Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-04 / 208. szám

Szombat, 1965. szeptember 4. 3 SOMOGYI NÉPtAF ÉPÍTŐ KATÓNAK Az építő katonák valóságo­san és szó szerint békében is, harci helyzetben is a dolgozó népet szolgálják. Ezt a tanul­ságot szűrték le a hét közepén a sajtó képviselői, amikor a Honvédelmi Minisztérium hí­vására meglátogatták egy vas­útépítő egység katonáit. Ez a látogatás nem díszel- gésre készülő katonáknak szólt, hiszen hétköznapi esemény volt. Eddig is tiszteltük, szeret­tük hazánk őreit, az országot ért károk elhárított, az elemi csapások idején segítségül sie­tő honvédeket. A meglátogatott egység egyike volt azoknak az új rendszerű műszaki alakula­toknak, amelyek részesgj, a tá- gabb országépítésnek. A magyar néphadsereg je­lentősége velük még nyilván­valóbb lett. Harcosainkban korszerű technikával fölszerelt országépítőket, a dolgos hét­köznapok nemzeti értéket ter­melő segítőtársait is becsülhet­jük. Az új rendszerű műszáki alakulatok a magasépítésben és mélyépítésben két év alatt csaknem egymilliárd forint ér­téket alkottak a népgazdaság­nak, miközben elsajátították a szükséges katonai ismereteket is. Országutak, vasútállomások, hidak korszerűsödnek, amerre járnak e műszaki alakulatok. 'Mi több: a hadsereg nevelő te­vékenysége eközben is gazda­godott és gazdagodik. Az ala­kulatokban szolgáló — a pol­gári életben már szakképzett­séget nyert — ácsok, kőműve­sek, vasbetonszerelők, villany- szerelők stb. mellett útépítő és vasútépítő előmunkások, gép­kezelők. kaptak és kapnak szakmunkás-bizonyítványt a két esztendő alatt. Ki tagadhatná, hogy ezek­nek a szakmáknak óriási je­lentőségük van a haza aktiv védelmének időszakában, mi­közben most, a békés építés TATAROZZÁK A KÍVADÁRI FÜRDŐT A munkálatokat a nagyatádi tanács épitőbrigádja végzi. Ifjúsági hangversenyek Somogybán (Tudósítónktól.) Az Országos Filharmónia tavaly hirdetett megyénkben először ifjúsági hangverseny­bérletet. A négy előadásos sorozat nagy sikert aratott a járási székhelyeken, különö­sen a középiskolások körében. A múlt évi tapasztalatok alapján az új tanévben ismét három előadásból álló soroza­tot indítanak Siófok, Tab, Barcs, Csurgó, Nagyatád, Bö- hönye és Marcali művelődési otthonaiban. A hangverse­nyek szorosan az iskolák ok­tató-nevelő munkájához kap­csolódnak. Az első alkalom­mal, a Természetábrázolás irodalomban és zenében cí­mű hangversenyen Katona Ágnes (zongora), Ordódy Gáspár (cselló), Szalay Jó­zsef (cimbalom) és versekkel Surányi Ibolya működik köz­re. A második hangverse­nyen a Kaposvári Szimfoni­kus Zenekar, illetve a kapos­vári zeneiskola tanárai sze­repelnek. Az utolsó, a Mese a zenében című előadáson a a Budapesti Fúvósötös lép fel. A három előadás bérleti díja 12 forint. Lelkiismeret dolga MEGYÉNK EGYIK TER­MELŐSZÖVETKEZETÉBEN hallottam nemrég, hogy az öregekről való gondoskodás nem a szövetkezet, hanem a hozzátartozók, a rokonok fel­adata. És persze a példálódzás sem maradt el, mondván, hogy bezzeg amíg ki-ki egyénileg gazdálkodott, az öregek eltar­idején is bizonyítanak. A sok tásának minden gondja baja a százezer teljesített munkaórán, az évente átadott sok százmil­liós termelési értéken túl ez­rével gyarapodik a korszerű gépeket, a korszerű technikát ismerő és felhasználó állam­polgárok száma. E hó végén ünnepeljük a nép hadseregének napját. Az ün­nep előtt éreztük szükségét annak, hogy bemutassuk az építő katonákat, a hétköznapok harcosait, akiknek kezében egyformán jól áll a fegyver és a szerszám, dolgos életünk két összefonódó szimbóluma. J. L. legközelebbi hozzátartozókra hárult, most meg némelyek a szövetkezeti közösséggel akar­ják el tartatni tehetetlenné vált szüleiket. Ezt oly gyakran han­goztatták ebben a gazdaságban, hogy már arról is elfeledkez­tek: vannak olyan munkakép­telenek is a tagok között, akik­nek senkijük sincs, azaz csu­pán egyetlen támaszuk van: a szövetkezet. örvendetes, hogy az említett nézet nem általános. Vannak ugyanis tsz-ek, mint például — hogy csak néhányat említsünk Szerződéses szöszösb ükk ön ymag- termeléssel növeljük a kát. holdankénti árbevételt Nagy gond volt eddig, hogyan emeljük a homokos talajú te­rületek jövedelmezőségét külö­nösen a vetésforgók rozsos szakaszában. A szöszösbük- köny-vetőmag termesztésében rejlő lehetőségeket a termelő­üzemek nem kellő mértékben vették figyelembe, bár a szö- szös bükköny nem kíván költ­séges és munkaigényes Istálló- trágyázást vagy zöldtrágyá­zást. Kormányzatunk a szöszös- bükköny-mag árát 1965. augusz­tus 7-i rendelkezésével mázsán ként 800 forintra emelte. Ezzel lehetővé tette, hogy a nem újonnan trágyázott bomokteru létről is 4-4500 forint árbevé- telhez jusson a termeloszovet kezet kát. holdanként, ha a szöszösbükköny-mag hozamá­hoz a támasztónövény hozamát is hozzászámítjuk. Nehézségbe ütközött eddig a szöszös bükköny magtermese- nek elválasztása a támaszto- növény magtermésétől, ha a termelőszövetkezet nagyobb te­rületen termelt magot. A Szov­jetunióból idén behozott ősz 4,5 magtisztító gép lehetővé te­szi a jó hatásfokú, gyors es ol­csó elválasztást. Az Ors£a|os Vetőmagtermeltető és Ellát Vállalat már ez évben is ren­delkezésre bocsátott ilyen gé­peket azoknak a gazdaságok­nak, amelyek legalább 100 kát. holdon termeltek bükkönyma­got. A jövő évre újabb gének behozatalát tervezi, hogy továb­bi termelőknek tegve lehetővé a gok olcsó, gyors és jó el­választását. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a termelőszövetkezet a szöszösbükköny-mag termelése­kor figyelembe vesz néhány fontos szempontot — természe­tesen az egyéb ' bükkönvter- melési agrotechnikai előírások meat^rtás^val —. jelentés mag- fr.—betakarítani. Ilven s *ö - "ösbükkön v-mag termesztésére nem elő­nyös a nitrogéndús talaj, mert e ilyep esetben túl buja lesz, és elrúgja a virágot. Ezért ne te­gyük újonnan istállótrágyázott talajba, és ősszel ne adjunk alá pétisó műtrágyát. Pétisó fejtrágyát is csak akkor adha­tunk tavasszal — legföljebb 50 kg/kh adagban —, ha az át- telelés nem volt megfelelő. Jó hatása van viszont az őszi^ ká­lium és szuperfoszfát műtrá­gyázásnak. Legjobb támasztónövé­nye a rozs. A rozs sem trágyaigényes, talaj- és éghaj­lati igényei megegyeznek a szöszös bükkönyével. Szalmája nem hajlamos a megrogyásra, és magja kevésbé pereg, mint a búzáé. így aratásával meg lehet várni a szöszösbükköny- mjy>; beérését. A szöszös bükkönyt a rozzsal együtt szeptem­ber 20-ig el kell vetni, hogy megerősödve menjen a télbe, és így nagy magtermés legyen. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevétele nem okoz kü­lönösebb nehézséget a termelő- szövetkezeteknek. Ahhoz azon­ban, hogy a mag szeptember 20-ig a földbe kerüljön, helyes, ha a termelőszövetkezet hala­déktalanul kapcsolatot teremt az Országos yetőmagtermelte- tő és Ellátó Vállalat Dél-dunán­túli Alközpontjával (Dombó­vár), megköti a termelési szer­ződést, hogy a vetőmag idejé­ben a termelőszövetkezetbe ér­kezhessen. Közös érdek a kellő időben való vetés; ez a jó magtermésnek és ígv a masras *-bevételnek egyik fontos föl­tétele. Országos Vetőmagtermel tető és Ellátó Vállalat — a barcsi Vörös Csillag és a hamokszentgyörgyi Zöldmező, ahol az erkölcsi megbecsülésen kívül rendszeres anyagi támo­gatásban is részesülnek az öregség vagy betegség miatt munkaképtelenné vált szövet­kezeti gazdák. Az említett szö­vetkezetek nevét olvasva azt mondhatná bárki, hogy persze, könnyű segélyeket folyósítani az anyagilag jól megalapozott, magas részesedést osztó gazda­ságokban. Ha valaki ezt a vé­leményt osztja, csupán egyet­len dologban téved. Abban, hogy nemcsak a megerősödött, hanem a gyenge és a közepes tsz-ekben is megvan a módja a rendszeres szociális juttatás­nak. Van erre pénzbeli vagy természetbeli fedezet — az el­osztható jövedelemnek leg­alább a két százalékát erre a célra teszi félre év végién min­den közös gazdaság —, csak ésszerűen kellene hasznosítani. TALÁLKOZNI olyan HELYTELEN SZEMLÉLET­TEL IS, hogy: »Ha nem oszt­juk ki az alapban levő össze­get, akkor növekszik az év vé­gi részesedés." Hát nem nö­vekszik. A szociális-kulturális alapra félretett és megmaradt pénz vagy termény nem oszt­ható ki részesedésként, hanem csakis rendeltetésének megfe­lelően használható fel. S itt meg kell jegyezni, hogy az alaipot nemcsak év végén sza­bad felhasználni, hanem év közben, alkalomszerűen lehet, sőt kell is igénybe venni. Ne­hezen hihető ugyanis, hogy egész éven át egyetlen rászo­ruló sem akad a tsz-ben, aki­nek szüksége volna egy kis anyagi segítségre. Nézzük például a csurgói Bú­zakalász Tsz-t. A szociális-kul­turális alap 53 000 forintjából 17—18 000 forintot használtak fel augusztus végéig. Ebből négy tsz-tagnak és négy csa­ládtagnak az elhalálozásakor temetkezési segélyt fizettek ki a hozzátartozóknak, összesen 2400 forintot. Bizony egyéb szociális kiadásokat is fedez­hettek volna a rendelkezésre álló pénzből, s nemcsak ilyen esetben kellett volna észreven­ni, hogy létezik ez az alap! A vízvári Vörös Csillag Tsz- ben az idén alakult egy öttagú szociális bizottság. Hatásköré­be tartozik a különféle juttatá­sok elbírálása; névre szólóan döntenek arról, hogy a közgyű­lés által elfogadott összegből kinek mennyit adjon a szövet­kezet. Csaknem 72 000 forintos alappal kezdték el az évet. Eddig tizenegy esetben adtak temetkezési, egyszer szü­lési és tizennyolcszor betegsé­gi segélyt, összesen 15 000 fo­rintot. Egyéb célra alig költöt­tek. Ügy tervezik, hogy a ma­radékot év végén a munka- képtelenek knzö't os’trik ki. Szén az 's. hogv az öregek kedvezménye áron kapják például a tűzifát Vízváron, és a szállítás is kevesebbe kerül, mint más tsz-tagoknak. Fölve­tődik azonban a kérdés: nem lehetne év közben is támogatni a rászorulókat? ELŐÍTÉLETEKET EMLÍ­TETTÜNK az írás elején. Eze­ket mielőbb meg kell szüntet­ni, hogy jobb, gondtalanabb élete legyen a termelőszövet­kezetek öregjeinek. Szép bizo­nyítéka a gondoskodásinak az öregek napja, amely sok he­lyütt már rendszeressé vált. Mi lenne, ha ez a figyelmesség egész éven át tartana? Hernesz Ferenc SZAKTUDÁS ES ONERZET A jól végzett munka jelentőségéről, megbecsüléséről sok szó esik nálunk De minden szónál ékesebb a tett: a megújult, megszépült ország, amelyet a munka terem­tett meg. Dolgozni a mi társadalmunkban annyit jelent, mint alkotni. Jól dolgozni pedig nem más, rpint talpig ember módjára, felelősséggel maradandót teremteni. Mit szóljunk azonban arról a lelkiismeretlen kőmű­vesről, aki rosszul rakta a kapu tartóoszlopát, szaksze­rűtlenül szerelte be a súlyos vaskaput, s az rázuhant az ott játszó gyerekre, és halálra sebezte? A megbecsült munka világában különösen döbbenetes az ilyen tragédia, és megvetendő az, aki lelketlen munkájával előidézte. A felelőtlenül végzett, rossz munka — szerencsére — nem mindig követel emberéletet — anyagi áldozatot azon­ban minden esetben S az erkölcsi kár sem lebecsülendő. Vajon nem szomorú látvány-e például az alig felépült ház, amely néhány hónap múlva vedlettebb, ásaragabb egy-egy sor vihart látott műemlék épületnél? Pedig ilyen példát sajnos, nemegyszer látunk, s a látvány nem csu­pán a kárt, a forintban kifejezhető veszteséget juttatta eszünkbe. Hiszen az a ház mindannyiunk közös vagyona, és szomorú dolog, hogy csak ennyire becsültük vele ma­gunkat. L áttunk selejtet a gyárban, amikor drága anyagból elfe­csérelt percek során semmi sem született. S olyan is előfordult, és előfordul ma is, hogy a rosszul szán­tott, ímmel-ámmal összekaparászott föld csak a felét ter- annak, amennyit megteremhetett volna, ha egy kicsit több szívvel, lélekkel művelik. A példákat lehetne sorolni. Említhetnénk időt és pénzt emésztő tervet, amely a kivi­telezéskor használhatatlannak bizonyult. Milliós költséggel épült utat, amely néhány hónap után javításra szorult. S említhetünk bosszantó apróságokat: a kijavított vízcsapot, amely rnásnpo rosszabb, mint volt; a villanykapcsolót, amely lépten-nyomon felmondja a szolgálatot. Csoda-e, ha ezek a károk és bosszúságok nagyon bántják a közösséget? Azokat, akik becsületesen, éjt nap­pallá téve dolgoznak, hogy gyarapodjunk, boldoguljunk. A jól dolgozók előtt érthetetlen a felelőtlenek magatartása, a rosszul végzett munka. Hiszen . ugyanabból az anyagból ugyanannyi idő és erő ráfordításával jobb, használhatóbb is készülhetett volna. A felelőtlen munka felborítja ter­veinket. Hiszen kétszer kell megcsinálni azt, amihez költ­séget és időt egyszer is nehéz volt megteremteni. Rosszul végzett munkával, sajnos, nemcsak azért ta­lálkozunk, mert egyébként hozzáértő emberek olykor fele­lőtlenül, közönyösen dolgoznak. A felelőtlenség némelyik­nél már a felkészülés idején megmutatkozik. Némelyek nem értik meg, hogy minden szakma rangot jelent, s ez a rang komoly tanulásra kötelez. A ki nem tartja megtiszteltetésnek, hivatásnak saját mun­káját, akit nem tölt el keze munkája láttán jogos szakmai büszkeség, arra nemigen lehet számítani a magunk vállalta roppant vállalkozásban. Csak a szakmai tudás s az azzal járó önérzet lehet biztosíték. Aki nem ilyen igénnyel indul el pályáján, az sohasem fog remekelni. S az is felelőtlenül kockáztat, aki a munka elemeit is alig ismerő emberre bíz fontos feladatokat. A munka ko­moly dolog, világunk tartópillére. Ezen a pilléren nem tűrhetünk meg omlatag pontokat, repedéseket. K. Gy. Mezőgazdasági szocialista nőbrigádok tapasztalatcseréje Fiatal mozgalom a mezőgaz­daságban a szocialista címért küzdő növénytermesztő nőbri­gádok megalakítása. Megyénk­ben mindössze kétéves múltra tekint vissza ez a mozgalom. A megyei nőtanács a megyei, a járási mezőgazdasági osztá­lyokkal; és a Hazafias Nép­fronttal közösen tapasztalat- cserét szervezett Tabán és Marcaliban a szocialista cí­mért küzdő brigádok tagjai­nak. Marcaliba a fonyódi, a csur­gói, a barcsi és a marcali járás brigádjait hívták meg. Borsos Béláné járási nőtanácstitkár köszöntötte a meghívottakat, majd Frankó László, a járási tanács mezőgazdasági osztályá­nak munkatársa tartott vitain­dító előadást. Beszélt a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése óta elért eredményekről, a mezőgazdasági szocialista bri­gádok jelentőségéről. Elmond­ta, hogy egyre több közösség tűzi ki céljául a szocia­lista brigád cím elnyerését. Szép eredményeket ért el tavaly Böhönyén Turba Mária harminckét tagú bri­gádja. Kát. holdanként például a tervezett 80 mázsa helyett 127 mázsa burgonyát, a 130 he­lyett 198 mázsa cukorrépát, a 16 helyett 18,9 mázsa kukori­cát termeltek. Túlteljesítették a napraforgó, a pillangós szé­na és ét takarmányrépa terme­lési tervét is. A szocialista bri­gádmozgalom, amellett, hogy szép gazdasági eredményeket produkál, közelebb hozza egy­máshoz az embereket, elősegí­ti politikai és szakmai fejlődé­süket. Az előadás után Kisbotsó Béláné országgyűlési képvi­selő, a marcali Vörös Csillag Termelőszövetkezet baromfite­nyésztő szocialista brigádjának vezetője kért szót. Elmondta, hogy brigádjuk — elsőként a járásban — 1962 tavaszán ala­kult meg. Már az első év m”n- kájának eredményeként el­nyerték a szocialista címet. De nemcsak a gazdasági eredmé­nyek növelését tűzték ki cé­lul: nem feledkeztek meg a brigádtagok önműveléséről sem. Általános iskolába, szak­munkás-tanfolyamra, pártok­tatásra járnak az asszonyok. Egyetértés van a brigád tagok között, együtt járnak szórakoz­ni, együtt tartják meg a külön­féle családi ünnepeket. Eddig három KISZ-esküvőt rendez­tek. Méneséit Jánosné, a böhö- nyei nőtanács elnöke a helyi termelőszövetkezet szocialista címért küzdő brigádjairól be­szélt. Jelenleg öt nőbrigád dol­gozik a szövetkezetben, s na­gyon szép eredményekkel di­csekedhetnek. Ezt erősítette meg Szabó Kálmán böhönyei tsz-elnök is. Kovács László, a marcali termelőszövetkezet párttitkára hangsúlyozta: Fontos, hogy a szocialista brigádok ne csak a termelési eredmények növelé­sére törekedjenek, hanem az emberek szocialista tudatának fejlesztésére is. Tóth Sándór attalai népfronttitkár arról be­szélt, hogy náluk még gyerek­cipőben jár a mozgalom; az idén áprilisban alakult meg az első szocialista címért küzdő brigád. Tanulni jött Marcaliba, hogy az elhangzottakat otthon hasznosítsa. Elmondta, hogy nagyon sokat segítettek az asszonyok az aratásban, ez tükröződik premizálásukban is. A homokszen ‘ györgyi Nagy László elmondta, hogy náluk öt hónapja alakult meg a szo­cialista címért küzdő brigád. Az asszonyok vállábák a szal­malehúz st. kazlazást is. A rövid idő atstt összekovácsoló- ,dott brigád közös színházláto­gatást, kirándulást szervezett, s tanulnak is az asszonyok. A tapasztalatcserén részt vett és felszólalt Orosz Tibor- né, a Magyar Nők Országos Tanácsának munkatársa is. Az értekezlet Horváth Sán­dorrá megyei nőtanácstitkár összefoglalójával ért véget. Ezr után a brigádtagok ellátogat­tak a marcali termelőszövetke­zet baromfitelepére. Hasonlóképpen zajlott le a tabi, a nagyatádi, a siófoki és a kaposvári járás brigádjainak tapasztalatcseréje Tabon. Itt a vitaindító előadást Marosi Jó­zsef, a Tahi Járási Tanács vb- elnökhelyettese tartotta. Is­mertette a járás mezőgazdasá­gának eredményeit és a szocia­lista brigádok munkáját. Na­gyon aktív volt a tabi tapasz­talatcsere is: sok felszólalás, kérdés hangzott el. S. M. Több emberségei! A napokban dolgom akadt az egyik hivatalban. Beléptem N. N. előadó irodájába; hidegen fogadott, le sem ültetett, pedig jól látta, hogy idős emberrel van dolga. Míg beszéltem, egyik lábamról a másikra áll­tam. Már több mint tíz perce tárgyaltunk anélkül, hogy hely- lyet kínált volna. Fogtam egy széket, és leültem. A régi világban az ilyen tiszt­viselők hasra vágódtak, ha_ egy űri naplopó belépett hozzájuk, de állni hagyták az egyszerű embert, ha 70 éves volt is. Ügy látszik, akadnak még ma is, akik ezt a módszert követik, megfeledkezve arról, hogy hol és milyen rendszerben élünk. Szerencsére ilyen eset ma már csak szórványosan fordul elő, de előfordul, ezért szóvá kell tenni. S. P. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom