Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-15 / 217. szám

PILLANATKÉPEK A LAKTANYÁBÓL CSILLAGOS ÖTÖS A laktanya orvost rendelőjé­ben csörög a telefon. — A városi kórházból beszé­lünk. Most hoztunk be egy sú­lyosan sérült lányt. Sok vért vesztett. Azonnal nyolc-tíz vér­adóra volna szükség! — Küldjük őket — feleli az ügyeletes, és máris intézkedik. ... A műtőben nagy az izga­lom. — Sikerül-e visszahozni az élet­be a sérültet? Vissza kell hoz­ni! Hiszen olyan fiatal... Tizen­hét éves. — Üjabb transzfúzió! — szól az orvos, és fogynak az üvegek . .. Lesz-e elegendő vér?! Egy élet múlik most ezen! A vér nem fogyott eL Gondos­kodtak erről azok, akiket mi úgy nevezünk: önkéntes véradó. Kertész Ferenc, Szabó Barna őrvezetők, Fisli Ferenc, Gál Imre és Kerti János honvédek ez al­kalommal — minden ellenszolgál­tatás nélkül — harmadszor ad­tak »'életükből«, hogy a fiatal lány életét megmentsék. — Kötelességünk volt — mond­ták a véradás után. — Nincs eb­ben semmi különös. Ennyivel tartozunk egymásnak . . . Ha az emberségből vizsgázói­toknak bizonyítványuk volna, akkor ezeknek a katonáknak a neve után minden bizonnyal csil­lagos ötöst írnának be. HÚSZ FORINT Az örökké vidám Komáromi­nak kedden randevúja lesz! A szakasz már napokkal előtte tudott róla; a fiúknak egymás előtt nem volt titkuk. Azt is tudták, hogy Komáromi hétfőn egy kis »erősítést« vár otthon­ról. Legjobbkor érkezik hát az ötvenes . . . Hétfőn pénz helyett levél jött. Az otthoni újságok, az apró fa­lusi pletykák mellett a szülei azt is közölték vele, hogy a szokásos «■illetménypótlékot« csak másfél hét múlva küldik. — Hát erre nem számítottam. Néhány forint pedig feltétlen kel­lett volna — panaszolta Hor- váthnak »nagy« bánatát. — Ne csüggedj, cimbora! — biztatta a barátja. — Valahogy majd csak lesz . . . Mikor a kürtös a takaródét trombitálta, Horváth már leadta a hírt, és az elhatározás is meg­született; reggelre — ki-ki erejé­hez mérten — segít Komáromín. És gyűltek a forintok. Éppen egy húszas jött össze. A pénzt Nagy honvéd — aki századnapos volt — becsempészte Komáromi szekrényébe. Reggel volt ám csodálkozás! Komáromi honvéd a »tettest« kereste. Senki sem tudott róla. A cinkosan összemosolygó ar­cokból azonban következtetett: látta már, honnan fúj a szél . . . Meglepetésében és örömében csak ennyire tellett! — Köszönöm! ... Irtó rende­sek vagytok... EGY ZACSKÓ BARACK Bő sugarakban áradt a meleg a gyakorlótérre. A ka­tonák homlokán szabálytalan hadrendben sorakoztak az izzadságcseppek. Közülük egyik-másik időnként futni kezdett, majd aláhullva megitatta a földet. Száraz volt a föld, régen fürdőit esőben. Ezen a fog­lalkozáson a tüzelöállás ki­építését és berendezését gya­korolták a katonák, a gya­logsági ásót ugyancsak meg kellett markolni. A percek múltak, az ásók mind mé­lyebbről hozták fel a földet. És szinte egyszerre három katona jelentette a szalcasz- parancsnoknak: »Az álló lö­vészgödör építését befejez­tem.« A tiszt elégedett volt a munkával. A dicsérő szó mellé Almási honvédnek, akinek jelentését egy gondo­lattal előbb hallhatta, a tás­kájából átnyújtott egy zacs­kó barackot. Almássi honvéd a furcsa jutalmat csodálkozva vette át. Tett vele néhány lépést, majd odaszólt Kecskésnek meg Királynak: — Gyertek, fiúk, fogyasz- szuk el együtt. Ti is dolgoz­tatok úgy, mint én . ■. Bracsok István levelező Ahol az erdészeti művezetőket képezik Kiesd hely Középrigóc Dél- Somogyban. De a Nyírség­től a Kisalföldig vannak la­kói. Harminc erdőgazdaság szerződteti a fiatalokat, és küldi el az ország három szakiskolájába, így a Közép- rigóciba is. Hogyan és mit tanulnak a jövendő szak­munkásai? Az iskola két­éves. öt-öt hón apót töltenek az iskola padjaiban. A másik öt hónapot pedig abban az erdőgazdaságban, ahol szer­ződtették őket. Az iskola el­végzése után erdészeti mű­vezető lesz a hallgatókból. A tanulmányi időre ösztöndíjat kapnak az erdőgazdaságtól. Az első évben 110 forintot, a másodikban 250 forint maxi­mumot a tanulmányi ered­ménytől függően. A tanuló­kat ellátják munkaruhával és védőöltözékkel is. Egy ta­nuló képzése 35 000 forintjá­ba kerül az államnak. A le­endő művezetők alaposan megtanulják a gépek keze­lését. Huszonöt szakmunkás elvégezheti egy közepes nagyságú falu téli erdei munkáit a német gépekkel. Egy köbméter fa kitermelé­se 5,60 forintba kerül motor­fűrésszel. Egy szakmunkás öt-hat hónap alatt hat-nyolc­ezer köbméter fát termel ki. A szakmnukás dönti el, hogy a kidöntött fát minek dol­gozza fel: tűzifának vagy parkettanyagaak. Ha rosz- szul dolgozik, az első osztá­lyúból másodosztályú lesz, s már ötszáz forint a kár. Ezért van szükség az alapos képzésre. Minden csoport végzett társadalmi munkát a dará­nyi tsz-ben, az erdészetnél és az iskola körül. A tsz-ben öt­száz köbméter fát dolgoztak fel. Az erdészetnél öt hold tuskózást és két hold cáeme- teápolási munkát végeztek el. Négyszáz (riéter salakos bekötő utat építettek az is­kolához, a fürdő környékét parkosították. Háromszáz méteres járdát építettek. A legjobb társadalmi munkás 183 órát dolgozott, a leggyen­gébb sem maradt azonban 100 órán alul. Hogyan érték el mindezt? A baráti kollek­tívából hat KISZ-brigád ala­kult. A KISZ-vezetőség ki­jelölte a brigádvezetőket. A tanulók választottak, melyik brigádba mennek. A munkák idejét a brigád döntötte el. A gyengébb tanulókat a bri­gád megbízottja patronálta. Nagyon lelkes kollektívák alakultak így ki. Megállja a helyét az er­dőgazdasági szakmunkáskép­ző iskola a tanulásban is. Az országos tanulmányi verse­nyen Vidóczi Sándor első lett, a maximális 130 pont­ból 122 került a tarsolyába. A negyedik helyet is megsze­rezte a rigócd iskola. Mik a távolabbi tervek? Füvesítik, salakozzók a sporttelepet. Háromszáz méter élősövényt ültetnek, bővítik a klubszo­bát. Félévenként négyszáz méterrel meghosszabbítják az utat, egészen a 6-os mű- útig. Tovább csinosítják a parkot. Sokat fáradoznak a neve­lők: Cseresznyés Géza igaz­gató, Fehér László, Hajdú István, Cseresznyés Géza né, Mészáros József tanárok. A Központi Szakmunkás Fel­ügyelőség Cseresznyés Gézá- né KISZ-tanácsadó tanárt lelkiismeretes, jó munkájá­ért Németországba küldte ju­talomüdülésre a nyáron. Horváth János, barcsi KISZ-bizottság A sötétség birodalma Miért nem ég a villany Siófokon a Batthyány utcának a moteltól a Tátra utcáig terjedő szakaszán? A tavasszal kandeláberekre cserélték a lámpákat. Sajnos, még a mai na- ->ig sem világítanak, pedig már vé­ge a nyárnak. Ami fény volt, az is megfogyatkozott, így életveszé­lyes a sötétben botorkálni. Miért nem égtek a lámpák egész nyáron? Kovács Mihály Budapest, XII., budakeszi út 45. HOZZÁSZÓLÁS CIKKEINKHEZ Szó sincs könnyítésről! Lapunk május 15-i számában cikkel közöltünk Vizsga köny- nyitéssel címmel. Kifogásoltuk, hogy a motorosok a Színház parkban vizsgáztak. Cikkírónk véleménye szerint forgalmas úton kellett volna lebonyolítani a vizagát A bukósisakot nem kapcsolták be a vizsgázok. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium Autóközle­kedési Tanintézete közölte, hogy Budapesten létesítettek egy kísérleti vizsgapályát. A minisztéirum utasítására az év végéig minden megyeszékhe­lyen kialakítják a vizsgapá­lyát, ha a helyi szervek tá­mogatják a tervet. Addig kénytelen a tanintézet a KPM 463 295 1964. számú uta­sítása szerint megtartani a motorvizsgát egy 75—80 mé­teres útszakaszon hat bója el­helyezésével a kanyarodáshoz és a forduláshoz. A vizsgabi­zottság köteles meggyőződni róla, hogy a motorosok elsa­játították-e a közúti forga­lomban való biztonságos rész­vételhez szükséges ismerete­ket. A bukósisakot a vizsgán be kell csatolni. A tanintézet figyelmeztette a Kaposváron járt bizottság tagjait, hogy követeljék ezt meg a jövőben Szó sincs könnyítésről, sőt megszigorítják a vizsgát. Megegyezett a vállalat a gazdákkal Ki fizeti? című cikkünkben szóvá tettük, hogy Kazsokon kárba veszett mintegy 2700 li­ter tej, mert a vállalat napo­kig nem vette át a csarnokba beszállított tejet. A Kaposvári Tejipari Vál­lalat közölte, hogy a községi tanács vb-titkára eltúlozta az esetet. Egyetlen napig sem szünetelt a tej átvétele. A hű­tőberendezés elromlása nem jelentheti a tejgyüités szüne­teltetését. Előfordul, hogy nyolc-tíz helyről jelentik a hűtőgéohibát. A tekercselést más vállalat végzi, sokat kell várni a motorok megjavításá­ra. A vállalat mindent elkö­vet, hogv megszüntesse a hi­bák*’♦ a. kártérítés ügyében a vállalat megegyezett a ka- zsoki gazdákkal. Még nincs végleges döntés a kisvasút ügyében Lapunk május 28-i számában cikket közöltünk Kisvasút cím­mel. Javasoltuk, hogy kapcsol­ják be Inkát a kisvasúti háló- aatba, Szentgáios kért üti kor­nyékét pedig ne fosszák meg a kisvasúitól. A MÁV Pécsi Igazgatósága tájékoztatta a szerkesztőséget, hogy az Inke melletti kisvas- utat az Állami Erdei Vasút üzemelteti. A szentgáloskéri vonal a Gazdasági Vasút ka­posvári üzemfőnökségéhez tartozik. Ezen csak ősszel szállítanak, ezért gondoltak a nyolcvan kilométeres vágány megszüntetésére. Az idén még a kisvasúttal szállítják Ka­posvárra a cukorrépát. A Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium Közlekedéspolitikai Főosztálya az érdekeltek meg­hallgatásával dönt ebben a kérdésben. Amíg nincs meg n végleges határozat, jár a kis­vasút. Nem tartják meg az előírást a gépkocsivezetők Portalanított bosszúság című írásunkban kifogásoltuk, hogy Drávaszentes és Barcs közötti műúton fölszedték a bitument a gépkocsik, mert a fekete masszát nem öntötték le ka­viccsal vagy homokkal. Kertész tános, a Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat igazga. tója a következőket fűzte jú­lius 3-i cikkünkhöz: A me­gye állami úthálózatának csaknem hatvan százaléka rnakadámburkolatú. Korszerű­sítése több évtizedet igényel. Addig a portalanításnak ne­vezet eljárással tartják kar­ban a makadámutakat. Ha a kiszórt bitumenes kötőanyag teszívódik a zúzott kőszemek hézagaiba, s átitatja a port képző iszapos homokot, né­hány hónapig ellenáll a kere­kek szívóhatásának. A porta­lanítás annál hatékonyabb, minél mélyebbre hatol a bi­tumen a hézagokba. A mű­szaki előírás szerint éppen ezért öt-hat óráig pihentetni kellene a bitumennel beszórt utat, hogy az a nap hatására bcszívódhasf-on a hézagokba. Ezután is csak éppen annyi zúzalékot szórhatnak az útra, amennyi megakadályozza a gépkocsik csúszását, ne en­gedje a bitument a kerékre ragadni. Sajnos, nem lehet lezárni az utat a portalanítás­kor, s a vállalat nem tarthat­ja meg a technológiai előírá­sokat. Fennáll éppen ezért a balesetveszély, beszennye­ződhetnek a járművek. A vállalat figyelmeztető táblákat helyez el. Ha a járművezetők rc-in hajtanak gyosabban a 15 km-es sebességnél, teljesen megszűnik a balesetveszély, minimálisra csökken a szeny- nyeződés. A gépkocsivezetők azonban nem tartják meg az előírásokat, = így kárt okoz­nak a vállalatnak. A cikk nyomán a vállalat újra íel- szóratta zúzalékkal a Dráva- szentes és Barcs közötti utat. Mindenhol van hűtőszekrény Valami hideg italt kérek . . című riportunkban szóvá tet­tük, hogy a várótermi bisztró­ban nem volt fagylalt, a s«or »ládahideg« volt. Nádas György, az Utasel­látó Üzemi Vállalat siófoki kirendeltségének vezetője kö­zölte, hogy a szóban forgó napon elromlott a fagylalt- gep, a peronon levő két fagy­laltgép azonban üzemelt. A sör hűtése összefügg a kapos­vári sörraktár palackozási és szállítási gondjaival. A rak­tár nem szállíthat annyi sört egyszerre, hogy a bisztró elő­ször pincehidegen előtárolhas­sa, majd hűtőszekrényben le­hűtve árulhassa. Olyan gyor­san fogy a sör, hogy erre nem jut idő. Az árusítóhelye­ken van hűtőszekrény, az üzem dolgozói igyekeznek hűtve árusítani a palckossört. Hat balatoni töltőállomás árul szuperbenzint Lapunk június 10-i számában szóvá tettük, hogy a halaton- keresztúri benzinkút nem árul szuperbenzint. Ternyák Benő, az »-AFOR« Ásványolaj-forgalmi Vállalat igazgatója megköszönte a lap észrevételét. Megjegyezte, hogy az ÁFOR szívesen áru­sítana minden töltőállomáson szuperbenzint, ezt azonban nem teszi lehetővé a kutak befogadóképessége és a kimé­rőkészülékek száma. A válla­lat kielégítően ellátja szuper- benzinnel a Balaton környé­két, az autós turisták a tiha­nyi, a leilei, a földvári a fü­redi, a keszthelyi és a bada­csonyi kútnál tankolhatnak I szuper benzint ÚJ ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE A MUNKAÜGYI VITÁBAN A munkaügyi viták intézésé­nek szabályai között korábban nem ismert lehetőség az új el­járás kezdeményezése. A Mun­ka Törvénykönyvének 149/B paragrafusára hívjuk fel ezút­tal a figyelmet. Az említett rendelkezés szerint a munka­ügyi vitában hozott jogerős határozat ellen mind a dolgo­zó, mind a vállalat új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, ille­tőleg jogerős munkaügyi dön­tőbizottsági, bírósági vagy ha­tósági határozatra hivatkozik, amelyet a munkaügyi vita so­rán korábban nem bíráltak el, föltéve, hogy elbírálása esetén ránézve kadvezőbb határozatot eredményezett volna. Az új el­járás kezdeményezése tehát nem azt jelenti, hogy kedve­zőtlen döntés esetén az egész ügyet minden további nélkül újra lehet kezdeni, hanem an­nak körülírt föltételei vannak. Elsődleges és legfontosabb föl­tétel, hogy otyan tényre vagy bizonyítékra, illetve új jogerős döntésre kell hivatkozni, amely az ügy rendes, jogorvoslati útja során nem volt ismert, így azt nem vették figyelembe. A másik fontos föltétel, hogy a hivatkozott új körülménynek olyannak kell lennie, amely az eredeti eljárás során kedvezőbb döntést jelentett volna a ké­relmet előterjesztőnek, vagyis az eredeti sérelem vagy köve­telés ügyében hozott határozat­nál előnyösebb határozatot eredményez az új tényállás. E föltételek nélkül az új eljárás kezdeményezése iránti kérelem nem lehet alapos. Üj eljárás kezdeményezésé­nek a megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számí­tott 6 hónapon belül van he­lye, ha azonban az erre okot adó körülményről a fél később szerzett tudomást, vagy ké­sőbb került olyan helyzetbe, hogy új eljárást kezdeményez­hessen, a 6 hónapos határidő ettől az időponttól számít. A megtámadott határozat jogerő­re emelkedésétől számított 3 év eltelte után új eljárás nem kezdeményezhető. Felhívjuk a figyelmet, hogy áthelyezés és munkaviszony megszüntetése, valamint fe­gyelmi ügyben hozott határo­zat ellen az új eljárásnak 6 hó­nap eltelte utáni kezdeménye­zése esetén a dolgozó nem kö­vetelheti a munkaviszony hely­reállítását, illetőleg az eredeti munkakörben vagy munkahe­lyen történő továbbfoglalkozta­tását. Az új eljárást a hatásköri szabályoknak megfelelően a területi munkaügyi döntőbi­zottságnál, illetve a járásbíró­ságnál kell kezdeményezni, c szervek a kérelem alapossága esetén az új eljárás lefolyta­tására kötelezik az első fokon eljárt munkaügyi döntőbizott­ságot. A PÓTSZABADSÁG MÉRTÉKÉNEK M EGÁLLÁ PÍTÁSA A Munka Törvénykönyvének új rendelkezései kimondják: A korábbi szabályok szerint fo­lyamatos munkaviszony alap­ján megállapított pótszabadság továbbra is megilleti a dolgo­zót addig, amíg munkaviszo­nya az új szabályok szerint is folyamatos marad. Más a hely­zet akkor, ha a régi szabályok miatt a munkaviszony folya­matossága megszakadt, és az új rendelkezések szerint most mód van pótszabadság szem­pontjából az előzőleg munka- viszonyban töltött idők figye­lembevételére is. A beszámításnál tekintettel kell lenni arra, hogy változat­lanul érvényben van az a ren­delkezés, amely szerint az 1945. előtt munkaviszonyban töltött időből háromévenként, az 1945. után munkaviszonyban töltött időből pedig kétévenként jár a dolgozónak egy munkanap pót- szabadság. A munkaviszony­ban töltött időket tehát a pót- szabadság mértékének megálla­pításához két részben külön- külön kell összeszámítani. Az összeszámítást a munkavi­szonyban nem töltött idők fi­gyelmen kívül hagyásával nap- társzerüen kell elvégezni. Egy dolgozó például 1945. január 1. napja előtt 1935. má­jus 1-től 1933. augusztus 15-ig volt munkaviszonyban, ezután nem dolgozott, majd 1940. ja­nuár 12-től 1944. szeptember 30-ig ismét munkaviszonyban volt. Ennek a dolgozónak 1935-ben nyolc hónap munka- viszonya volt, 193«—37-ben két teljes éve, 1938-ban pedig hét hónap és tizenöt napja. Ez ósz- szesen két év, tizenöt hónap és tizenöt nap. A következő munkaviszonyban töltött ide­je három év, húsz hónap és húsz nap. Az összeadásnál ti­zenkét hónapot véve egy év­nek és harminc napot egy hó­napnak, a példa szerinti dol­gozó 1945 előtt nyolc év és öt nap munkaviszonnyal rendel­kezik. Ennek alapján a dolgo­zónak hat év után két nap pótszabadság jár, míg a két év és öt napja pótszabadság szem­pontjából nem vehető figye­lembe, mivel betöltött három- évenként jár egy munkanap pótszabadság az 194.5 előtti időre. A fentieknek megfele­lően kell összeszámítani az 1945 utáni munkaviszonyban töltött időket is, de a pótszabadságot kétévenkénti egy munkanap figyelembevételével kell kiszá­mítani. Ehhez hozzáadjuk az 1945 előtti évek alapján megál­lapított munkanapokat, s igy megkapjuk, hogy a dolgozót hány munkanap pótszabadság illeti meg munkaviszonyban töltött ideje alapján. Dr. K. J. Zsákbamacska ?! Zárakat vettem a somogy- vári iparcikkboltban. Egy is­merősöm azt tanácsolta, hogy bontsuk fel a csomagolást, hátha zsákbamacskát veszek. Nem akartam hinni neki, hogy a gyárban csomagolt zárak nem balosak, illetve jobbosak, ahogy a felirat feltünteti. Fel­bontottuk a zacskót, hát tény­leg össze volt keverve: a job­bos zár feliratú csomagban balost találtunk és fordítva. Nyolc kilométerre lakom So- miagyvártól, tizenhat kilomé­tert tettem meg oda-vissza. Ha nincs ott a barátom, s nem hívja föl a figyelmemet az el­lenőrzésre, csak otthon veszem észre a hibát. Potyára megte­hettem volna még egyszer az utat. Hosszú János Gamás — Vityapuszta A siófoki szálloda és kórház építkezésekre az ÉM SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT limiteket és segédmunkásokat vesz föl. Jeleutkezéa: fó-építéivezetóaég Siáfok, Fő a. 200. tz. (1168281

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom