Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-09 / 212. szám

Gitár-párbaj a színházban Mérföldkő a népművelésben A Művelődésügyi Miniszté­riumban megalakult az Orszá­gos Népművelési Tanács. Lét­rejöttét a kormány 2013,1965. számú határozatának köszön­heti, s célját a szóban fcsrgó rendelet »a népművelési tevé­kenység összehangolt irányítá­sának biztosításában« jelöli meg. A húsztagú tanácsban az egyes minisztériumok és a kü­lönböző tömegszervezetek kép­viselői foglalnak helyet Elnö­ke dr. Törő Imre akadémikus. Mi lesz ennek az új szerv­nek a feladata? Erről beszéi- gettünk Gönyei Antallal, a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztályának helyettes vezetőjével. — A népművelés feladatai­ról a múlt évben élénk vita bontakozott ki az országban — mondotta Gönyei Antal. — Érintette ez a vita a népmű­velés valamennyi tartalmi és szervezeti feladatát. Egyöntetű óhaj volt mindenki részéről, hogy tereljük egy mederbe' a népművelésben részt vevő kü­lönféle szervek erőfeszítéseit, javítsuk meg a koordinációt, a tartalmi, szervezeti, gazdasági kérdésekben egyaránt. Mind­ezt megköveteli a tömegek ál­talános műveltségének gyara­pítása. — Az utóbbi években a fej­lődés mellett előfordult,, hogy a kellő összhang hiánya miatt az erők elaprózódtak, és az erőfe­szítések nem bizonyulták elég­gé hatékonynak. Az egymás^ tói függetlenül szervezett is­meretterjesztő előadások, an­kétok, rendezvények felapróz­ták az erőket. A rendelkezésre álló szerény anyagi eszközöket sem a legcélszerűbben használ­tuk fel néha. Előfordult pél­dául, hogy kis lakótel épülésen elég lett volna egy művelődé­si intézmény is, de a tanács és más társadalmi szervezetek ky- lön-külön kezdték építkezni. — Javítani kell a közös ter­vezést is. Az utóbbi időben már a szakszervezetek ás a Művelődésügyi Minisztérium közös utasításban szabályozták egyes népművelési intézmé­nyek, művelődési otthonok, könyvtárak közös fenntartását. A TIT a szakszervezetekkel és a KISZ-szel közösen kidolgoz­ta az üzemi és az ifjúsági isme­retterjesztés összehangolt el­vét. — A tapasztalatok nyomán tavaly három megyében — Fe­jérben, Szabolcsban és Heves­ben — a SZOT-tal közösen egybefogtuk a tanácsi és a szakszervezeti népművelési szerveket. Még ebben az évben Szolnok, Hajdú-Bihar, Nógrád, Zala és Somogy megyében is létrejönnek a pénzt és ötlete­ket közös forrássá duzzasztó népművelési szervek Ezt. a DRÁGA A GYÜMÖLCS «4. — Fügével kisebb az önköltség Hozzáfogtak a vetéshez a marcali járás több községében A marcali járás szövetkeze­seinek munkáját a rossz idojá- ■ás különösen hátravetette. Az átlagosnál több csapadék miatt elhúzódott a cséplés: még jó néhány szövetkezetben nem végeztek vele. Hogy a cséplés elhúzódása ne akozzon fennakadást, ezért izon igyekeztek a gazdaságok, nogy kellő időre elkészüljenek i tarlóhántással, illetve ne kés­senek meg a vetőszántással, a alaj-előkészítés sei. Csaknem ; ízezer holdon végeztek talaj- munkákat a hét elejéig, s több nint 2500 hold vetésre készen ill. Már a múlt héten több szövetkezet hozzáfogott a ta­karmánykeverékek vetéséhez, s nőst, a hét második felében megkezdik az őszi árpa veté­sét is. Horvátkútan, Vésén, Niklán, VI észté gnyőn a múlt héten munkába álltak a vetőgépek. \ horvátkútiak elvetették a .akarmánykeveréket, a napok­ban látnak hozzá a 100 hold iszi árpához. A pusztakovácsi szövetkezét a rozs vetésével kezdte meg az őszi munkáikat. Egy Vétőgépük hétfőn indult sl, hogy 137 holdon elvégezze a feladatot. Intézkedési tervük­ben szeptember 10-ére hatá­rozták el az árpa vetésének kezdetét. Mivel korábban meg­kapták a csávázógépet, ehhez a munkához előbb hozzáfognak. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a járást körzetek­re osztották, s az őszi munkák idején egy-egy megbízott veze­tő segít a gazdaságoknak ab­ban, hogy határidőre földbe kerüljenek az őszi gabonák. folyamatot hivatott elősegíteni az Országos Népművelési Ta­nács is, amelynek megyei és járási megfelelőit ugyancsak a' közeljövőben alakítjuk meg. A kulturális tömegmunkában az‘ eszmei-politikai nevelőmunkát tekintjük legfőbb feladatunk­nak. Nagyobb figyelmet kívá­nunk szentelni a népművelés­nek, amely az emberek átfor­málásának, a korszerű gondol­kodás kialakításának felelős­ségteljes munkáját mozdítja elő. — Az ONT első jelentős munkája: fölmérések alapján tudományos igénnyel megvizs­gálni az ország három és fél ezer művelődési házának tar­talmi munkáját, tapasztalatait. Felmérésünk egyik mozzanata a népművelési munka egy meglehetősen új, még kiakná­zatlan része: a népművelés és a televízió. A televízióban — rohamos terjedése miatt — né­melyek a munkát »nehezítő« vetélytársat látnak. Pedig szó sincs rivalizálásról. Sőt, a nép­művelési munkások fontos se­gítőtársat kapták a televízió­val, csak ki kell használni a benne rejlő vonzó, a népműve­lést új színekkel, ötletekkel felfrissítő lehetőségeket. — Egy példa erre is. Bokor Péter Századunk címmel jelen­tős történelmi filmsorozatot készít a televízióban. A husza­dik század fontosabb politikai, gazdasági és kultúrtörténeti eseményeit, karunk kimagasló személyiségeit — írókat, mű­vészeket, tudósokat stb. — mu­tatja be igen vonzó formában, a filmarchívumokból előbá­nyászott, értékes filmtekercsek, dokumentumok segítségével. A népművelési évadban a műve­lődési otthonokban, tv-klubok- ban — a sorozat'alapján — fel­dolgozzák századunk sorsdön­tő fordulóit, fölfedezéseit, ese­ményeit stb. Kiállításokat szerveznek, a könyvtárak meg­felelő történelmi szakirodalom­mal készülnek fel a témakör még jobb, alaposabb megis­mertetésére. Folyóiratunk, a Népművelés októberi száma részletesen kidolgozott mód­szertani útmutatót közöl majd ehhez, B. T. HÉTFŐN DÉLUTÁN ÉS ESTE az Országos Rendező Iroda Gitár-párbaj című mű­sorát láthattuk a Csiky Ger­gely Színházban. Két népsze­rű és sokat szereplő együttes: a Balassa-zenekar és a Zorán, együttes versengése mellett közkedvelt szólisták vonultak föl: Ambrus Kiry, Koncz Zsuzsa, Koós János és Aradszky László. Az ORI-t két dologért illeti dicséret. A műsor összeállítá­sában egyértelmű volt, tánc­zenét hallott a közönség. A másik: minden hirdetett sze. replő itt volt. Ez ritkaság az ORI-n l. olyannyira, hogy a műsorközlő külön „örömmel jelentette, hogy most végre, lám, minden szereplő eljött — még Kaposvárra is ... A versengő zenekarok kö­zül egyik sem Ismeretlen a kaposvári közönség előtt, sokszor és sokan tapsoltak már nekik. A közvetlen zenei összehasonlítás lehetőségét megragadva a kritikus Zorá- nék javára dönt a nemes ve­télkedés alapján. Mellettük a Balassa-zenekar egy kissé halványabb; ereje, intenzitása — s nem az erősítőkre gondo­lok — kisebb, valamivel üre­sebben hangzik az együttes. Az érthetetlen, végül nyugta­lanítóan a végtelenbe nyúló dobszóló nemcsak a dobost, hanem a közönséget is kime­rítette olyannyira, hogy töb­ben »Hát ez tébolyda!« fel­kiáltással otthagyták az elő­adást. ■ ’ Osztatlan sikert aratott Ambrus Kiry és Koncz Zsu­zsa. Rátermett, temperamen­tumos énekesek. A két másik szólista mintha kezdeti elfo­gódottsággal küszködött volna, amit ebben a műfajban, eny- nyi gyakorlat és szereplés után furcsának tartottunk. Aradszky László első száma hamis volt, és Koós János első számán is érződött a ki­dolgozatlanság. Angyal János parodista őszintén derűs per­ceket szerzett. A gitár-párbaj az esti elő­adáson csaknem botrányba fulladt. A rendezőség ezért jó tíz perccel előbb befejezte az előadást. A nézőtéren ülők többsége értetlenül és fellú- borodva hallgatta a kisebbség tombolását, akik — főleg a karzaton — falrengető dobo­gással, üvöltéssel, nyerítéssel, ordítással, fütyüléssel, siko­lyokkal kísérték végig a mű­sort. A pokoli hangzavarban legtöbbször teljesen elveszett a zenekarok produkciója. Így szinte tágig élvezhetetlen volt az előadás. MI OKOZTA A BOT­RÁNYT? Nem ismerünk rá a másfél évvel ezelőtti jól öl­tözött, lelkesen és jól muzsi­káló fiatalokra: a Zorán- együttes tagjaira. Megjelenő., sében, magatartásában — a nyugati őrület mintájára — teljesen átalakult ez a zene­kar. A lenövesztett haj és a hozzá fölvett hatásvadászó (tegyük hozzá: színpadra nem illő) viselkedés, a felfokozott harsogó zene mellett átlendí­tette a közönség egy részét a józan ítélőképesség és az ön­uralom határán. Az ugrabug- rálás néhány »eredménye«: állandóan kiestek az erősítő­höz vezető kábelok a gitárok­ból; leszakadt a gitár pántja, s azt előadás, sőt játék köz­ben javították meg; a csörgő­dob hártyája beszakadt, ez­után már csak kitépkedni és szétszórni kellett. A közönség bekiabálásaira válaszoltak, visszaintegettek a zenekar tagjai. A minősíthetetlen színpadi viselkedés következ­ménye minősíthetetlen visel­kedés lett a nézőtéren is. Néhánv hivatalos rendre- utasító elkelt volna a néző­téren .. . Ennek hiányát viszont nem érezzük, ha a régi Zorán- együttest látjuk és halljuk. EGYRÉSZT AZ ŐRI, más­részt az illetékes rendezők (ez esetben a színház szakszerve­zete) ne sajnálják a fáradsá­got, nézzék meg, mit szerződ­tetnek, és mérlegeljék annak hatását is! Még ha — uram bocsa’ —■ évek óta befutott zenekarokról és szereplőkről van szó, akkor is. Nem en­gedhető meg — igazolja a hétfő esti példa —, hogy ké­nyelmességből és anyagi meg­gondolásokból ilyesmi még egyszer előforduljon! A ren­dezők és a szervezők jól tud­ják, hogy a Zorán-együttes egvenlő a telt házzal és a sikerrel. S többet nem akar­nak. Helytelen ez a szemlé­let A biztos kasszasiker ellené­re — ha ilyen a hatása, és ilyen következményekkel jár — inkább ne legyen táncze­nei ORI-műsor, inkább ne szerepeljen Kaposváron a Zorán-zenekar! Művészileg nem ad any- nyit, amennyit erkölcsileg rombol! S. Nagy Gabriella Héihénapi szabadságvesztésre ítélték Gilicze Lajost Tegnap tárgyalta a Kapos­vári Járásbíróság dr. Gelencsér Hona-tanácsa Gilicze Lajos ügyét. Mint ismeretes, Gilicze, a Munkácsy Mihály Gimná- zium érettségi bankettjének estéjén leütötte dr. Kolega Tarsoly Sándor gimnáziumi tanárt A tárgyaláson a vádlott elmondta1 már a vizsgák előtt tudomása volt arról, hogy R. Katalin, akinek régebb óta udvarol, félt a . történelem érettségi vizsgától. A vizsga­eredmény kihirdetése utáni ta­lálkozásukkor Gilicze a lány viselkedéséből arra következ­tetett, hogy megbukott. Vallo­mása szerint este azzal a szándékkal ment el a Fegyve­res Erők Klubjába, hogy ta­lálkozzon a lánnyal és meg­győződjön, helyes volt-e a föltevése. Miután a portás a zártkörű rendezvényre nem engedte be, Gilicze lehívatta dr. Kolega Tarsoly Sándort, R. Katalin történelemtanárát. A tárgyaláson tanúként ki­Alberto Uattuada rendező nagy sikerű filmje a háború utáni években készült. Az alkotók célja hiteles képet alkotni ezekről az évekről, a háború utóhatásáról. Egy fiatal lány tudtán és akara­tán kívül egy bflnőző ban­dába kerül. Többszőr neki­rugaszkodik a menekülés­nek, ehhez szeretné hozzá­segíteni szerelmese, Jerry, a szökött néger katona Is. Az alvilág karmaiból azon­ban nincs menekvés. Nincs irgalom ... Az olasz neo- realista filmművészet e ki­magasló alkotásának £gyik forgatókönyvirója Frederico Fellini- A főbb szerepeket Carla del Poggio, Pierre Claudé és Giulietta Masina játssza. (A filmet szeptem­ber 9-től 12-ig vetítik a Vö­rös Csillag Filmszínházban.) Nincs irgalom hallgatott portás elmondta, hogy neki a vádlott Horváth Ferenc néven mutatkozott be. Bár a szembesítéskor Gilicze tagadta ezt, a bíróság elfogad­ta a portás határozott állítását. Amikor a tanár kérte Gilicze Lajost, hogy igazolja magát, cinikusan csak annyit mondott, hogy ő már előzőleg bemutat­kozott. Ezután a fiatalember közölte a tanárral, hogy bizal­masan szeretne vele beszélni, ezért sétára indultak. A Rippl-Rónai utcába érve Gi­licze hirtelen nagy erővel a ta­nár gyomrába vágott, és el­sietett. Csaknem egy óra telt el, amikor a tanár magához tért, és porosán, ziláltan visszament a klubba. A tanár a gyomrán kívül a fejét is fájlalta. A szakértő véleménye szerint az első ütés halálos is lehetett volna. Gilicze végig tagadta, hogy többször is ütött. Gilicze, jólle­het később meglátogatta a gyógyuló tanárt, hangsúlyozta, hogy nem akar bocsánatot kér­ni, inkább vállalja tettének következményét. A járásbíróság garázdaság miatt bűnösnek mondta ki Gi­licze Lajost, és héthónapi sza­badságvesztésre ítélte. A véde­lem és a vádlott enyhítésért fellebbezett. » » » • • SOfZOK Bernard Favelli, az is­mert párizsi divatszabó így magyarázta meg a ruhaki­vágás lényegét: — A dekoltázs olyan, mint egy folytatásos re­gény. Érdeklődést kelt a további részletek iránt. * * * Hollywoodiban pályáza­tot hirdettek, és nagy dí­jat tűztek ki annak, aki a legszellemesebb meghatá­rozását adja a kisautónak. Az első dijat Jerry Louis filmkomikus nyerte el az alábbi definícióval: »A kisautó kerekekre sze­relt esőköpeny.« Igaza van. Néha még be is ázik. * * * Birmingham város elöl­járósága is tiszteletben tartja a hagyományokat. Utasítására a város legna­gyobb parkjának őre min­den este nyolc órakor csen­getéssel figyelmezteti a park látogatóit, hogy eljött a záróra ideje. És a csen­getés után öt perccel be is zárja a park kapuit. A vicc: a parknak van­nak kapui, kerítése azon­ban nincsen. * * * Egy New York-d áruház az alábbi reklámszöveggel biztatja vevőit, hogy vásá­roljanak részletre: »A gazdag ember hátrányos helyzetben van, sohasem ismerheti meg azt a gyö­nyörű, boldog pillanatot, amikor az ember az utolsó részletet is letörleszti.« • * * Shannon Kaye Huse 16 éves amerikai (Ohio állam­beli) nő — az elemi iskola hetedik osztályának tanu­lója — dédnagymama lett. Nem kell túlságosan megijedni: a dolog úgy történt, hogy a 16 éves lány férjhez ment egy 62 éves özvegyemberhez, s eb­ben a pillanatban öt gyer­mek mostohája, ugyancsak öt unoka nagyanyja és egy dédunoka dédnagyanyja lett. • * » Párizs grófja, a francia trónkövetelő kérdést inté­zett a Francia Tudomá­nyos Akadémia titkárságá­hoz, milyen esélyei vannak arra, hogy tagja lehessen az Akadémiának. A válasz így hangzik: »Ha Párizs grófja a fran­cia trón követelője, nincs mód a jelölésére, mert az Akadémia védnöke a fran­cia állam feje, a köztársa­sági elnök. Ha viszont nem trónkövetelő, nem lehet tagja aiz Akadémiának, mert semmiféle alapja sincs az akadémiai tagság­ra.« » * * Malcolm Magdelidge an­gol újságíró állapította meg kollégáiról: ■»A vára­kozó újságíró igen veszé­lyes. A hiába várakozó új­ságíró kétszeresen vesze­delmes. A legveszélyeseb­bek azonban azok az új­ságírók, akik hiába vára­koznak, s közben kicserélik értesüléseiket.« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16> Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem órzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahi^ataloknáJ és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca C.

Next

/
Oldalképek
Tartalom