Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-10 / 213. szám

#6ntek, 1965. szeptember 10. 3 SOMOGYI NfiPfcAP Napirenden: a betakarítás és az őszi szántás-vetés Beszélgetés Molnár Imre megyei fSagronómussal Szántótraktorok foglalták el az aratógépek helyét a határ­ban, s egyre több őszi szedésű kapásnövény érik meg. Elér­kezett néhány kalászos vetésé­nek ideje is. Az idei viszontag­ságos időjárás nagyon megne­hezítette a mezőgazdasági munkát. Nem könnyű a hátra­levő feladatok megoldása, s hogy mégis sikerüljön, ahhoz ezen az őszön többet kell ten­ni, mint amennyit ugyanezek a feladatok rendes körülmé­nyek között megköveteltek volna. Erről beszélgettünk Molnár Imre megyei főagro- nómussal. — Milyen tapasztala­tai vannak az idei aratásról, és véleménye sze­rint mi most a legfontosabb tennivaló a tsz-ekben? — Az aratás az ismert ter­mészeti akadályok miatt elhú­zódott, az embereknek és a gépeknek a szokásosnál na­gyobb megterhelést okozott. Azonban így is megvalósult a gépi aratásra vonatkozó me­gyei előirányzat: 130 000 hol­dat, a kalászosoknak 80 száza­lékát kombájnokkal és arató­gépekkel takarították le a tsz- ek. A kenyér- és takarmány- gabona együttes termése — a becslések szerint — elérte a tervezett szántét. Az asztagok- ban és kepékben levő gabona mielőbbi elcséplése mindennél sürgősebb. A legcsekélyebb késés is tetemesen megnöveli a szemveszteséget. Mivel a cséplőgépek számát nem emel­hetik a tsz-ek, ezért a kom­bájnok teljesítőképességét job­ban ki kellene használni fő­ként a lemaradt kaposvári, ta­hi és nagyatádi járásban. A mostani, viszonylag kedvező időjárás lehetővé teszi a csép- lés meggyorsítását és mielőb­bi befejezését, hiszen a termés tárolása most már nem okoz olyan nagy gondot, mint né­hány héttel ezelőtt. A 15—16 százalék víztartalmú gabonát a tsz-ek is száríthatják, nem kell hozzá vállalati berendezést igénybe venniük. — Mit sorol a fonto­sabb betakarítási fel­adatok közé? — Mindenekelőtt a silózást. Eddig mintegy 3000 holdon vé­geztek a szövetkezetek, de a gépállomások és a tsz-ek 254 silókombájnjával és 215 Or­kán silózójával előbbre is le­hetnének. A hátralevő 11000 hold letakarításához nem kel­lene sok idő, ha azt vesszük, hogy a kombájnnak 6, az Or­kánnak pedig 3 hold a műszak­normája. A nagy hozam miatt azonban lassan halad a mun­ka, helyenként szervezetlenség is fékezi az ütemet. A siló — tömegét és tápértékét tekintve — most adja a legtöbbet. Be­takarítása azért is sürgős, mert most több szállítógép áll rendelkezésre, mint később. Ugyancsak szeptemberben Kell kiszedni és hazahordani a burgonyát meg a cukorrépát. Ezt a két kapásnövényt össze­sen csaknem 45 000 holdon ter­melték az idén a szövetkeze­tek. A korai érésű burgonyát már szedik. Az erősen gazos területekről először a gyomot kell letakarítani. A burgonya­gumókat nagy körültekintéssel még a mezőn ajánlatos szét­válogatni, mert csak az egész­séges termény tárolható biz­tonságosan. Fontos, hogy a cu­korrépát az ütemtervek sze­rint szállítsák. A répafej siló­ként való hasznosítása csak­nem minden gazdaságban in­dokolt, mert pótlásra szorul a szálasokban mutatkozó kiesés. A becslések szerint cukorrépá­ból terméstöblettel, burgonyá­ból kieséssel számolhatunk. — Az említett tenni­valók ebben a hónap­ban esedékesek. Mikorra várható a kukorica beérése? A kapásnövények zöme ku­korica, ebből az idén 115 000 hold vár betakarításra A te­rület nagy részén a sok csapa­dék, a szokásosnál hűvösebb idő miatt október közepén érik be a termés. Hogy a kukori­cát mielőbb törhessék, hasz­nos, ha viaszéréskor a címere- zést (tetőzést) több helyütt al­kalmazzák. Ezt az érést siette­tő módszert a Kaposvölgyében eredményesen használják mái régóta Mivél nagy víztartalma lesz a kukoricának, okvetlenül gondoskodni kell megfelelő tá­rolótérről. Nem szabad elfe­ledkezni arról sem, hogy a csőtermésen kívül a szár is hasznosítható. Takarmánynak, alomnak is alkalmas, de fel­aprítva és kellő adagú pétisó- val »erősítve« talajgazdagító szerves anyagként leszántva is hatásos. — Mit javasol Molnár elvtárs a talaj-előké­szítéssel kapcsolatban? — A cséplés mielőbbi befe­jezése, a betakarítás meggyor­sítása azonkívül, hogy a ter­més megmentését szolgálja, föltétele a vetés megkezdésé­nek. Ha idejében üresedik meg a terület, előbb mehet rá a szántótraktor, s előbb indul­hat a vetőgép is. A tarlószán­tás helyett most már a mély­szántás az indokoltabb. A ve­tőszántást gyorsítani kell, nem szabad tétlenül hagyni a trak­tort. Csaknem 3000 traktor áll rendelkezésre a tsz-ekben és a gépállomásokon. A traktorok 60 százalékát a talajmunkák, a többit a szállítások kötik le. Ezzel a gépállománnyal — a műszaknorma teljesítésével — 65—70 munkanap alatt végez­hetnek a közös gazdaságok a betakarítással és a szántás-ve- tésseL o — Mennyi gabonát vetnek az idén a tsz- ek, és ebből mi az időszerű még szeptemberben? — összességében a gobona vetésterülete a tavalyihoz ké­pest nem változik, csupán a kenyérgabonán belül tér el a búza és a rozs aránya: néhány százalékkal emelkedik a búza területe, ugyanennyivel csök­ken a rozsé. A jó talaj munká­val és elegendő műtrágyával előkészített magágy, a kedvező vetési idő, a magvak csávázá- sa és helyes adagolása előse­gíti, hogy jövőre nagy hozam­mal fizessenek a gabonák. Szeptemberben a rozs, az őszi árpa és a takarmánykeverék elvetése esedékes, de ez a hó­nap alkalmas a bíborhere és a repce vetésére is. A búzára októberben kerül sor. Minden gazdaságnak elő­nyös, ha nagy területen termel takarmánykeveréket. Ezt ugyanis már májusban leetetik zölden, vagy silózzák, s helyé­re ismét takarmánynövény vethető. így egyazon terület­ről egy év alatt kétszer taka­rítható le értékes termés. Minden termelőszövetkezet­ben készült intézkedési terv az őszi munkákra. A gabonafaj­ták vetésének sorrendjét előre meghatározták a gazdaságok, eszerint takarítják be az eló- veteményeket is. Előfordulhat, hogy a kukorica helyenként a vártnál később érik be, ilyen­kor a helyére szánt gabonának más területet kell keresni, te­hát indokolt esetben nem sza­bad késlekedni a táblacseré­vel. Gondos szervezéssel, az emberek összefogásával és szorgalmával, a gépek kihasz­nálásával az őszi kalászosok magja október végéig megye- szerte a földbe kerülhet. H. F. Felkészült az őszi forgalomra a falusi kereskedelem (Tudósítónktól.) Megyénk földművesszövetke­zeti kereskedelme megtette az előkészületeket az őszi forga­lomra. Feltöltötték raktárai­kat, árukészletük értéke szep­tember 1-én csaknem 200 millió forint volt. A siófoki szálloda és kórház építkezésekre az ÉM SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT kőműveseket és segédmunkásokat vesz I. Jelentkezés: fő-építés vezetőség Siófok, Fő a. 200. sz. (116828) Értesítjük a t. utazóközönséget, hogy a megyében Kapos­váron. Nagybajomban és Fonyódon közlekedő helyi járatú •»utóbuszok téli menetrendjének kialakítására f. év szep­tember ll-én, szombaton 9 órakor az AKÖV I. sz. telepén értekezletet tartunk. Az értekezletre meghívjuk az érdekelt üzemek, vállalatok, intézmények dolgozóit, és magánszemélyek részvételét is er er« k'tji'k. 13. SZ. AKÖV (117023) _______ R uházati cikkekből 80 mil­lió forint értékű van raktá­ron. A legnagyobb készletek­kel a tabi, a marcali és az igali áruházak meg a nagy­bajomi, a böhönyei, a csur­gói, a lengyeltóti és a karad- kúti szaküzletek rendelkez­nek. A kisebb falusi iparcikk­boltok is sok százezer forint étrékű árut tartanak raktá­ron, főleg a készruhák és a cipők választéka gazdag. Vas­műszaki áruból mintegy hu­szonötmillió forint értékű van az üzletekben. Nagy a tele­víziók, a rádiók, a hűtőszek­rények, a magnók, a csillárok választéka is. Az fmsz-ek nyolc vidéki bútorüzlete 13—14 millió fo­rint értékű bel- és külföldi lakószobát, konyhagarnitúrát, sok kárpitozott bútort szer­zett be. Sportcikkekből, já­tékból, hangszerből, órából és divatáruból mintegy hatmillió forint értékű az üzletek kész­lete. Az fmsz építő- és tüzelő­anyag-telepein csaknem hat- ■ millió forintnyi építőanyag, 1744 'vagon szén és elegendő tűzifa várja a vásárlókat. A HAB» ALSÓ RBGGBLAn C sütörtökön reggel hat óra előtt pár perccel a követ­kező beszélgetést hallottuk a cukorgyár kapujában: — Azt mondják, az idén nem lesz pardon. Aki ittasan jön be, az legjobb, ha azonnal szedi a sátorfáját... Szálas termetű, gumicsizmás ember viszi a szót. — De így is van ez rendjén. Néhány féldeci után mindenki nagy legény. Amikar aztán megtörténik a baj, egyszerűen nincs felelős. Ügy mondták, itt is szondáznak. Bele kell fújni a csőbe. Annál pedig nincs protekció... A portás két-három személyt szólít egyszerre. Azok bemen­nek, a többiek várnak tovább. Ök a tartalékosok. Az első mű­szak már egy órája dolgozik. Gyűrött arcú emberek igye­keznek kifelé. Éjszakások vol­tak. Csupa kipróbált, tapasztalt szakmunkás. Az indulás előtt még egyszer átnéztek mindent. Az erőműtelepen rend és tisztaság uralkodik. Fent a ma­gasban zajtalanul szállnak a csillék. A középső úsztatónál hatan dolgoznak. Hosszú póz­nákkal »diktálják az iramot«. Most még ráérnek cigarettázni is. A nyersgyárban mozgalma­sabb a kép. A régiek az újakat tanítják. És közben ügyesen végzik saját munkájukat. Az örökké fürdető óriáskerék mö­gött cifrákat káromkodik az egyik szerelő, mert elszakadt a meghajtószíj. Répatenger. — A fene egye meg az ilyen takaré­koskodást! Van három darab új szíj, de azért éppen egy rosz- szat tettek föl... A diffúziósor elején egy idő­sebb munkás oktatja társait. — Először mindig légtele­nítünk, és csak azután nyúlunk a csavarokhoz. Hamarosan akadt hallgató­sága. Kéki ru­hában, svájci­sapkában járja a gyárat az igazgató meg a főmérnök. Fi­gyelmesen vé­gighallgatják a kaposszerdahe- lyi idénymun- Megtelnek a diffúziós edények. kás magabiztos Egyre sűrűbben nyílik a gyárkapu. oktatását. — Ha nem értik, kérdez­zék meg újra. De rosszul so­hase csinálja­nak semmit! — mondja végeze­tük Az úsztató­nál találkozunk újra az igazga­tóval. — Csúnya ez a szállítmány! — bosszanko­dik a nagyon sáros répaha­lom előtt. Ha tudnám, hogy kitől kaptuk, azt kérném, hogy tolmácsol­ják a bírálatot. De hát, sajnos, ezt megállapí­tani már nem lehet... Hét óra körül egymás után érkeznek a répával megrakott teherautók. Az új tárolótér már most is lenyűgöző lát­vány. A cukorfőző állomásokon még nyolc óra tájban is csönd van. Az osztályozó és a csoma­goló is néptelen. A tárolóedé­nyek mellett szerelők adnak szakmai magyarázatot. Az edé­nyek felső ajtaját egy ötletes tranzisztoros szerkezet nyitja ki. így teljesen kiküszöbölték a balesetveszélyt. Kilenc óra után sorra töltik a diffúziós edényeket. A szállí­tószalag tisztára mosott, fehér répaszeleteket ömleszt a lefo­lyókba. Most kezd bemeleged­ni a nyersgyár. Az igazgató te­lefonon tesz jelentést a ve­zérigazgatónak : — Beindultunk. Rendben megy minden!... Németh Sándor Korszerűsítik az anyagmozgatást a barcsi fűrészüzemben A barcsi fűrészüzemben koráb­ban iparvágányon tolt kis kocsik­kal szállították az anyagot. Ez fá­rasztó, lassú és költséges volt. A gyár vezetői sokat gondolkoz­tak azon, hogyan lehetne korsze­rűsíteni az üzemen belüli szállítást. Ügy döntöttek, hogy targoncákat vásárolnak, és azokkal szállítják a frízt. Az elhatározást tett követte. Nemrég munkába állították a tar­goncákat. A könnyen kezelhető kis szállító­eszközök hamar kivívták az üzem dolgozóinak elismerését. Ugyanis igen gyorsan, fáradtság nélkül le­het velük egyik helyről a másikra vinni az anyagot. A gépnél rájuk rakott frízt a rakterületen gomb­nyomásra földre helyezik. Nincs tehát szükség arra, hogy a frízt a gépektől a vágányokhoz, a vágá­nyoktól a rakterűiéire hordják, hogy máglyázzák. A targoncákat, sajnos, még nem tudják teljesen kihasználni. Ugyan­is az üzemben kevés út va»n. A gyár vezetői önköltségcsök­kentő hitellel most akarnak uta­kat építtetni. Ügy számítják, hogy a hitelt két év múlva vissza tud­ják fizetni. Ha ugyanis a targon­cákat jobban kihasználják, évente mintegy félmillió forintot takarí­talak meg. A szakemberek már hozzá is kedt-'k az úthálózat terveinek el­készítés éhest. EGY HIVATÁS ŰTJA A tanítóképző tanévnyi­tójának megható eseménye volt az idős pedagógusok köszöntése, az arany- és gyémántdiplomák kiosztása. A percek szimbóluma csodálatos. Egy hivatás útja — a felkészülés éveitől a pálya utolsó kilométerkö­véig, a díszoklevélig, az arany- és gyémántdiplo­máig. S közben, amit a fia­talok most még csak ter­veznek, és amire az idő­sek visszaemlékeznek: »minden szév volt. minden jó volt« — a munka. A tiszteletükre rendezett díszebéd asztalát már le­bontották. de a poharakból még nem fogyott ki az ital. »Emlékeszel...?« Minden második szó ez. Feleleve­nednek n. diákévek n pá­lyakezdés nehézségei — »rénen volt. rénen volt«. a. harcos élet. aztán a máról b es ?.é 1nnt** ° k. — Szürkék már a mi nap­jaink. Csak eqyszer-egyszer villan föl a fény, de az ben­nünket hosszú ideig eléltet. A pedagógusnapra minden évben meghívnak a fiata­labb kollégák, erre készü­lünk, majd erre emléke­zünk ... Ez a mai nap so­káig élmény marad. Olyan, mintha egy hosszú- ősz jön­ne ... özv. Weinhardt Fe- rencné szeme egy kis könnycsepptől megcsillan. Maga elé néz, tekintete a gyémántdiplomájára esik, de gondolatban valahol messze jár ... 1905-ben végzett, 1960- ban ment nyugdíjba. Ta­valy még hat magántanít­ványa volt — »-nehéz ab­bahagyni« —, az idén is szerelne egyet-kettőt. Szavai a hivatásról a S vívta/r), JG'v*wm*rIc. S€7YI17IÍ álmátosz. dnoábiossáa. A mélv belső lí­f/r-ísálnál és kOWnlV okÓS- aáaaol 1 envül. Üzenete a iintninirnn\: »Szedessék hi­** most new érzem H. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom