Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-12 / 189. szám

Somogyi Néplap AT MSZMP MEÓVE1 PlTÓTTSÁOA l?ytí MCGY£i TA-NflCSH-APJ fl Átadták rendeltetésének Csurgón a modern buszállomást. Délelőtt, délután egy­más után érkeznek ide a buszok, s indulnak tovább Nagykanizsa, Kaposvár, Gyé­kényes felé. sárgában és lilában psemieR Sokan megcsodálták a dán Vald Henriksen-gyár minta­festő gépét és festőgépeit az idei Nemzetközi Vásáron. A koppenhágai cég a Pamutfo. nó-ipari Vállalat megrendelé­sére szállította hazánkba az automata berendezéseket, s egyúttal kiállította Budapes­ten. A korszerű gépeket az Új­pesti Cérnagyár nagyatádi te­lepe kapta meg, a mintafestő gépet hétfőn délután mór üzembe állították.A festőgépe­ket a dán cég szerelőjének se­gítségével szerelik össze az év végéig. Megkérdeztük Bartus Gyu­lától, a telep vezetőjétől: mit jelent a festöde munkájában a mintafestő? Elmondta, hogy ezzel dolgozzák ki a fonalfes­tés receptjét a nagy gépekhez. A hétfői premieren olyan iz­gatottan várták, egyenletesen festi-e sárgára a fonalat a gép, mint az újszülött érkezését. Az eredmény biztató. A telep tízmillió forint érté­kű külföldi gépet kap ebben — Egységes lesz a festés technológiája, csökken a fel­használt festékvegyszer költ. sége, javul a minőség, a kifes­tett áru színe megközelítően egyenletes lesz. A kiszerelő gépparkja is gyarapodik, mégpedig négy SAHM-típusú keresztorsózó, hat takarékmotring-készítő, két gombolyagkészítő géppel s egy Salvio-tipusú olasz mot- ringolóvai. — Az új gépek segítségével versenyképesebb lesz termé­künk a külföldi piacokon, megközelítjük a világszínvona­lat. A telep a világ minden ré­szébe exportál, így a kiszere­lés színvonalát állandóan emel­ni kell — mondotta a telepve­zető. A festöde mellett laborató­riumot építettek, s itt helyez­ték el a mintafestő gépet. Id. Greller Gyula, a festöde veze­tője mutatta meg a csillogó, teljesen zárt apparátust. A rült, most pedig nyolc mot­ring export-kézimunkafonalat festünk színtartó lilára. Na­gyon izgultunk a gép premia erjén, teljesen ismeretlen ez a berendezés, nincs több ilyen az országban. Eddig nyitott edényben festettünk, ez a gép azonban teljesen zárt. Betesz- szük a fonalat, s csak akkor látjuk, ha kivesszük egy óra múlva. A régi módszernél ál­landóan figyelhettük az árut. Itt csak a műszereket. — Mi a gép előnyé? — Automatikus vezérlésű, nem az anyag van mozgásban, hanem a víz, a fonal nem sza­kadhat, gubancolódhat, strapá- lódhat. A három festőgép (75. 35, illetve 15 kiló fonal festé­sére alkalmasak) ugyanilyen rendszerű. Eddig húsz liter vi­zet használtunk egy kiló fonal festéséhez, a dán apparátus viszont nyolc literrel működik. Ez nagyon sokat számít. Imponáló szenvedéllyel, tudatosabban A hogy közeledik a szeptember, mind többet hallunk a jövő év kulturális feladatairól. Terveket készítünk, elő­készítünk és összehangolunk; feladatokról tanácsko­zunk, tapasztalatokat összegezünk. Tervezőmunkánkat megvitatják párt- és tanácsi vb-ülésen, tanácsülésen. Köz­ben számtalan elgondolásunk módosul, kiegészül, újakkal gyarapszik. S ez így jó, így helyes. Közéletünk demokra­tizmusát tükrözi az, ha kulturális forradalmunk jövő évi teendőiről vitázik, véleményt mond a pedagógus, a gyár- igazgató, a tsz-elnök, a hivatásos népművelő, az állami és pártvezető. Imponáló szenvedéllyel kapcsolódnak a tervkészítésbe az emberek, és ügybuzgalmuk nem ok nélkül intenzív; céljaink is világosabbak, körülhatároltabbak, mint koráb­ban. Következésképpen jobb kulturális tervek készülhet­nek (és készülnek is) ma. Három-négy évvel ezelőtti mun­kánkkal összehasonlítva sokkal átgondoltabb, minden lé­nyeges területet, részfeladatot átfogó, teljességre törekvő kulturális terveket készítünk manapság. S hogy mennyit sikerül megvalósítani belőlük? A napokban egy vb-ülés előadójától hallottam, hogy ez attól függ, kik és hogyan hajtják végre a tervet. Ha hiányosan — ez nem a terv hibája... K 'Szkézen forog kulturális, világnézeti nevelőmunkánk iránytűje: az MSZMP Központi Bizottságának irány­elvei az időszerű ideológiai feladatokról. Az irányelvek icimondják, hogy az osztályharc fő területe napjaink­ban az ideológiai nevelő és gazdasági szervező tevékeny­ség. Vagyis harc a jobb gazdasági eredményekért, harc a szocialista eszméktől, erkölcstől és szemléletmódtól idegen nézetek, erkölcsi felfogás és szemlélet ellen. A kettő szo­rosan összefügg egymással. A feladat társadalmi fejlődésünk törvényszerű köve­telménye. Meghatározója kell hogy legyen a kulturális tervek készítésének is. S az alapgondolat tulajdonképpen nem hiányzik a tervezőmunkából. Ha vezetők nyilatkoz­tak, a fenti irányelvekből indultak ki. A tervek első be­kezdéseiben olvasható, hogy »legfontosabb feladat a dol­gozók politikai, ideológiai, világnézeti nevelése; gondolko­dásuk, magatartásuk szocialistává formálása«... »Meg kell tanítani a dolgozókat szocialista módon élni, dolgoz­ni, gondolkodni■*... »Ezt a célt szolgálja művelődési ter­vünk .. .« stb. A célmegjelölést a — kétségtelenül igen alaposan átgondolt, lelkiismeretesen megválasztott —fel­adatok sorozata követi. Ezek a feladatok az alapművelt­ségben, az ismeretterjesztésben, az ízlésformálásban stb. mind az ideológiai célt szolgálják a maguk területén. Az, ami mégis hiányérzetet okoz, rejtett ellentmondás; okait mélyebben kell keresnünk. Kevés szó esik — vagy nem esik szó — arról, hogy a politikai, világnézeti nevelés eszközei hogyan szolgálják egy bizonyos területen — járásban, községben, városban — a tudatformálást. Hogyan jelentkeznek itt sajátosan kedvező vagy visszahúzó társadalmi jelenségek, és mi az ellenszerük? Hogyan és mit kívánunk tenni a helyi el­lentmondások feloldására? Például: gazdasági vezetőink ideológiai—kulturális kérdések iránti érzékén vagy érzék- teleiiségén igen sok fordul meg egy üzemben, tsz-ben. Mit akarunk elérni ezen a téren, milyen eszközökkel? Vagy igen gyakori — sajátos, helyi; ahány, annyiféle — jelenség a kispolgáriság: passzivitás, közöny, cinizmus, ön­zés stb. Hogyan küzdjünk ellene, és mit akarunk elérni ebben a küzdelemben egy év alatt? Milyen ismeratter- jésztő -előadásokkal, milyen (pl. szatirikus) műsorpolitiká­val? Hol, milyen területeken és hogyan akarunk eljutni egy év alatt oda. hogy az emberek, a társadalmi rétegek szemléletében változás álljon be, hogy vállalják, vallják a szocializmust, s ha kell — vitában, eszmei harcban — ki- álljanak világnézetünk mellett? H elyes feladatokat tervezünk, s munkánk homlokteré­ben a politikai, világnézeti nevelés áll. A cél: szocia­lista módon élni, dolgozni, gondolkodni. A konkrét feladatok azonban nem tükrözik eléggé ezt a célt, s ez nem ismételgetés; nem megfogalmazás vagy szerkesz­tés kérdése. A feladatok természetéből, sajátos jellegéből, a kulturális terv egész szelleméből éreznünk kell ideoló­giai feladatainkat. Wallinger Endre az évben. Az MM—10-es mer- cerizáló gépet és a Coloras-tí- pusú savazógépet a svájci Ja­kob Jaeggli-cég gyártja. Eze­ket szintén a festődében állít­ják fel. — Mit várnak az új beren­dezésektől? — kérdeztük a te­lepvezetőtől. gépben egy kiló fonalat fest­hetnek automatikus vezérlés­sel a kívánt színre. — Hogyan sikerült a próba­festés? — Amit eddig csináltunk, megfelelő. Az acélszürke zeb­ra lett, nem volt egyenletes a festés, a sárga azonban sike­Súlyos vasúti baleset a cseri átjárónál Augusztus 9-én délelőtt sú­lyos kimenetelű kettős baleset történt Kaposváron, a Cseri úti vasúti átjárónál. A fél ti­zenkettőkor Fonyód felől érke­ző tehermozdony elütötte a vágányok mellett dolgozó Szá­lai Lajos és Papp József pá­lyafenntartási munkásokat. A gyorsan haladó mozdony a szerencsétlenül járt embere­ket ruhájuknál fogva hosszú métereken át vonszolta magá­val. A gőzmozdony vezetőjét, aki nem vette észre a gázo­lást, egy szembejövő Diesel- mozdonyról figyelmeztették az azonnali megállásra. A baleset után a mentők nyomban a helyszínre érkez­tek, és a két pályamunkást életveszélyes állapotban a kór­házba szállították. A baleseti osztály tájékoz­tatása szerint a szerencsétlenül járt emberek állapota rendkí­vül súlyos, de a közvetlen életveszélyen már túl vannak. Halálra ítélték a pincehelyi fegyveres merénylőt A festöde vezetője és he­lyettese, ifj. Greller Gyula, minden szín receptjét kikísér­letezi a mintafestőn, sőt elké­szítik az egységes exportszín- táblázatot is. Ez a piackuta­tásban lesz nagyon hasznos. A festöde két vezetője most még kísérletezik, mire azonban megindul a három dán festő­gép, teljesen biztosan kell ke­zelnie a mintafestőt, hogy pon­tos receptet adhasson az auto­mata berendezéseknek. Lajos Géza Szerdán tárgyalta Szekszárdim a Tolna megyei Bíróság Hérincs István pincehelyi tsz-tag bűn­ügyét, aki május 17-én az esti órákban lakásablakon keresztül pisztollyal rálStt Szügyi Elek tsz- elnökre. Szügyi életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentet­te meg. A bíróság előre kitervelt em­berölés kísérlete és tiltott fegy­verhasználat miatt Hérincs Ist­vánt halmazati büntetésül halálra Ítélte. A bíróság súlyosbító körülmény­ként vette figyelembe, hogy az elnökkel régóta haragban lévő Hérincs István orvul lőtt Szügyi Elekre. A lövés igen súlyos fej­sérülést okozott, Szügyit azóta is kórházban ápolják, és ma is fenn­áll annak a veszélye, hogy — ha életben marad, nem lesz belőle egészséges ember. Az Ítélet nem jogerős. Hérincs István és védője fellebbezett. (MTI) Szívfájdalmam, Hirosima A francia Alain Resnais megrázó Szerelmem, Hirosi­ma című filmje az emléke­zés hálójában vergődő em­bert ábrázolta. Ez a japán film egy egészen más világ­ba vezet el. A teaház és Hi­rosima utcáinak a képei be­pillantást engednek a mo­dern Japán életébe. Ebbe a pezsgő, mai életbe érkezik meg Kamya, az újságíró, hogy a tragédiáról, ennek nyomairól anyagot gyűjt­sön. Csalódik: az emberek nem akarnak emlékezni. A különös helyzet kulcsát a tengerparton szerzi meg: Szerelmese, Akiko saját sorsának jelképeit adja a kezébe. Néhány kavicsot, amelyek külsőre olyanok, mint a többi kő, de gyenge szorításra is szétporlanak... (A filmet augusztus 15-ig játssza a Szabad Ifjúság Filmszínház^ Robert Pecorari olasz fiatalembert abban a pil­lanatban ölte meg az elektromos gitárban levő áram, amikor a szomszéd kislánynak szerenádot adott. Van még igazi halálos szerelem. * * » ERASMUN DARWIN (1731—1802) Charles' Dar- vin nagyapja, a maga ko. rában jelentékeny tudós, dadogott. Társaságban egyszer megkérdezték tő­le: — Nem találja a dado­gást kissé kényelmetlen­nek? Darwin nyugodtan felel­te: — NNNem uram. Köz­ben van időm a gondolko­dásra, így tehát senkinek sem tehetek föl szemtelen kérdéseket. * * * Szájhagyomány * * * Gunnan Larsson malmöi fodrász házasságának má­sodik napján szigorú leve­let kapott az adóhivatal­tól: »Adóbexmllásában hiá­nyoljuk felesége vagyo­nát.« Larsson még aznap vá­laszolt: »Sajnos, én is hiá­nyolom.T« » * » A hetvenhat éves, min­dig vidám Maurice Che- valier-től megkérdezte egy kíváncsi újságíró; — Monsieur, mikor vet­te észre, hogy öregszik? — Tavaly — felelte Che­valier mosolyogva. — Egy rendkívül csinos szőke nő­re rákacsintottam, erre odajött hozzám, és részve­vő hangon megkérdezte; Csak nem esett valami, a bácsi szemébe? * * * — Milyen férfit tart ideálisnak? — kérdezte nőolvasóit a Stern című nyugatnémet hetilan. A legtöbb nő azt válaszolta, hogy aki jól tud főzni, mosni, és legalább napon­ta egyszer elmosegat. A vélemények összege­zése után a Stern szerkesz­tősége a következő szemre­hányást tette e-eknek a nőknek: »Nem azt kérdeztük, hogy milyen legyen az ideális bejárónőjük Somogyi Néplap Az lYtSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u 2. Telefon 15-10. iß I. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postiskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca •.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom