Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-23 / 224. szám

Csütörtök, 1965. szeptember 23. 3 SOMOGYI NßPtAI Ki kell használni minden szállítóeszközt! AZ ŐSZI FELADATOKRÓL TANÁCSKOZOTT A MEGYEI SZÁLLÍTÁSI BIZOTTSÁG A GÁLOSFAI RENDÖRBIZTOS Kedden — amint már közöl­tük — ülést tartott a Megyei Szállítási Bizottság. Az uiésen részt vett Rónai Rudolf, a köz­lekedés- és postaügyi miniszter helyettese is. A bizottság meghallgatta Hoffmann Sándornak, a Me­gyei Szállítási Bizottság titká­rának' beszámolóját arról, hogy múlt havi értekezletük óta mit tettek az érdekelt vállalatok és a Szállítási Bizottság a Köz­ponti Szállítási Tanács 22/11/ 1965. számú, az őszi csúcsfor­galomra vonatkozó határoza­tának végrehajtásáért. El­mondta többek között, hogy a 71 vállalat szállítási előadójá­nak, valamint az illetékes szer­vek képviselőinek bevonásával megtartott tanácskozáson is­mertették a Központi Szállítá­si Tanács említett határozatát. Az értekezleten elmond tál:: a határozat szerint a miniszté­riumoknak és a főhatóságok­nak utasítaniuk kell a vállala­tokat, hogy áruszállítási fel adataikat elsősorban a saját üzemeltetésű fuvareszközökkel végezzék el, továbbá, hogy az esetleg felszabaduló szállítási kapacitást mindenkor a köz- használatú fuvarozás számára ajánlják feL A megalapozatlan fuvarozá­si terveket benyújtó szerveket a főhatóságok, a felügyeletet gyakorló minisztériumok fele­lősségre vtmják. A határozat kimondja, hegy ha a helyzet úgy kívánja, a szállítási kapa­citást a napi fuvaróra emelésé­vel is biztosítani kell. Ennek szükségességét a Megyei Szál­lítási Bizottságok az AKÖV, a célfuvarozási vállalatok, az ér­dekelt fuvaroztató vállalatok bevonásával állapítják meg. A határozat megszabja azt is, hogy az áru átvételének ideje hattól huszonkét óráig terjed­jen. Előírja, hogy a vasúti fu­varoztatóknak kötelező mun­kaszüneti napon rakodni. Hoffmann elvtárs elmondta, hogy az említett határozatot mind a vasút és a vállalatok, mind az illetékes szervek ma­gukévá tették. Megállapította, hogy felkészültek az őszi szál­lításra. Megemlítette azt is, hogy a legújabb rendelkezés szerint szeptember 20-tól kez­dődően ötven kilométeres kör­zetben cukrot, cementet, lisz­tet, cementárut, műtrágyát, gabonát, vetőmagot, iparcikket vasúton szállítani tilos. Az em­lített termékeket közúton kell rendeltetési helyükre juttatni. Hangsúlyozta, hogy a rendelet végrehajtását a Szállítási Bi­zottságnak teljes erővel elő kell mozdítania. — Ha szükséges — mondot­ta —, a Szállítási Bizottság az érdekelt vállalatokkal közösen a napi fuvaréra emelésével, az éjszakai, valamint a vasár- és ünnepnapi szállítások fokozá­sával megteremti a lehetőséget az említett cikkek elszállításá­ra. Ez persze nem azt jelenti, hogy az igényeket mindig azonnal kielégíthetik. Nagyon fontos — hangsúlyozta —, hogy a vállalatok és a mező- gazdasági üzemeik igényeiket idejében jelentsék be. A nem folyamatos szállításokat éjsza­kára, munkaszüneti napokra kell áttenni. Így a közületi szabad kapacitást igénybe ve­hetik a közhasználatú fuvaro­zásnál. A beszámoló után többen felszólaltak. Szót kért többek között Rónai Rudolf miniszter- helyettes is. Elismeréssel be­szélt a Somogy megyei Szállí­tási Bizottság, valamint a szál­lító vállalatok ősá forgalomra való felkészüléséről. Hangsú­lyozta: rendkívül fontos, hogy a Központi Szállítási Bizottság határozatát mindenütt meg­tartsák. Szükséges, hogy a ter­melőszövetkezetek is szállítsa­nak termékeket munkaszüneti napokon. A mintegy 351470 tonna cukorrépát és a sok egyéb árut csak úgy lehet kel­lő időben rendeltetési helyére juttatni, ha a fuvaroztatok és a fuvarozók összefognak, jól kihasználják az időt és a szál­lítóeszközöket. Sz. N. — A HATÄRBAN DOLGO­ZOK jelentették: «-Késő dél­utánonként megjelenik az er­dészeten egy ember fegyver­rel a kezében, s a felbukkanó vadakra lövöldöz. Úgy süvíte­nek körülöttünk a lövedékek, hogy félünk a határba is ki­menni. Teremtsenek rendet, vessenek véget ennek a ga­rázdálkodásnak!« 1946 elején fordultak ezzel a kéréssel a gálosfai rendőrőrsre, ahova néhány héttel azelőtt nevez­tek ki rendőrbiztosnak, illet­ve parancsnoknak — emlék­szik vissza rendőri pályájá­nak kezdetére Dékmár József alhadnagy, a városi és járási rendőrkapitányság dolgozója. Nem volt könnyű feladat a vadorzó ártalmatlanná tétele. A háború káros hatással volt az erkölcsökre. A megyén is átvonult a front, s százával hevert a határban eldobált, már rozsdásodó, de még hasz­nálható fegyver. Bizony, ebben az időben sokszor dördült el a fegyver, így állt egymáson bosszút nem egy haragos ember. A közbiztonság meggyengült. Óvatosan hajtották hát végre a vadorzó elfogását. A pa­rancsnok egyik fiatal rendőr­társával jó előre lesbe állt, s amikor a puskás ember fel­bukkant, egyszerre lőttek a levegőbe ijesztésnek. A fel­szólításnak már el sem kel­lett hangzania, a vadorzó földre dobta fegyverét, s en­gedelmesen követte a rend­őrök utasítását. DÉKMÁR ELVTÁRS ilyen körülmények között kezdte a rendőri munkát előbb a gyé­kényes! határőrsön, majd folytatta Gálosfán, Segesden. Innen 1948-ban Kaposvárra került. Volt őrszemes rendőr a szálloda előtt, ellenőrizte éjszakánként a szórakozóhe­lyeket, rendre utasította a hangoskodó, botrányt okozó embereket. Egy időben gyakran betör­tek a Május 1, utcai üzletek­be, kifosztották a kirakatokat. Főleg ruhákat emeltek el. So­káig ngm került kézre a tet­tes. Egyszer egy szabó szólt Dékmár Józsefnek: >— Van itt egy fiatalember, nem tudom, miből telik neki, de feltűnő, hogy szinte két­hetenként hoz új ruhát átala­kíttatni. Így került rendőrkézre a veszedelmes betörő. Egy má­sik alkalommal a Széchenyi téren éjszaka egy fiatalembert igazoltatott, mert feltűnt ne­ki a vállán levő EBBEN A HÓNAPBAN van húsz esztendeje, hogy Dékmár József a demokrati­kus rendőrség szolgálatába lé­pett. Fölöttesei elismerik, vadonatúj megbecsülik munkáját. Ennek egyik jele, hogy megkapta a Közbiztonsági Érem bronz, ezüst és arany fokozatát, s kitüntették a Szolgálati Ér­demérem arany fokozatával. Alig egy hónapja, hogy tisztté léptették elő. Negyvenöt éves. Életének csaknem felét a közbiztonság, a nyugalom, a rend fölötti őrködésben töltötte el. ö is hozzájárult a rendőrség te­kintélyének növeléséhez, s ahhoz, hogy a városban ma a közbiztonság szilárd. A munkájáért kapott elis­merésen kívül erre a leg­büszkébb. László Jól szervezett verseny— szép eredmények e barcsi ímsz-nél (Tudósítónktól.) A barcsi földművesszövetkezet a felszabadulási munkaverseny első szakaszában harmadik lett a me­gyében. Kiskereskedelmi tervüket 104,3, vendéglátóipari élőirányzá- tukat 99,8, felvásárlási feladatukat 102,5 százalékra teljesítették az el­ső félévben. A jól szervezett mun­ka 768 600 forint nyereséget hozott, csaknem 20 százalékkal többet a tervezettnél. A szövetkezet dolgozói közül nyolcvanötén kapcsolódtak be a különféle versenyekbe. A tavalyi néggyel szemben az idén hat bri­gád verseng a szocialista címért. Elismerésre méltó munkát végez a csokonyavisontai iparcikkbolt, a barcsi Dráva és Béke kisvendég­lők brigádja. Más önkiszolgáló bolti dolgozók előtt is példa Du- navári József és munkatársainak törekvő szorgalma. Kilenc egység küzd a kiváló cím elnyeréséért, «zenkívül tízen versengenek a Ki­váló dolgozó címért. fényképezőgép. Felírta ada­tait. Hajnalban közölték vele az őrsön, hogy kifosztották az OFOTÉRT kirakatát. Nem is ment a helyszínre, hanem a fiatalember munkahelyére. A fiú először azt állította, hogy a gép az egyik rokonáé, majd elismerte a betörést, és a kö­zeli erdőben megmutatta a többi eldugott lopott holmit is. — Éber szemmel kell a rendőrnek járnia, fölfigyelnie mindenre, ami gyanús, ami nem természetes — mondja Dékmár elvtárs. Mindenkor eszerint cselekedett. Akkor is, amikor területfelelős lett a Május 1. utcában, és hosszas munkával sikerült egy rejtett találkahelyet meg egy feke­téző társaságot lelepleznie. A rendőr munkája nem mindig könnyű és népszerű. Amikor egy verekedő férjet, botrányt okozó feleséget vagy másokat — rendszerint ittas embereket — kellett megfé­kezni, megtörtént, hogy mind­annyian ellene fordultak. Hányszor ért haza késő éj­szaka, s már ott várta az újabb, azonnali feladat vég­rehajtásáról szóló értesítés. Burgonyatermesztési tapasztalatcsere Lábodon KISZ-titkárok, vezetőségi ta­gok, fiatal termelőszövetkezeti szakmunkások, valamint a tár­sadalmi szervezetek képviselői­nek részvételével a megyei KISZ-bizottiság burgonyater- mesztési tapasztalatcserét szer­vezett Lábodon, az állami gaz­daság 'kultúrtermében. A vitaindító előadást Sárvá­ri Balázs, a rinyatamási kísér­leti burgonyanemesítő telep vezetője tartotta. Beszélt a burgonya származásáról, elter­jedéséről; szólott a burgonya­betegségek és a nemesítők kö­zötti állandó küzdelemről. El­mondta, hogy a századforduló­tól fölfigyeltek a kutatók ar­ra, hogy egy ismeretlen kór­okozó csaknem ötven százalék­kal csökkenti a termést. így jutottak el a virusbetegségek vizsgálatáig, amivel a kísérleti telep is foglalkozik. Megemlí­tette, hogy a burgonya meny­nyire elterjedt és közkedvelt a világon: 37 millió kát. holdon termesztik. Magyarországon a szántóterület négy százalékán termelnek burgonyát, ■ ez Utasszállítási rekord a kaposvári vasútállomáson Elkészült a MAV-nál a három nyári hónap utasforgalma ada­tainak összesítése. Eszerint június­ban, júliusban és augusztusban több mnt hatszázezer jegyet vál­tottak a kaposvári állomás pénz­tárainál. A tavalyi 190 000 utas he­lyett az idén ugyanebben az idő­szakban kétszázezernél is jóval többen utaztak Kaposvárról ha­vonta. Júliusban utaztak legtöb­ben. Az időjárás is beleszólt az utasok számának alakulásába. A múlt év megfelelő időszakához vi­szonyítva augusztusban lényegesen kevesebb volt az utasok száma. A nyári forgalmat zökkenőmen­tesen bonyolították le, kivéve a fonyódi vonalat, ahol a pályaépí­tési munkálatok akadályozták a szerelvények menetrend szerinti közlekedését. A nyári hónapokban a megnö­vekedett forgalom lebonyolítására három új vonatot kellett beállí- tan. Az esős időjárás ellenére au­gusztus kivételével minden hó­napban nagyobb volt az utasfor­galom, mint a múlt évben. Falusi fiatalok között (l.) BÉLAVÁRON NEM VÁLOGATNAK A MUNKÁBAN A gépműhely bejárata előtt egy hirtelenszőke fiatalember­re mutat az irodán dolgozó lény: — Ott a Varga Jóska, ha rá­ér, beszéljen vele. A fiatalember lilára égetett vasakat tart a kezében. Addig futott el a műhelyhez, míg az abrakot megeszik a lovak. Amikor arra kérem, hogy sza­kítson egy kis időt a beszélge­tésre, kurtán válaszol: — Nem nagyon érek ám rá. Ami futja az erejükből A mondatot egy letelepe- désnyi szünet után azzal foly­tatja, hogy sok a munka a ha­tárban. Rakodók várják a fo­gatot, s nem jó dolog, ha kü­lönösebb ok nélkül várakoz­tatni kell őket FELHI VAS! A Latinka Sándor Művelődési Ház október 1-től ismét megszervezi az orosz, német, angol és francia társalgási klubot. Azok, akik a fenti nyelvekben kötetlenül, klubszerűén óhajtják magukat tovább képezni, jelentkezhetnek a mű­velődési ház 50-es számú szobájában Rácz Zoltánná elő­adónál munkanapokon reggel 8 órától du. fél 5-ig. A Latinka Sándor Művelődési Ház igazgatósága. (3309) — Kevesen vagyunk fiata­lok, ez a baj. — És ez a kevés fiatal ho­gyan dolgozik? — Nem húzódzikodik senki sem a munkától. Inkább min­dent meg akarunk csinálni. Csak az a baj, hogy mindenre nem futja az erőnkből. Az éle­tet munka nélkül még elkép­zelni sem lehet. —i Bélaváron mindig van munka? — Akad kényszerpihenő is, amikor nem lehet mit dolgozni a lovakkal. Persze engem ak­kor sem kárhoztat tétlenség­re az idő. Ilyenkor végzem az otthon körüli munkát, meg mindig menni kell a téeszbe is. — A kereset milyen? — Mi, kocsisok, jól kere­sünk. Augusztus végére meg­volt a háromszáz munkaegysé­gem. A tavasszal annyi munka volt, hogy azt sem tudtuk ho­va menjünk. Nem látott volna akkor egy fiatalt sem tétlen­kedni. Mindenki megtalálta a dolgot. Nehéz feladatok — Szereti, amit csinál? Egy dübörgő traktor mellett kérdeztem ezt Milánkovics Lászlótól. Tekintete végigsik- lott a gépen, aztán válaszolt: — Hogyne szeretném! Ez a foglalkozásom. Mindenem a gép. A gép szeretetére a só­gorom szoktatott rá. ö is trak­toros. Akkor még Hofferral járt. A Drávát meg azért sze­retem, mert itt nőttem föl mel­lette. Itt megvan a pénzem is, meg — ez sem mellékes — itt­hon vagyok. — Mindenki így gondolko­dik? — Vannak, akik az erdészet­hez húznak, de a srácok közül jó néhányan dolgozunk a téesz- ben is. Főleg a gépek körüL — Ezek a fiatalok miért húz­nak a szövetkezethez? —• Megtalálják a számításu­kat. Nehéz munkát végeznek, mert a rakodás meg a kavics­szállítás az, de lehet pénzt ke­resni. — A kavicsszállítás fogd- meg munka — mondja az egyik brigádvezető. Ezért nem irigyli senki sem a keresetet Bognár Györgytől, Megyes Ferenctől, Kópiás La­jostól meg Horváth Ferenctől. ök is próbálkoztak már má- másiutt is, de visszajöttek. Itt jobban keresnek. Igaz, nem is válogatnak a tennivalókban. — Jó munkás gyerekek — mondja Drávái István tsz-el- nök —, de munkaegységre nem olyan szívesen dolgoznak, mint készpénzért. Még érződik a városi „lehetőségi Hogy jobban szeretik a kész­pénzt, mint a munkaegységet, az azért is van, mert a hét vé­gi vonatok hazahozzák azokat, akik a közeli vagy távoli váro­sokban kerestek munkát. Va­sárnap megindul az eszmecse­re. Összevetik az elvégzett munkát, s latolgatják, hol fi­zetnek jobban. Erre pedig a legjobb mérce a megszámolt pénz. Akik városban elnök, az ot­tani munka mellett kardos­kodnak. Érvként legtöbbször az asztalra teszik a lehetősé­geket is. Akik itthon maradtak vagy visszajöttek, nem min­dig dicsérik a tsz-t. Így ala­kult ki az a vélemény is, hogy otthon csak megtakarított pénzzel lehet kezdeni. Üres pénztárcával nem érdemes ha­zajönni. (Elmenni sem!) De takarékoskodni, gyűjteni a jö­vő kiadásaira falun jobban le­het. Varga József ezt így fogal­mazta meg: — Hiába keresnek annyit, vagy többet, mint mi, ők job­ban elverik. Nem hiszem, hogy nekik van annyi megtakarított pénzük, mint nekem. — Nem is hagyná itt a fa­lut? — De... lehet — És miért? — Azért a városban jobban el lehet tölteni a szabad időt. Kercza Imre (Folytatjuk.) 2,5—3 milliárd forintot képvi­sel. A rinyatamási telepről szólva elmondta, hogy 1961 óta dolgoznak; a kísérleti telep a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola növénytermesztési tanszékéhez tartozik. Nemcsak a telep fiatal, hanem nagyrészt dolgozói is azok; a négy felső­fokú végzettségű kutató és a huszonöt szakmunkás mellett többen most végzik a középis­kolát. Megismertette a hallga­tókat a nemesítő munka lé­nyegével. A cél az, hogy olyan fajtákat kísérletezzenek ki, amelyek ízletesek, ellenállóak a betegségekkel szemben, nagy termőképességűek, s meg­felelnek a gépi művelés köve­telményeinek. Az előadás után a jelenle­vők több kérdésre kértek vá­laszt. Az egyik kérdésre, hogy milyen természetes ellenségei vannak a burgonyabogainak, ismertette az előadó, hogy egy bizonyos fajta poloska a bio lógiai ellensége, kiszívja a nedvet a lárvából, de ezt a poloskát Magyarországon nem sikerült meghonosítani. így te­hát csak idegmérgekkel lehet a burgonyabogár ellen véde­kezni. Másokat az érdekelte; hogy a Lábodi ÁRamd Gazda­ság milyen vegyszerrel irtja a gyomokat; terjeszti-e a burgo­nyabogár a vírusbetegségeket; lehet-e a burgonyát magról szaporítani. A válaszadás után Tóth Já­nos megyei parasztifjúsági fe­lelős arról beszélt, hogy milyen feladatok várnak a burgonya- termesztéssel foglalkozó fiata­lokra a termelőszövetkezetek­ben. Kérte a KlSZ-szervczcte- ket, hogy segítsenek a tsz ék­nek az őszi betakarítási mun­kákban. A tapasztalatcsere részvevői délután ellátogattak a rinyata­mási telepre. A laboratórium­ban a víruskutatást mutatta be a laborvezető. Elmondta, hogy a nemesítő anyag virus- fertőzöttségét vizsgálják a műszerekkel. A tárolóban kü­lönböző nagyságú és fajtájú burgonyákat láthattak a ven­dégek, és megismerkedhettek a Rinyatamásiban kikísérlete­zett fajtákkal is. S. M. HORDÓVÁSÁR Boroshordók 200 literesig minden méretben, minőség­ben. Káposztáshordók 100 literesig minden méretben. Kosaras fivegballonok kaphatók a Kaposvár és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet Mezőgazdasági Boltjában, Kaposvár, Ady Endre u. X (3308)

Next

/
Oldalképek
Tartalom