában az ed­digi rendszer szerinti keret mértékéig használható fel. Az új premizálási rendszer hatékonyságához szükséges, hogy mindenütt körültekintően alkalmazzák; a vállalatok ve­zetői a műszaki-szervezési in­tézkedéseket is az eredménye­sebb munka feltételének meg­teremtésére irányítsák, szakít­sanak a jelenleg sok helyen ta­pasztalható egyenlősdivel, és azoknak juttassák a nagyobb összegű prémiumot, akik töb­bet és jobban dolgoztak a nép­gazdaság újabb eredményeinek eléréséért. (MTI) GÉPESÍTETT KERTESZET Zöldség- én gyümölcstermelést tapasztalatcsere a Balatonúj helyi Állami Gazdaságban A tetőteraszról csak a távol­ba futó barack- és szilvasorok látszanak. A gyümölcsöst át­szelő utakról sem sokkal több néznivalóval találkozik a láto­gató. A Balatonúj helyi Állami Gazdaság nemrég termőre for­dult gyümölcsösében befejezés­hez közeledik a szüret, de a korszerűen berendezett csoma- golóban még ott találni az idei termés egy részét őszibarackból harmincezer, kajsziból pedig harminckétezer forint bevételt tervezett erre az évre a gazdaság. A több mint ötmilliós jégkár sok ki­esést okozott: tönkretette a ter­més egy részét. Mégis, azok a Fejér és Somogy megyei ter­melőszövetkezeti szakemberek, akik tegnap részt vettek a gaz­daságban megtartató zöldség­es gyümölcs termelési tapaszta­latcserén, elismeréssel nyilat­koztak az eredményekről. A gyümölcsöst 1957-ben tele­pítette a gazdaság. A százötven hold kajszi-, a kétszázötven hold őszibarackost, az almást és a szilvást úgy alakították ki, hogy minél több munkát vé­gezhessenek el géppel. A faj­ták kiválogatásakor figyelem­be vették az érési időt ;s. Út­törő kezdeményezés volt ez. A Balaton-part nem történelmi barackvidék. Sok vita folyt ar­ról, hogy érdemes-e ezen a te­rületen gyümölcsössel foglal­kozni. Az eredmények bizonyí­tották, hogy igen. A múlt év­ben például a négy-ötéves fák­ról 105 mázsás holdankénti át­lagtermést takarítottak be. A nagyobb terméseredmények el­érése végett az idén már ön­töztek is a gyümölcsösben. Ká­dár Miklós főagronómus véle­ménye szerint a szedés előtt adott kevés víz hizlalja és szí­nesíti a gyümölcsöt. Sok gép dolgozik már a Ba- latonújhelyi Állami Gazdaság gyümölcsösében. De minden munkafolyamatot nem gépesít­hettek. A zöldségtermelésben viszont annál több kézi erőt szabadított fel a gép. Ez az üzemág sem nagy múltra te­kint vissza. Az első tízholdas kertészetet 1947-ben létesítet­ték. öt évvel később már több mint ötszáz holdon termeltek zöldséget meglehetősen kezdet­leges körülmények között. Nem voltak meg a föltételek: a pa­lántanevelés korántsem volt biztonságos, és a termést is kézzel szedték le. Azóta nagy fejlődésen ment át a zöldség- termelés. Most kétszázhuszon­nyolc holdon termelik a gazda­ságban a négy fő kertészeti nö­vényt: a paradicsomot, a pap­rikát, a zöldbabot és az ubor­kát. A megfelelő fajtajelleg ki­választása mellett a jó talaj­munkának is köszönhető, hogy paradicsomból például kétszáz mázsás átlagtermést értek el. Pontos agrotechnika szerint ke­zelik a palántákat és a kiülte­tett növényt. Ennek köszönhe­tő, hogy előre meg tudják ál­lapítani, mikor érik be a ter­més. ' A kertészetben sokkal na­gyobb tért hódítottak a gépek. A melegágyi munkáknak már hetven százalékát gépesítették. A sárgarépában és a petrezse­lyemben kiválóan bevá-t az A—1114 és A—1818-as vegy­szeres gyomirtó. A primőr árut a Balaton- parton értékesítik, de jut be­lőle bőven exportra is. Marczy Ferenc, a kertészet vezetője el­mondta, hogy a pirosra érlelt paradicsompaprika kedvelt ex­portcikk. A 150—160 mázsás átlagtermés 35—40 000 forint jövedelmet biztosít a gazdaság­nak. Külföldre szállítják a zöldségnek körülbelül hetven százalékát. Az önköltséget fő­leg a nagyfokú gépesítéssel si­került csökkenteni. Géppel végzik a melegágyak belső ön­tözését, a föld rostálását, az ültetést, a növényápolás és a szedés egy részét is. Kercza Imre A VILÁG LEGNAGYOBB MAGASFESZÜLTSÉGŰ KÍSÉRLETI TELEPE Elektromos kisülések re- megtetik meg a levegőt, de senkit sem veszélyeztetnek, mert a tudósok kordában tartják az elemi erőket: az embereket hatalmas vasbe­ton kamrák védelmezik. A magas feszültségű készülé­kekben keletkező elektro­mos kisülések fontos kuta­tási feladatokat szolgálnak. A Moszkva környékén épí­tett központ a világ legna­gyobb méretű magas fe­szültségű kutatóintézete. A kísérletek alkalmával ke­letkező nagy mennyiségű elektromosságot hatalmas generátorokba vezetik. Ily módon egyelőre ötmillió ki­lowattamper villamos ener­giát nyernek, de ha telje­sen befejezik a kísérleti ál­lomás kiépítését, energia­szolgáltatása mintegy hat­szorosára emelkedik. Ké­pünkön: A soron levő kísér­lethez előkészítik az elektro­mos hálózat be- és kikap­csoló rendszerét. Pénteken reggel indul az JSDK párt- és kormányküldöttsége a Szovjetunióba A Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormány- küldöttsége, amelyet Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnö­ke vezet, péntek reggel indul a Berlin-Schönefeld-i repülő­térről szovjetunióbeli útjára. A küldöttség tíz napig tartózko­dik majd a Szovjetunióban. (MTI) Megoldás előtt a görög válság!? A Reuter jelentése szerint esély van arra, hogy Görögor­szágban a kéthónapos kor­mánykrízis után nyugvópont­hoz tér vissza a politikai élet. Az akadályok áthidalásának megoldását jelentheti egy koa­líciós kormány alakítása Szte­fonopulosz volt kormányfő mi­niszterelnöksége alatt. Kons­tantin király, miután csütör­tök reggel tárgyalt a megbu­kott Cirimokosz kormányel­nökkel, várhatóan Sztefanopu- loszt kéri fel kormányalakítás­ra. (MTI) Kercza Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom