Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1965. szeptember S. Uj kormány Dominikában García Godoy ideiglenes kormányát pénteken rövid ceremónia keretében beiktat­ták. Első nyilatkozatában Godoy kormánya célkitűzéseit vázol­ta. Az a szándékom — mondot­ta —, hogy teljes mértékűén pártatlan és olyan kormányt állítsak fel, amely bizalmat és , megbecsülést kelt mindazon pártokban, amelyek a megtar­tandó választásokon mérik ösz- sze erejüket. A kormány célja — hangsúlyozta Godoy —, hogy kiküszöbölje a katonák mindenfajta beavatkozását a politikai kérdésekbe; hogy elő­mozdítsa az agrárreform igaz­ságos végrehajtását, és átszer­vezze a hadsereget. Az ideiglenes kormányfő ki­emelte beszédében, a domini­kaiakra tartozik annak biztosí­tása, hogy a lehető legrövidebb időre szorítkozzék az interven­ciós erők tartózkodása Domini­ka területén. Caamano beszéde Amíg a beiktatási ceremónia csaknem zárt körű ünnepség keretében zajlott le, több mint 150 000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa Caamano ezredes nyilatkozatát kormá­nya lemondása után. A néptől kaptam a hatalmat, a népnek adom azt vissza — jelentette ki Caamano Caama­no az áprilisi forradalomról szólva hangsúlyozta annak szükségszerűségét és rámuta­tott: Bosch volt elnöknek iga­za volt akkor, amidőn kény­szerű száműzetésében nyilatko­zott, és ezt a forradaln.at a dominikaiak társadalmi forra­dalmának minősítette. Caamano elítélte az Egyesült Államokat, amiért ápribs 28- án megsértve Dominika szuve­renitását, katonailag megszáll­ta az országot. Bírálta az AÁSZ-t is, amely — mint rá­mutatott —■, ahelyett, hogy az ország szuverenitásának védel­mére kelt volna, az interven­ciót jogérvényesnek, indokolt­nak minősítette. Mindez gátol­ta a forradalom győzelmes elő­retörését, és tárgyalnunk kel­lett ahhoz, hogy a már elért vívmányok egy részét megtart­hassuk — mondotta Caamano. A forradalom célkitűzéseit az ezredes így összegezte: szabad választások, politikai szabad­ságjogok, a politikai menekül­tek visszatérése, minden domi­nikai joga ahhoz, hogy saját hazájába élhessen. Befejezésül Caamano felszólította a tome­nöki palotánál őrséget teljesítő brazíliai csapatok és a Caama- no-erők egyik kisebb csoportja között támadt összetűzés A dominikai ideiglenes kor­mány beiktatása alkalmából Johnson elnök levelet intézett a? AÁSZ főtitkárához. Levelé­ben az elnök köszönetét mond a szervezetnek, amiért erőfe­szítéseivel hozzájárult a rend helyreállításához Dominiká­ban. (MTI) Magyar küldöttség 1966- január 3-tól io-ig utazott a lipcsei vásárra Szombaton magyar kor­mányküldöttség utazott a lip­csei őszi vásárra. A küldöttség vezetője dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter. Tagjai: Sebes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese, Horváth Gyu­la, a Könnyűipari Miniszté­rium főosztályvezetője és Bér­ezel László, a Magyar Népköz­társaság berlini nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője, aki Lipcsében csatlakozik a kül­döttséghez. (MTI) Bevetés előtt — Remélem, értik, uraim! Ezek a partizánok föltéte­lezett állásai. Egyszerű, nemde?... Három földrész képviselői találkoznak Havannában »Mi, antiimperialista szer­vezetek képviselői, mint az első afrikai—ázsiai—latin­amerikai szolidaritási értekez­let előkészítő bizottságának tagjai, 1965. szeptember else­jén és másodikán összegyűl­tünk Kairóban, és elhatároz­tuk: a Kubai Forradalmi Szocialista Egységpárt meg­hívására Havannában 1966. január 3-tól 10-ig összehívjuk ezt a történelmi konferen­ciát-«. Ezzel a mondattal kezdődik a három földrész értekezleté­nek előkészítésére alakult bi­zottság kairói felhívása. A bi­zottság elnöke, Mahdi Ben Barka, az afroázsiai szolidari­tási szervezet Nílus-parti szék­házában ezt mondta az MTI tudósítójának: — Tudjuk, hogy a szocialista országok közvéleménye, így a magyar nép