Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-07 / 210. szám

Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIBTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16- Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kapósáén üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca §. NAGY A FORGALOM AZ ADY ENDRE UTCAI ÜVEGBOLTBAN SZIPORKÁZÓ, könnyedén áradó, mélyen emberi és gon­dolatgazdag humor jellemzi Marcel Achard A bolond lány című világsikerű bűnügyi víg­játékát, melyet pénteken este csaknem telt ház előtt muta­tott be a Pécsi Nemzeti Szín­ház Nagyatádon a járása mű­velődési házban. A közönség kellemesen szórakozott, mi­közben remélhetőleg a darab tanulságai — a szerző társa­dalmi ítélete is becstelenség­ről és tisztességről — eljutot­tak hozzá. A darab, a rendezés techni­kája vagy a cselekmény és a színpad világa semmi forma­bontó különlegességgel, sem­mi, a hagyományostól eltérő dramaturgiai »leleménnyel« nem szolgál. Ügy kezdődik ez a történet is, mint a legtöbb bűnügyi 'história. Gyilkosság­gal gyanúsítják a lányt, Beaurevers bankárék cselédjét, s a tények erősen ellene szól­nak. A karrieréhes bíró nem is teketóriázna sokat. Szíve­sen belenyugodna 6 is fölötte- seinek óhajába: tiszta ügy ez; »nem lehet, hogy ez a lány nem gyilkos —«, ne csináljunk nagy lármát... Ez árthatna az ismert bankház tekintélyének. Már-már le is zárná az ügyet a maga részéről, ha... Ha nem lenne jó emberismerő és becsületes. Innen érezhető iga­zán a szerző rendkívüli at- moszférateremtó, jellemző és tömörítő képessége. Belép a leány,- aki el­bűvölően naív egyszerű­ségével, természetes őszin­teségével olykor kellemet­len igazságokat mond ki. Szellemes dialógusok, csattanó poénok sorozata nyomán ra­gyogó technikával kimunkált jellemek bontakoznak előttünk. Nem «jók- és «rosszak- megis­merése ez a folyamat, hanem a nagyon is bonyolult lelküle­tű ember, az elesett, lenézett kisember fölismertetése méh' humanizmussal, bátor és őszin­te írói hitvallással. A NYOLC SZEREPLŐ — nyolc remek típus — egy ki­lencedik körül csoportosul. Ez a kilencedik: a »bolond« lány, akiről a bírónak a karrieje árán sikerül bebizonyítania, hogy ártatlan szeretőjének meggyilkolásában. Az igazi bű­nös leleplezésében már a lány is résizt vesz. Értékes mozzana­tokra hívja fel Sevigné bíró figyelmét a maga nyersen frappáns ötleteivel. S mikor a kör végleg bezárul, társadal­mi méretűnek érezzük az >.ró ítéletét, amit Jozefával, a Ids szobalánnyal mondat ki egy briliáns csattanóban: »Nagysá­gos asszony, tálalva tetszik lenni!...« A társrendezők — Léner Pé­ter és Selymes Judit — jó munkát végeztek. Kitűnő ér­zékkel vették föl a darab len­dületes ritmusát; nagy gondol fordítottak a hiteles jellemzés­re, a mondanivaló egységes tolmácsolására. Egyedül a bíró szerepének kiosztásával nem érthetünk egyet. Győri Emil nem tudott meggyőzni sem ar­ról, hogy harmincéves, sem ar­ról, hogy bíró. Többnyire be­tanult szerepet játszott. Ezért éreztük helyenként vontatód­nak a Sevigné bíró és Mores- tan írnok közötti dialógusokat. Noha Baranyi László sok szín­nel, egyéniségéből fakadó megjelenítő erővel törekedett hitelesen ábrázolni ezt a nagy­szerű figurát, amely az ese­mények menetében passzív ugyan, de minden rezdülés íből érezzük, mennyire «szurkol« a gyanúsított lány megmenté­séért. Ez a különben emlékeze­tes alakítás néha egy kissé harsogóra sikerűit; kevesebb külső eszközzel sokkal árnyal­tabb lehetett volna. Pécsi Ildikó sok kedves báj­jal, igazi «charm«-mal formál­ta meg a címszerepet. Alakítá­sa nemcsak a hálás színészi feladat, kitűnő és sokoldalú Sikerük titka: szeretnek muzsikálni A MARCALI FÚVÓSZENEKAR PRÓZÁJÁN A járási művelődési ház ki- világítatlan ablakai csöndes­ségről árulkodnak. Fél kilenc. Ügy tetszik, az életnek nyoma sincs a kultúra hajlékában. Az udvari termek felől azon­ban fúvóshangszerek visszafo­gott futamai szöknek az utcá­ra. Péntek van, próbál az er­dészet fiatal, lelkes fúvószene­kara. Az együttes két éve alakult nyolc zenekedvelőből. Most huszonkettőn játsszák a him­nuszokat, indulókat az ünnep­ségeken; térzenét adnak, zenés ébresztőt; polgári temetéseken szerepelnek. , Indulóegyveleget próbálnak éppen, új számmal bővítik re­pertoárjukat. Ősz Lajos ének- tanár, a csoport karmestere tíz perc szünetet engedélyez. — Őszintén mondom, öröm velük dolgozni. Pedig van köz­tük erdészeti munkás, tsz-tag, traktoros, kereskedelmi alkal­mazott — olyanok, akik itt vet­tek először hangszert a kezük­be, és nálunk tanulták meg a kottaolvasást. Különböző fog­lalkozások, életkorok, rendkí­vül elütő zenei képzettség. A muzsikálás szeretete azonban mind egységesebbé, kis közös­séggé forrasztja az együttest. ^ Kék munkaruhában megké­sett zenész érkezik. De még­sem: a karmester mint a cso­port patrónusát, ' ügyintézőjét mutatja be Mezőfi Józsefet, a MEDOSZ helyi titkárát. — Nélküle talán nem is tudtunk volna átevickélni a kezdet buktatóin — mondja a karmester, és példákat sorol, mennyire szívén viseli a zene­kar ügyét. Mezőfi József azonban szeré­nyen a zenészekre mutat, az­tán már együtt sorolják a törzstagokat: Illés Józsefet, aki 38 éve játszik, a hatodik X fe­lé közelgő Reitmejer Dezső bá­csit, a Faze'-'- testvéreket, La­jost és Jósl meg az együt­tes üdvöskéjét, a 14 éves Kö­rösi Lalit, aki a klarinéttal kö­tött tartós barátságot. — Már egyre inkább ural­kodni tudnak a hangszereken — mondja Ősz Lajos. — És ahogy fejlődik készségük, asze­rint hangszerelem újra és újra a műveket. Van olyan is, amit háromszor átdolgoztam. De örömmel teszem, mert látom munkám eredményét. Ma már a himnuszokon kívül népda­lok, gyászindulók, menet dalok, sőt újabban keringők is szere­pelnek műsorunkon. Búcsúzóul két gondot említ: zenekari művek és az után­pótlás hiányát. Ahogy mondja, a fiatalok többségének nincs türelme a zenetanuláshoz. Ha­zaviszik a hangszert, de né­hány hét múlva visszaadják. Talán majd az általános isko­la zenei tagozatosaiból sikerül néhány fiúval megszerettetni valamelyik rézhangszert. P. Lk — Johnny — kérdi a ta­nító —, hogyan, lehetséges az, hogy a te rajzod a ku­tyáról, amit otthon csinál­tál, ugyanaz, mint a test­véredé? — Nagyon egyszerű, ta­nító úr. Otthon csak egy kutyánk van. • * • Egy fogadáson az egyik ismert párizsi ügyvéd ta­lálkozik a híres sebész­szel. — Drága professzorom — mondja az ügyvéd —, az ön kliensei közül sokan haltak meg az utóbbi idő­ben? — Egy — feleli a sebész —, de az sem kivégzéssel, mint az ön kliense. • * • Mark Twain egyszer mulatságos esetet beszélt el. A jelenlevők bahotázva nevettek. Volt ott egy ban­kár zsebre tett kézzel, aki a többiektől eltérőenl fa­gyosan hallgatta az író el­beszélését, sőt enyhe lené­zéssel így szólít: — Uraim, abban nincs semmi szokatlan, hogy egy humorista szórakoztatni tudja a közönséget. — Teljesen igaza van — replikázott Mark Twain —, ebben válóban nincs semmi szokatlan. Varrnak azonban igazán csodálatos, szokatlan dolgok is. — Például? — kérdezte a bankár. — Például az, hogy egy bankár o saját zsebében tartja a kezét. * * * Egy fiatal szerző dicséri saját öt felvonásos drámá­ját. — Remekművet írtaim. Olyan tragikus, hogy min­denki meghal a harmadik felvonásban. — És kik szerepelnek az utolsó két felvonásban? — Azoknak a szellemei, akiket a harmadik felvo­násban meggyilkoltak. • * • Rossini estélyén az egyik meghívott hölgy sokat ké- nyeskedett, mielőtt a mes­ter egyik áriájának ének­lésébe fogott. — Haj, drága mester — így sóhajtozott —, úgy fé­lek. — Nem jobban, mint én — felelte Rossini. * * * Egy neves német író va­lakitől verseket kapott egy levél kíséretében, amely­ben a költő ezt írja töb­bek között: »-Elvből nem használok vesszőket, ké­rem önt, rakja a vesszőket oda, ahova szükségesnek tartja.« Az író visszaküldte a verseket a költőnek a kö­vetkező megjegyzéssel: »Kérem, hogy legközelebb küldjön csupa vesszőket, a verseket majd magam hozzájuk írom..« Öthetes képrejtvénypályázat indul a Somogyi Néplapban Főnyeremény: mosógép — Harminc értékes díj — Trehány Tóni galibái Mik a pályázat föltételei? Nagyszabású rejtvénypályá­zatot indít a BM Somogy me­gyei Tűzrendészetd Parancs­noksága, aa Állami Biztosító megyei igazgatósága és a So­mogyi Néplap szerkesztősége. Az öthetes pályázat hősét már ismerik olvasóink lapunk va­sárnapi számából, a neve Tre­hány Tóni. Az ő melléfogásait, galibáit kell helyrehozniuk a rejtvényfejtőknek. A »Találja ki, mi a hiba!«-pályázat célja, hogy felhívja a megye lakói­nak figyelmét a tűzrendészed szabályokra, a tűzoltókészülé­kek használatára. Vasárnaponként hat képen láthatják olvasóink Tre­hány Tónit. S mivel még fű se nő, ahol ő meg­jelenik, természetes, hogy min­den szabályt megsért, mindent a feje tetejére állít. A pályá­zaton indulók feladata, hogy kitalálják, mi a helyes. Az el­ső rejtvényt lapunk szeptem­ber 12-i, vasárnapi számában, az utolsót lapunk október 10-i, vasárnapi számában közöljük. A megfejtésre vonatkozó tud­nivalókat mindig a rejtvény szövegében találják meg. A sorsoláson csak az vehet részi, aki mind az öt rejtvényt helye­sen fejtetté meg. A nyertesek nevét lopunk október 24—i, va­sárnapi számában tesszük közzé. A »Találja ki mi a hiba!«- pályázaton a következő értékes díjakat nyerhetik olvasóinK: Mosógépet. Karórát. Tranzisztoros zsebrádiót. Unipress kávéfőzőt. Autószifont patronnal. Kuktafazekat. 200 forintos vásárlási utal­ványt (négyen). 100 forintos vásárlási utal­ványt (tízen). Könyvet (tízen). Mulatságos, hasznos, és jól szórakoztat a képrejtvénypá­lyázat, érdemes részt venni benne! Egy vidéki városkában csípős bohózatot adtak. A közönség sokat nevetett Mikor a darabban a házas­ságkötéshez érkeztek, var laki megjegyezte: — Most vége a nevetés­nek. színészi képességeivel is ki­emelkedett az együttesből. A gyilkos bankámé szerepé­ben Koós Olgát, kettős szele­pében Karikás Pétert kiváló jellemszínészkérat ismerhettük meg. Epizódszerepükben Váry Éva és Koppány Miklós jól kiegészítették a nagyszerűen megkomponált jellemek rend­szerét. Vata Emil díszletei, sajnos, nem érvényesülhettek, erőtlenül összezsugorodtak a kis színpadon. A NAGYATÁDI KÖZÖN­SÉG ennek ellenére jó elő­adásban kitűnő színpadi mű­vet láthatott a Pécsi Nemzeti Színház művészeitől. Wallinger Endre Az 50—60 százalékkal mérsékelt árucikkekből az első nap csaknem huszonötezer forint forgalmat bonyolítot­tak le. JELENTÉS AZ UTÓSZEZONRÓL Elénk autósforgalom, jó kirándulóidő a Balaton-parton Telt ház a siófoki nagyszállókban — Szeptember közepéig foglaltak a turistaszállók Sokan élvezték a kellemes napsütést. A bátrabbak meg is fürödtek. tek át a túlsó partra az autó­sok sem, ezért az egyik nagy kompot le is állították Szán- tódrév és Tihanyrév között. A Balatonon csupán Fonyód és Badacsony között volt élénk az átmenő forgalom: sok szá­zan ruccantak át északra egy kis borkóstolóra. Az utóidény egyébként a je­lek szerint sikeresnek ígérke­zik. Az Idegenforgalmi Hiva­tal turistaszállásai csaknem ki­vétel nélkül szeptember kö­zepéig foglaltak, örvendetes, Szeptember első vasárnap­ján különösen a gépkocsifor­galom volt nagy a Balaton so­mogyi partján: a 7-es főútvo­nalon magyar és külföldi autók százai haladtak az üdü­lőhelyek felé Igazi kiránduló­idő volt kellemesen meleg nap­sütéssel, friss levegővel. Csu­pán a hajósok panaszkodtak, hogy — nem tudni, miért — igen kevés utasuk akadt: mindössze három-négyezer ember hajókázott a déli és az északi part között. Nem men­hogy nemcsak hazai iskolás csoportok jegyeztettek elő szállást, hanem csehszlovák és lengyel vendégek is. Ugyancsak telt ház van a siófoki nagy szállodákban: szeptember végéig minden hely foglalt. Az Express Ifjúsági Utazási Iroda balatanföldvári táborában jelenleg kétszáz- negyvenen tartózkodnak, da­colva a kedvezőtlenné vált idő­vel. SomoniHéplaa MSZMPMEGVEI grÖTTSAriA ESyÁ MCGVE' TAMACS LAPJA „Kitálalt ” nagyságos asszonyék JEGYZETEK ACHARD A BOLOND LÁNY CÍMŰ VÍGJÁTÉKÁRÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom