Somogyi Néplap, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK] ÁRA: 50 FILLÉR SomogyiKéplap XX!!. ÉVFOLYAM 205. SZÁM SZERDA, 1965. SZEPTEMBER 1. Mai számunk tartalmából: A jövendő fáklyája (3. o.) Olvasóink írják (5. o.) Kiszállás (6. o.) AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA t !i i in i ii || | in 1 iin1 mi i ni nt 11 1 III 1111 111 II i mii II III IIJ Nincs ennek a paplanhuzatnak csücske. , MltuLm. fies éLntíny, Már a reggeli forgalom is változást mutatott Kaposvár életében. Fiatalok, idősebbek, lányok, fiúk, apukák és anyukák özöne indult meg az állomásról. Hatalmas ágyneműt húzni, ruhákat szépen sorba rakni. Végh Mária Nagyszakácsi­ból jött; még csak egyszer volt távol a szülői otthon­tól; három napra az Északi­csomagokkal birkózó ember­tömeg. Megjöttek a diákok! Középiskolások és techniku­mi tanulók. No meg a ta­nítóképző is fogadja hallga­tóit és az új gólyákat. Leg­többen a Zalka Máté utca felé mennek, a Kállai Éva Leánykollégiumba. Középhegységbe egy iskolai kirándulás alkalmával. Ka­posváron nem járt még so­ha. — Itt nyugodtabb körül­mények között leszek. Ott­hon a ház körül is kellett dolgoznom. Itt csak tanul­nom kell — mondta szeré­•Te mit hoztál?« Bőröndök, táskák, nyitva csukva, lenn és fönn ... Egy fekete, fiús frizurájú leány előbb beül a szekrényébe, kifújja magát, »lelki erőt« vesz a ki- és bepakoláshoz, ahogy mondta. Az elsősök­nek még az anyuka is segít nyen, egy kicsit bátortala­nul. Illetődöttség és izgalom, barátnők egymásra találása a hosszú szünet után', az utolsó érzékeny búcsú az édesanyától — érzelem-, hang- és képzavar. Élmény még minden perc... H. B. t v kJ. INTEZE Szovjet—egyiptomi barátsági nagygyűlést tartottak tegnap a moszkvai Kremlben Nasszer: A jövő év elején az EAK-ba várjuk a szovjet vezetőket Kedden a moszkvai Kreml nagy palotájának üléster­mében szovjet—egyiptomi barátsági nagygyűlést ren­deztek abból az alkalomból, hogy Nasszer, az EAK elnöke befejezte moszkvai tárgyalásait. A nagygyű­lésen megjelent Nasszer és kísérete, valamint Miko- jan, Koszigin, Brezsnyev és több más szovjet vezető. Mikojan beszédében részle­tesen elemezte a szovjet­egyiptomi barátság, a gazda­sági és kulturális kapcsolatok, az önzetlen segítés, valamint a nézetek azonosságának és kö­zelségének különböző olda­lait. Szólt az EAK szilárd el nem kötelezettségi politikájá­ról és pozitív semlegességéről A vietnami kérdésről szólva elmondotta: Ezt a kérdést csak akkor lehet rendezni, ha szigorúan megtartják az 1954. évi genfi egyezményeket, be­szüntetik a VDK bombázását, kivonják Dél-Vietnamból az amerikai és a velük szövetsé­ges fegyveres erőket, elszállít­ják az amerikai fegyvereket, és a vietnami népet feljogosít­ják arra, hogy maga döntsön sorsáról. A nyugatnémet revansisták területi követeléseiről kije­lentette, hogy azok bonyolít­ják az európai helyzetet, és.- veszélyeztetik a fejlődésben levő országokat. — Nagyon örülünk annak — mondotta —, hogy az EAK és más arab or­szágok kellő választ adtak Ijmn beavatkozási kísérletei­re. A novemberre kitűzött afro­ázsiai konferenciára utalva aláhúzta, a Szovjetunió jelen­tékenyen hozzájárul e népek felszabadító harcához, támo­gatja az értekezlet összehívá­sát, és a maga részéről — ha részt vesz rajta — mindent megtesz annak eredményessé­géért. Ezután Nasszer emelkedett szólásra. Kijelentette: — Az arab—szovjet barát­ság az a cél, amelyet minden utunkban álló akadály, min­den nehézség és minden elle­nünk infézett támadás ellenére elértünk. Az Arab Szocialista Unióról kijelentette, hogy az a valódi demokrácia politikai megtes­tesülése. Afc unió irányítja a harcot egy olyan társadalom