is, várakozással tekint a három kontinens né­peit első ízben tömörítő kon­ferencia elé. Elhatároztuk, hogy a konferenciára megfi­gyelőkként meghívjuk a szocialista országok kép­viselőit, s biztosak vagyunk benne, hogy ott lesznek Havannában a magyar megfigyelők is. A történelemben első ízben ke­rül sor ilyen tanácskozásra. Az afrikai, ázsiai, és latin-ameri­Ügyvezető kormány alakul Görögországban kai népek szolidaritására an­nál is inkább szükség van, mert az imperializmus e há­rom földrész népei ellen glo­bális stratégiájának keretében meg-megújítja támadásait: a vietnami, dominikai, kongói események ezt világosan meg­mutatják. Ez konferencia felel majd a kihívásra. A három földrész értekezlete új szakaszt nyit majd meg az imperializmus, a kolonializ- mus, az új gyarmatosítás el­len, a társadalmi haladásért és a békéért vívott küzdelemben. Mahdi Ben Barka elmondot­ta a továbbiakban, hogy a bizottság hat afrikai, hat ázsiai és hat latin­amerikai népi felszabadí­tó és imperialista-ellenes szervezetet, pártot és mozgalmat tömörít, s elnöki tisztét Ben Barka, mint a marokkói népi erők nemzeti szövetsége nevű párt képviselője tölti be. Kidolgozták a három föld­rész értekezlet napirendi ja­vaslatát is: 1. Harc az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonia- lizmus ellen. 2. Az antiimperialista küz­delem gyújtópontjai: Vietnam, Dominika, Kongó, a portugál gyarmatok, Dél-Rhodesia, Pa­lesztina és Dél-Arábia. 3. Afrika, Ázsia és Latin- Amerika népeinek antiimpe­rialista szolidaritása gazdasági, társadalmi és kulturális té­ren. 4. A három földrész népei törekvéseinek po.itikai és szer­vezeti egyesítése a felszabadu­lásit'-ért és a nemzeti építő- munk'.ban vívott közös küz­delemben. — Az egyhangúság, amely- lyel az említeít dokumentu­mokat elfogadtuk, szerintem a kairói tanácskozás legjelentő­sebb, legfontosabb ténye — hangsúlyozta Mahdi Ben Bar­ka. — Noha a szovjet és a kínai aí'roázsiai szolidari­tási bizottság nem kor­mányokat, nem pártokat, nem államokat, hanem népi szervezeteket képvi­sel, kétségkívül nagy je­lentősége van annak, hogy a jelenlegi helyzet­ben teljes egyetértést segítettek elő, és hogy mindkét szervezet alá­írta az előkészítő bizottság va­lamennyi határozatát. Egy pil­lanatra sem vonták kétségbe ezen a tanácskozáson, hogy á szovjet-afroázsdai bizottság ázsiai népet képvisel. Csak re­mélni lehet, hogy ez a tény elősegiti az algíri afroázsiai csúcsértekezlet sikerét, ame­lyet a havannai találkozó elő­készítő bizottsága külön üze­netben is forrón kívánt. Re­mélem, hogy az algíri »máso­dik lltndung« elősegiti Afrika és Ázsia népeinek szolidaritá­sát, antiimperialista harcát, és világszerte megerősíti a béke erőit. (MTI) Papandreu elvben beleegye­zik abba, hogy a jobboldali ERE ügyve­zető kormányt alakítson, ha az általános választá­sokat az alkotmány elő­írta időn, 45 napon be­iül kiírja és ellenőrzi. A parlamenti többséget irá­nyító, középutas polgári Cent­rum Unió vezére a párt dön­téséről szombaton délelőtt tá­jékoztatta az újságírókat. Pa­pandreu ezután telefonált Ka- nellopulosznak, az ERE veze­tőjének, és találkozót kért tő­le, hogy a megállapodás részle­teit lerögzíthessék. Előzőleg ugyanis Kanellopulosz már hozzájárult a politikai válság ilyen megoldásához. Időközben Korfuból vissza­tért Athénba Konstantin ki­rály, és azonnal fogadta a Centrum Unió disszidens par­lamenti csoportját vezető Ci- rimokosz ideiglenes miniszter- elnököt. Cirimokosz egy ko­rábbi nyilatkozatában olyan álláspontot foglalt el, hogy a jelenlegi politikai légkörben »nem tanácsos« az általános választások kiírása. Péntek este újabb nagy tün­tetések voltak Görögországban. Az általános munkásszövetség az Athén központjában levő Glória színházban rendezett politikai nagygyűlést. A szónokok az alkot­mánynak az uralkodó ál­tal történt megsértését panaszolták, és választá­sokat