Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-11 / 188. szám
NAPONTA EGY VAGON TÖLTELÉK É# Sommi Néplap ’ ist MSZMP MEGvei RirÓTTSACA .E? A MEGY mwsmmma, A Somogy megyei Húsipari Vállalatnál 260 sertést és 40 —arl’.át -"ágnali 1-». s egy . n töltő!?' "élét készítene nip :: . Enn- . Let ven »lókat a Balaton déli partjának üzleteibe szállítja .. A* eicsereii eifliortlő — MI MÁR RÉGEN SZÓLTUNK az igazgatónak, nézzen utána, hogyan végzi munkáját a Kcnyna személyzete, de rum hallgattak meg bennünket — mondogatták a dolgozók a Dél-magyarországi Fűrészek barcsi üzemében, amikor a közelmúltban a vállalat vezetősége felelősségre vonta a konyha személyzetét, — Arról tudtunk, hogy sokan visznek haza éthordóban ebédet " a családjuknak — mondja az igazgató. Szabó János —, de arra nem gondoltunk, hogy ellenőrizni kellene a kiadott adagokat. Amikor tévedésből az egyik szakácsnő éthordóját más vette magához, akkor derült ki, hogy a konyhán egy jegyre több ebédet tesznek félre a szakácsnők saját éthordójukban. A vizsgálat során újabb részletek kerültek napvilágra. Kiderült, hogy naponta 30— 40 kedvezményes ebédet visznek ki az üzem konyhájáról a dolgozók a hozzátartozók számára. Saját jegyük mellett úgy jutottak másik hozzájáru- lásos jegyhez, hogy hazulról étkező munkatársaik nevében is befizettek minden héten. AMIKOR AZ ÜGY KIPATTANT, nagy vihart kavart fel az üzemoen, de gyakori beszédtéma lett az üzem falain túl is a vállalat megkárosítása. A bizottság azonban, amely kivizsgálta a részleteket, csakhamar pontot tett az ügy végére. Az üzem dolgozói azonban nem elégedtek meg azzal, hogy pénzbüntetéssel sújtották a konyha személyzetének hét tagját: jogosan követelték azok megbüntetését is, akik hónapokon át naponta három, esetleg hat vagy kilenc forinttal — ahány ebédet elvittek — rendszeresen megkárosították a vállalatot. A vizsgálat eredméEGY NEPTELEN TABOR NÉPIÉRŐL... Szentai úttörők a Balaton partján — A kapu, a kapu — szögezi le határozottan és velősen a kék melegítős vékony kisfiú. Aztán elegáns mozdulattal kidobja a labdát a csatárnak. Török Feri csatár cselezget, cselezget, majd egy ragyogó lövés, de hiába, a kitűnő kapus elvetődéssel hárít. Mindössze két tagból áll a csurgói járási úttörőtábor csapata. A kettőből egy az ellenfél. Török Feri és Keszericze Sanyi mindemellett még védelem is. Ugyanis a tábor lakói kirándulni mentek Badacsonyba, és az őrködést a két éber futballistára bízták. Miközben az izgalmas meccs kimenetelét figyeljük, az egyik sátorból ■előkerül Pápa János nevelő, ö is itthon maradt a védelem erősítésére. — Nagy sportemberek — jegyzi meg —, veszedelmes ellenfelek sakkban is. — Éppen most vertük meg a tanár bácsit — kottyantja ki Sanyi. Vége a mérkőzésnek, nincs akadálya a beszélgetésnek. Megtudjuk, hogy a tábor lakói szentai úttörők, a helyi falusi ifjúsági szövetkezet tagjai a gyerekek, három és fél holdon gazdálkodnak. Olyan sikeresen, hogy ennek bevételéből fedezik már évek óta a balatoni táborozás költségeit, nyolcvan-kilencvenezer forintot termelnek évente a kis területen. — A tsz zárszámadásakor mindig a FISZ-t emlegetik a felnőttek — mondja Pápa János —; miképpen lehet az, — kérdik —, hogy náluk nem négy olyan jól a munka, mint a gyerekeknél. De meg is lehet nézni, hogy milyen sókat dolgoznak az úttörők. — Ránk is fór egy kis pihenés — mondja Sanyi —, mindennap a FISZ-be járok, nagy munka ám az! Eldicsekednek a szentaiak bátorságával is. Ugyanis jelenleg harminc lakója van a tábornak, holott jóval több a sátor, a férőhely. Itt voltak a porrogiak is, de hazamentek. — Nagy vihar volt elsején, dörgött, villámlott, beáztak a sátrak. Megijedtek a porrogiak, hétfőn haza is utaztak. Mi maradtunk... mi nem vagyunk olyan gyáva legények — nevetnek a gyerekek. A viharos éjszaka szinte senki sem aludt. Az egyik sátorból a másikba mentek albérletbe a gyerekek, sőt még a szomszédból is jöttek át menekültek. Inkább jó heccnek tartják az egészet, mint hogy emiatt hazautazzanak. Elmondják, hogy nagyon jól érzik magukat a táborban, van foci, fagyi, fürdés, kirándulás, mozi, pihenés — mi kell még? — És a koszt? — Az is remek. Tóth néni, a főszakácsunk nagyon jól főz. Hétfőn huszonégy csirkét rántott ki. Amikor eljöttünk hazulról, mindenki hozott magával egy csirkét. Hiába önellátók vagyunk... — Fogkrémezés, pasztázás volt már? — Még nem, majd az utolsó éjszaka, legalább nem tudják visszaadni! Vége a szünetnek, következik a második félidő — jelentik be a gyerekek, s a változatosság kedvéért most Török kapus védi a veszélyes labdákat. Strub] Márta A fonyódi nőtanács hírei A nyár uborkaszezonnak számít a községi nőtanácsok mozgalmi életében, hisz az asszonyokat elfoglalja a mezőgazdaság. A fonyódi nőtanács aktivistái ennek ellenére sem tétlenek. A vezetőségi üléseket rendszeresen megtartják, s készülnek a második félévi munkaterv összeállítására. Sipos Sándorné, a községi nőtanács elnöke elmondta, hogy a művelődési tervben az ősszel is szerepel a Nők akadémiája-sorozat, ezt összevonják a Szülők akadémiájával, Ez érezteti hatását az előadások tematikájában is: a háztartási, az egészségügyi, az irodalmi és a táji jellegű előadások mellett a pedagógiai nevelésnek is biztosítanak teret. Több érdekes rendezvényt terveznek. Megrendezik többek között a Fonyódon már hagyományossá vált öregek napját. Mivel sok családban mindkét szülő dolgozik, és az iskolás gyerekekkel a nagymama foglalkozik, ank^tot tartanak számukra, s ezen nevelési kérdésekről beszélgetnek velük. ___ . .yeit összegező jegyzőkönyv erre már nem tért ki. Megkérdezték ugyan azokat a dolgozókat is, akiknek nevében mások jogtalan kedvezményhez jutottak, hogy tudtak-e munkatársaik rendszeres csalásáról, de egy szóval sem marasztalták el őket. — A vállalat vezetősége úgy akarta elejét venni a további törvénytelenségeknek, hogy megszüntette az ebéd kihordását az üzem területéről, azokat pedig, akik megkárosították a vállalatot, kártérítésre köteleztük — mondja az igazgató. — Hogyan sikerült megállapítani, mekkora kár érte az üzemet a jogtalan kedvezmények kihasználásával? — Minden esetben pontosan visszavezettük, ki mióta vitt ki ebédet, mennyi ideje fizetett elő két jegyet. AZ ÜZEMBEN JARVA KIDERÜLT, hogy a hét konyhai dolgozón kívül senkit sem vontak felelősségre, pedig a térítéses ebéd értéke harminc személy esetében két hónap alatt több mint hatezer forint. — Ezzel mi nem foglalkoztunk — helyesbíti előbbi álláspontját az igazgató. — Ügy gondoltuk, elég, ha a konyhai dolgozókat büntetjük meg, a többiek pedig majd tanulnak belőle. Mint később kiderült, a szakácsnőkre sem egyforma pénzbüntetést szabtak ki. Egyik konyhai dolgozó pedig — akiről tudták, hogy ugyan úgy hordta Haza a háromforintos ebédet, mint a többiek — semmi büntetést sem kapott. — Éppen szabadságon voltam, amikor a vizsgálat folyt, csak nem ment el az eszem, hogy magam jelentkezzem! — Mondd meg őszintén — mondja egy másik szakácsnő —, hogy a férjed, aki az irodán dolgozik, elintézte! — Vajon miért nem büntették meg azokat, akik vállalati térítéssel vitték ki az ebédet a telepről? — kérdeztem a rakodóknál. Akik találva érezték magukat, hallgattak, de a többiek helyettük is beszéltek. — Mert a vállalat vezetői is ugyanúgy három forintért szerezték be a konyhán az ebédet, ahol a többi harminc. Bizonyítékért újra a kony hába mentem. — A vezetők családtagjai is innen étkeztek — mondták a konyhai dolgozók — vállalati térítéssel. Az igazgatótól tudtam meg, hogy a csurgói telepen is intézkedni kellett az üzemi konyha rendjének helyreállt tására. Csurgón a felvásárolt szalámi elfogyott, mire fel használhatták volna. Azóta a konyhai személyzet felét leváltották. VOLTAK PANASZOK ezt megelőzően a b_»c í üzemi konyha munkájára is. A dolgozók többször kifogásolták hogy mosatlan a saláta, és az edények sem tiszták. Egy kislány, aki rövid ideig a konyhán is dolgozott, elmondta, hogy a télen kispórolták a fánktésztából a tojást, és madártejet készítettek belőle maguknak. Az igazgató a konyhát érintő sok panaszt azzal magyarázta, hogy a telepen dolgozó asszonyok szívesebben ülnének a konyhában, és az irigység hajtja őket minden szavuknál. A konyhán elmondták, hogy furcsának találják, miért nincs reggelente a helyén a konyha kulcsa. — A vezetőség fenntartja magának a jogot, hogy akkor menjen be a konyhába, amikor akar — mondják. — Nekünk pedig megtiltották azt is, hogy a hűtőszekrénybe bármilyen élelmiszert betegyünk, ami a sajátunk — mondja felháborodva egy fiatalasszony. — Nincs semmi hűtenivalónk, de most is megy a frizsider, mert benne van az igazgató tegnapi halfogása. Az üzemben még mindig nem csillapodtak le a kedélyek. A dolgozók elégedetlenek a részleges intézkedésekkel, és jogosan követelik a vállalat vezetőségétől, hogy öntsön végre tiszta vizet a pohárba, még annak árán is, ha egy kicsit magukba kell nézni. Ezzel a kívánságukkal mi is egyetértünk. Nagy József WM Új házak épültek Bükön SOMOGYI FIÚKBÓL ÁRVIZES ÉPÍTŐBRIGÁD Az 503-as számú Helyiipari Tanulóiskola KISZ-szervezetőnek felhívására hat kőműves- tanuló jelentkezett, hogy az árvíz sújtotta területen társadalmi munkában részt vesz a károk helyreállításában. A hat fiú Csabi István, Csordás Sándor, Fodor Imre, Kiss István, Mráv József és Szalai Lajos másodéves tanulók — bizonyítványosztás után utazott el a Repce mellé, és két hetet töltött ott. Kiss Istvánt otthon találom, Ladon. A munkával eltöltött napok után tizennégy napi pihenőt kapott. — Azért jelentkeztünk, mert segíteni akartunk — mondja —, egyikünk sem ijed meg a munkától. Ezt be is bizonyították, mert volt mit tenni a Répce melletti kis községben. Az egész falut elmosta a víz, hatvannyolc ház dőlt össze, az emberek mellékhelyiségekbe, szükséglakásokba költöztek. — Sátrakban laktunk. Csak fiatalok voltak a táborban, az ország minden részéből körülbelül ötven kőművestanuló. Reggel héttől este fél hatig tartott a munka; elég kemény volt, mert nem vagyunk hozzászokva a hosszú munkaidőhöz. Szokatlan volt az anyag is: durvább, kavicsosabb a habarcs, mint amivel Kaposváron dolgoztunk. De aztán meg- saoktuJs,„ i — Hány házon dolgozott a somogyi brigád? — Egyet teljesen mi építettünk fel, a Sóváriékét. Két szo- ba-összkomfortos házat. Egy másiknak pedig a belső vakolását végeztük el. Nem volt könnyű dolog, mivel olyan munkát is kellett végeznünk, amivel eddig még nem foglalkoztunk. Például mennyezetnádazás, vakolás, ezekhez az anyagelkészítés. Sokat tanultunk ... Mesterem, Turbék István biztosan meglepődik majd, hogy mi mindenhez értek, mire ismét munkába állok, Arról is beszél, hogy bár fárasztó volt a munka, minden este szórakoztak. Vagy moziba mentek, vagy táncolni a falubeli lányokkal. Minden elkészült épületet megünnepeltek. Ha jó idő volt, fürödtek a már megszelídült folyóban. — Megható volt a tábarzá- zás, amikor megköszönték munkánkat, elbúcsúztak tőlünk a falu lakói. Jó érzés volt végignézni a sorakozó új házakon ... Mi építettük ... Egy könyvet mutat, Illyés Gyula Tűz vagyok című regényét. Jó munkájáért kapta a táborzárón. — Mert igyekeztünk ám, nehogy szégyent hozzunk So- mogyra! > _ S. M. Házj . ág tanfolyam Angiia-t.., a jövő év őszétől kezdve a házasodni készülők beiratkozhatnak a »házassági iskola a«, amelynek elvégzése után oklevelet kapnak. A tamo- lyamct a Királyi Egészség- ügyi Társaság szervezi; évi kongresszusán tartják meg a házasság tantárgyából az »érettségi vizsgát«. A jelöltnek vizsgáznia kell abból, képes-e a házassági viszályokat megakadályozni — legalábbis elméletben —, de a vizsgáztató bizottság által föltételezett legsúlyosabb körülmények között is. Arról nem szól a hír, hogy mi lesz annak a jelöltnek a sorsa, aki megbukik a vizsgán. Talán nem engedik házasodni? ... Önbizalom Az arizonai Yumában megjelenő Daily Sun hirdetést közölt, amely a hirdető koraérett gyermek nem csekély önbizalmáról tanúskodik: »11 éves fiú munkát keres a nyári vakáció időszakára. Gyakorlott geológus: végigkutatta a Szaharát, hogy megfelelő köveket találjon az atyai ház fölépítéséhez. Ügyes ács és szobafestő. Kitűnően kezeli a kaszálógépet. Jól rajzol, gyakorlott feltaláló. Adatokkal szolgálhat, ha netalán valaki holdrakétát akarna szerkeszteni.« * * * Zsoltárok szambaritmusra Paraguayban egy katolikus kolostor 14 apácából álló kórusa divatos szambaritmusban adja elő a zsolozsmákat. Krisztus jegyesei nagy sikerrel szerepelnek a helyi televízióban. • » * Szilánkok tia hibát követtél el, és túl sokat töprengsz rajta — elkövetted az újabb hibát. * * * Mi az udvariasság? Igény, amelyet elsősorban önmagunkkal szemben támasztunk. ... A futás erőt ád az üldözőnek, • » * Sok embernek csak vágyai vannak, — de nincsenek céljai. F. G. * * * — Mint hajóskapitány bizonyára rengeteg nehéz percet élt már át — Igen, igen. Emlékszem egy szörnyű napra, amikor a hajón elfogyott a rum. * * * — Mi történt veled? Már két hónapja nem láttalak. — Kórházban feküdtem. Leestem a nyeregből, amikor a ló szökellni kezdett. — Bolond vagy, miért ülsz a nyeregbe akkor, amikor az a ló hátán van? * * * A boldog házasságnak egyetlenegy módszere van Kár, hogy nem ismerem. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, La tin ka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza* Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postlskézbesítőknél. Előfizetés] díj egy hónapra \2 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca €.
