Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-25 / 226. szám

Szombat, 1965. szeptember 25. 3 SOMOGYI NÉPtAS ÜZEMI JEGYZETEK FEKETÉN A főmérnök meg a szak- szervezeti titkár kíséretében jártuk az üzemet. A készáru­raktárnál kezdtük a sétát. Az új gyártmányok láttán eszem­be jutott, hogy ezt az épületet és a mellette levőt az üzem munkásai építették. A főmér­nök abban az időben és még sokáig azután is, «-zsebében hodta-n az Irodáját. — fgy volt — emlékezik mosolyogva a műszaki irányí­tás iroda nélküli vezetője. — Persze azóta még jobban igyekszünk. Érdemes körülnéz­ni. A hátsó részen valóban egy új üzem van születőben. Ha­marosan elkészül a napfényes, korszerű csarnok. Valamivel odább már hozzáláttak a má­sik építéséhez is. Előveszem a jegyzetfüzetet, de a szakszer­vezeti titkár leint: — Most még ne írjon sem­mit Csak ártana. — De hát miért? Az új csarnokból kilépő igazgatóval együtt adnak ma­gyarázatot: — Termeim kell, mert állandóan nő a kereslet. Csak­hogy nincs hely. Ha hivata­losan, a tanácskozások minden útját megjárnánk, az első naptól számított három év után lenne csak új csarnok. Egy év elmenne a tanácsko­zásra, egy másik a tervezésre. Az építők ugyancsak egy évet kérnének. Így meg? Beszerez­tünk egy minden igényt kielé­gítő típustervet, hozzá a szük­séges anyagot, megszerveztük az építőbrigádot, és íme a példa: három hónap alatt el­készült a csarnok. Már csak az utolsó simítások vannak hátra. Ez az úgynevezett feke­te beruházás. — Mi lesz az ügy vége? — A vége? Mind a hárman nevetnek — Hogy a bürokrácia is elégtételt kapjon, a felsőbb szervek kiosztanak mindegyi­künknek egy-egy fegyelmit Utána pedig külön-külön meg­dicsérnek majd bennünket mondván: milyen jó, hogy vállaltuk a kockázatot! Má­sutt, ahol egy helyben topog­nak, ránk hivatkoznak majd. Tessék X. vállalattól példát venni. Ott mernek rugalmasak lenni. BANÁNHÉJ Mindössze harmincéves, de ez az utolsó már a tizenhato­dik munkahelye veit Csoport­vezetőinél alacsonyabb be­osztásban még sehol sem lát­ták A személyzetis statiszti­kai adatokat sorol. Eszerint a szerencsés ember volt anyag- beszerző, beruházó, konyhave­zető, bérelszámoló, gondnok építésvezető, gépkocsi-előadó és műhelyfőnök Kivétel nél­kül minden helyről anyagi okok miatt távozott Anyagbeszerző korában ma­gának is szerzett Elég sokat Erre túladtak rajta, mondván: elég vott A följelentéstől azonban eltekintettek: árnyé­kot vetne a vállalatra. Akkor járt életében először építkezésen, amikor kinevez­ték beruházónak Ügy össze­kuszálta a dolgokat, hogy utá­na egy évig kellett bogozgatni a szálakat Itt is kisült egy és más. De most sem értesítették az illetékeseket Csupa jót mondtak róla a másik vállalat érdeklődésére: megbízható, ki­váló szakember! Űj helyén mint konyhaveze­tő boldogította a dolgozókat Kilenc hónappal utóbb egy belső botrány után távozott Volt főnökei most is jóindu- latúak voltak És ez így ment tizenkét éven át Egészen mostanáig. Hogyan, hogyan sem, itt túlságosan gyorsan ki­derült minden. Igaz, hogy az első időben itt is megbecsülésnek örvendett, de a bukást mégsem kerülte el. Július 7-én elbocsátották, augusztus 22-én pedig följelen­tést tettek ellene. A vád: bi­zonyított anyaglopás. A vádlott kézzel-lábbal til­takozott Leveleket írt, és azok egy-egy példányát nyolc­tíz helyre is elküldte. Most, hogy minden szerv lezárta a vizsgálatot megkérdeztem tő­le, hogyan lehetséges, hogy itt ilyen gyorsan lebukott. Ezt válaszolta: — Azon csúsztam el, hogy egyszer nem köszöntem az igazgatónak Ezentúl minden­kit megelőzök a köszönésben .. Németh Sándor Megkezdődött a bab felvásárlása (Tudósítónktól.) Jól kötöttek a babok ebben az évben. A korai fajták meg­értek. Kaposfüreden, So- mogyaszalóban, Szentgáloské- ren, Batéban és Hetesen már befejezték a bab szedését, cséplésével azonban csak Ka­posfüreden végeztek. Most az a feladat, hogy a szántóföldön és a köztesként termelt babot mindenütt ösz- szeszedjék, elcsépeljék és fe­dél alá vigyék. Ha a termés kint marad, megbámul, étke­zésre alkalmatlanná válik. A földművesszövetkezeti felvásárlók felkészültek a bab átvételére. A sok eső miatt az idén a szokottnál nagyobb a bab víztartalma. Különösen a tsz-ekben kell igen gondosan kezelni. for­gatni, szárítani a termést Ha zsákokban hagyják tönkre­megy, ha nem forgatják ha­nem kupacban hagyják, szin­tén megromlik, és kár éri a termelőszövetkezeteket. A háztáji gazdaságokban kisebb a veszély, mert kevesebbet termeltek, a kezelést azonban itt sem szabad elhanyagolni. A földművesszövetkezetek 130 vagon bab felvásárlását tervezték. Ebből 54 vagonnal a háztáji gazdaságok adnak A szerződéses speciálbabért 740 forintot, a szokvány fe­hér babért 640 forintot fizet­nek A szabad ár az előbbinél 80, az utóbbinál 70 forinttal olcsóbb, de ott, ahol a terve­zettnél több termett, és jú­nius 3<H" aláírták a szerződé­seket, köthetnek pótszerző­dést is. A szerződés megköté­se óta emelkedett az ára a szokvány fehér babnak is: 550 forint helyett 640 forintot fizetnek érte; Két magyar traktoros a szántó világversenyen Október »—9-én a norvégiai Klekkenben rendezik meg a XIII. szántó világversenyt. A 22 ország­ból benevezett 42 versenyző kö­zött két magyar indul: Árvái Sán­dor, a Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdaságának, és Dupcsák József, a halmajugrai Béke Xsz-nek a traktorosa. Traktorosképzés, -továbbképzés fl kukoricáért Több mint háromezer, alap­fokú tanfolyamot végzett trak­toros van a megye termelőszö­vetkezeteiben. Egy részük gépen dolgozik, mások egyéb munkát végeznek. Ebben az évben —■ az őszi munkák be­fejezése után — ismét hatszáz ember kezdi meg tanulmá­nyait a gépállomásokon szer­vezett traktorosiskolákon. A tanfolyam elvégzése után azonban magukra maradnak ezek az emberek. Aki gépre kerül, idővel egyre nagyobb gyakorlatra tesz szert, alapo­san megismeri a traktorokat és a munkagépeket Akinek pillanatnyilag nem jut gép, csak a munkacsúcsok idején ül traktorra, akkor, amikor a szövetkezet gépei kettős mű­szakban dolgoznak. Időközben viszont sokat felejtenek a ta­Szalonnamérés ultrahanggal Egyre több felhasználási te­rülete van a nem is olyan rég­óta ismert ultrahangnak. Az ultrahang a hallható hangnál nagyobb frekvenciájú mechani­kai rezgés. Különféle anyag- vizsgálatokra, távolságmérés­re, nem keveredő anyagok összekeverésére, fémek folya­dékokban való finom elosztá­sára, kémiai folyamatok gyor­sítására, kristályszerkezetek megváltoztatására, baktériumok roncsolására, gyógyításra igen alkalmas. A Gödöllői Sertéshi­zékonysági Vizsgáló Állomáson jelentős eredményeket értek el az élőállatok ultrahangos vizsgálatával. Eddig csak a le­vágott sertések szalonnájá­nak a vastagságát lehetett mérni, az ultrahang segítségé­vel az élő sertéseken is mér­hető a szalonna, illetve a ka­raj állapota. A kísérletek fő­leg a továbbtenyésztésre leg­alkalmasabb állatok kiválasz­tása szempontjából igen jelen­tősek. nultakból. Előfordult már nemegyszer, hogy kis hiba miatt órák hosszat állt a gép, mert a traktoros nem tudta megjavítani. Balatonkilitiben a termelő- szövetkezet vezetői gondoltak azokra a traktorosokra is, akik csak egyes időszakokban kerülnek gépre: megszervez­ték a traktorosok továbbkép­zését Ügy tervezik, hogy a munkák befejezése után es­ténként összehívják őket, s tapasztalt szerelők irányításár val elméletben és gyakorlat­ban átismétlik az iskolán ta­nultakat Ilyenkor az új gé­pekkel is megismertetik a szakembereket Követésre méltó példa a balatooküitt. Hiszen télen csaknem mindenütt indíthat­nak ilyen tanfolyamokat. Kü­lönösebb anyagi áldozatot se­hol sem kíván. Mindenhol varrnak jól képzett traktorosok, szerelők, gépcsoportvezetők. A fáradozást a faluban, a ter­melőszövetkezetben gyümöl- csöztetik majd. S mindenütt van olyan traktoros, aki ugyan ma még nem ül gépen, de hol­napra már gépet ígértek ne­ki a szövetkezetek vezetői. Balatonkilitiben ezeket a trak­torosokat már akkor is gépre ültetik, ha társuknak másutt akad munkája. Az a cél ve­zér® a szövetkezet vezetőit, hogy a gépen ülő vagy gépre kerülő emberek megismerjék munkájukat, képzett szakem­berek legyenek. S biztosan ez serkenti azokat a traktoroso­kat is, akik a továbbképzésen részt vesznek. Az idén lassan fejlődött a kukorica. A szakemberek sze­rint a betakarítás körülbelül három héttel elhúzódik. Sok ez a három hét, hiszen a ter­mésnek a betakarítás után még száradnia is kell. Erre jó szolgálatot tesz az őszi napsütés. A hosszan elhúzódó törés azonban veszélyt is rejt magában: kint rekedhet a termés a földön. A siófoki járásban szükség van a kukorica gyors betaka­rítására azért is, mert az őszi kalászosok 21 százalékát ez után a növény után vetik. Ezért sürgetik az érést pél­dául Zamárdiban: a szövetke­zeti gazdák a cső fölött le­vágták a szár egy részét, így előbb megkeményedik a cső, és hamarabb csűrbe kerülhet a termés. Amikor a járás vezetői az őszi mezőgazdasági tenniva­lókról tanácskoztak a szövet­kezetek vezetőivel, bejelen­tették azt is, hogy intézked­tek a szárítás meggyorsításá­ra. A járásban van a Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat két nagy teljesítmé­nyű, Farmer-típusú szárítógé­pe. Balatonszemesen, a keve­rőüzemnél foglalkoztatják majd őket. A járás termelő- szövetkezeteinek nagy része ugyanis ide hordja éven át a kukoricát becserélésre. Itt megfelelő raktárt is tudnak biztosítani, emellett felszaba­dítják a szövetkezetek tároló­helyét. Lehetővé válik, hogy ezt a nagyon fontos abrakta­karmányt minél rövidebb idő alatt betakarítsák a közös gazdaságok. Ezek az intézke­dések előmozdítják azt is, hogy valamit pótoljanak az időjárás okozta lemaradásból. 180 000 dolgozót üdültetett a SZOT Az üdültetési terveket a sok nehézség ellenére is csaknem hiánytalanul sikerült teljesíte­ni az idén. Eddig körülbelül száznyolcvanezren jutottak hozzá a kedvezményes SZOT- üdüléshez, közülük csaknem négyezren a külföldi csereüdü­lés révén Csehszlovákia, Bul­gária, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió, Olasz­ország, illetve Ausztria leg­szebb tájain. A tervek szerint az év hátrelevő részében még harminckétezer dolgozót ré­szesít a SZOT kedvezményes üdülésben, az iskolás gyógy- üdültetésre pedig megközelítő­leg kétezer-kilencszáz gyer­mek kap még beutalót. ( Falusi fiatalok között (Hí.) MINDENKI MAGA ALAKÍTJA A JÖVŐJÉT — Csak írógép mellett tud­ja elképzelni az életét? — Ha oda nem vesznek föl, akkor elmegyek mezőgazdasági szakmába is. — A mezőgazdaság csak ak­kor jöhet számításba, ha más­hova nem veszik föl? — Igen. — Ezt otthon mondták? — Otthon azt mondták, hogy ne menjek sehová. Maradni, de tanulni A tizenhét éves lány, akivel beszélgetek, fél órával ezelőtt még dohányt tört a pusztako­vácsi tsz földjén. Azt mondja, azért irigyli a gépírónőket, mert mindig elegánsan jár­nak, s nem hiszi el, hogy fá­rasztó dolog napi nyolc órán át gépelni. Ez azonban csu­pán egy fiatalnak a vélemé­nye abból a hatvanból, aki a szövetkezetben él. Egy részük már szakmát szerzett; akad olyan is, aki még csak most barátkozik a tanulás gondolá­val, és nagyon sokan vannak olyanok, akik mezőgazdasági technikumban vagy szakmun­kásképző-iskolában tanulnak. — Mindenki maga alakítja a jövőjét. Én megtaláltam a számításomat. — Som Ferenc levelező úton végezte el a me­zőgazdasági technikumot. Most állattenyésztési brigádvezető­ként dolgozik. Míg iskolába járt, fizikai munkát végzett. — Az elvándorlás csaknem tel­jesen megszűnt nálunk. Csak olyanok mennek el, akik másutt sem állják meg a he­lyüket. A gazdaságban nem tudják megkeresni azt a pénzt, melyet a tsz fizet. De szakmunkástanulónk van bő­ségesen. — Mit ér a tsz-ben egy szakmunkás-bizonyítvány? — Nagyobb fizetést és meg­becsülést. Kap a keze alá egy százhúsz—százötvenezer forin­tos gépet. Géppel bánni pe­dig nagy felelősséget is jelent. — Az Idősebbeknek mi a véleményük ezekről a szak­mákról? — Azt mondják, hogy baj van, mert nekik nem lesz utódjuk. Nem lesz, aki kézzel kaszáljon. Pedig mi is fogunk kaszálni, csak a fene hajlong egész nap a földön. Géppel kaszálni is könnyebb. Az 6 szemükben mást jelent a mezőgazdaság is. A vándorok visszatérnek — Nálunk a jó példa raga­dós — mondja Varga János párttitkár. — Kevés olyan ember van, aki megelégszik az általános iskolával. Akadt, aki elment, aztán meg visszajött. — Ezek mit mondanak? — Csak a magam példájá­ról beszélek. Voltam segéd­munkás Pesten, később szak­munkás. Aztán visszajöttem, mert elég volt a városból. — Ezt hogyan értsem? — itt is megélek. Ott mun­kásszálláson laktam, meg az­tán úgy fogyott a pénz, hogy bámulatos. A legtöbb szakmunkás fiatal. Persze ez nem jelent kivételt a munka alól. Ha éppen gjla- logerő kell, akkor kaszálnak, vagy zsákot hordanak. Főleg a kürtöspusztai részen van így. És itt huszonkét szak­munkás végez az idén. — Véleménye szerint hol élnek jobban a fiatalok? — A falusi fiatal itthon job­ban megtalálja a számítását. Pedig itt is nőnek az igények. — Es mitől függ a jövő? — Az embertől. Mindenki­nek magának kell eldöntenie, hogy mi akar lenni, mik az igényei, mert az ember olyat nem csinálhat egy életen ke­resztül, amihez nincs kedve. A saját életét mindenki maga alakítja. — Ezt nem lehet irányíta­ni? A szülők felelőssége — Azt legjobban a szülők tehetnék meg. Nem azt kelle­ne mondani a fiataloknak, hogy ne csináld azt, amit az apád, ne túrd a földet évtize­deken át, hanem azt, hogy jobban csináld, mint az apád. Elvégre nem lehet mindenki orvos. — Magát is le akarták be­szélni a tsz-ről — kérdem Hederics Zsuzsát. — Nekem azt is mondták, hogy ne legyek boltos, meg azt is, hogy ne legyek tsz-tag. — Most elégedett? — Az vagyok. Jobb csak ak­kor lehetne, ha kevesebb vol­na a munka. A jobbat akarás emberi vágy. Megvalósítani csak úgy lehet, ha mindenki többet tesz a maga posztján. Ahhoz, hogy többet tehessen, az első lépés a tanulás. Hogy mennyi­re így van, azt talán a pusz­takovácsi példa bizonyítja legjobban. Az itteni szövetke­zetnek nincs egyetlen alkal­mazottja sem. Maga nevelte a szakembergárdát, s most a ta­gok élvezik ennek hasznát. Ez az út már a jövő felé mutat. Mert a jövőre gondol az, aki ma könyvet vesz a kezébe, hogy holnap értékesebb ember váljék belőle. Pedig ezért sok áldozatot vállalnak magukra. A fizikai munka mellett ta­nulni nem könnyű, de meg­éri. Hosszú volt az út idáig. Példa híján kezdetben erős érvek és ellenérvek csaptak össze. De megszületett a pél­da, s a jó példa ragadós. (Folytatjuk) Kercza Imre FELHÍVÁS! A Latinka Sándor Művelődési Ház október 1-től ismét megszervezi az orosz, német, angol és francia társalgási klubot. Azok, akik a fenti nyelvekben kötetlenül, klubszerűén óhajtják magukat tovább képezni, jelentkezhetnek a mű­velődési ház 50-es számú szobájában Rá ez Zoltánná elő­adónál munkanapokon reggel s órától du. fél 5-ig. A Latinka Sándor Művelődési Ház igazgatósága. (330*

Next

/
Oldalképek
Tartalom