követeltek. A belvárosi utcákon tüntető csoportok vonultak fel. Jel­szavaikban elítélték azt, hogy Frederika anyakirálynő be­avatkozik a belpolitikai élet­be. Más jelszavak az amerikai beavatkozást bélyegezték meg. A tüntető csoportok később rendben oszlottak szét. (MTI) Kevés a pénze az ENSZ-nek Az ENSZ-nek az ez év szep­tember 1-én fennálló helyzetet véve alapul, százmillió dollár­ra van szüksége ahhoz, hogy kötelességeit teljesíteni tudja — jelenti ki U Thant ENSZ-fő- titkár, a szervezet valamennyi tagállamához szóló beszámoló­jában. Az ENSZ-főtitkár adatai sze­rint az említett — nem jelen­téktelen — összegből kellene fedezni a kongói akciókat és a Palesztinái rendfenntartó erők­kel kapcsolatos költségeket. U Thant beszámolójában is­mételt felhívással fordult a tagállamokhoz, járuljanak hoz­zá a pénzügyi helyzet megjaví­tásához, különbed kölcsönt kell felvennie az ENSZ-nek. (MTI) RÖVIDEN Sir Geoffrey Harrison, Nagy-Britannia új moszkvai nagykövete szombaton a Kremlben átnyújtotta megbí­zólevelét Anasztasz Mikojan- nak. Johnson elnök bejelentette, hogy az acélipar vezetői és a szakszervezetek között megállapodás született, s ez elhárította az országos acél- szrájkot. A Nemzetközi Újságíró Szervezet végrehajtó bizott­ságának ez évi ülését szep­tember 23-án Chile fővárosá­ban tartják. A kormány minden részvevőnek megadja a vízumot; az ülésszak rész­vevőit fogadja majd Frei elnök is. Francia tudósok lzland dé­li partvidékén felbocsátottak egy kétlépcsős rakétát, amely protonok és elektronok ész­lelésére alkalmas műszertar­tályt juttat fel 400 kilométer magasságba, a Van AUen- övezet tanulmányozása cél­jából. Augusztus 24-én már bocsátottak fel hasonló raké­tát. Szófiába érkezett a Dél- Vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Front küldöttsége Dang Huang Min vezetésé­vel. Több kínai városban meg­emlékeztek arról, hogy a szovjet fegyveres erők húsz évvel ezelőtt szétzúzták a ja­pán militaristák hadseregét Kína északkeleti részében, és ezzel hozzájárultak a kínai népnek a japán megszállás alól való felszabadításához. De Gaulle újra jelölteti magát a köztársasági elnök­ségre —- hangoztatja a De Gaulle-ista Notre Republique. NÉPI HATALOM DEL-VIETNAMBAN írta: Wilfred Burchet get, küzdjön az idegen csapa­tó’- kivonásáért és soha ne te­gye lehetővé, hogy az ország újból zsarnoki uralom alá ke­rüljön. Lövöldözések a fővárosban A két dominikai államférfi beszéde idején az elnöki palo­ta környékén lövöldözés hal­latszott. A hírek szerint az el­Fejszál király szerdán Kairóba érkezik Nasszer elnök meghívására Fejszál király Szaúd-Arábia uralkodója szerdán érkezik Kairóba, és a háromnapos lá­togatás után folytatja útját Marokkóba. A királyt Nasszer elnök a dzsiddai tárgyalások alkalmával hívta meg. Fejszál igen elismerő hangon nyilatkozott a dzsiddai megál­lapodásról és arról a megegye­zési készségről, amelyet Nasz- *zer elnök tanúsított. (MTI) A Nemzeti Felszabaditási Front, elnevezését kivéve, minden tekintetben kor­mány, amelynek fennhatósá­ga Dél-Vietnam területének négyötöd részére terjed ki. Az ország 14 millió lakosa közül tízmillió elismeri. Ez az egyedüli szilárd kormány Dél-Vietnamban. Vezető tiszt­ségeit megalakulása pillanata óta, vagyis négy és fél esz­tendeje, ugyanazok a szemé­lyek töltik be. Micsoda kiál­tó ellentét ez a saigoni rend­szerrel, ahol a vetélkedő cso­portosulások között szüntele­nül hatalmi harc folyik! Sai­gonban a puccsok és ellen- pucesok olyan gyorsasággal követik egymást, hogy mire az ember megjegyezné az egyes vezetők nevét, már meg is buktatták őket. A 'ri­góm rendszernek még a név­leges hatalma sem terjed túl a főváros és néhány más nagy városok határain. A felszabadított övezetek­ben a fő igazgatási szervek, a bizottságok, amelyek volta- kéopen a minisztériumok csí­rái. Működik a hadügyi, az egészségügyi, a tájékoztatási. kulturális és közoktatási, a külügyi, a gazdasági, sőt még a posta- és távirdaügyi bizott­ság is. A bizottságok hatásköre az egész országra kiterjed. A tartományokban, a területek­ben és a falvakban e bizott­ságokat megfelelő csoportok képviselik, amelyek a köz­pontban kidolgozott politikát a helyszínen végrehajtják. A hatalom helyi szervei Valamely falu felszabadu­lása után az első adandó al­kalommal az egész lakosság részt vesz a helyi »önigazga­tási bizottság« választásain. A bizottság megalakítja a hadügyi, az egészségügyi, a közoktatási, a gazdasági stb. munkacsoportokat. E csopor­tok kapcsolatba lépnek a megfelelő kerületi és tarto­mányi* bizottságokkal, ame­lyek táiékoztatiák őket az ál­talános politikai vonalról, el- lát’ák tanácsokkal és meg­adják nekik a szükséges se­gítséget. 1. Az »önigazgatási bizottsá­gok« kifejezés találóan jelöli meg a bizottságok funkcióit. A felszabadított övezetek nem alkotnak összefüggő konszoli­dált egysége . Méreteikben és lakosaik számát tekintve kü­lönböző kerületek tartoznak ide, amelyeket a saigoni ha­tóságok által ellenőrzött sá­vok különítenek el egymás­tól. Noha ezek a kerületek ál­talában stabilak, az ellenség mégis behatolhat egyikbe, másikba, és ideiglenesen be­rendezkedhet ott. Ez azt je- lénti, hogy az »önigazgatási bizottságok« gyakran kizáró- la» önmagukra vannak utal­va. Háborús viszonyok kö­zött nehéz szoros kapcsolatot tartani és mindennapos in­formációcserét folytatni a közigazgatási egységek között. Nem mindig lehet összekötte­tésbe lépni a fölött es szerv­vel a napi problémák megol­dás3 végett. Ezért a bizottsá­gok tájékozódnak az általá­nos oolitikai vonal felől, és ann-v keretei között saját belátásuk szerint cseleksze­nek. A falubizottságok képvise­lői megválasztják a kerületi bizottságokat, amelyek dele­gátusokat jelölnek a tarto­mányi bizottságokba. Eleinte a bizottságokat kinevezik, ám az első adandó alkalom­mal megejtik a választáso­kat. A gyakorlatban az a hely­zet, hogy valamely falu fel- szabadulása után tüstént nyílt tevékenységbe kezdenek azok a szervezetek, amelyek eddig illegalitásban voltak, például a nő- vagy az ifjúsági szer­vezetek. E szervezetek eleinte saját kezdeményezésükből ki­nevezik a bizottságok tagjait, és megszervezik az önvédel­mi osztagokat. Mihelyt azon­ban lehetőség nyílik rá, az egész lakosság részt vesz az önigazgatási bizottság válasz­tásain. A bizottságok irányítása úgy történik, hogy a »Fel- szabadulás« rádió révén me°adiák az irányelveket, to­vábbá körleveleket és rende­leteket tesznek közzé a rádió útján, valamint a Felszabadí- tási Front kerületi és falusi tájékoztató orgánumaiban. így például a közoktatás általános irányvonaláról az illetékesek a »Felszabadulás« rádió adásaiból szereznek tu­domást. Ez az irányvonal abból áll, hogy az írástudatlanság fel­számolásában elsődleges je­lentőséget tulajdonítanak az általános iskolák megszerve­zésének és a felnőttek okta­tásának. A lakosság ebben a feladatban köteles segíteni a bizottságokat, iskolaépülete­ket bocsátva rendelkezésük­re. Valamennyi felszabadított övezetben egységes oktatási program van érvényben. A szabványtankönyveket sok­szorosítják, és a kerületi, vagy a tartományi közoktatá­si bizottságok terjesztik. Ha kevés a tankönyv, akkor a falvakban kézírással lemásol­ják őket. A tájékoztatási, kulturális és közoktatásügyi bizottság közoktatásügyi albi­zottságának saját nyomdája van. Jártam ebben a nyom­dában. A dzsungelek mélyén, tágas bambuszkunyhókban van elhelyezve. Mindent ké­zi erővel kell végezni, a nyorrida mégis sok tanköny­vet bocsát ki. A nemzeti kisebbségek szá­mára is a közoktatásügyi al­bizottság nyomdájában ké­szítik a tankönyveket. Minden falu meghatározott számú személyt küld a kerü­leti. 'w a tartományi tat» tók«r " tanfolyamokra. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom