Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-18 / 220. szám
Szombat, 1965. szeptember 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP Az újat a jobbat keresve meny, vagy heteken belül megszárad ... A raktárban egy munkaeszköz: egyetemes terményfelszedő gép. Ez is az ő munkája ... A tekintet a bronzkoszorúra téved. — Körülbelül harminc újításom volt. Mielőtt folytatná, egy pillanatig gondolkodik. — Nem, nem vagyok mérnök ... Hm ... Ez is érdekes dolog. Rádió-, villamossági és műszaki szerelő vagyok. Negyvennyolcban a vállalathoz kerültem ... És itt ragadtam a szakmában. A bronz mellé hamarosan odakerül az ezüstkoszorú, s ha az egész országban bevezetik módszerét, több millióban mérhető a megtakarítás. A pénzjutalmon túl megilleti a magasabb kitüntetés is: az aranykoszorú. Az újat, a jobbat keresi... — Ügy van az ember, hogy egy idő után a vérévé válik ez. Lehet, hogy nem is gondol semmire sem, talán nincs is meg a szándék. Aztán meglát valamit, eszébe ötlik a kérdés: miért van ez így, miért nem lehet másként? S többé már nem lehet kiverni a fejéből, ott motoszkál, míg csak az ember nem tesz valamit... Nem furcsa? Egy száradó ruha adta a gondolatot, és a láncsor végén sok millió forint megtakarítás van ... Elgondolkozva teszi be a kazán ajtaját. Talán eszébe jut a gép következő nagy vizsgája, a közelgő kukoricaszezon ... Vörös Márta ÍSevelőmunka a szülők körében Kibővített ülést tartott a megyei nőtanács Lösszel, tél elején, a kuko- ricaszezonban szívesen húzódnak ide a dolgozók. Most még kellemetlen a hőség. A kabáthajtókán levő bronzkoszorún megcsillan az izzó szén fénye, mikor kinyitja a kazán ajtaját. Lendületesen magyaráz, s az embernek önkéntelenül megoszlik a figyelme: nemcsak arra hallgat, amit mond, hanem arra is, ahogyan mondja. Néhány pillanatnyi szünet, míg elgondolkodva beteszi av. ajtót. — És tudja, milyen furcsa? Arról jutott eszembe az egész, hogy mosott a feleségem, kiterítette a ruhákat, s ha fújt a szél, gyorsabban száradtak. Két év telt el azóta, hogy Borsföldi Ferencnek, a Gabo- nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat dolgozójának fejében először fordult meg a gondolat: nagyobb mennyiségű meleg levegővel meggyorsíthatiák a termények szárítását a Farmer típusú gépeken. De hogyan? A válasz benn van a két év történetében, s az eredmény: elrendelték, hogy az egész országban vezessék be az általa kidolgozott módszert. — Igen, sokszor egészen jelentéktelen dolog indítja az embert arra, hogy tegyen valamit. Nem is az a nehéz, míg az újítást kitalálja az ember, hanem az, míg bebizonyítja, hogy jó. Voltaképpen egy egészen egyszerű módosítással 50—60 százalékkal növekedett egy koksztüzelésű Farmen kapacitása. S azon múlott az egész, hogy 13,3-ról 21,3 négyzetdeci- méterre növeltem a tűzrostély területét. Egy idézet a Malomipar és Terményforgalom című szaklap július—augusztusi számából: **... A megnagyobbított rostélyfelületről lényegesen nagyobb mennyiségű forró levegőt lehet bejuttatni a szárítandó terményhalmazba. A levegő hőfoka nem magasabb, csak mennyiségileg több.« Az elképzelés megvalósításában idős Mustos Lajos segített. Neki köszönhető, hogy tavaly júniusban a tüskevári szárítóüzemben már a gyakorlat igazolhatta az elgondolás helyességét. — Az előkalkulációban még egy nagyon óvatos adatot, gépenként 38 000 forint megtakarítást tüntettek fel. Aztán kiderült, hogy az itt levő négy gépen ezzel a módszerrel mintegy 500 000 forintot takarítottunk meg. Az országban 156 ilyen gép üzemel. Ne számoljak száz-, csak ötvenezer forint megtakarítással gépenként ez akkor is több mint hétmillió forint! — A megyében mennyit jelent? — Több mint hétszázezer forintot. No de sok minden forintban nem is mérhető. Hogy mire célzok? Tavaly már így dolgoztuk végig a kukoricaszezont. Jött ez az esős nyár. Nem akarok ismételgetni, mindenki tudja, milyen nedvesek voltak a gabonák. Ezen a telepen szeptember elsejéig 253 vagon gabonát szárítottunk meg. S bár ne lenne így, de minden jel arra mutat, hogy rendkívül nagy szükség lesz ezekre a gépekre a kukoricaszárításkor is. Mert nem mindegy, hogy három hónapig van kinn a terMintegy száz asszony hallgatta végig a megyei nőtanácson Turgonyi Júliának, a Magyar Nők Országos Tanácsa művelődési osztályvezetőjének előadását a szülők körében végzendő tudományos nevelőmunka feladatairól és módszereiről. Elmondta, hogy mivel a szülő a szocialista társadalomban élő emberré neveli gyermekét, meg kell ismerkednie a mi társadalmi, politikai, nevelési kérdéseinkkel is. Csak kölcsönös bizalommal lehet eredményt elérni a nevelőmunkában. A pedagógusokra vár az a feladat, hogy tervszerűen ismertessék a szülőkkel a természet- és társadalomtudományi kérdéseket, a szocialista erkölcsi normákat, a nevelési tervet. Sok türelmet igénylő munka ez, s nagy változásokat rövid idő alatt nem lehet várni. Az előadó beszélt arról is, mennyire fontos, hogy a szülők jobban ismerjék társadalmunk perspektíváját, hiszen ez közvetve hat a gyermekekre is. A szülők körében végzendő ideológiai munkához módszertani segítséget is nyújtott a jelenlevő pedagógusoknak, bizottsági tagoknak. Elmondta, hogy a nevelőknek emberközelségbe kell hozniuk a tudományos ismereteket, erre a szülői értekezleteken kívül módot adnak a családlátogatások, a fogadóórák is. Az előadáshoz többen hozzászóltak; főként a szülői értekezletek meg a családlátogatások jelentőségét hangsúlyozták. lapította, hogy a Somogy megy« Moziüzemi Vállalaté az AC 55-90-es rendszámú személygépkocsi. A szóban forgó napon ifj. Stadler Lajos gépkocsivezető ült a volánnál. A közlekedésrendészeti osztály figyelmeztette a gépkocsivezetőt. Visszaküldték a kabátot Köicsönkabát visszajár címmel cikket írtunk Takács László büssüi olvasónk levele nyomán. Két férfi kölcsönkérte levélírónk esőkabátját, visszaküldeni azonban már elfelejtette. Takács László levélben közölte a szerkesztőséggel, hogy Nagy Sándor igali lakos (ez állt a feladóvevényen) visszaküldte az esőkabátot, így nem kell újat vennie, a pénzt másra költheti. Elszállítják a szemetet Bogláron Két község gondja című — július ll-i — cikkünkben kifogásoltuk, hogy nyitott szekér szállítja a szemetet Bogláron. Bogdán Ferenc, a Balaton- boglári Községi Tanács vb-tit- kára egyetértett cikkünkkel. Bogláron megszervezték a szemétszállítást lovas kocsival. Sajnos, csak az egyik kocsi fedett, a másik nyitott. A tanácsnak gondoskodnia kellene zárt Cp-ál ] J If ÖzrŐlCikkünk nyomán A rendőrség figyelmeztette a gépkocsivezetőt Lapunk augusztus 25-i számában szóvá tettük, hogy az AC 55-90-es rendszámú személygépkocsi vezetője majdnem balesetet okozott tréfából. Kiss István rendőr őrnagy, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője megálSZEDIK A CUKORRÉPÁT A mernyei Március 15. Tsz nyolcholdas táblájáról ki- Bántják, fejelik, megtisztítják és az állomásra hordják ti cukorrépát. Innen már a cukorgyár szállíttatja eL MINDENNAPOS FELADATTA KELL TENNI A PÁRT DECEMBERI HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁT Vállalatvezetőkkel és párttitkárokkal tanácskozott Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Illés Dezső, a megyei pártbizottság titkára. Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára a Kaposvári Ruhagyárban baráti beszélgetést folytatott néhány vállalat vezetőjével és párttitkárával a párt decemberi határozatairól. Bevezetőben Müller László igazgató, a városi pártvégrehajtó bizottság tagja tájékoztatta a részvevőket a decemberi ' atározat végrehajtásának ruhagyári tapasztalatairól. A BESZÉLGETÉS RÉSZVEVŐI ELMONDTAK, hogy a decemberi határozatok, amelyeket azért hozott a párt, hogy a gazdálkodás színvonala az egész országban emelkedjen, kedvező visszhangra találtak az üzemek munkásai és vezetői körében. Az emberek úgy vélekedtek, hogy e határozatokra nagy szükség volt, mert előmozdítják a fejlődés közben keletkezett problémák megoldását, meggyorsítják a haladást. A határozat megjelenésekor a munkások túlnyomó többsége kész volt arra, hogy teljes erővel küzdjön a megjelölt feladatok végrehajtásáért. Az erőfeszítések sok helyütt eredménynyel jártak — hangsúlyozták a felszólalók. Sok szó esett arról, hagy hogyan érték el az eredmé- nyeket. A legtöbbet azonban arról beszéltek a meghívottak, hogy mi hátráltatja a határozatok valóra váltását, s hogyan lehetne elhárítani nz útból az akadályokat. A legtöbb felszólaló szerint a decemberi határozatokat azért nem sikerült mindenütt végrehajtani, mert több helyen a vállalatok vezetői nem voltak elég gyorsak, rugalmasak, nem szervezték meg jól a munkát, nem ösztönözték a dolgozókat a termelés növelésére, nem teremtették meg mindenütt a jobb munka föltételeit; a párt- és a szakszervezet nem harcolt eléggé a határozatok érvényesítéséért; végül a kezdeti lelkesedés több helyütt alábbhagyott. Az elmondottak alátámasztására több példát említettek. Azt, hogy sokszor vontatottan hajtják végre a feladatokat, hogy nincs kellő rugalmasság a vállalatoknál, többek között az elfekv. - nyagok értékesítésével kapcsolatban megnyilvánult tétlenséggel bizonyították. Az <'v elején — mondták — több vállalat bevonásával megbeszélést tartottak arról, hogyan lehetne a fölösleges készleteket gyorsan hasznosítani. Bár több jó javaslat hangzott el, mégsem dolgozták ki a heverő készletek hasznosításának módját. A hibák nagyrészt azért fordultak elő — mondták a vállalatvezetők —, mert a felügyeleti szervek (minisztériumok, főigazgatóságok, trösztök stb.) sem dolgoztak kielégítő< Többek között nem biztosítottak elég anyagot. Az anyagbeszerzés, valamint az anyaghiányból adódó problémák megoldása igen nagy erőt kötött le. A vállalatok vezetői nem tudtak el- mélyülten foglalkozni a munka megszervezésével. a megyei párt-végrehajtó bizottság értékelte az üzemek és vállalatok első félévi munkáját, s elismerését fejezte ki a munkásoknak és vezetőknek az elért eredményekért. Németh elvtárs hangsúlyozta: Az év hátralevő részében az üzemek munkásainak és vezetőinek az eddiginél jobban össze kell fogniuk. A feladatot csak így tudják végrehajtani. SZÓLT AZ ÖSZTÖNZÉSRŐL IS. Megjegyezte, hogy fontos az anyagi ösztönzés, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy szükség van az erkölcsi megbecsülésre is. A munkások többsége — úgymond — megértette és magáévá tette a határozatokat, törekszik azok végrehajtására. Ezek az emberek igénylik az erkölcsi elismerést is. A kettőt, az anyagi és az erkölcsi ösztönzést együtt kell alkalmazni. Ezután arról beszélt Németh elvtárs, milyen nagy szükség van arra, hogy a pártszervezetek hatékonyan foglalkozzanak a termeléssel. Rendkívül fontos, hogy a kommunisták a vállalat vezetőivel együttesen értékeljék a helyzetet, és mozgósítsák az embereket a feladatok végrehajtására. A gazdasági vezetők is segítsék a pártszervezetekét, tájékoztassák a párttagokat a termelés állásáról, a főbb problémákról. Megjegyezte: a pártszervezeteknek nem az a feladatuk, hogy behatóan foglalkozzanak a vállalat ezernyi bonyolult ügyével, s tisztán lássanak minden műszaki problémát, hanem az, hogy a leglényegesebb dolgokat lássák, és az embereket a fő feladatok megoldására serkentsék. Éppen ezért már a pártszervezetek munkatervének kidolgozásakor ügyelni kell arra, hogy a tervbe ne meddő vitákat szülő témák, elvont, az élettől, a munkától távol álló problémák kerüljenek, hanem olyan kérdések, amelyeknek megvitatása előmozdítja a termelés növelését. Nem hagyta megjegyzés nélkül Németh elvtárs azt a véleményt sem, hogy a párt- bizottságnak nagyobb szigort kellene tanúsítania a vállalatvezetőkkel szemben. / — JOGOS KÉRÉS, hogy tanúsítsunk nagyobb szigort — mondotta. — Ám megjegyezzük, hogy elsősorban a vállalatvezetőknek kell szigorúbbnak lenniük saját felelőtlen, hanyag beosztottjaikkal szemben. Ez kötelességük. Nemcsak azért kell az | igazgatóknak következetesen, kellő eréllyel számon kérniük a munkát, mert ez munkaköri kötelességük, hanem azért is, mert kommunisták ők is, ugyanannak a pártnak a tagjai, amelynek a funkcionáriusok. Egy cél kell, hogy vezéreljen bennünket, egyformán nagy erőfeszítést kell tenniük a feladatok megvalósításáért. Ne igyekezzenek némelyek a pártra hárítani a felelősséget azért, mert lazaság trehány- ság tapasztalható. Azért, hogy valahol a művezető hanyagul végzi munkáját, nem a párt- bizottság, hanem a vállalat vezetője a felelős. A hanyagokat nem a pártnak, hanem a vállalatvezetőknek kell felelősségre vonniuk, elmarasztalniuk. Néhány helyen — mondotta — a vezetők kiengedték a gyeplőt a kezükből, és eluralkodott a fegyelmezetlenség. Ezen változtatni kell. Közhangulatot kell teremteni a hanyagság, a lógás ellen. Hosszabban beszélt Németh elvtárs gazdasági helyzetünkről. Szavaiból félreérthetetlenül kiderült, hogy kemény munka vár ránk, hogy sokáig lesznek még gondok. A magunk problémáit azonban nekünk kell megoldani itt a megyében, az üzemekben. Ennek minden lehetősége megvan. Fontos, hogy a vállalatvezetők kihasználják e lehetőségeket. Hangsúlyozta, hogy ne várjunk mindent felülről. Kezdeményezzenek, legyenek bátrak. Azért még senkit sem ért bántódás, mert munkájával a közösség javát szolgálta. A pártbizottság azokat a vezetőket, akik becsülettel helytállnak, szorgalmasan dolgoznak, bátran kezdeményeznek, megvédi minden támadástól. A MUNKÁSOK TÖBBSÉGE becsüli a vezetőket, látja, hogy sokat dolgoznak, nehéz munkát végeznek. Vezetőkön természetesen nemcsak az igazgatókat, főmérnököket, főkönyvelőket kell érteni. Vezető az osztályvezető, a részlegvezető vagy a csoportvezető is. A pártszervezetek feladata többek között az, hogy segítsék e vezetőket, hívják fel idejében a figyelmet a hibákra, erősítsék a bizalom légkörét, s védjék meg a becsületes, jól dolgozó, a rendet megkövetelő vezetőket minden támadástól. Németh elvtárs felhívta a vállalatvezetők fi «veimét arra, hogy a feladatokat egyedül nem tudják valóra váltani. Szükségük van a munkások támogatására. Ezt akkor kapják meg, ha megteremtik a termelés föltételeit, ha megvalósítják a dolgozók jó javaslatait, sokat tanácskoznak az emberekkel, ha oéldásan viselkednek, szorgalmasan dolgoznak, s mindig olyan helyzetben lesznek, hogy nyugodtan felelni tudnak a dolgozók kérdéseire. A felszólalók szerint a határozatokat úgy lehet megvalósítani, ha a vállalatvezetők az eddiginél jobban ösztönzik a munkásokat a termelés növelésére, ha rugalmasabbak lesznek, ha a párt- és a szakszervezetek nem felületesen foglalkoznak a termeléssel, ha a felügyeleti szervek kedvező munkafeltételeket biztosítanak, ha megszilárdul a fegyelem, s végül ha a pártbizottság szigorúbb lesz a vállalatvezetőkhöz, jobban számon kéri a munkát. (Az utóbbi ugyanis egyes vállalatvezetők szerint előmozdítja azt, hogy az üzemekben, a vállalatoknál az osztályvezetők, művezetők stb. lelkiismeretesebben dolgozzanak.) Ném. th Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára ösz- szefoglalójának nagyobb részében kiegészítette a felszólalók által elmondottakat, és tanácsot adott a további munkához. Elmondotta, hogy * * » A beszélgetés, amelyből sajnos, csak néhány részletet tudtunk kiragadni, igen hasznos volt. Ráirányította a figyelmet arr. hogy a párt decemberi határozatait még mindem ' nem sikerült átvinni az életbe, a gyakorlatba, s rámutatott r . akadályokra. E mf-aállarjtá-nn túl rávilágított arra, hogy megvan a lehetőség a decemberi határozatok megvalósítására. Ha a vállalatoknál — ahogy Németh elvtárs mondotta — mindenna -•> feladattá teszik a decemberi határozatok végrehajtását, és a reális helyzetet figyelembe véve kutatják, hogyan lehet érvényt szerezni nekik, akkor a határozatok, amelyek több évre megszabják tennivalóinkat, átmennek a gyakorlatba, s meghozzák a várt eredmény*. Sz. N. A siófoki szálloda és kórház építkezésekre az ÉM SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT kőmíivesekef és segéÉunlóssIaf vesz 1. Jelentkezés fó-építéBvezelőség Siótok. Fó „ 200. sz _________________________________________ (116828)
