Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-10 / 187. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1965. augusztus 10. Moszkvában a török miniszterelnök Hétfőn hivatalos láto­gatásra Moszkvába ér­kezett Ürgüplü török miniszterelnök. A török kormányfő a szovjet kormány tagjaival foly­tat tárgyalásokat. A miniszterelnök szov­jetunióbeli tartózko­dása során ellátogat Kijevbe, Szocsi és Ad­ler kaukázusi üdülőbe, megtekint továbbá több ipari üzemet. A Pravda hétfői vezércikké­ben arról ír, hogy a szovjet- török viszony megjavítására irányuló törekvés szerves ré­sze annak a szovjet politiká­nak, amely az ország déli szomszédaival való jó viszony elmélyítésén fáradozik. Vezető iráni, pakisztáni, afgán és most török politikusok moszk­vai látogatása elsősorban eb­ből a szempontból, de világpo­litikai szempontból is jelen­tős. Az említett vezércikk fon­tos kitétele, amely a Törökor­szág elkötelezettségére és a ciprusi probléma bonyolultsá­gára látszik utalni, az a mon­dat, amely szerint »-a szovjet— török viszonynak természete­sen úgy kell fejlődnie és erő­södnie, hogy ne ártson a Szovjetunió és a Törökország más országokhoz fűződő ba­rátságának«. Törökország tagja a NATO- nak és a CENTO-nak. Figye­lemre méltó azonban, hogy ez év januárjában a török kor­mány hivatalosan közölte: Nem érdekelt a NATO multi­laterális haderejének létreho­zásában. Ürgüplü török miniszterel­nök a Szovjetunióba való el­indulása előtt az ankarai re­pülőtéren rövid nyilatkozatot tett. — Másodszor utazom a — Első látogatásom óta lé­nyeges változások történtek országaink kapcsolataiban. — Mostani látogatásom al­kalmával megvitatjuk a kát országot érdeklő politikai és .gazdasági problémákat és más nemzetközi kérdéseket. A gazdasági kapcsolatok fej­lesztésére vonatkozólag már komoly előmunkálatok tör­téntek. A velem utazó szak­értők behatóan megvitatják majd ezeket a kérdéseket. Keresni fogiuk a lehetősége­ket a keresked'ü’-'M kapcsola­Szovjetunióba — mondotta, tok bővítésére. (MTI) Megkezdődött a választási kampány Nyugat-Németországban N yugat-Németországban szeptember 19-én tartják az országos parlamenti választá­sokat. Vasárnap a CDU Dortmundban tartott nagygyű­lésével hivatalosan megkezdő­dött a választási kampány. Erhard kancellár, a nagy­gyűlés fő szónoka beszédében határozottan elutasította azt a gondolatot, hogy pártja, a kereszténydemokrata párt a választás után koalíciós szö­vetséget kössön a szociálde­mokratákkal. Felszólalt a nagygyűlésen Adanauer is, áld azonban Er- hardtól eltérően nem utasítot- totta el kereken a »nagy koa­líció« gondolatát. Ilyen érte­lemben nyilatkozott Strauss, a CSU elnöke is Nürnbergben. A jelek arra mutatnak, hogy a választási karppány középpontjában elsősorban személyi kérdések állnak majd, valamint az a téma, hogy a választások után a ve­zető pártok közül melyik me­lyikkel köt majd szövetséget. India csapatokat von össze India megerősítéseket kül­dött Dzsammuba és Kasmír­ba, a pakisztáni határra, azt követően, hogy a tűzszüneti vonal több pontjánál fegyve­resek hatoltak be indiai terü­letre — közölte az indiai kor­mány szóvivője, a miniszter- tanács négyórás rendkívüli ülése után. A szóvivő elmon­dottól, hogy augusztus 5-e óta Pakisztán több polgári ruhába öltözött fegyverest küldött át a határon és közben pakisztá­ni erők lövöldözni kezdtek a tűzszüneti vonalon túlról. A foglyul ejtett személyek tájé­koztatásából és a náluk talált fegyverekből megállapítható, hogy a műveletet Pakisztán­ban szervezték — tette hozzá a szóvivő. A karacsd rádió vasárnap este ismertette az indiai terü­leten működő »Szabad Kas­mír« elnevezésű rádió bejelen­tését, amely szerint »Kasmír népe forradalmi tanácsot állí­tott fel az indiai imperializ­mus ellen vívott felszabadító háború irányítására«. A rá­diónyilatkozat hangsúlyozza, hogy »az árulók elnyerik bün­tetésüket«, továbbá bejelentet­te, hogy semmisnek tekintik az Indiával kötött állítólagos megállapodásokat. (MTI) A pápa felhívása VI. Pál pápa — mint a TASZSZ és a Reuter jelenti — vasárnap nyilvános imát mondott az össze- sereglett hívők előtt. Hirosima bombázásának huszadik évfordu­lójával kapcsolatban kijelentette, hogy a bombázás »pokoli mé­szárlás«, a civilizáció elleni me­rénylet volt. Szükségesnek ítélte a nukleáris fegyverek betiltását. A pápa felhívta a világot, tiltsa be a nukleáris fegyverek előállí­tását, felhalmozását és tárolását. A MINISZTERELNÖK ZOKOG. A Wall Street medvéje Singapore kivált a Malaysia Államszövetségből Hétfőn reggel Tunku Abdul Rahman malaysiai és Li Kuang-ju singapore-i minisz­terelnök közleményben jelen­tette be, hogy Singapore ki­vált a Malaysia Államszövet­ségből, és a jövőben önálló, független állam lesz. A jövőben Singapore-t csak laza katonai és gazdasági kö­telékek- fűzik majd Malaysiá­hoz. Rövidesen közös hadügyi tanács alakul, Malaysia bizto­sítja az új állam katonai vé­delmét, ennek fejében viszont megtarthatja katonai támasz­pontjait Singapore-ban. Az angol katonai támaszoontok szintén érintetlenül megma­radnak. Singapore és Malaysia »házassága« mindössze két évig tartott. A városállam a Brit Nemzet­közösségen belül 1958-ban nyerte el ötállóságát és 1963 szeptemberében csatlakozott a Malaysia Államszövetséghez. Lakosságának száma 1 820 000 fő. Az államocsika 40 kilomé­ter hosszú és 22 kilométer szé­les. Li Kuang-ju singapore-i mi­niszterelnök sajtóértekezleten ismertette a malaysiai veze­tőkkel együtt megfogalmazott proklamációját, amely beje­lenti a város függetlenné válá­sát. A miniszterelnök han­goztatta, hogy Singapore a jö­vőben »szuverén. demokrati­kus és független ország« lesz. A döntésről — mondotta — már tájékoztatott több más országot, üzenetet intézett Ha­rold Wilsonhoz, Sir Robert Menzieshez, Keith Holvoake- hoz, Nasszer elnökhöz, Sasztri hoz és Szihanuk herceghez. Li Kuang-ju megjegyezte, nem ő akarta a szakítást, a malaysiai vezetők állí­tották kész helyzet elé. Egész életében azért küzdött, hogy városa egyesüljön Maláj­földdel. A miniszterelnök hangja ek­kor váratlanul elcsuklott és a sajtóértekezleten részt vevők megdöbbenten látták, hogy Li Kuang-ju hevesen zo­kog. Negyedórás síró­görcs fogta cl. Alig tudott néhány szót mo­tyogni. Ezután — higgadtságát visz- szanyarve — körvonalazta az új állam külpolitikáját. Han­goztatta, hogy Singapore barátságban kíván élni minden ál­lammal, még Indonéziá­val is, ha Indonézia el­ismeri a városállam füg­getlenségét. Singapore szívesen lép keres­kedelmi kapcsolatba a világ bármelyik országával, Angliá­val, a Kínai Népköztársaság­gal, a Szovjetunióval és Indo­néziával; Malaysiával pedig a legszorosabb együttműködést akarja kialakítani nemcsak hadászati vonatkozásban, ha­nem kereskedelemben és iparfejlesztésben is. Tunku Abdul Rahman, a Malaysia Államszövetség mi­niszterelnöke a parlamentben adta tudtul Singapore kivá­lását. Kérte a képviselőket, szavazzák meg a döntést. Ez meg is történt, 126 képviselő egy tartózkodás mellett jóvá­hagyta Singapore függetlení- tését. Tunku Abdul Rahman az­zal érvelt, hogy kiváltképpen a múlt esztendőben igen meg­romlott a központi kormány és a singapore-i kormány viszo­nya. Megvádolta Li Kuang- jut, hogy egész Malay­sia irányítójává akart válni, azt hitte, hogy egy államszövetségi minisz­terelnök mellett lehet még egy másik is. Most, hogy Singapore kivált, Li Kuang-ju egy független és szuverén állam vezetőie s miniszterelnöke lehet. (MTI) Az amerikai gazdasági élet­ben a »bika« a tőzsdei hossz, a »medve« a tőzsdei lanyhulás jelképe. Az egyik amerikai lap így joggal ábrázolta a Wall Street-medvével vívott küzdelmében Johnson elnö­köt, amint éppen két fülénél fogva próbálja magasba rán- cigálnd a makacs állatot. Akármennyire is húzogassák azonban a medve fülét —, at­tól még nem változik bikává. Johnson erőlködése ellenére az amerikai gazdasági élet to­vábbra is a lanyhulás jeleit mutatja. A LÁTHATATLAN KORMÁNY A tőzsde megingása akkor következett be, amikor egy William Martin nevű úr be­szédet mondott a Columbia egyetemen. Martin nevét nem sokan ismerik, bár washingto­ni bennfentesek szerint »ő az Egyesült Államok leghatal­masabb embere«. Ezt a meg­jelölést azért kapta, mert el­nöke a Federal Resevre Board nevű bankszervezetnek, amely különleges »csúcsszerve« az Egyesült Államok leghatalma­sabb bankjainak, s így sors­döntő szerepe van az amerikai gazdaság és politika irányítá­sában. Martin voltaképpen egyik vezetője annak a »lát­hatatlan kormánynak, amely­nek akcióit föl lehet fedezni az amerikai politika minden lépése mögött. Ez a »szuper­bankár« a Columbia egyete­men mondott beszédében ala­posan megkondította a vész­harangot. Kijelentéseinek lé­nyege az volt, hogy aggasztó hasonlatosság van a jelenlegi, még mindig tartó amerikai gazdasági fellendülés és az 1930-as évek válságát meg­előző periódus között. Martin beszéde az üzleti körökre úgy hatott, mint egy bomba. Mint a »Time« üzleti rovata elképedve megjegyezte: »Az amerikai gazdasági élet­ben az 1929-es tőzsdekrachot emlegetni egyértelmű azzal, hogy vörös kendőt lengetnek egy bika orra előtt. Mr. Mar­tin pedig éppen ezt tette.« E különös »vörös kendő« lát­U.ml.---Lqul.vlll. tuur'.rjoufflu t án a Wall Street bikája men­ten »medvévé« változott. A Martin-beszédet az utóbbi évek egyik legnagyobb tőzsde- krachja követte. Ennek az volt a magyarázata, hogy a Wall Street és általában a gazdasági körök tudták: Mar­tinnak a lehető legjobb bizal­mas értesülések állnak ren­delkezésére az amerikai gaz­daság tényleges állapotáról. SZÉTFOSZLIK EGY LEGENDA Johnson elnök magatartása éppen olyan hevességről és ér­zékenységről tett tanúságot, mint a tőzsdeárfolyamoké. Ezen lehet valójában lemérni a Martin-beszéd politikai visz- szahatásait. Johnson politiká­ját a Martin-beszéd a legse­bezhetőbb gazdasági pontokon támadta meg. Az elnök állás­pontja ugyanis az, hogy az Egyesült Államok olyan kor­szakba lépett, amikor a gaz­dasági visszaesések többé nem elkerülhetetlenek. Az elnök­nek, akit az utóbbi hetekben elsősorban a vietnami és do­minikai beavatkozás miatt he­ves politikai támadások ér­tek, óriási szüksége van a »gazdasági sérthetetlenségnek« erre a legendájára. S íme, most a legilletékesebb, a »ban­károk bankára« figyelmezteti az amerikai gazdasági életet: a gazdasági visszaesés kísérte­ié továbbra is ott rejtőzködik a föllendülés ajtaja mögött. Ráadásul: az amerikai politi­ka egy különösen agresszív szakaszában az 1929-es válság felidézése arról tanúskodott: a vezető bankemberek meggyő­ződése szerint a fegyverkezés­nek az utóbbi években meg­mutatkozó fokozott üteme sem jelent kibúvót a gazdasági ciklusok törvényszerűségei alól ... Így hát Johnson elnök Mar­tin föllépését személye elleni támadásnak minősítette. Kü- lönkihallgatásra rendelte ma­gához a szuperbankárt, majd egyik gazdasági tanácsadója (nyilvánvalóan az ő súgallma- zására) Martin lemondását kö­vetelte. A BANKÁROK bírálják johnsont Ez a lemondás azonban nem következett be — s ez senki­nek nem okozott meglepetést, aki ismerte az amerikai poli­tika tényleges hatalmi viszo­nyait, s a bankok szerepét. Hi­szen kezdettől fogva nyilván­való volt: Martin nem egysze­rűen a maga álláspontját kép­viseli, hanem az amerikai bankok vezető csoportjának nevében bírálja Johnson gaz­daságpolitikáját. így hát az amerikai politikai életben rit­kán látható párbaj bontakozik ki Johnson és a nagybankok között. A világ számára a pár­baj igazi jelentősége politikai. A gazdasági krízis árnyéka sokéves szünet után újra meg­jelenik az amerikai politikai színpadon — méghozzá egy olyan időpontban, amikor Johnson agresszív politikája fokozódó támadások közép­pontjába került. Ilyen helyzet­ben nem kell »1929-es méretű krach« — elég egy jóval ki­sebb gazdasági megingás is ahhoz, hogy az elnök helyzetét vészesen meggyengítse, sőt, a következő választásokon eset­leg kisodorja a Fehér Ház dol­gozószobájából. Ezért rángat­ja oly kétségbeesetten Lyndon Johnson a »Wall Street-med- ve« fülét. Gömöri Endre Frázis és riport L. B. Johnson, aki nem ve ti meg a könnyfakasztó szö­vegeket, legutóbbi nyilatko­zatában a következő frázis­sal indokolta a dél-vietnami amerikai beavatkozást: »Az Egyesült Államok el­kötelezte magát, hogy segít­séget nyújt egy kicsiny, de bátor nemzet megvédésé­hez.« Egy John T. Wheeler ne­vezetű riporter, szintén ame­rikai, a New York Herald Tribune-ban így számol be az amerikai »segítségnyúj­tás« gyakorlati módjairól: »Zokogó asszonyok és el­égett testek bűze üdvözölte a csapatokat, amikor kime­rültén bevonultak Ba Gia- ba. Az út közepén egy kis­babát ringató asszony ült a földön mellette két másik kisgyermeké, Rémült kiálto­zására a vietnami katonák egy része elfordította a fe­jét. Vizsgálgatva a lebombá­zott házakat és a gépfegy­vertűz alá vett katolikus templomot, az egyik ameri­kai tanácsadó megjegyezte: »Ezért veszítjük el ezt az ostoba háborút. Értelmetlen­ség. Egyszerűen értelmet­lenség«. A riport a továbbiakban felvilágosít arról, hogy mi­ért támadták a falut »három napig egyfolytában amerikai és vietnami vadászbombázók bombákkal, rakétákkal és fedélzeti tűzzel«. Nos: két közeli partizántámadás meg­torlásául, majd pedig »óva­tosságból«. Óvatosságból — huszonnégy órával azután, hogy a partizánegységek az egész körzetet elhagyták. »Rendszerint — mondja az egyik tiszt a riporternek — több nőt és gyereket ölünk meg, mint gerillát.« Nem csoda hát, ha minden becsületes ember így fordít­ja le az elnök frázisát való­ban közérthető nyelvre: — Minden segítséget meg kell adni egy kicsiny, de bá­tor nemzet megvédéséhez az amerikaiak gyermek- és asszonygyilkos garázdálko­dásától. így fordítjuk le mi is. RÖVIDEN Szovjet párt- és kormány- küldöttség utazott hétfőn Brazavillé-be, a Kongói Nem­zeti Forradalmi Mozgalom Pártja vezetőségének meghí­vására. A küldöttség, ame­lyet Jakov Zarobjan, az ör­mény Kommunista Párt első titkára vezet, részt vesz a brazzaville-i Kongó függet­lenségi ünnepén. Buteflika algériai külügy­miniszter hétfőn Párizson keresztül afrikai körútra in­dult. Ellátogat Conakryba, Accrába, Khartúmba és Ad- disz-Abebába. A külügymi­niszter tárgyalásokat folytat az afroázsiai vezetők küszö­bönálló algíri, az afrikai ál­lamfők accrai és az arab ál­lamfők casablancai értekezle­tének előkészületeiről. A csehszlovák fővárosba érkezett hétfőn Hasszuna, az Arab Liga főtitkára. A szovjet vöröskereszt és békebizottság korszerű orvosi készülékeket ajándékoz a na- gaszaki kórháznak a város atombombázása huszadik év­fordulója alkalmából. A svéd fővárosban hétfőn megkezdődött a bűnézés meg­előzésével foglalkozó harma­dik ENS^-értekezlet. Az érte­kezletet Herman Kling svéd igazsáeügy-miniszter nyitot­ta meg. Nyári vásár! Nyári vásár! LEÁNYKA KARTON RUHA FIÚ SHORT NŐI KARTON RUHA 30—60 °/°-os engedménnyel! Nagy vásárlási lehetőségek a földmű vessző vetkezett szaküzletekben J (3200)

Next

/
Oldalképek
Tartalom