Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

rejtvénypályAzat I. Trehány Tóni a tsz-ben &qij gafmazáí'i óra története Trehány Tónit kidobták a szövődéből, s el­ment haza Lazsálfalvára. Cibakos Tóth János tsz-elnök örömmel üdvözölte a városból meg­tért fiatalembert. Tóni munkához látott, de hát mindenütt kitelt a becsülete, ide-oda do­bálták a brigád vezetőik. Karikázzák be a képeken, bogy mi a mivel vét Trehány Tóni a tűzrendészeti bályok ellen, vágják ki egyben a hat képet, a küldjék el szeptember 17-ig a szerkesztőség­be. Feltűnően Írják rá a borítékra: »Találja ki mi a hiba!—pályázat L Amit itt leírok nektek, nem mese: megtörtént egy kaposvári iskolában, ahol negyvenöt szorgalmas, jó kis­lány tanult. Elöljáróban elmondom, hogy az egyik reggel, tanítás előtt egy kislány a tanító né­ni fülébe súgta: — Költöttem egy verset. Felolvasta. Társainak any- nyira megtetszett, hogy ettől fogva egyre többen követték példáját. Szabad idejükben — tanítás előtt vagy után — a szerzők felolvasták költemé­nyeiket. A pajtások nyomban megbírálták. Nagyon kedves, élvezetes percek voltak azok! Az egyik fogalmazási órán a tanító néni rövid mesét mondott: A z öreg gólya szomo- rúan ült fészke szé­lén. Felesége menten észre­vette és megkérdezte: — Mi bajod van, édes párom? — Éhes vagyok. Szörnyű éhes! Ma még egy falat sem volt a számban... aka­rom mondani, a csőrömben. — Bizony, éhes vagyok magam is. Eleségért rimán- Icodő szegény fiókáinkért majd megszakad a szivem. Ezek a fránya békák meg úgy elbújtak, mintha a föld nyelte volna el őket — ke­sergett a gólyamama. Most mindketten sóhajtoztak, búslakodtak: — Haj, haj, nagv a baj. Kisvártatva a gólyamama szeme f elram ion ott. és nagy örömmel felkiáltott: — Van egy nagyszerű öt­letem■ ! — Ki vele, édes párom! — Mcnhivjuk vacsorára a híVnrsninriot... Díszes leve­let küldünk nekik. A többi majd magától jön, tudjátok... — Valóban, nagyszerű öt­let! — Mindig mondtam, honit okos asszony vanit! — lelkesedett a gólyavava. — Jaj. de jó lesz! — Üiionotok a fiókák. A lóvét gyorsan elkészült Rákötötték eay vadaalamh r-"'r-"iiára, szénen megkér­ték, hogy vigye el a béka- tanyára. — Figyelem, flanelem! J,értélét, hoztam. B rekenő Béni családidnak! — szólt a vartanlnrnh bánó hangján. A aóva-a+tek. átvették a le­velet. elvonuljak, egy őrén töln~‘~ érni,álcába, és Ol- vo°".' 1~o‘"tték. A ~ ~f+ó nőni kis szüne- ót tartott. A gyere­kek érdeklődtek: — Mi történt ezután? A tanító néni ígv válaszolt: __ A mesének nincs fórt-■ t i fövi "tok 1 pontunk, miről tanácskoztak p hékéV a le-^őt oink'—Ac-. n+ána yifoeartták-p a szíves meghívást, plrnentek-e a va­csorára? Ti úzvis na gvon j-rprettek verselni. A kin pír kedve tartia. versben is meg­írhat.?! p mese fotvtafácát. A gyerekek örömtől csillo­gó szemmel fogtak munká­hoz: Az osztálvnak csaknem a fele csengő-bongó versikék­ben írta meg a mese bef“i— zését Szén számmal voltak kőz+ök kedves. érd«Ves. ötle- fes versiVők. papírét később pgv iskolai előadáson mag1’Ír a szerzők olvastak fel 'Mond­hatom. nagv sikerük vo11 Egek közül olvassatok el nő hár"a+ +í ic! rróbror 'avolft a Eeryik naoon gólyamanu’ Mit eondolt magába? Levelet küldött a Szép Békaországba. Békamama megkapja, Előveszi pápaszemét, olvassa Megmutatja a papának, De ő erre azt mondja: — Ne menüink el, békamama! Belőlünk lenne vacsora! BALOGH MARGIT A gólya furfangja A békacsalád a napozóm hevert, Mikor a gólyától egy szolga érkezett. Békamama büszkén elolvassa És férjének rögtön meg­mutatja. Brekenve szól az urához: — Ne menjünk el a gólyához! Ne menjünk el vacsorára, Mert mi leszünk a prédája. Kaluber Ilonka A gólya és a béka Béka úr a tó mellett sütkérezett, Mikor egy gólyahímök érkezett Levelet hozott a gólya-uraságtól Hogy béka úr menjen hozzá családostul. Béka úr leszállt a tóba* Hogy feleségével a dolgot Jól megtanácskozza. Felesége okos, óvatos asszonyság Nem engedte, hogy elmenjen a békauras ág. A gólyahírnök hiába várt. Mert nem jött a békacsalád. Maurer Piroska A gólya levele Gólya nem nagy őrömmel irta: Jó barátom, jer el lakomára! Hozd magaddal kedves családodat, Annus, Rózsi, Bözsi leányodat! A béka föltette szemüvegét, Hogy elolvassa a kapott levélkét Vígan szól feleségének, Marisnak: Hej, anyjukom, vacsorára meghívtak! Dehogy megyünk, kedves férjem! Elvenné az életünket, Azért csal oda bennünket Baranyai Rózsa A gólya lakomája Gólya koma meghívta a békát lakomára, A levelet megírta, és pecsétet tett rája. Kedves Béka koma! — így szólt a levele — Jöjjön el mihozzánk még ma, estefele! Megkapta a béka a gyönyörű levelet I Föltette orrára a nagy pápaszemét. — Te anyjuk! Mit gondolsz, elmenjük-e oda? — Dehogy megyünk, apja! Ravasz ám a gólya, Megesz vacsorára. Hargitai Márti A gólya és a béka Egyszer a gólya mit gondolt magába? Levelet küldött a békatanyára. Díszes levélkében szóról szóra ezt írta, Amint ezt nekem egy csacska veréb elmondta: — Kedves békakomám! Van ám jó lakomám! Es meghívlak erre, csütörtök■ estére. Gyere minél hamarább, Hogy legyen jó lakomád! Békakoma föltette a pápaszemét. S szorgalmasan olvasgatta a levélkét Nagv komoly arccal ezt mondta: — En már el nem megyek a békaportára, Hogy legyen mit enni nekik vacsorára. Mondom: megennének ottan vacsorára ... És így nem mentek el a nagy lakomára. Szuchovszky Éri Ha kedvetek lenne ha­sonló feladat megoldására, írjátok meg. Akkor mi köz­lünk egy mesét, aminek csak az első felét mondjuk el, s a ti dolgotok lesz be­fejezni. Természetesen a jettü-"esebb, legötletesebb meséket, ezen az oldalon olvashatjátok majd. Vála­szotokat várjuk! özv. Kricsfalussy Sándorné A versek végén a szerző neve Is szerepel. Milyen ér­dekes lenne, ha akadnának kőztetek olyanok, akik örömmel kiáltanának fel: — Nini! Hiszen ezt a verset az én anyukám ír­ta! — Igen, ő írta, mikor tízéves volt. és ne^vedik elemibe járt. Mert ez a fogalmazási óra bizony nem mostanában történt— vfz Találd ki! Milyen vár lehet a alatt? í-mAngj Ha János szőke, de nem annyira szőke, mint Ferenc, és ha Mária szőke, de nem annyira, mint János, akkor hármuk közül ki a legsző­kébb? (btta/aj) Hol kaszálják a szénát? (yvftpzsvy isartf s nrtso jism ‘joyss) Mikor volt egy esztendőben három hét? (**<l -ILI) V1ZTÖLTÖGET0 STAFÉTA Kellékek: négy pohár, két U» kanál. A Játékvezető két csoportra osztja a pajtásokat. Az asztalra állított, vízzel telt pohárból a mel­lette levő üres pohárba kell át­mérni a vizet kiskanállal (kilöty- tyintés nélkül) stafétaszerűen. Aj a csapat győz, amelyik előbb el­készül és kevesebb vizet pocsékol eL A KOCKA EL VAN VETVE (TÁRSASJÁTÍK) Nem kell hozzá más, csak néhány kemény papírból kivágott, színes karika, egy dobókocka és ez a táblá­zat. Minden játékos választ magának egy karikát és az 1-esből indul. Minden al­kalommal annyival megy előre, ahányat dob a koc­kával. De ha olyan kocká­ba ér, ahol nyílkezdet van, akkor oda kell mennie, ahova a nyíl mutat. Mint látjátok, van jó nyíl! De a legrosszabb a 91-eft! 100 99 \ . 98 * 97 96 95 X 93 92 91 /1­81' 83 K 85 K7 R 8f 90 80 79 \s 77 75 k 73 A 71 Í 63ó 65 C\ f a 69 \70 tó ^2 57 56 54 fa 51 41* T 44 / 45 £-7 43 A 50 \ __ 4 0 39 32 3% V 33 M 3 K2 23 K 24 26s Á 2( 30 20j i\ 18 /7 / v f k T 2 5 1 6 7 8 )> 10 INNEN —ONNAN FURCSA KÍSÉRLET Az amerikai Mínneapolisban kí­sérletképpen furcsa büntetést szabnak ki a fiatalkorú bűnözők­re. Nem nevelőintézetbe küldik őket, hanem adnak nekik egy tu­tajt, amellyel egy hónapon át kell »lecsurogniuk«< a Mississippi fo­lyón. Húszas csoportokra osztva teljesen magukra vannak utalva, mert a tutajra csak hálózsákot és élelmiszert vihetnek magukkal. A legtöbb fiatal a büntetés letöltése után vigyáz, nehogy még egyszer összeütközésbe kerüljön a törvény- nyeL Az üvegkészítő mesterekről Magyarországon első ízben név szerint egy 1418-as adókivetés tesz említést. 1476-ban már Budán is megalakult az üve­gesek céhe. Ma már a forgalomban levő papír túlnyomó többsége cel- lúlózból készül. Hazánkban csak a különleges okmányok és a bankjegy papírjai készülnek rongy alapanyagból. Csomózott szőnyeget először £ szeldzsukok készítettek sz L e. XL században. Az általunk Ismert és fennmaradt legrégibb szőnyeg a kis-ázslai Konlában, az Alaed- din templomban található. A muranód (olasz) meste­rek a XIV. században olyan drága tükröket is készítettek, amelyeknek értéke abban az időben háromszor annyi volt, mint egy Raffaello festmé­nyé. Colbert francia pénzügymi­niszter velencei nőket hívott Franciaországba. A titokban kivándorolt nók 25 esztendő alatt Alencon vidékén meg­teremtették a később híressé vált francia csipkeipar alap­jait A kőszén kokszolásának te­hetőségét 1713-ban az angoí Derby ismerte föl. Húsz év­vel később már működött az első, tisztán koksszal műkö­dő nagyolvasztó. A XT1. században Szicíliá­ban megtiltották a papír használatát. Nálunk Nagy Lajos király utasította 1348- ban a turóciakat, hogy egy Liptó megye által »kénysze­rűségből« papíron kiállított oklevelet írjanak át perga­menre. A papír használata csak lassan terjedt el. A kerekes rokka Indiából származik. A keréknek az volt a rendeltetése, hogy megpörgesse az orsót, amely­re a kész fonalat föltekerték. A híres római történetíró, Plinius Secundus Maior egyik munkájában foglalkozik a vassal és a legjobb európai vasnak a Norciumból szár­mazót említi (ma: Neumarkt, ausztriai város). EGY »POTYÄZÖ- NÖVÉNY: AZ ARANKA Csak a neve kedves ennek a gyomnövénynek. Nagyon sok bosszúságot okoz a gazdáknak. A mezőn és a vetemé­nyeskertekben élősködik. Vékony cématestével addig ke­resgél, míg a közelben megfelelő gazdanövényt talál. Nyom­ban rákúszik, rácsavarodik. Szívógyökereket fejleszt, eze­ket belemélyeszti a növény testébe, így szerzi meg a táp­lálékát. Az arankának nincs egyetlen levele sem. Testéből újabb és újabb szálak nőnek ki, egyre jobban befonják a gazdanövényt, és az előbb-utóbb megfullad az aranka fojtó ölelésétől. Nehéz elbánni ezzel a gyommal. Rövid idő alatt nagy' területeket hálóz be. Testének bármelyik kis része újra föléled és tovább növekszik. Éppen ezért keményen har­colnak ellene, felégetik az egész arankával benőtt lucer­na- vagy lóheretáblái. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom