Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-02 / 206. szám

MSZMP MFPvri PITOTTSÄQA MEGYEI TANACS LAPJ A HÁZILAG KÉSZÜLT A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatója Q az egyenruha viseléséről ^ az iskolai pénzgyűjtésről @ a tanulmányi kirándulásokról A tanévkezdés alkalmából több, a szülőket foglalkozta­tó kérdésről tájékoztatták a Művelődésügyi Minisztérium­ban az MTI munkatársát. El­mondták, hogy sem az általá­nos, sem a középiskolák di­ákjai nem kötelezhetők egyen­ruha viselésére. Helyes azon­ban, ha az iskolák vezetői — a szülőkkel egyetértésben — arra törekszenek, hogy a ta- hulók ünnepi alkalmakkor egyöntetű öltözetben — úttö- törő formaruhában stb. — je­lenjenek meg az iskolában vagy az ünnepség színhelyén. Hétköznapokon célszerű, ha ruhájuk kímélése végett a gyerekek iskolaköpenyt visel­nek, de erre is vonatkozik, hogy költséges egyenruházati cikkek beszerzését, illetve vi­selését nem szabad kötelezően előírni. Az érvényes rendelkezések értelmében az iskolák sem­miféle címen nem gyűjthetnek pénzt a szülőktől. Ugyanez áll a szülői munkaközösségek­re is, amelyek szintén nem kérhetnek és fogadhatnak el a szülőktől pénzbeli támoga­tást. Szükség esetén az isko­lai rendezvény bevételét az is­kola céljaira fordíthatja a szülői munkaközösség. A rendtartás előírása sze­rint a tanulmányi kirándulás — amely a tantervvel függ össze, s célja egy-egy föld­rajzi, történelmi, kulturális nevezetességű hely, továbbá egy-egy gyár, üzem vagy a szocialista építőmunka egy- egy kiemelkedő létesítményé­nek megismerése — az osz­tó’” mindé” tanulójára kötele­ző, ha az úticél helyben vág a közelben, a környéken van. Távolabbra, két-három napra tervezett kirándulás csak a szülők hozzájárulásával ren­dezhető. A kirándulások költ­ségeit úgy kell megállapítani, hoev az a szülőket csak a leg­szükségesebb mértékben ter­helje. Az igazgató beleegye­zésével az úttörő-, illetve a KISZ-szervezet is rendezhet kirándulást, továbbá film-, színház-, múzeum- és tárlat- látogatást, ezekre általában a téli vagy a tavaszi szünidő­ben, vasár- illetve ünnepna­pokon kerül sor. (MTI) . •> . . 5« gumófogó rácsot szerkesztettek a lábodi Le­nin Tsz ügyes gépészei Mezei 'József és Tur- nár György — a Kálló—2-es burgonyaszedő gépre. Újításuk lényege, hogy a gumófogó ráccsal fölszerelt gép nem szórja el méterek­re a kiásott krumplit. így könnyebben, gyor­sabban össze lehet utána gyűjteni a gumó­kat. Ennek megoldása már régen vajúdó prob­lémája volt a burgonyaszedés gépesítésének. Eddig azt csinálták, hogy zsákot vagy pony­vadarabot szereltek föl a verbecs rendszerű gépre. Ennek a módszernek azonban megvolt az a hátránya, hogy a zsák vagy a ponyvada­rab a gumókkal együtt a földet is visszafog­ta. Ezáltal szinte újra a földből kellett »ki­bányászni« a termés egy részét. Mezei József és Turnár György újítása annál figyelemre­méltóbb, mert az általuk készített szerkezet ezt a hibát is kiküszöböli. Azt mondhatnánk, hogy gépüket megiri­gyelhetné minden tsz (még akkor is, ha az újítók igen szerényen nyilatkoztak munká­jukról: »Ez csak olyan kis ésszerűsítés«.) Ám ez az az ésszerűsítés, melyet (ebben az eset­ben is, máskor is) még a gyárak konstruktő­rei is megirigyelhetnének tőlük. Képünkön: Turnár György az új burgo- nyaszedési idényre készíti föl a gépeket. (Kép és szöveg: Fehér István.) Akiknek másodfokon sikerült Szabálytalan munkakönyvi bejegyzés — Áthelyezés más munkakörbe A Területi Munkaügyi Dön­tőbizottság havonta sok mun­kaügyi vitában hoz határoza­tot a vállalati döntőbizottsá­gok határozatának megföleb- be,»ése nyomán. A panaszosok egy része sérelmesnek vélt munkakönyvi bejegyzések miatt fordul a bizottsághoz. Nemrégen tárgyalták F. J. agronómus ügyét. A Kapos­vári Állami Gazdaság gázlói kerületében dolgozott, és át­helyezéssel szeretett volna egy termelőszövetkezetbe kerülni. Amikor az orosztonyi Po­gányvár Gyöngye Tsz a sza­bályoknak megfelelően kikér­te F. J.-t a gazdaságtól, mun­kakönyvét az igazgató »Kilé­pett« bejegyzéssel adta ki. Az agronómus megfölleb- bezte az állami gazdaság igazgatójának döntését a vál­lalati egyeztető bizottságnál, s ügyét kedvezően elintézték. Az igazgató fellebbezésére a Területi Munkaügyi Döntőbi­zottság elé került az ügy. Itt F. J. a földművelésügyi mi­niszternek arra a rendeletére hivatkozott, mely szerint a tsz-ben elhelyezkedő mező- gazdasági szakembert kikérő­levél alapján áthelyezéssel kell elengedni. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság megerősítve a vállalati egyez­tető bizottság határozatát, el­utasította az igazgató föleb- bezését, és arra kötelezte az igazgatót, hogy az agronómus munkakönyvi bejegyzését ja­vítsa ki. P. L. gépkocsivezető, a Nagyatádi Gépállomás dolgo­zója a közelmúltban azzal a kéréssel fordult vállalatán- egyeztető bizottságához, hogy vizsgálja felül, jogosan he­lyezték-e át a traktorvezetői beosztásba. Az egyeztető bi­zottság egyetértett a gépállo­más igazgatójának döntésével. 9. L. ezután a Területi Mun­kaügyi Döntőbizottsághoz föl- lebbezett. Elmondta, hogy sa­ját hibáján kívül szorult na­gyobb javításra a gépkocsi, és jlyosabb nézeteltérés, és a mű­amikor az elkészült, új gép- hely vezető megbüntetésével kocsi vezetőt alkalmaztak he- példát akartak állítani a töb- lyette. Bár a gépállomás igaz- biek elé. A Területi Munka- gatója azzal érvelt, hogy P. lügyi Döntőbizottság úgy ha­L. nem tartotta karban a rá­bízott gépkocsit, a Területi Munkaügyi Döntőbizottság úgy határozott, hogy a gépko­csi vezetésére továbbra is ő jogosult. Hanyagsága miatt a vállalat csak fegyelmi bünte­tésben részesíthette volna. K. S., a Dél-balatoni Víz- és Csatornamű Vállalat mű­helyvezetője egy fegyelmi után a siófoki szenyvíztelepre ke­rült tmk-szerelőnek. Munka­bérét is csökkentette a válla­lat vezetősége. Az egyeztető bizottság egyetértett az áthe­lyezéssel, de a munkabér csökkentése nélkül. K. S. a Területi Munkaügyi Döntő- bizottság tárgyalásán két éve húzódó betegségére hivatko­zott és az orvosi javaslatra, amely szerint' az új munka- körülmények károsan befolyá­solják egészségét. A vállalat képviselője azzal magyaráz­kodott, hogy K. S. és munka­társai között gyakran volt sú­tározott, hogy K. S.-t a régi órabérrel eredeti munkaköré­be helyezzék vissza, s felhív­ta a vállalat vezetőinek fi­gyelmét, hogy a művezetőt munkatársaival szemben tanú­sított kifogásolható magatar­tásáért csak fegyelmiben ré­szesíthették volna. N. J. Ikrei születtek — egymástól harminc kilométernyire A Transcontinental Express egyik utasa két leány — gyermeknek adott életet Me­lun és Párizs között. Partri- cia Abrahams 27 éves angol nő Olaszországban töltötte a nyári szünidőt, s gyermekének érkezését csak szeptember vé­gére várta. A két kislány — Esther és Ruth — azonban már a hazaúton meglepte. Születésük között húsz perc telt el, s közben az expressz vonat 30 kilométert futott. Zenével vagy- zene nélkül? Egyszer volt, hol híres karmester csak Először csak csodál- nem volt, Fonyódon azért szakította fél- koztak, aztán a fe túl, Berényen in nen, ott, ahol a szomjazó autók ben­zinnel töltik meg gyomrukat, volt igyszer egy hangu­latos csárda. Boldog, boldogtalan, öreg, fiatal, csalódott és szerelmes szívesen tért be ide egy ká­véra, egy sütemény­re vagy éppen egy hűsítő italra. Történt egyszer, hogy egy messze íöldön híres kar­mester tért be fele­ségével együtt a csárdába. A hosszú út, a sok motorzú­gás után egy félre­eső sarokba húzód­tak, hogy nyugod­tan elfogyaszthas­sák kávéjukat. Nem volt könnyű ezt a félreeső sarkot meg­találni, mert tele volt a csárda külföl­diekkel és magya­rokkal. be a beszélgetést, jüket csóválták, mert furcsállta, majd szemlátomást hogy a jövevény bosszankodtak. Csak nem asztalhoz, ha- egyetlenegy ember nem egyenesen a nem vett tudomást zongorához telep- az eseményekről, szik. hanem önfeledten — No persze — pötyögtette a billen- gondolta —, hallót- tyűket. Egy kézzel, tam már olyat, hogy Egy ujjal. valaki csak a kály- A messze földön hától elindulva tud híres karmester hív­táncolni. Valószínű- ta a pincért (így leg ő is csak ott tettek többen is), tudja elfogyasztani muzsikára oly érzé- kávéját. — De mit kény füle némi ma­lát? Az- új »ven- gyarázatot kívánt dég« nem rendel hallani, semmit, hanem fel- — Elnézést kérek hajtja a zongora te- — sajnálkozott mély tejét, s szépen, ko- együttérzéssel az mótosan, átszelte- ételek és italok mült arccal, egy gyors lábú futárja kézzel, egy ujjal pö- —, sajnos, nem tu- työgtetni kezdett... dunk tenni semmit Valamit. Dallamát sem. Minden dél- — mi tagadás — után itt gyakorol... senki sem ismerte. — Gya-ko-rol? — Hát ez meg mi- Nem is tudtam, féle csodabogár? — hogy itt azt is le­nézett meghökkenve hét! Na, mindegy, a feleségére a mész- Kössünk alkut. Ne sze földön híres számoljon zenés Egyszer csak karmester. Más asz- áron! S én ide töb­Telent’í™ ’csárdában talok üerldé9ei is bé be teszem a egy tűzoltó őrmes- összesúgtak,. Ki-ki a lábam.., tér. A messze földön saját anyanyelvén. — vm — Mit olvashatunk a Jelenkor szeptemberi számában? Gazdag, változatos tartalom­mal jelent meg a Pécsen szer­kesztett irodalmi és művészeti folyóirat új száma. Versekkel főleg fiatalabb költők, többek között Akác István, Kiss Dé­nes, Németh Ferenc, Simor SOROK András és Ténagy Sándor je­lentkezik. A szépprózát Gáli István és Mocsár Gábor elbe­szélése mellett Gyevi Károly- nak bányásztémájú és Thiery Árpádnak az árvízhez kapcso­lódó írása képviseli. A Hagyomány-rovatban ta­nulmányt olvashatunk a Sor­sunk című, Pécsen megjelent folyóirat 1945—48. közötti idő­szakáról s — Gyevi Károly írással együtt a szám bányász­jellegét erősítve érdekes írást Költészet és valóság a Mecsek vidéki bányák hagyományai­ban címen. A Művészet-rovatban a. Vár- 1 palotán élő Nagy Gyula alko­tásairól ír Szíj Rezső; Heitler László pedig dr. Tompa Kál­mán képzőművészeti gyűjte­ményének veszprémi kiállítá­sáról. A jegyzetek közül kiemelke­dik Hamar Imrének Barta La­josról szóló tanulmánya s Ba­ta Imre írása Rákos Sándorról új köteti n megjelenése al­kalmából v 1 ac.MC.: Hitvesi látogatás — a börtönben Angol fegyintézetek igaz­gatóinak egy csoportja úgy vélekedik, hogy a börtö­nök egy részében lehetővé kell tenni a raboknak, hogy évente egy bizonyos ideig — külön erre a cél­ra létesített »vegyes« tá­borokban együtt élhesse­nek a feleségükkel. Érde­kes módon a rabok jó ré­sze nem nagy lelkesedéssel nyilatkozott az emberba­rát kezdeményezésről. * * * „Férfitársaim, egyesüljetek!“ Ezzel a jelszóval sajátos antifeminista mozgalmat indított Angliában egy bi­zonyos Nister Watson, aki attól tart, hogy az Egye­sült Államokhoz hasonló­an Angliában is túlságo­san nagy hatalomhoz jut­hatnak a nők. Az »ellenál­lási mozgalom« célja vé­dekezni az ellen, hogy a férfiakat háztartási mun­kára fogják »A veszély ugyan egyelőre nem akut de idejében kell védelmi intézkedéseket tenni« — jelentette ki Watson úr. A híres mondások könyvéből Somerset Maugham mondása: »Csak a közép­szerű nők igyekeznek min­dig kifogástalannak mutat­kozni.« Oscar Wilde megállapí­tása: »A férfiak mindig szeretnének egy nő első szerelme lenni. A nők ép­pen megfordítva: azt sze­retnék, ha ők lennének az utolsó szenvedély a férfi életében.« Egy meg nem nevezett olasz író mondása: »Ha va­lakinek igaza van a felesé­gével szemben azért is csak saját magát hibáztat­hatja.-* * * * Föllebbezés A hatóságok határoz i tát a kétszázhúsz érdekelt megföllebbezte. Kérték a hatályon kívül való helye­zést, s indokolásként ■rend­kívüli méltánylást kívánó érvekre hivatkoztak. Pél­dául: »A hatóság határoza­tát méltánytalannak tar­tom, egyedülálló hetven Ki­lenc éves öreg ember va­gyok«; »föllebbezésem alá­támasztásaként előadom, hogy több gyermekes csa­ládapa vagyok«; »nőtlen fiatalember lévén, rendkí­vül sérelmesnek tartom a határozatot«; »munkáscsa­lád vagyunk, kisemberek«; »nehéz fizikai munkát vég­zek«; »nekem, mint ki­emelt vezető állású dolgo­zónak«; »megbecsült szel­lemi munkámból élek«; »önhibámon kívül alkal­matlan vagyok mindenfé­le munkára«. Egy oldal határozat, két­százhúsz föllebbezés, két­Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS* Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kanosvár, Latinka S. a. 2. Telefon 15-16 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivatalokul* és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 index: 2506? / jit a Sum: g,:> megyei Nyomd ipari Vállalat kaposvári üzemébe^ Kaposvár, Latinka Sándor utca C.

Next

/
Oldalképek
Tartalom