fölépítéséért, amelyben eltűn­nek az osztálykorlátok. Nasszer rámutatott arra, hogy a népi harc céljai még nem valósultak meg maradék­talanul, de a nép már ura jövőjének. Az egység ellenségei nem akarják, hogy eltűnjenek az arab népeket elválasztó hatá­rok. A gyarmatosítók e hatá­rokat az »Oszd meg, és ural­kodj« jelszó alapján gyarmati uralmuk fenntartására hasz­nálják fel. Az Izrael részéről fenyegető veszélyt említve rámutatott arra, hogy éppen Izrael létre­hozása jelenti az agresszív fa­ji gyűlölet megnyilvánulását. Ezt a gyűlöletet a gyarmato­sítók arra használják fel, hogy az arab világ szívében tá­maszpontot építsenek ki az arab nemzet egysége ellen. Nasszer végül kijelentette, hogy az EAK népe mindig tö­rekedett az afroázsiai szolida­ritás erősítésére, s az egyipto­mi nép ingadozás nélkül a végsőkig támogatja a nemzeti felszabadító mozgalmat. — Népünk tudja — fűzte hozzá —, hogy egyeseknek Wa­shingtonban talán nem tetszik, hogy elítéljük az Észak-Viet- nam elleni agressziót Ennek ellenére népünk még jobban fölemeli szavát, és más béke­szerető népekkel együtt arra törekszik, hogy a nemzetközi küzdőtéren minél nagyobb erők mozduljanak meg és for­duljanak szembe az agresszió­val. * * * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány kedden a Kremlben fogadást adott Nasszer tiszteletére. A magas rangú vendégen kívül jelen voltak a kíséretében levő ál­lamférfiak is. A fogadáson Mikojan és Nasszer mondott pohárköszön­tőt A szovjet államfő éltette a szovjet—arab barátságot, s ki­jelentette, hogy a végzett munka eredményeivel mind­annyian elégedettek. Nasszer a szovjet vezetők­höz fordulva kijelentette: Jö­vő év elejére az Egyesült Arab Köztársaságba várjuk önöket, hogy népünk személyesen is kifejezésre juttathassa a szov­jet nép iránt érzett szeretetét és tiszteletét. Az EAK elnöke nagyon eredményeseknek ne­vezte a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokat. (MTI) Kalinyini turistacsoport látogatott Kaposvárra Harmincöt tagú szovjet tu­ristacsoport érkezett kedden Kaposvárra a testvérvárosból, Kalinyinból. Kiváló munkások, orvosok, pedagógusok, mérnö­kök. Tizennyolc napos magyaror­szági utazásuk során Buda­pestről Esztergomba látogat­tak, majd Dunaújvárosba, Pécsre. Negyedik napjukat Ka­posváron töltötték. Megtekin­tették a Megyei Könyvtárat, a Világítástechnikai Vállalatot, A kórházban és a tanítókép­zőben hasznos tapasztalatcse­rére is futotta idejükből. A társaság egy csoportja a sü­ketnéma intézetben is járt. El­ragadtatással beszéltek a lá­tottakról. Délután négy órakor az SZMT klubjában fogadást ren­deztek a vendégek tiszteleté­re. Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára mondott köszöntőt. Ezután ba­rátságos beszélgetésre került sor, majd a vendégek megko­szorúzták a szovjet hősök emlékművét. Ifj „gerillaháború-szakértő“ Dél-Vietnamban Amerikai harci repülőgépek kedden is folytatták a demok­ratikus Vietnam terrorbombá­zását. Saigonban egy szóvivő közölte, hogy a hetedik flotta Independence nevű anyahajó­járól felszálló gépek a hajnali óráktól kezdve számos, úgy­nevezett fegyveres felderítést végeztek Észak-Vietnam fö­lött, 9 gép pedig bombatáma­dást is végrehajtott különböző gazdasági célpontok, közleke­dési létesítmények és közleke­dési eszközök ellen. Közben az amerikai és a dél-vietnami légierő gépei Dél- Vietnam területén is bomba­támadásokat hajtattak végre a partizánok föltételezett állásai ellen. Az amerikai főhadiszállás szerint a dél-vietnami kor­mányerők kedden visszafog­lalták a Saigontól 531 kilomé­ternyire északkeletre fekvő An Hoa helyőrséget, amelyet a hajnali órákban rohantak le és gyújtottak fel a partizánok. A dél-vietnami helyőrség vesz­teségeit nem tették közzé. Saigonból érkező hírek sze­rint a partizánok rajtaütéssze­rű* támadást hajtottak végre egy dél-vietnami katonai gép­kocsioszlop ellen a közép-viet­nami fennsíkon. Az erről szóló közlemény a kormánykatonák veszteségeit »csekélynek« mi­nősíti. Nguyen Cao Ky dél-vietna­mi miniszterelnök keddi nyi­latkozatában drákói intézkedé­seket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a diáktüntetések folytatódnak. Mint ismeretes, a napokban számos dél-viet­nami városban részint kor­mányellenes, részint a katonai behívások ellen tiltakozó tün­tetések zajlottak le, s ezek el­sősorban Nguyen Van Thieu államfő távozását követelték. Cabot Lodge amerikai nagy­követ kedden bejelentette, hogy Edward G. Lansdale »gerillaháború-szakértöt« ne­vezték ki annak a bizottság­nak az élére, amely ellenőrzi majd a dél-vietnami »pacifi­kálást program« végrehajtását. A nyugalmazott repülőtiszt — Cabot Lodge tanácsadója — a dél-vietnami kormány mellett működő egyik amerikäi össze­kötő bizottság élére áll. Saigonban kedden közölték, hogy a Dél-Vietnamban szol­gáló amerikai, továbbá más külföldi katonai személyek il­letményét ezután különleges katonai pénznemben folyósít­ják, hogy megakadályozzák a dollár kiáramlását Dél-Viet­namból. A tehetős dél-vietna­miak ugyanis a feketepiacon felárral megvásárolták az amerikai katonák dollárkész­leteit, s az amerikai dollárt külföldi bankokban helyezték el. (MTI) CARAPKIN: Valódi leszerelést! Miért kell Ny ugat-Németországnak az atomfegyver? A tizenhét hatalmi leszere­lési értekezlet keddi ülésén Carapkin szovjet küldött szó­lalt fel. A konferencia szovjet társelnöke elutasította az ame­rikai javaslatot. Mint ismere­tes, Foster két héttel ezelőtt beterjesztett javaslatának lé­nyege: a nukleáris hatalmak kötelezik magukat, hogy nem adnak atomfegyvereket a nem nukleáris hatalmaknak, míg a nem nukleáris hatalmak meg­ígérik, hogy nem szereznek magfegyvereket. Carapkin ki­jelentette, hogy egy ilyen ja­vaslat, amely nem akadályozza meg, hogy Nyugat-Németor- szág az MLF vagy más hason­ló egyezmény keretében atom­fegyverhez jusson, nem elfo­gadható. Kijelentette, az Egye­sült Államok és Anglia aka­dályozza a leszerelési tárgya­lások előrehaladását az éssze­rű szovjet javaslatok automa­tikus elutasításval és olyan ja­vaslatok előterjesztésével, ame­lyekről már eleve tudják, hogy a Szovjetunió számára elfo­gadhatatlanok. Az ilyen ja­vaslatok között említette a legutóbbi amerikai tervezetet is. Felszólalásában foglalkozott a nyugatnémet állásponttal. Kijelentette: a bonni kormány ellenzi a kelet-nyugati lesze­relési tárgyalásokat, majd rá­mutatott: Nyugat-Németország még egyetlen leszerelési javas­latot sem terjesztett elő. Nyu­gat-Németország mindenáron atomfegyverekhez akar jutni, s az angol és amerikai javas­lat, amely látszólag az atom­fegyverek terjedésének meg­akadályozását tűzte ki célul, hátsó kaput nyit a nyugatné­met törekvéseknek — jelentette ki. Nyugat-Németország nem­csak tekintélyt okokból akar atomfegyverekhez jutni, revan- sista militarista céljai vannak, s ez legnagyobb mértékben veszélyezteti a világ biztonsá­gát. A szovjet küldött hangsú­lyozta, hogy Nyugat-Németor­szág atomfegyverekkel akarja területi igényeit kielégíteni. Carapkin ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy az NSZK által kirobbantott esetleges fegyveres összetűzé­sek atom-világháborúba tor­kollhatnak. »Éppen ezért a vi­lág békéjének és biztonságánál« fenntartásában a legfontosabl» tényező Közép-Európa stabil!* tásának biztosítása — hangs# lyozta a szovjet diplomata. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom