Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

Somogy Néplap &T MS2MP MEGVET KtlTÓTT-S AC A EÉ A MEGYE' TANACS LAPJ A ÚJ ÉS VISSZATÉRŐ FELADATOK ELŐTT Készül a fonyódi járás 1965—66. évi kulturá!is terve LYUKAS A PLAFON Ha művelődési házaknál, kulturális szerveknél, intézmé­nyeiknél kopogtatunk, többnyi­re zárt ajtók fogadnak; jól megérdemelt pihenőjüket tol­ták népművelőink ezekben a hetekben. Közben tervekben ' érlelődnek a következő év fel­adatai. A készülő tervek miatt sokan megszakítják szabadsá­gukat néhány napra. így nem ért bennünket meglepetés, amikor a fonyódi járás több kulturális vezetőjét — elmé­lyült munkában — együtt ta­láltuk szerdán délelőtt: Fran- berger Mihály, Schifter László, Somogyvári Ottó, Jámbor Er­zsébet és Molnár István a já­rási művelődési terv előkészí­tésével foglalatoskodott. Kérésünkre Németh Ernő, a járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője összegez­te, hogy milyen fontosabb el­képzelések, irányelvek megva­lósításra váró újabb feladatok jellemzik a járás 1965—66. évi művelődési tervét. Ne a községek nélkül A járási művelődési bizott­ság tagjai irányelvekkel, ja­vaslatokkal minden községet fölkerestek. Egyeztették javas­lataikat a helyi elképzelések­kel: milyen területen, meny­nyit és hogyan szándékoznak megvalósítani a következő év kulturális feladataiból? A já­rási terv tehát jórészt konkrét helyi tapasztalatok, községi kulturális, tanácsi vezetők vé­leménye alapján készül. Több helyen viszont kényelmességet tapasztalhattunk; a helyi nép­művelők kevéssel is beérték, vagy ellenkezőleg: irreális ter­veket készítettek a múlt év­ben. Ilyen módon azonban a megalapozatlan, ötletszerű ter­vezőmunkának csökken a lehe­tősége. összehangolni! A népművelés különböző te­rületein az irányításban, a szervezésben és a végrehajtás­ban részt vevők tevékenységé­nek egy cél érdekében kell ta­lálkoznia. Tavaly például sok egészségügyi, állategészségügyi előadás és egyéb rendezvény nem szerepelt a tervben. Ügy »jöttek-«... A fonyódi járás­ban most arra törekednek, hogy a járási terv minden szerv, intézmény, tömegszerve­zet stb. tevékenységét átfogja a kultúra terjesztésében és a közművelődésben. Céljuk meg­teremteni a járási művelődési terv egyetemes összehangolt­ságát. Szervezettebb ismeretterjesztést A TIT járási szervezete tartsa kézben az ismeretter­jesztő munkát. Azaz minden előadásnak a TIT legyen a gaz­dája. Ezt szeretnék megva- sítani a jövő évben. Eddig csak központi előadó közre­működésével történt így, vagy­is ha a község a TIT járási előadó közösségétől kért elő­adót. A községek ezután is megválaszthatják a tervezett előadás helyi előadóját. Azon­ban most a járási TIT szám­ba veszi, rendszerezi az összes községi téma- és előadási ter­vet. A feladatokat beosztja, megbeszéli az előadókkal, s azok már szeptemberben meg­tudják, hol, mikor és milyen témájú előadást kell tartaniuk. Az előadók aláírásukkal visz- szalgazolják, hogy elvállalták az előadás megtartását. Erről a községi vezetőket is ponto­san, írásban értesítik, s ettől kezdve már ők a felelősek az előadás megtartásáért vagy el­maradásáért. A „fehér foltok” ellen Vannak helyek, üzemek, üzemegységlek, kisebb telepü­lések, ahová ritkán (vagy egy­általán nem) jut el szervezett kulturális rendezvény, tevé­kenység A következő évben a járási művelődési terv ezeket a periférikus »fehér foltokat« is hatáskörébe vonja. A Bala- tonszentgyörgyön és Somogy- váron már korábban is sikeres külterületi ismeretterjesztő előadásokat most több helyen, pusztákon, kisközségekben is megtartják. Figyelembe véve másutt is azt, hogy az embe­rek érdeklődési köre mennyire különböző. Ehhez mérten for­málódnak az ismeretterjesztés módszerei is. Kevesebb lét­számú hallgatóság előtt, de több helyen gyakrabban meg­tartott előadások segítségével is szélesíthető a hallgatóság köre, különösképpen a kultúra HugyeHifáU ftéfii is a fyyíkpikkdy. Az esőre hajló, unalmas nap kora délelőttjén az ho­zott valami változa­tosságot, a Gyíkpik­kely Színező Válla­latnál, hogy ftugye- nyák Ödönné pik- kelysepregető be­ment az igazgatói irodába, s izgalmas bejelentést tett Kli- csovák Antal igaz­gatónak. Az idős asszony elmondta a vállalat biztos kezű vezetőjének, hogy egyszer-másszor a színezőműhelyből el­eltűnik a pikkely. Na, nem úgy, hogy elrepül, mint a Hold felé lőtt raké­ta, hanem akként, hogy Sipkovicz Ede, az egyik pikkelyező az aktatáskájának mélyébe rejt belőle bizonyos mennyisé­get, amit aztán ér­tékesít. Mert na­gyon értékes holmi ám manapság a gyíkpikkely, majd megvesz érte öreg és fiatal. Az igazgató fi­gyelmesen végig­hallgatta Rugyenyák- nét, és elhatározta, hogy a portással a műszak után meg­nézeti Sipkovicz Ede táskáját. így is lett. Az üzem éber őre bele­pillantott a táska mélyébe, s bizony igaz, ami igaz, hogy Sipkovicz Ede tás­kájából, ha meg­fordítják, úgy hullt volna a gyíkpikkely, mint télen a sűrű hő. Miután az igaz­gató megtudta a vizsgálat eredmé­nyét, összehívta a Gyíkpikketyező Vál­lalat legnagyobb rangú vezetőit, és megbeszélték a ten­nivalókat. Abban mindenki egyetér­tett, hogy Sipkovicz ügyes munkás. Azt is tudni vélték, hogy házasság előtt áll. Mellette szól, hogy tagja az üzem ga­lamblövész szakosz­tályának, s itt rend­kívüli tehetségről ad tanúbizonyságot. Egy ízben elfújt tíz deka gyíkpikkelyt, ami azért kezdett el égni, mert üzemve­zető sógora cigaret­tájából a gyíkpik­kely közé esett a parázs. Nagy eset volt ez akkoriban. Sipkoviczot úgy em­legették akkor, mint egy hőst, s ezért a cselekedetéért gvor- san 500 forint juta­lomban is részesí­tették. S most ép­pen erről a Sipko- viczról derül ki, hogy gyíkpikkelyt lop az üzemből. Igaz,, hogy ezért legalább tár­sadalmi bíróság elé kellene állítani, de ezt nem akarja sen­ki sem. Pont egy ilyen embert, mint Sipkoviczot, nem le­het társadalmi bű- róság elé állítani. Mert akkor mi len­ne a galamblövész szakosztállyal? S ha még egyszer tűz üt­ne ki, elvennék a kedvét attól, hogy el­fújja. Ilyen gondolatok vetődtek fel a leg­magasabb rangú ve­zetők értekezletén. Két ügyben határo­zatot hoztak. Sipko­vicz szóbeli dorgá­lást kapott. Majd az üzemvezető bejelen­tette, hogy Rugye- nyák kartársnő a héten elmúlt ötven­öt éves, és a tíz év szolgálati viszo­nya is megvan. így aztán Rugyenyáknét az összejövetel ha­tározata alapján el­küldték nyugdíjba. F. L. még meglevő fehér foltjain. Arra törekszenek, hogy ne a hallgatók gyalogoljanak két- három kilométert; az előadást, a kultúrát vigyük ki ezekre a helyekre. Szem előtt tartva mindenkor a hallgatóság ér­deklődési körét, műveltségi fo­kát, a téma tudatformáló ha­tását, az előadás helyének sa­játos világnézeti, munkaerköl- csd stb. problémáinak viszony­latában. Szocialista ízlésformálás körzeti csereműsorokkal A kulturális szemle befeje­ződött, azonban a tömegeket mozgató és formáló műkedve­lő művészeti munka, a cso­portok működtetése, a színvo­nal emelése továbbra is fon­tos feladat Ebben — még nem végleges — elképzelésük az, hogy négy körzet a legjobb műsorszámokból négy külön­böző témájú és felépítésű mű­sort állít össze. Ezeket kölcsö­nösen kicserélik. Ezenkívül há­rom művészeti ágban — szín- jáitszás, ének-zene és népi tánc — járási találkozót szer­veznek tapasztalatcserével, to­vábbképzéssel egybekötve. » * * Szeptemberben a jóváha­gyott művelődési tervet vala­mennyi illetékes kulturális ve­zető és népművelő részvételé­vel ankéten vitatják meg. Wallinger Endre Á svéd bankjegy „kimegy a mosásban" A nemrég forgalomba hozott tíz­koronás svéd bankjegyeknek né­mi gyártási hibájuk van: kimen­nek a mosásban! A megjelenés után derült ki, hogy a nedvesség lemossa a bankjegyek egy részét. Így tűnt el a király arcképe mel­lől a svéd címer. A lakosságot megnyugtatták, hogy a ki.fakult vagy hiányos bankjegyek azért megtartják értéküket, és a bank­bán átválthatók »mosható-« bank­jegyekre. (MTI) M/t mond a tudós a gyilkos galócáról A gyilkos galóca, a Kárpát­medence »legmérgesebb« gom­bája az idén a szokottnál több mint egy hónappal későbben jelent meg, de július közepe óta rendkívül nagy mennyi­ségben tenyészik, különösen a tölgyesekben. A legutóbbi he­tekben számos gyilkosgalóca- mérgezést jelentettek az or­szág különböző vidékeiről. Dr. Lázár Endre, a Korányi Kórház baleseti belgyógyászati osztályának adjunktusa tájé­koztatásul közölte, hogy a ki­rándulók, laikus gombagyűjtők gyakran nagy mennyiséget szednek a gyilkos galócából, mivel számos ehető gombával összetévesztik. A mérgezési statisztika szerint a halálos vé­gű gombamérgezések 70 száza­lékát rendszeresen a gyilkos galóca okozza. Tíz-tizenöt év­vel ezelőtt a gyilkos galóca ál­tal mérgezetteknek 60—70 szá­zaléka néhány nap alatt — vagy szövődményekkel egy hó­napon belül — elpusztult; most már, főleg a többnyire gyors és hozzáértő orvosi kezelés és a hatékony gyógyszerek alkal­mazása révén — alig 10—20 százaléka végződik halállal. Számos nyugati országban a halálos végű galócamérgezések aránya még mindig 30—50 szá­zalék. A szakorvos véleménye az, hogy a saját fogyasztásra gyűjtők semmiféle babonával, »biztos« próbával ne kísérle­tezzenek a gombameghatáro­zást vagy -elkészítést illetően. Legjobb, ha a gombászati_ szakismerettel nem rendelkező közönség elkerül minden zöld kalapú vagy tiszta fehér gom­bát. Ha mégis mérgezésre gya­nús tüneteket észlelnek — há­nyás, hasmenés, szédülés —, azonnal forduljanak orvoshoz. A gyilkos galóca méreganyaga a legalattomosabbak közé tar­tozik. Lappangásd ideje általá­ban 6—24 óra, leggyakrabban pedig 10—12 óra, tehát mire a mérgezési sámptómák jelent­keznek, a méreg nagy része fel­szívódik a szervezetbe. Dr. Kalmár Zoltán, az Orszá­gos Gombaszaka«! tásá Bizott­ság titkára arra hívja fel a la­kosság figyelmét, hogy a gyil­kos galóca tiszta fehér válto­zata főleg a Gödöllő, Tatabá­nya és Oroszlány környéki töl­gyesekben fordul elő. Szórvá­nyosan az ország más tájain és más jellegű erdőkben is található. Tömegesebben te­nyészik országszerte a sárgás­zöld vagy zöld kalapú válto­zat, amelynek egyéb részei ugyancsak fehérek. Legfonto­sabb ismérve a gyilkos galó­cának, hogy »papucsa« is, »gal­lérja« is van, s hogy a kalap­rész alsó felülete fehér leme­zes. A »papucsot« gyakran el­takarja a haraszt, vagy tönk nélkül kerül a kosárba, tehát ez nem »perdöntő«. Viszont rendkívül fontos szabályként ajánlják a gomibaszakértők, hogy a galléros és a kalapáljon fehér lemezes gombák közül egyedül a felül barna pettyes nagy őzlábgomba ehető, a töb­bi mind mérges. A zöld vagy zöldes gyilkos galóca változa­tát sokszor a zöld galambgom­bával vagy a zöld harmatgom­bával tévesztik össze. A saját fogyasztásra szedett gombákat felhasználás előtt ajánlatos bemutatni gomba­szakértőnek. Ugyancsak fontos tanács: házalótól, zugáms~iól senki ne vásároljon gombát! (MTI) SZÉPÜL A BARCSI STRAND A barcsi meleg vizű strand új bejáratán az utolsó simí­tásokat végzik a kőművesek. Százezer forintot áldoztak rá. Ebben az épületben kap helyet a pénztár, a kölcsönző és az ajándékárusító. Elkészült a kompresszorház is. Ezután gyorsan cserélhetik a vizet. Tervezik egy gyermekmeden­ce, új Öltözők és büfé építését. Mindez — a villany bevezeté­sével együtt — 1900 000 fo­rintba kerül. A strandot több százan lá­togatják naponta, vasárnapon­ként pedig még ezren is meg- fürödnek a meleg vizű meden cékben. SOfZOK A Typographiában o.vastuk Befutott a kánikula. Né­melyik munkahelyiség ki­bírhatatlanul meleg. Dol­gozód hőségjutalmat érde­melnének. * * • Ilyenkor kettős szeren­csétlenség, ha elromlüT a lift. — Miért lihegsz úgy? — kérdem az ötödik eme­letre igyekvő kollégától. — No, hallod, még kér­ded? Se Uft, se luft! . * * Vigyázni kell a szesz« itallal is. X. meséli, hogy névnapot ünnepeltek, és cefetül eláztak. — Talán az volt a baj, hogy tömény szeszt ittatok — próbáljuk véleményezni az esetet. — Dehogyis ... az, hogy tö­méntelent ... . * * Rosszmájúság. X. nyilat­kozik kollégájáról: — Ügyes ember, precízen tud mindent elrontani... * * * Tapintatlanság az ebéd­lőben: kilencvertkdlós mun­katársnőnek jó étvágyat kívánni... • * * Vándormadár az szb-tit- kárhoz: — Titkár elvtárs, nem kaphatnék valami ju­bileumi pénzt? Kerek há­rom hónapja vagyok a vállalatnál... * • » Barátom panaszkodik nőügyben. — Csak tud­nám, ki az istennyila ta­lálta ki azt a mondást, hogy az ellentétek vonzzák egymást! ö magas, én ala­csony vagyok, ő karcsú, én kövér vagyok, neki dús szőke haja van, én kopasz vagyok. Eszerint szerel­mesnek kellene lennie be­lém! Tudod mi van? Ész­re sem vesz... * • • Telefonközpontos kollé­ganőnk a vá'lalat legértel­mesebb dolgozója. Bármit mondunk neki, azonnal kapcsol... « « * Néhol bizony előfordul, hogy kissé meglazul a fe­gyelem. Egy nyilatkozat­ból: »... vállalatunknál a munkafegyelem kérdése pillanatnyilag — ha az optimista szemével nézzük — aggasztó...« * * * Olimpiai klub Az olimpiai jelző itt nem valami sportteljesítmény­re utal, hanem arra, hogy a nemrég megalapított hollywoodi klubnak csak olyan asszonyok lehetnek tagjai, akik »minimum« ötször mentek már férj­hez. Az egyesület jelvénye öt egymásba fonódó gyű­rű, amely az olimpiai szimbólumhoz hasonlít. * * * Négyen cipelnek egy óri­ási íróasztalt. Az ötödik, aki az íróasztal mellett fog dolgozni, megszólal: — Takarékoskodni kell! Ezentúl ketten viszik! Hamarosan átadják rendeltetésének a bejárat épületét. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. Z. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. Z. Telefon 15-16* % Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca C é

Next

/
Oldalképek
Tartalom