Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, IMS. szeptember & INTERPELLÁCIÓ Mindenképpen indokolt, hogy élelmiszer üzletet építsenek a Rákóczi tér és a Tóth Lajos utca sarkára Bővítik a Tanácsi Tervező Irodát Kaposváromi. SíUkséges ez nagyon, hiszen egyre tóbb munka vár tervezőinkre a me­gyében. Már lebontották a Rá­kóczi tér és a Tóth Lajos utca sarkán álló épületet, a helyén építik föl az új, több emeletes irodaházat. A bontással egy Időben azonban megszüntették az épület földszintjén lévő élel­miszerüzletet, s úgy értesül­tünk, hogy az új ház földszint­jén nem nyitnak ismét b itót. Mégpedig azért nem, mert a megyei koordinációs bizottság elutasította a kereskedelmi szervek kívánságát. Jóllehet el­ismerte a bolt szükségességét, azt javasolta, hogy keressenek egy másik terü’etet boltépítés céljára. A koordinációs bizott­ság döntésével nem értünk egyet, s a megyei tanács keres­kedelmi osztályával együtt « megyei tanács végrehajtó bi­zottságához interpellálunk az ügyben. A koordinációs bizottság a megyei tanács épitési osztályá­nak véleménye alapján utasí­totta el az üzletelhelyezést. Ez a vélemény így hangzik: »A kiskereskedelmet, valamint egyéb kereskedelmi szerveket megkérdezve idevomatkozóan igény kereskedelmi létesít­ményre nem merült fel." A le- vél keltezése: 1965. augusztus 23. 1964. március 28-in a megyei tanács kereskedelmi osztálya azonban már értesítette az Élelmiszer-ki skereskedelm: Vállalatot, hogy az építési osz­tály javaslata alapján a terve­zőiroda bővítésével lehetővé válik egy élelmiszerbolt építé­se Ez az üzlet — a hely meg­lehetősen nagy átmenő forgal­ma mellett — javítaná a Marx Károly utcai új lakótelep ellá­tását is. Az ÉKV sürgősen el­készíttette az üzlet beruházási programját, s az már 1964. áp­rilis z-án a kereskedelmi osz­tály birtokában volt. 1965. március ll-én ugyanaz az építési osztály kérte ismé­telten a kereskedelmi osztály vezetőjét, hogy gondoskodja­nak a beruházási hitel biztosí­tásáról, amely most úgy véle­kedik, hogy igény nem merült fel. Aztán kiderült jcózoen, hogy a beruházási prog­ramból törölték az üzlet építését költségelőirányzat csökkentése címén. no­ha a Belkereskedelmi Mi­nisztérium egy 1 200 000 forin­tos beruházási keretet a mai napig is fenntartott az üzlet építésére. Érdekessége a dolog­nak, hogy a törlést annak ide­jén a kereskedelmi osztály megkérdezése nélkül végeztéi, el, tehát eleve nem tudhatták, hogy milyen összeg áld renlei- kezésükre. Nem tudjuk, kinek és miért nem tetszik, hogy korszerű élelmiszerboltot építsenek az említett területre. Csupán azt tudjuk: ez a hely alkalmas ar­ra, hogy a Szántó Imre utca, a Hársfa utca és a Zalka Máté utca határolta terület ellátási központja legyen. Az utóbbi években ezen a területen 256 új lakás épült, s ezekhez — a rendelkezések értelmében — 312 négyzetméter alapterületű üzletet kellett volna épiteni. Ebből azonban semmi nem va­lósult meg. Nem tartjuk meg­oldásnak azt sem, hogy -keres­senek valahol másutt helyet üzlet céljára", hiszen az sza­nálással és tetemes egyéb ki­adással járhat. S az sem kö­zömbös, hogy elvész a jelenleg rendelkezésre álló 1 200 000 fo­rint. Ezért azzal a kéréssel fordu­lunk a megyei tanács végrehaj­tó bizottságához, hogy ne fo­gadja el a koordinációs bizott­ság döntését, és határozzon úgy, hogy mindenképpen épít­senek üzletet a tervezőiroda új épületének földszintjére. Polesz György Vállalatok, figyelem! Az Ingatlankezelő, Közvetítő és Felújító Vállalat féregirtó rész’ege mindennemű féreg* és rágc áló rtást végez. Kérjük, hogy meg­rendelésükkel válla* latunkhoz, (Kapos­vár, Ady Endre u. 18.) szíveskedjenek fordulni. (32171 Orvosság lesz belőle Az aranyvessző, ez a sárga virágú növény ott dísz­ük a babócsal vasútpnrton. Sok van belőle, alig győzik szedni > gyerekek. Megtö­mik a zsákokat, aztán viszik a padlásra, hogy pattogósra szá­radjon. Mir* megszárad, kint a vasútparton már megfeketedik a sárga virág. Amit a padláson szárí­tottak, továbbvi­szik: gyógyszert készítenek belő­le. Elégedett vagy elégedetlen? — Nem tudom ... Nehéz erre így válaszolni. Ahány rmber, anny.féle. Érzéseiben, gondo­lataiban, véleményében .. — Érdekes téma... Persze úgy van általában, hogy az a parasztimba elégedett, aki dolgozik, illetve, aki szépen keres. Elégedetlenkedik az, aki nem teremti meg a maga jobb boldogulásának föltételeit. A hibát természetese nem ma­cában keresi, látja... — Szabad határvonalat húz­ni? Hiszen emberek vagyunk. S az ember mindig többre tö­rekszik. Ez pedig azt jelenti, hogy bizonyos mértékben min­denki elégedetlen... Elhangzott mondatok, töp­rengve kimondott vélemények. A parasztembirt égeti a nap, veri az eső. Húzza a kapát, ha tja a lovakat, vagy rázod*, k a gépen... S közben gondol­kodik. Van, oki azon, hogy mit kelleni cs nálni, hogy az év­századok óta kenyeret adó föld többes teremjen valameny­nyiünk javára. És akad, aki csak azt nézi, hogyan gyara- pithatná a maga hasznát. Mert a többi nem érdekes. Elégedett és elégedetlen em­berek ... Vannak? Igen, van­nak. De miből fakad ez? Beszéljenek ők... Befelé ballagnak a tehenek. Csiki József kezében hosszú bot, egykedvűen húzza a föl­dön. Lépései fáradt-nehezek. —• Reggel háromkor kelünk. Az alakulás óta ezt csinálom. De van itt baj, annyi!... — Tagadóiéig megrázza fejét. — Nem vagyak megelégedve se­hogy se! — Hiszen ebben a beosztás­ban lehet keresni. — Hát kérem. Én negyedma- gammal dolgozom nyolcadma- gamra. De nem Itt kéne áll­nunk. Tört mondatok, megválaszo­latlan kérdések. Régi, jó tehe • MÉG AZ ÍRMAGJÁT IS... Az idei év alaposan rácá- nyomban erőteljesei? csíráz- folt arra az általános véle-, j nak. menyre, hogy a gyomok ara- A gyomosodásnak ebben a tás után nem burjánzanak 'mostani szakaszában már olyan erővel, mint tavasszal és nyár elején. A sok eső nyomán még a júliusban gondosan bekapált kukorica, burgonya és répa is kigyomo- sodott. De fölverte a gyom a kora nyári szántásokat, a dinnyeföldeket és a fiatal gyümölcsösök sorközeit is. Persze a konyhakerttek és a szőlők sem mentesek a nyár végi gyomosodástól. Ügy van, ahogy az egyik öreg dinnyecsősz megjegyez­te: más esztendőkben kora tavasztól késő őszig összesen nem nevelt annyi gyomot a föld, mint az idén augusztus­ban. A nagy arányú gyomo- sodás nemcsak a talaj táp­erejét zsarolja, hanem föl- mérhetetlen veszélyt jelent a következő években is, ha most késedelem nélkül nem irtjuk ki — ahogy mondani szokás — még az írmagját is. A nyári kelésű gyomok, bár erőteljesen fejlődnek, és fojtogatják a kapásnövénye­ket, többségükben még nem kötöttek magot. A kora nyá­ron leszántott táblákon, de az aratás alatt kapálást, gyomlálást kapott kukoricá- | szélye a sokban, répa- és burgonyatéb- | hallatlan Iákon is most virágzik a vad­repce, és virágzásban vannak az egyéb gyomok. Nem sok Idő van hátra a magkötésig, illetve a gyommagvak beéré- sélg. Gondoljuk csak el, hogy egyetlen szál vadrepce átlago­san másfél ezer szem magot nevel, s a gyommagvak hosz- szú ideig megtartják csíraké­pességüket, elfekszenek éve­kig is a talajban életképesen, és ha a talajművelés során a felszín közelébe kerülnek, csak kis mértékben számítha­tunk a vegyi gyomirtó szerek­re. Maradnak tehát azok a hagyományos »fegyverek«, amelyekkel apáink és nagy­apáink is küzdöttek a gyo­mok burjánzása ellen. Ahol derékig vagy még azon is fe­lül ér a burgonyaföldeken burjánzó gyom, legegysze­rűbb, ha a krumpliszedők előtt motoros fűkaszával tisz­títják meg a táblát. Ez nem­csak a gvomosodás, illetve a gyomimagfertőzés ellen hatá­sos, hanem a krumpliszedést is megkönnyíti, meggyorsítja. Akár kaszával, akár más módon távolítjuk el a leka- szált gazt, elmulaszthatatan teendőnek kell tekinteni a megszáradt gyomok mielőbbi elégetését. Ha csak lehet, ügyeljünk arra, hogy ilyen­kor minél kevesebb gyommag hulljon szét. Ezekben a hetekben ugyan­csak sok a mezei munka, és nehéz időt szakítani a gyom­talanításra. De ahol ezt el­mulasztják, ott minden nap­pal nehezebbé válik ez a munka, és a gyomosodás va- kövelkező években mértékben meg nö­vekszik. Az árokpartok, töl­tésoldalak és a kiilönböző he­lyeken fekvő apró parlagterü- letek is erősen veszélyeztetik a szántóföldek tisztaságát. A legbiztosabb módszer, ha ezekben a napokban a bri­gádvezetők — egyéb bokros teendőik mellett — a táblák gyomtalanítását is napiren­den tartják, s a növényter­mesztő brigádok őzt a mun­kát még a magkötés időszaka előtt elvégzik eddig marad hiánycikk az Orkán silizá ás a knrganyaszedö? A rétek éi * pillangótok ka­szálásának kezdetén arról ir­tunk. hogy nem érkeztek meg idejében az ehhez szükséges munkagépek. Késtek a kaszák, hiányzott Jé néhány rendsodró és más gép. Most az ősziek be­takarításán a sor, Itt a sllésás Ideje, és maholnap mindenütt szedik a burgonyát. A gépi se­gítség azonban most sem ki­elégítő, mert az erre as évre Igényelt Orkán sllósékból és a Káló 1-as burgonyaszedőkből még egyet sem kaptak meg a termelőszövetkezetek. Legutóbb már megyei tanácskozáson Is szóvá tették ezt a problémát. Ml Is a gépellátás kilátásairól érdeklődtünk a megyei tanács mezőgazdasági osztályán ét as AGROKER-nél. Hatvan Orkán silóiét Igé­nyelt erre at évre az AGRO- KER, de még egy sem érkezett meg, noha a szállítmánynak több mint egvharmadát az első félévre kérték. A szövetkezetek kedvelik ezt a munkagépet, üzemeltetését gazdaságosabb­nak tartják, mint a silókom­bájnét. Ezért méltatlankodnak, hogy nem kapnak belőle, hi­szen a silózás késésével sokat veszít értékéből a takarmány. A kilátások nem sok jóval biz­tatnak. Az Igényelt hatvan Or­kán silózót nem szállítja hiány­talanul a gyár, harminc gépről ugyanis akadálvkőzlés érkezett az AGROKER-hez. A többi ezekben a napokban várható, a tsz-ek folvamstosan kapják meg őket közvetlenül Makóról. A Káló J-as burgonyaszedők szintén késnek. Az előirányzott évi ötven darabból mindössze húsz készült el, ezeket most Indítják üt nak Nyíregyházáról. Elsősorban a két burgonyater­mesztő Járást, a barcsit meg a nagyatádit látják el. A továb­bi harminc darab a hőnap vé­gére várható. Hogy a gépek mielőbb munkába állhassanak a burgonyaföldeken, a tss-ek saját Jármüveikkel Is elhoihat- Ják őket a gyárból. A szulokl Petőn Tsz például hat, a bala- tonszabadi November 7. Tat pedig két burgonyaszedő gépet hozott haza Nyiregyhásáröl. A gépek laaaan Jönnek. Nem lehetne egyeter már elérni, hogy az Igényelt munkagépek akkor álljanak a gazdaságok rendelkezésére, amikor ezükség van rájuk? H. r. nész — és belül forr, elégedet­len. Aztán kiböki. — Az este c&sze is kaptam az elnökkel. Mondtam, állítson helyettem mást, nem jövök. De nem volt senki... — Tehát valami történt... Kifakad. — Persze! Megbüntettek itt vagy hatunkat. Köztük engem Is. Azt mondják, a hízóbikám előtt a közösből való takar­mányt találtak. Aztán kiküld­ték a papírt kétszáz forint bír­ságról. Pedig én benn vagyok a vezetőségben is. — Azt mondja, maga nem vitte el. Akkor hogy került a jószág elé? — Mit tudom én?! Talán, aki vitte, elszórta, hogy ne csak őrá gyanakodjanak. Éppen en­gem bírságolnak meg? Nagyon bánt... Nem jól van ez így. Ügy érzi, sérelem érte. Az elégedetlenség szaval ezért to­longanak ajkán... Talán megteszi. Kértem rá, nézzen a lelkiismeretébe. Hi­szen sokat fáradt, odaadóan dolgozott. S megesik, hogy megbotlik az ember... — Miért hívják magukat ro­hambrigádnak? Kiss Kálmán elneveti ma­gát. Egy pillanatra föltekint a tetőszerkezeten dolgozó két társára, Fehér Jánosra és Nagy Gyulára. Azok kezében is megáll a szerszám, de csak percekre. — Mióta tsz van, mi hárman mindenhol ott vagyunk, ahol éppen szorít a cipő. A széná­nál, a műtrégyaszállításnál, a cukorrépa-takarásnál... Ott, azt az istállótetőt is ml csinál­tuk. Aztán valaki kitalálta: ro­hambrigád. Most meg itt van ez az épület. Az utolsó órák­ban fogtunk hozzá. Valamikor cselédlakások vol­tak. A zamárdi tsz tóközpusz- tai majorjában tíz év óta így áll romosán, elhagyatottan. Borjúnevelő és raktár lesz be­lőle. — Szóval afféle ezermeste­rek. — Ne tagadd le a szakmádat! — Nem tagadom le ... Hár­man voltunk testvérek, aztán legényke koromban eljártam kőműves mellé. Itt is, ott is ráragadt az emberre egy kis huncutság. Meg aki akarja, an­nak jól áll a kezében minden­fajta munka. — Nem érezték még, hogy egy kicsit sokat vállalnak? Mi készteti magukat erre az önfel áldozó szorgalomra? — Az, hogy előre menjen a tsz. Meg aztán ... Jelentőségteljesen összedör- zsölődnek a kidolgozott kéz uj­jal, jelezve: itt a forint... — Nem bűn, ha az ember a maga hasznát is nézi. Igaz? — Mi nem civakodunk. Csi­náljuk a magunkét, és visszük a többit. — A többit? — Persze. Vannak olyan em­berek, akik öt órakor, mikor jön a menetrend szerinti re­pülő, azt mondják: »Na, meg­jött a madár, mehetünk haza." Akkor mi leintjük őket, hogy nem úgy van az! — Mikor aztán a fizetésre kerül a sor... Tudja, hogy van ez. Azt nem veszik észre, hogy mit dolgozunk, de azt igen, hogy »ezek már megint kétezer forintot kerestek." De hát nem vagyunk egyformák. Mit csináljunk? Az utolsó nem kaphat annyit, mint az első... — Elégedettek? — Nyugodtan mondhatom: igen. Derékig meztelen. Bőrén, ha­ján szn Imatöredék. Alig lehet szót érteni, dübörögve fordul a traktor, egy kupacba húzza a szalmát. Aztán megindul az elevátor. Míg beszél, Hajmási Miklós oda-odanéz a többiekre. — Nem sok van már hátra, az utolját csináljuk. A növény- termelésben vagyok, akad munka elég. De hát dolgozni máskor is kellett. Csakhogy az az igazság — egy kis szünetet tart, meghúzza a vállát —, ez nincs megfizetve! — Tehát nincs megelégedve? — A csuda tudja! Ha ezt nézem, nem vagyok. De viszont van olyan, ami az Idén jobb. Kiadták a réteket, meg a ku­koricánál az egység mellett van százalék is. Mi a véleménye a szövet­kezet gazdálkodásáról? — Lehetne jobb is. Ennyi géppel, Ilyen földekkel még több lehetne. Persze hiányol­nak a fiatalok is. — A magáé hol van? — Elment már régen. Kez­detben nem lehetett másként..-— Nem jön haza? A válasz egy vállrándítás. Ki tudja? — Azt mondtam, lehetne jobb is. Vannak hibák. De azért én sohasem cseréltem volna az ipari munkással... • • • Elégedett és elégedetlen em­berek ... S az elégedetlenek: valóban azok? Többre vágy­nak ... A parasztember húzza a ka­pát, hajtja a lovakat, vagy rá- zídik a gépen. S közben g >n- dolkcdik ... Többségük ma már azon, hogy mit kellene tenni, hogy az évszázadok óta kenyeret adó föld többet te- valamennyiiink rém jen javára . Vörös Márta J Sokat segít a somogyasltfal tsz- nek a fa­telep. Fuvar- költséget ta­karítanak mag azzal, hogy a faanyagot itt dolgozzák fel a tsz rázzárz. Képünkön: Hajdina György fü- részlapot éle­sít.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom