Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-07 / 210. szám
Kedd, 1965. szeptember 7. 3 SOMOGYI NÉPEAF Ünnepélyes tanévnyitó a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen Az új tanév kezdetén megnyitotta kapuit a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem is. Ebben a tanévben a megyében 310, Kaposváron 110 első éves hallgató kezdi meg tanulmányait. Kaposváron a megyei pártbizottságon tartották meg tegnap délután az ünnepélyes tanévnyitót. Suri Károly, az egyetem igazgatója köszöntötte a hallgatókat, majd elmondotta, hogy az egyetemen elsajátított anyag világnézeti tájékozottságot, ideológiai-politikai megalapozottságot ad. Beszélt az esti egyetem hallgatóinak jogairól, kötelességeiről is, ismertette az egyetem rendtartását, szólt a tanári kar és a hallgatók viszonyáról. Az első évfolyam hallgatói minden hétfőn látogatják majd az előadásokat. Oktalan félelemben Az üzem portájára csak hosszú könyörgés után hívják le az asszonyt. Futva érkezik. Összekuszált hajában gyapotpihe fehérük. Nem ér rá: A műszak utolsó háromnegyed órája nagyon zsúfolt. — Inkább délután megvárom valahol — mondja, s ahogy jött, ugyanolyan ijedt arccal visszamegy a gépek közé. Délután már fél órát vártam rá a nagyatádi cukrászdában, amikor • észrevettem, hogy a bejárat előtt sétál. Kimegyek hozzá. Ijedtségét zavart mosollyal próbálja palástolni. — Miért nem jött be? — Én még soha nem voltam kocsmában. — De hát ez cukrászda. — Egyre megy. ölbe ejtett kézzel, szorongva ül a műbőrrel bevont széken. Nagy barna pettyes kartonruhát visel és cifra fejkendőt. Kezén még látszik a mezei munka kérge. Hiába nyugtatom, remeg a félelemtől. — Mikor jött el hazulról? — Reggel korán. — És mikor megy vissza? — Még van egy kis bevásá- rolnivalóm. — Ott lakik a faluban? — Hát hol lakhatnék? Két mere' em van otthon. Az egyik másodikos gimnazista, a másik pedig általános iskolába jár. Ki nevelje őket? Az uram nem sokat törődik velük. Nehéz az én életem. Mert az apósom, ha iszik, akkor elmond mindenféle szajhának. Az uram sem véd meg. ő is az ?nia pártját fogja. Régen azt sem tudtam ilyenkor, hova menjek aludni. A pénz meg kellett. Hát azért jöttem ide dolgozni. Könnyekkel küszködik. A faluban — ahonnan kora reggel eljött — azt mondták, hogy kijelentkazatfc. A:ért, hogy soha ne hívhassák vissza a szövetkezetbe* — Igen, itt lakom bent. Már tagadja előző kijelentését. •— Mennyit keres? — Nem sokat. Tanuló vagyok. Meg kell szokni 8 gént két. Ez is rossz. Olyan ideges vagyok már. Fárasztó idegmunka azok között a rohanó gépek között dolgozni. — Otthon nem volna r.yu- godtabb az élete? — Az uramat elmarták a tsz-ből. Most az erdészetnél dolgozik. Én meg ide jöttem. — Nem is akar visszamenni? — Nem. Soha! Időnként legyőzi félelmét, aztán meg újra felülkerekedik benne. — Ugye, magát a tanácstól küldték ki? — Nem. Újságíró vagyok. Nem hiszi. Megmutatom az igazolványomat. — Olyan igazolványt mutat, amilyet akar. Bármit mondok, nem hiszi el. Hiába nyugtatom. Csak azt az embert látja bennem, akit »-kiküldtek kivizsgálni az ügyet«. Tudja, hogy ellentmondásba keveredett. Nem akarta elárulni, hogy hivatalosan ki jelentkezett a faluból, de valójában ott él. Valamitől fél. Érzi, hogy nincs rendben körülötte valami, de önmagának sem meri bevallani, hogy rosszul cselekedett. Vállalja a bejárást, de nem megy vissza a faluba, mert valamelyik brigádvezető megsértette őt vagy a férjét. Félelemben él, s ez jobban megviseli idegeit, mint a rohanó gépek. A gond, amiből ez az állapot fakad, mondva csinált. Feketére festette maga előtt a társadalmat, s ez a folt átütött' megfestette az életét is. m Eüercza Imre Fejlődik megyénk ipara és mezőgazdasága Németh Ferenc elvtárs látogatása Barcson Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára, valamint Kocsis László, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője a napokban Barcsra látogatott el. Megtekintették a fűrészüzemet, az ÉM Építő, Gépjavító és Gépgyártó Vállalat Pécsi Üzemének barcsi telepét, majd politikai, gazdasági és kulturális kérdésekről beszélgettek a járási pártbizottság, a járási tanács, valamint a tömegszervezetek vezetőivel, dolgozóival. A barcsiak nagy várakozással tekintettek a kötetlen beszélgetés elé. A találkozó végén megelégedéssel állapították meg, hogy a beszélgetés megfelelt várakozásuknak, hasznos volt. Ezen — úgymond — minden őket foglalkoztató kérdést föltehettek. Mi érdekelte a barcsiakat? A Németh elvtárs által följegyzett mintegy harminc kérdés a legkülönfélébb témákat érintette. A külpoüti- kai jellegűek között szerepelt a nemzetközi életnek szinte valamennyi fontos és izgalmas kérdése. Mi a francia és a kínai viszony háttere; mi a helyzet Algériában; miért deklarálták Romániát szocialista köztársasággá? — hogy csak néhányat említsünk közülük. A belpoütikai kérdéseket is a sokrétűség jellemezte. Mi a lényege a »Tegyünk többet Somogyért-x-mozgalomnak; hogyan fejlődik a megye és a járás ipara, mezőgazdasága.; lesz-e elegendő mun1-'’",,"’’rim a nők számára; várható-e fejlődés az oktatásban: milyen változást hoz a gazdálkodásban a mechanizmus megváltoztatása; mi a helyzet a háztáji gazdaságokkal? — kérdezték többek között a barcsiak. A kül- és belt>oliti'r"’ (lésekre adott összes választ e helyen nem tudjuk ismertetni, .ezért csak a belpolitikai vonatkozású válaszok lényegét közöljük. Hogyan tehetünk többet Somogyért? — Mi a lényege a »Tegyünk többet Somogyért-«- mozgalomnak? — hangzott az egyik kérdés. Németh elvtárs válaszában vázolta a megye felszabadulás előtti helyzetét; rámutatott arra, hogy a földesurak megakadályozták a megye iparának fejlődését. Csuk a felszabadulás után indult meg az ipar és a mezőgazdaság fejlődése. Ennek üteme azonban nem tartott lépést a többi megye iparának és mezőgazdaságának fejlődésével. Az elért eredmények nagyok, de nem lehet velük megelégedni. — A megyei pártbizottság arra törekszik — mondotta Németh elvtárs —, hogy a fejlődést . meggyorsítsa. A tennivalókat az alábbiakban jelölte meg; Fontos, hogy mind a minisztériumok és a főigazgatóságok, mind pedig a megye dolgozói mindent megtegyenek Somogy iparának, mezőgazdaságának, kultúrájának fejlesztéséért. Megjegyezte, hogy a »Tegyünk többet Somogy ért «-(mozgalomnak vannak már eredményei, és további előrelépés várható. A fejlődés annál gyorsabb lesz, minél többet tesznek érte megyénk dolgozói. Somogybán igen sok helvi --ő- forrás van még kihasználatlanul falun és városon. az utóbbi években sokszor tapasztaltuk, hogy nehéz problémákat azért oldottak meg egy-egy üzemben, szövetkezetben szinte egyik napról a másikra, mert nemcsak felülről vártak segítséget, hanem körülnéztek a saját portájukon, és feltárták, kihasználták a rejtett tartalékokat. Az élet bebizonyította, hogy a rejtett tartalékokat csak akkor lehet hasznosítani, ha a vállalatok, a szövetkezetek, a hivatalok, az intézmények vezetői, dolgozói nem válnak önelégültté, nem torpannak meg a nehézségek előtt. hanem kutatják és meg is találják a problémák megoldásának módját, ha ötleteiket, javaslataikat nem rejtik véka alá, elképzeléseiket bátran ismertetik, kezdeményeznek, s küzdenek, harcolnak mindannak megvalósításáért, ami előre viszi a társadalom fejlődését. Ha a helyi kezdeményezés párosul a központi irányító szervek segítségével, jelentősen meggyorsulhat a fejlődés. Erre megyénkben is van jó néhány példa. Mi bízunk abban, hogy a központi szervek a jövőben az eddiginél jobban előmozdítják a megye iparának, mezőgazdaságának korszerűsítését, felkarolják a kezdeményezéseket, segítséget nyújtanak a helyi erőforrások feltárásához, hasznosításához, s hogy maguk is kezdeményeznek, előmozdítják a megye élelmiszeripari, faipari, könnyűipari üzemeinek, továbbá mezőgazdaságának, főként állattenyésztésének fejlesztését. A megye iparának és mezőgazdaságának fejlődésével kapcsolatban föltett kérdésre Németh elvtárs többek között ezt mondta; — Kaposvárra települ a VBKM—8-as számú Világítástechnikai Gyára profiljának zöme. Ez az üzem annyi embernek ad munkát, mint jelenleg a Famutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára. Továbbá nemsokára megkezdik a Nagyatádi Konzervgyár rekonstrukcióját. Itt is a jelenleginek többszörösére emelkedik a foglalkoztatottak száma. A határozatok elsősorban az élelmiszerié könnyűipari meg a faipari üzemek fejlesztését írják elő. Fejlődik a mezőgazdaság is — folytatta Németh elvtárs. — Különösen az állattenyésztésre fordítanak nagy gondot. Barcs iparának fejlődéséről Németh elvtárs a következőket mondotta: — A tervszámok még nem ismeretesek. Néhány üzem létesítéséről, bővítéséről még folynak a tárgyalások. Éppen ezért helytelen volna már most kijelenteni, hogy Barcson ez vagy az fog épülni. — Megjegyezte, hogy az ÉM Építő, Gépjavító és Gépgyártó Vállalat Pécsi Üzemének barcsi telepe nemrég kezdte meg működésé* Ezt az üzemet, amely megindulása után egy évvel már több mint háromszáz embert foglalkoztat, nagyra kell értékelni. Mindent meg kell tenni e középüzemnek számító telep fejlesztéséért. Az üzem dolgozói úgy mozdíthatják elő a telep fejlődését, ha becsülettel helytállnak, képezik magukat, megfelelő utánpótlást nevelnek, korszerűen termelnek, növelik a termelékenységet, csökkentik a költségeket. Az olyan üzemet. amelynek törzsgárdája, jó utánpótlása van, s keresi az újat, feladatát teljesíti, könnyebb bővíteni. Bizonyára mód nyílik arra, hogy főként a nők számára újabb munkalehetőséget teremtenek a járási székhelyen. Németh elvtárs óvott az illúzióktól. Annak, aki a nők foglalkoztatása felől érdeklődött, ezt mondta: — Egyelőre nem biztosíthatunk korlátlanul munkahelyet mindazoknak a lányoknak, asszonyoknak, akik a mezőgazdaságból az iparba szeretnének menni. Németh elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő elhelyezésére irányuló törekvést nem szabad félreérteni. Jó néhányan azt hiszik — mondotta —, hogy azért fejlesztik a vidéki ipart, hogy lehetőséget teremtsenek a mezőgazdaságban dolgozó emberek túlnyomó többségének ipari üzemekben való elhelyezésére. Ez a szemlélet téves. Az ipar- telepítésnek nem az a célja, hogy a mezőgazdaságban dolgozók zömét az iparba irányítsa, hanem hogy a mező- gazdaság gépesítése miatt fölöslegessé váló munkaerőnek biztosítsanak munkaalkalmat. Azok a lányok, asszonyok — mondotta az első titkár —, akikre a mezőgazdaságban szükség van, ne menjenek az iparba dolgozni. ÁUjanak helyt szövetkezetükben. Nem szabad illúziókat táplálni azzal kapcsolatban sem, hogy a gazdasági mechanizmus változtatásán dolgozó bizottságok feloldják a fejlődés közben keletkező valamennyi ellentmondást. A mechanizmus megváltoztatásával ugyan eltűnnek azok az akadályok, amelyek azért támadtak, mert néhány szabály, eljárási mód elavult, ám ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek többé nehézségek — mondotta Németh elvtárs. Az oktatással kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta, hogy számszerű fejlődés nem várható ezen a téren: a fő feladat az oktatás és a nevelés tartalmi színvonalának emelése. A barcsiak is törekedjenek arra, hogy a jelenlegi helyzetet főként helyi erőforrások felhasználásával stabilizálják. Hogy mennyire veszélyes az illúziókban való ringatód- zás, azt a háztáji gazdaságok szerepéről elmondottakkal is megvilágította Németh elvtárs. — Sokan — mondotta — a mezőgazdaság szocialista átszervezése után azt hitték, hogy a háztáji gazdaságokra nincs is szük-ó« v—" " sorvasztani őket. A megyei pártbizottságnak ig; küzdelmet kellett vívnia a helytelen nézetek ellen. Hosszabb időbe telt, amíg e nézetek hangoztatói megértet, ték, hogy a háztáji gazdaságokban termelt növényekre, az e gazdaságokban nevelt állatokra még ma szükség van. Annak a 30 000 hízómarhának, amelyet a megyében az idén föl kell vásárolnia mintegy a felét a háztáji I gazdaságok ad;ák. 150—IbO 000 1 sertést saját szükségletre : hizlalnak. A népgazdaságnak i szüksége van mind a közös, Imind pedig a háztáji gazdaságok termékeire, a kettő — a közös gazdaság és a háztáji — kiegészíti egymást. Éppen ezért még hosszú ideig a szocialista mezőgazdaság szerves részének kell tekinteni a háztáji gazdaságokat. Ez azt jelenti, hogy nem elég a háztáji gazdaságokat csak megtűrni, hanem ezekben is a közös gazdaságok elsődleges fejlesztése mellett évről évre növelni kell a termelést. Hosszú ideig lesz létjogosultságuk a háztáji gazdaságoknak. Szükséges, hogy ezekben is szakszerűen, az agronómia eredményeinek felhasználásával végezzék a növénytermelést és az állattenyésztést Fontos, hogy a szövetkezetek vezetői, tagjai a háztáji gazdaságok termelésével is számoljanak. Németh elvtársnak mind a nemzetközi helyzettel, mind az életünkkel, munkánkkal kapcsolatos szavai reális szemléletre, a Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtására: a gazdaságos ipari és mezőgazda- sági termelésre buzdították a hallgatóságot. Hallatukra nem a babérokon való pihenésre, hanem a hátralevő kemény munkára kellett hogy gondoljanak. — Annak ellenére, hogy még sok akadályt kell legyőzni, bizakodva nézhetünk a jövőbe — hangsúlyozta Németh elvtárs —, hiszen a nehézségeket le tudjuk gyűrni. Az utóbbi években az előttünk álló feladatoknál nagyobbakat is teljesítettünk. Elsősorban azért sikerült elhárítani az útból az akadályokat, mert pártunk politikája helyes, megegyezik a dolgozó tömegek vágyával, akaratával, találkozik a nép egyetértésével, támogatásával. Éppen ezért biztosak lehetünk abban, hogy új meg új sikereket aratunk, elérjük a kitűzött célokat. Ez a bizakodás, a jövőbe vetett hit hatotta át a barcsiakat is. Ezért hallgatták jóleső érzéssel és megértéssel mindazt, amit az első titkár a kemény munkáról, a nagy feladatokról mondott. Bíznak abban, hogy ha reálisan szemlélik a helyzetet, és mozgósítják erőiket, a legnehezebb feladatokkal is megbirkóznak. Sz. JL 70 literes ^LEHEL \\ hűtőszekrény OTP-RÉSZLETRE VÁSÁROLHATÓ földművesszövetkezetek és a Somogy megyei Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben: (111861)
