Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-23 / 224. szám
Csütörtök, 1965. szeptember 23. 3 SOMOGYI NßPtAI Ki kell használni minden szállítóeszközt! AZ ŐSZI FELADATOKRÓL TANÁCSKOZOTT A MEGYEI SZÁLLÍTÁSI BIZOTTSÁG A GÁLOSFAI RENDÖRBIZTOS Kedden — amint már közöltük — ülést tartott a Megyei Szállítási Bizottság. Az uiésen részt vett Rónai Rudolf, a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese is. A bizottság meghallgatta Hoffmann Sándornak, a Megyei Szállítási Bizottság titkárának' beszámolóját arról, hogy múlt havi értekezletük óta mit tettek az érdekelt vállalatok és a Szállítási Bizottság a Központi Szállítási Tanács 22/11/ 1965. számú, az őszi csúcsforgalomra vonatkozó határozatának végrehajtásáért. Elmondta többek között, hogy a 71 vállalat szállítási előadójának, valamint az illetékes szervek képviselőinek bevonásával megtartott tanácskozáson ismertették a Központi Szállítási Tanács említett határozatát. Az értekezleten elmond tál:: a határozat szerint a minisztériumoknak és a főhatóságoknak utasítaniuk kell a vállalatokat, hogy áruszállítási fel adataikat elsősorban a saját üzemeltetésű fuvareszközökkel végezzék el, továbbá, hogy az esetleg felszabaduló szállítási kapacitást mindenkor a köz- használatú fuvarozás számára ajánlják feL A megalapozatlan fuvarozási terveket benyújtó szerveket a főhatóságok, a felügyeletet gyakorló minisztériumok felelősségre vtmják. A határozat kimondja, hegy ha a helyzet úgy kívánja, a szállítási kapacitást a napi fuvaróra emelésével is biztosítani kell. Ennek szükségességét a Megyei Szállítási Bizottságok az AKÖV, a célfuvarozási vállalatok, az érdekelt fuvaroztató vállalatok bevonásával állapítják meg. A határozat megszabja azt is, hogy az áru átvételének ideje hattól huszonkét óráig terjedjen. Előírja, hogy a vasúti fuvaroztatóknak kötelező munkaszüneti napon rakodni. Hoffmann elvtárs elmondta, hogy az említett határozatot mind a vasút és a vállalatok, mind az illetékes szervek magukévá tették. Megállapította, hogy felkészültek az őszi szállításra. Megemlítette azt is, hogy a legújabb rendelkezés szerint szeptember 20-tól kezdődően ötven kilométeres körzetben cukrot, cementet, lisztet, cementárut, műtrágyát, gabonát, vetőmagot, iparcikket vasúton szállítani tilos. Az említett termékeket közúton kell rendeltetési helyükre juttatni. Hangsúlyozta, hogy a rendelet végrehajtását a Szállítási Bizottságnak teljes erővel elő kell mozdítania. — Ha szükséges — mondotta —, a Szállítási Bizottság az érdekelt vállalatokkal közösen a napi fuvaréra emelésével, az éjszakai, valamint a vasár- és ünnepnapi szállítások fokozásával megteremti a lehetőséget az említett cikkek elszállítására. Ez persze nem azt jelenti, hogy az igényeket mindig azonnal kielégíthetik. Nagyon fontos — hangsúlyozta —, hogy a vállalatok és a mező- gazdasági üzemeik igényeiket idejében jelentsék be. A nem folyamatos szállításokat éjszakára, munkaszüneti napokra kell áttenni. Így a közületi szabad kapacitást igénybe vehetik a közhasználatú fuvarozásnál. A beszámoló után többen felszólaltak. Szót kért többek között Rónai Rudolf miniszter- helyettes is. Elismeréssel beszélt a Somogy megyei Szállítási Bizottság, valamint a szállító vállalatok ősá forgalomra való felkészüléséről. Hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy a Központi Szállítási Bizottság határozatát mindenütt megtartsák. Szükséges, hogy a termelőszövetkezetek is szállítsanak termékeket munkaszüneti napokon. A mintegy 351470 tonna cukorrépát és a sok egyéb árut csak úgy lehet kellő időben rendeltetési helyére juttatni, ha a fuvaroztatok és a fuvarozók összefognak, jól kihasználják az időt és a szállítóeszközöket. Sz. N. — A HATÄRBAN DOLGOZOK jelentették: «-Késő délutánonként megjelenik az erdészeten egy ember fegyverrel a kezében, s a felbukkanó vadakra lövöldöz. Úgy süvítenek körülöttünk a lövedékek, hogy félünk a határba is kimenni. Teremtsenek rendet, vessenek véget ennek a garázdálkodásnak!« 1946 elején fordultak ezzel a kéréssel a gálosfai rendőrőrsre, ahova néhány héttel azelőtt neveztek ki rendőrbiztosnak, illetve parancsnoknak — emlékszik vissza rendőri pályájának kezdetére Dékmár József alhadnagy, a városi és járási rendőrkapitányság dolgozója. Nem volt könnyű feladat a vadorzó ártalmatlanná tétele. A háború káros hatással volt az erkölcsökre. A megyén is átvonult a front, s százával hevert a határban eldobált, már rozsdásodó, de még használható fegyver. Bizony, ebben az időben sokszor dördült el a fegyver, így állt egymáson bosszút nem egy haragos ember. A közbiztonság meggyengült. Óvatosan hajtották hát végre a vadorzó elfogását. A parancsnok egyik fiatal rendőrtársával jó előre lesbe állt, s amikor a puskás ember felbukkant, egyszerre lőttek a levegőbe ijesztésnek. A felszólításnak már el sem kellett hangzania, a vadorzó földre dobta fegyverét, s engedelmesen követte a rendőrök utasítását. DÉKMÁR ELVTÁRS ilyen körülmények között kezdte a rendőri munkát előbb a gyékényes! határőrsön, majd folytatta Gálosfán, Segesden. Innen 1948-ban Kaposvárra került. Volt őrszemes rendőr a szálloda előtt, ellenőrizte éjszakánként a szórakozóhelyeket, rendre utasította a hangoskodó, botrányt okozó embereket. Egy időben gyakran betörtek a Május 1, utcai üzletekbe, kifosztották a kirakatokat. Főleg ruhákat emeltek el. Sokáig ngm került kézre a tettes. Egyszer egy szabó szólt Dékmár Józsefnek: >— Van itt egy fiatalember, nem tudom, miből telik neki, de feltűnő, hogy szinte kéthetenként hoz új ruhát átalakíttatni. Így került rendőrkézre a veszedelmes betörő. Egy másik alkalommal a Széchenyi téren éjszaka egy fiatalembert igazoltatott, mert feltűnt neki a vállán levő EBBEN A HÓNAPBAN van húsz esztendeje, hogy Dékmár József a demokratikus rendőrség szolgálatába lépett. Fölöttesei elismerik, vadonatúj megbecsülik munkáját. Ennek egyik jele, hogy megkapta a Közbiztonsági Érem bronz, ezüst és arany fokozatát, s kitüntették a Szolgálati Érdemérem arany fokozatával. Alig egy hónapja, hogy tisztté léptették elő. Negyvenöt éves. Életének csaknem felét a közbiztonság, a nyugalom, a rend fölötti őrködésben töltötte el. ö is hozzájárult a rendőrség tekintélyének növeléséhez, s ahhoz, hogy a városban ma a közbiztonság szilárd. A munkájáért kapott elismerésen kívül erre a legbüszkébb. László Jól szervezett verseny— szép eredmények e barcsi ímsz-nél (Tudósítónktól.) A barcsi földművesszövetkezet a felszabadulási munkaverseny első szakaszában harmadik lett a megyében. Kiskereskedelmi tervüket 104,3, vendéglátóipari élőirányzá- tukat 99,8, felvásárlási feladatukat 102,5 százalékra teljesítették az első félévben. A jól szervezett munka 768 600 forint nyereséget hozott, csaknem 20 százalékkal többet a tervezettnél. A szövetkezet dolgozói közül nyolcvanötén kapcsolódtak be a különféle versenyekbe. A tavalyi néggyel szemben az idén hat brigád verseng a szocialista címért. Elismerésre méltó munkát végez a csokonyavisontai iparcikkbolt, a barcsi Dráva és Béke kisvendéglők brigádja. Más önkiszolgáló bolti dolgozók előtt is példa Du- navári József és munkatársainak törekvő szorgalma. Kilenc egység küzd a kiváló cím elnyeréséért, «zenkívül tízen versengenek a Kiváló dolgozó címért. fényképezőgép. Felírta adatait. Hajnalban közölték vele az őrsön, hogy kifosztották az OFOTÉRT kirakatát. Nem is ment a helyszínre, hanem a fiatalember munkahelyére. A fiú először azt állította, hogy a gép az egyik rokonáé, majd elismerte a betörést, és a közeli erdőben megmutatta a többi eldugott lopott holmit is. — Éber szemmel kell a rendőrnek járnia, fölfigyelnie mindenre, ami gyanús, ami nem természetes — mondja Dékmár elvtárs. Mindenkor eszerint cselekedett. Akkor is, amikor területfelelős lett a Május 1. utcában, és hosszas munkával sikerült egy rejtett találkahelyet meg egy feketéző társaságot lelepleznie. A rendőr munkája nem mindig könnyű és népszerű. Amikor egy verekedő férjet, botrányt okozó feleséget vagy másokat — rendszerint ittas embereket — kellett megfékezni, megtörtént, hogy mindannyian ellene fordultak. Hányszor ért haza késő éjszaka, s már ott várta az újabb, azonnali feladat végrehajtásáról szóló értesítés. Burgonyatermesztési tapasztalatcsere Lábodon KISZ-titkárok, vezetőségi tagok, fiatal termelőszövetkezeti szakmunkások, valamint a társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével a megyei KISZ-bizottiság burgonyater- mesztési tapasztalatcserét szervezett Lábodon, az állami gazdaság 'kultúrtermében. A vitaindító előadást Sárvári Balázs, a rinyatamási kísérleti burgonyanemesítő telep vezetője tartotta. Beszélt a burgonya származásáról, elterjedéséről; szólott a burgonyabetegségek és a nemesítők közötti állandó küzdelemről. Elmondta, hogy a századfordulótól fölfigyeltek a kutatók arra, hogy egy ismeretlen kórokozó csaknem ötven százalékkal csökkenti a termést. így jutottak el a virusbetegségek vizsgálatáig, amivel a kísérleti telep is foglalkozik. Megemlítette, hogy a burgonya menynyire elterjedt és közkedvelt a világon: 37 millió kát. holdon termesztik. Magyarországon a szántóterület négy százalékán termelnek burgonyát, ■ ez Utasszállítási rekord a kaposvári vasútállomáson Elkészült a MAV-nál a három nyári hónap utasforgalma adatainak összesítése. Eszerint júniusban, júliusban és augusztusban több mnt hatszázezer jegyet váltottak a kaposvári állomás pénztárainál. A tavalyi 190 000 utas helyett az idén ugyanebben az időszakban kétszázezernél is jóval többen utaztak Kaposvárról havonta. Júliusban utaztak legtöbben. Az időjárás is beleszólt az utasok számának alakulásába. A múlt év megfelelő időszakához viszonyítva augusztusban lényegesen kevesebb volt az utasok száma. A nyári forgalmat zökkenőmentesen bonyolították le, kivéve a fonyódi vonalat, ahol a pályaépítési munkálatok akadályozták a szerelvények menetrend szerinti közlekedését. A nyári hónapokban a megnövekedett forgalom lebonyolítására három új vonatot kellett beállí- tan. Az esős időjárás ellenére augusztus kivételével minden hónapban nagyobb volt az utasforgalom, mint a múlt évben. Falusi fiatalok között (l.) BÉLAVÁRON NEM VÁLOGATNAK A MUNKÁBAN A gépműhely bejárata előtt egy hirtelenszőke fiatalemberre mutat az irodán dolgozó lény: — Ott a Varga Jóska, ha ráér, beszéljen vele. A fiatalember lilára égetett vasakat tart a kezében. Addig futott el a műhelyhez, míg az abrakot megeszik a lovak. Amikor arra kérem, hogy szakítson egy kis időt a beszélgetésre, kurtán válaszol: — Nem nagyon érek ám rá. Ami futja az erejükből A mondatot egy letelepe- désnyi szünet után azzal folytatja, hogy sok a munka a határban. Rakodók várják a fogatot, s nem jó dolog, ha különösebb ok nélkül várakoztatni kell őket FELHI VAS! A Latinka Sándor Művelődési Ház október 1-től ismét megszervezi az orosz, német, angol és francia társalgási klubot. Azok, akik a fenti nyelvekben kötetlenül, klubszerűén óhajtják magukat tovább képezni, jelentkezhetnek a művelődési ház 50-es számú szobájában Rácz Zoltánná előadónál munkanapokon reggel 8 órától du. fél 5-ig. A Latinka Sándor Művelődési Ház igazgatósága. (3309) — Kevesen vagyunk fiatalok, ez a baj. — És ez a kevés fiatal hogyan dolgozik? — Nem húzódzikodik senki sem a munkától. Inkább mindent meg akarunk csinálni. Csak az a baj, hogy mindenre nem futja az erőnkből. Az életet munka nélkül még elképzelni sem lehet. —i Bélaváron mindig van munka? — Akad kényszerpihenő is, amikor nem lehet mit dolgozni a lovakkal. Persze engem akkor sem kárhoztat tétlenségre az idő. Ilyenkor végzem az otthon körüli munkát, meg mindig menni kell a téeszbe is. — A kereset milyen? — Mi, kocsisok, jól keresünk. Augusztus végére megvolt a háromszáz munkaegységem. A tavasszal annyi munka volt, hogy azt sem tudtuk hova menjünk. Nem látott volna akkor egy fiatalt sem tétlenkedni. Mindenki megtalálta a dolgot. Nehéz feladatok — Szereti, amit csinál? Egy dübörgő traktor mellett kérdeztem ezt Milánkovics Lászlótól. Tekintete végigsik- lott a gépen, aztán válaszolt: — Hogyne szeretném! Ez a foglalkozásom. Mindenem a gép. A gép szeretetére a sógorom szoktatott rá. ö is traktoros. Akkor még Hofferral járt. A Drávát meg azért szeretem, mert itt nőttem föl mellette. Itt megvan a pénzem is, meg — ez sem mellékes — itthon vagyok. — Mindenki így gondolkodik? — Vannak, akik az erdészethez húznak, de a srácok közül jó néhányan dolgozunk a téesz- ben is. Főleg a gépek körüL — Ezek a fiatalok miért húznak a szövetkezethez? —• Megtalálják a számításukat. Nehéz munkát végeznek, mert a rakodás meg a kavicsszállítás az, de lehet pénzt keresni. — A kavicsszállítás fogd- meg munka — mondja az egyik brigádvezető. Ezért nem irigyli senki sem a keresetet Bognár Györgytől, Megyes Ferenctől, Kópiás Lajostól meg Horváth Ferenctől. ök is próbálkoztak már má- másiutt is, de visszajöttek. Itt jobban keresnek. Igaz, nem is válogatnak a tennivalókban. — Jó munkás gyerekek — mondja Drávái István tsz-el- nök —, de munkaegységre nem olyan szívesen dolgoznak, mint készpénzért. Még érződik a városi „lehetőségi Hogy jobban szeretik a készpénzt, mint a munkaegységet, az azért is van, mert a hét végi vonatok hazahozzák azokat, akik a közeli vagy távoli városokban kerestek munkát. Vasárnap megindul az eszmecsere. Összevetik az elvégzett munkát, s latolgatják, hol fizetnek jobban. Erre pedig a legjobb mérce a megszámolt pénz. Akik városban elnök, az ottani munka mellett kardoskodnak. Érvként legtöbbször az asztalra teszik a lehetőségeket is. Akik itthon maradtak vagy visszajöttek, nem mindig dicsérik a tsz-t. Így alakult ki az a vélemény is, hogy otthon csak megtakarított pénzzel lehet kezdeni. Üres pénztárcával nem érdemes hazajönni. (Elmenni sem!) De takarékoskodni, gyűjteni a jövő kiadásaira falun jobban lehet. Varga József ezt így fogalmazta meg: — Hiába keresnek annyit, vagy többet, mint mi, ők jobban elverik. Nem hiszem, hogy nekik van annyi megtakarított pénzük, mint nekem. — Nem is hagyná itt a falut? — De... lehet — És miért? — Azért a városban jobban el lehet tölteni a szabad időt. Kercza Imre (Folytatjuk.) 2,5—3 milliárd forintot képvisel. A rinyatamási telepről szólva elmondta, hogy 1961 óta dolgoznak; a kísérleti telep a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola növénytermesztési tanszékéhez tartozik. Nemcsak a telep fiatal, hanem nagyrészt dolgozói is azok; a négy felsőfokú végzettségű kutató és a huszonöt szakmunkás mellett többen most végzik a középiskolát. Megismertette a hallgatókat a nemesítő munka lényegével. A cél az, hogy olyan fajtákat kísérletezzenek ki, amelyek ízletesek, ellenállóak a betegségekkel szemben, nagy termőképességűek, s megfelelnek a gépi művelés követelményeinek. Az előadás után a jelenlevők több kérdésre kértek választ. Az egyik kérdésre, hogy milyen természetes ellenségei vannak a burgonyabogainak, ismertette az előadó, hogy egy bizonyos fajta poloska a bio lógiai ellensége, kiszívja a nedvet a lárvából, de ezt a poloskát Magyarországon nem sikerült meghonosítani. így tehát csak idegmérgekkel lehet a burgonyabogár ellen védekezni. Másokat az érdekelte; hogy a Lábodi ÁRamd Gazdaság milyen vegyszerrel irtja a gyomokat; terjeszti-e a burgonyabogár a vírusbetegségeket; lehet-e a burgonyát magról szaporítani. A válaszadás után Tóth János megyei parasztifjúsági felelős arról beszélt, hogy milyen feladatok várnak a burgonya- termesztéssel foglalkozó fiatalokra a termelőszövetkezetekben. Kérte a KlSZ-szervczcte- ket, hogy segítsenek a tsz éknek az őszi betakarítási munkákban. A tapasztalatcsere részvevői délután ellátogattak a rinyatamási telepre. A laboratóriumban a víruskutatást mutatta be a laborvezető. Elmondta, hogy a nemesítő anyag virus- fertőzöttségét vizsgálják a műszerekkel. A tárolóban különböző nagyságú és fajtájú burgonyákat láthattak a vendégek, és megismerkedhettek a Rinyatamásiban kikísérletezett fajtákkal is. S. M. HORDÓVÁSÁR Boroshordók 200 literesig minden méretben, minőségben. Káposztáshordók 100 literesig minden méretben. Kosaras fivegballonok kaphatók a Kaposvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Mezőgazdasági Boltjában, Kaposvár, Ady Endre u. X (3308)
