Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap, 1965. augusztus S. fi PÖLD flLDTTI HflLHLeyfiR Még az elmúlt húsz év sem tudta a feledés fátyolét borí­tani azokra a gaztettekre, amelyeket a hitleri fasiszták követtek el a megszállott or­szágokban. Erre a fekete listára tarto­zik a Richard bánya is! A fennmaradt irattári do­kumentumok, a szemtanúk el. beszélése és a legújabban föl­fedezett történelmi anyagok szerint a megszállók 1944 má­jusában a Csehország észak- nyugati részén fekvő Litome- rice város közvetlen közelé­ben kiterjedt föld alatti gyár építésébe kezdtek, hogy itt ál­lítsák elő a repülőmotorok és Hitler »csodafegyvereihez,« a V 1 és V 2 gyártásához szük­séges alkatrészeket. Ezt a gyárat a Radobyl hegy mészkősziklái alatt elte­rülő elhagyott Richard bányá­ba rejtették a világ szeme elől. A gyárkolosszus közvet­len közelében terült el a hír­hedt theresienstadti koncent­rációs tábor: a Kis erőd, ahonnan naponta 700—800 fér­fiből álló csoport járt tizenkét órás műszakra a Richard bá­nyába. És közvetlenül a gyár mellett volt a flessenburgi koncentrációs tábor litomeri- cei fiókja. NÉGYEZER EMBER tömegsírja Arról, hogy a foglyok mi­lyen embertelen körülmények között voltak kénytelenek dol­gozni a föld alatti folyosók­ban, tanúskodik az a tömegsír, amelyet a föld alatti folyosók­ból kiszállított több méteres földhalom alatt már 1958 nya­rán fölfedeztek. A szakszerű kutatás négyezer ember tö­megsírját találta meg. A fa­sizmus áldozatai a harminc- nyolc kilométer hosszú folyo­só hajtása közben pusztultak el. A föld alatti gyárban ha­lálra hajszolt vagy agyonvert foglyok holttestét többnyire a bohusovicei égetőtelepre szál­lították. Annak kapacitása azonban idővel nem volt ele­gendő, s ezért Litomericén a Michalovická utca közelében új krematóriumot állítottak föl. Ez az objektum is, mint az egész Richard vállalat, egé­szen a háború végéig műkö­dött. Az utolsó halottat a theresienstadti Kis erődből hozták ide, ahol 1945. május 2-án és 3-án is folytak a ki­végzések. Egyes hírek szerint ebben a krematóriumban sok­szor elevenen égették el az embereket. Húsz évvel a háború befe­jezése után egy nyomozó cso­porttal útra keltünk újból a föld alá, hogy föllebbentsük annak a titoknak a fátylát, amely e különös objektum múltját takarja. A FÖLD ALATT VAGYUNK Az elhagyott gyári helyisé­gek a húszéves pusztulás sza­gát lehelik. Az akkumulátoros lámpák reflektorai mindjárt a bejárat után több mázsás sziklákból és szürke kőtörme­lékből álló omladékot világí­tanak meg, amelyen szűk át­járó vezet keresztül. A fejünk fölötti betontámasz egyelőre a biztonság érzését kelti ben­nünk. De csak körülbelül öt­ven méter mélységig. Ott Tovább megyünk. Már nem érezni a szellő fuvallatát. Kel­lemes meleg kezdődik. Masz- szív boltíves kapun haladunk át. Málló romhalmaz szagú sötét térség következik. Már nem folyosó. Termelőcsarnok, amelynek végét nem világíta­ná meg talán egy teherautó reflektorának a fénye sem. A mennyezet és a falak szürkés­fehérek. Lekaparjuk a fehér réteget. Mész. Meszelés a szürke kőzeten. Egyszerű trükk. A sima fehér felület­nek kellett elűznie a bizonyta­lanság érzését. Több mázsa súlyú kőlepények és kőcipók függnek a fejünk fölött egy cérnaszálon, csupán a véletlen rossz kötőanyagán. A fehér boltozaton levő szürke foltok óvatosságra intenek. A kőtö­megek és törmelékek a beton­padlón a teljesen rögzítetlen kőzet örökös hullásának néma tanúi. Az egyik kőzettömb alól egy fegyenc ócska facipő­jének maradványa látszik ki. Valaki talán azon a helyen állt, ahová zajtalanul, figyel­meztetés nélkül hullott a le­vált kőzet? KONTROLSTELLE... * 11 — adja tudtunkra egy földre dobott fekete-fehér bádogtáb­la. Azon a helyen állunk, ahol a német mesterek és mérnö­kök ellenőrizték a gyártmá­nyokat. Vagy húsz . méterre innen téglafalakat találunk. Lábunk alatt papír zörren. Fölszedegetjük az összegyűrt, poros papírdarabokat A la­pokról hull a szürke mészpor. A föld alatti gyár nyomasztó hatása kényszerít: »Olvasd.!« A fények egyetlen papírda­rabra összpontosulnak. Tinta­ceruzás írás: »1944. VIII. 31. Ma vettem át a foglyokat. Vé­dőőrizetben levő foglyoknak nevezik őket.« A számoszlo­pot silabizáljuk: 11 113, 11 535, 11 314, 11 992, 12 371.. 11 490, 10 681«. Hét ember. Ta­lán csak ezek a kegyetlen szá­mok maradtak meg életükből? A rémes tömegsír volt utolsó pihenőhelyük? A szorongató kérdések abban a csarnokban folytatódnak, amelyet a tégla folyosók útvesztőjében talá­lunk. Az egyik papírlapon ezt a szót olvassuk: »Umlauf«. Itt bizonyára a termékek körfor­gásáról volt szó. A talált űr­lap bal széle ugyanis elárul­ja, hogy mit termelt a föld­alatti Richard gyár. A gyárt­mányokról közölt műszaki ada­tok szerint talán sikerül meg­fejteni a motorok fajtáját is. Tank, repülőgép, rakétamoto­rok ... nem tudjuk, azt hadd fejtsék meg a szakemberek. TITOKZATOS FÜLKE Itt rövidellel a háború után, 1945-ben, figyelemre méltó le­letre bunkkantak. Körülbelül 200 méternyire a bejárattól, befalazott fülkét tártak fel, amely 2 méter hosszú, 35 cm vastag, ismeretlen anyagból készült rudakat rejtett. Két vagonra való volt belőlük. Az utászszakasz az egyik rúdból levágott egy félméteres dara­bot, és ezt robbanógyutaccsal meggyúj tóttá. Az anyag vakí­tó fehér lángra lobbant. A Ka­tonai Kutató Intézet dolgozói igazolták, hogy rakétatöltetről van szó. A nyomozó csoport össze­gyűjti az újonnan talált doku­mentumokat, tárgyakat. Szét­terítve fekszenek a teherautó padlóján. Uzsonnás kosár, hordágyak, amelyeken a föld alatti gyárból a tömegsírhoz szállították a holtakat, csaj­kák, fogolysapkák és facipők, kézzel faragott pipák, csíkos fegyenczubbony, Fidorowitz mester naplója, aki a foglyo­kat folyosóvágásra hajszolta, »Liebe Rose« megszólításé szép írással írt levele, Hilpfer mester bérlapja és sok más apróság, amely ma, húsz év múltával képet ad arról, ho. gyan éltek és pusztultak a rabszolgasorban levő emberek Hitler gyárában. Óta Brozsek—Zábej Pleskot végződik. A Radobyl hegy alatt levő löld alatti gyár egyik tő folyosója. Géni — árnyékában T íz hónap előtti kudarc emlékével ült össze néhány nappal ezelőtt Géniben az ENSZ 18 hatalmi leszere­lési bizottsága. Már az első hét tárgyalási eredmé­nyeiből világossá vált, hogy vérmes reményeket aligha le­het táplálni, gyors és látványos eredmény nehezen vár­ható a leszerelési megbeszélések újabb szakaszától. Mind­amellett nem szabad figyelmen kívül i.z ym. *.y*y a 8 hatalmi bizottság az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik legegészségesebb összetételű szerve, amelyben a katonai tömbökhöz tartozó öt kapitalista országgal öt szo­cialista ország áll szemben a fennmaradó többség pedig el nem kötelezett, s nagyrészt pozitív semleges politikát folytató országokból tevődik össze. A jelenlegi »ülés legnagyobb negatívuma, amely ráte­lepszik a megbeszélések egész légkörére: az amerikaiak agresszív vietnami háborúja. Mint Carapkin, a Szovjet­unió megbízottja első felszólal, sóban kifejtette: Vietnam és általában az amerikai intervenciós politika árnyéka szükségszerűen befolyásolja a leszerelési bizottság elé ke­rülő problémák fontossági sorrendjét is. Más viszonyok között lehetséges lett volna elsőrendű fontosságot tulajdo­nítani az atomkísérletekkel vagy az atomfegyver e i . e- sével kapcsolatos különböző problémáknak Az adott pil­lanatban azonban a leszerelési bizottság ülése akkor hajt­hat igazán gyakorlati hasznot, ha mindenekelőtt a külföl­di katonai támaszpontok megszüntetésének és a külföldön állomásozó csapatok visszavonásának problémakörével fog­lalkozik. A zok a tervek, amelyeket a nyugati hatalmak a lesze­relési bizottság mostani ülése elé terjesztettek, sok szempontból »éretlenek«, súlyos hibáik és hiányossá­gaik vannak. Az első terv lényege, hogy egyezményt kell kidolgozni az atomfegyverek tovább terjedésének megakadályozásáról. A benyújtott amerikai terv szerint azonban ezt az elvben helyes törekvést a következő tényezők beiktatásával teszi értéktelenné: 1. Mindenekelőtt: a nyugatnémet imperializ­mus atomfegyverkezését szolgáló úgvnevezett »multilaterá­lis atomhaderő« tervét (MLF), valamint ennek angol vál­tozatát (ANF) továbbra is fenn akarják tartani. Az atom­fegyverek terjedését tehát úgy akarják »megakadályozni«, hogy közben éppen az atom felhasználása szempontjából legveszélyesebb imperialista hatalom számára nyitnak utat az atomíölfegyverzéshez. A Szovjetunió álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy az atomfegyverek elterjeszté­sének megakadályozása, valamint az MLF és az ANF fenntartása ellent mond egymásnak. Más szóval: a külön­böző »atlanti« atomtervekről való' lemondás a feltétele minden előrehaladásnak. 2. Az amerikai terv óriási hiá­nyossága és irrealitásának bizonyítéka, hogy nem számol sem Kína, sem Franciaország álláspontjával, amelyek mindegyike atomhatalom — de egyik sem vesz részt a megbeszéléseken. A második benyújtott terv az atomcsend-egyezmény kiterjesztésével kapcsolatos. Ismeretes, hogy az atomcsend-egyezmény nem vonat­kozik a föld alatti robbantásokra, mégpedig azért nem, mert annak idején az Egyesült Államok a föld alatti rob­bantások »nemzetközi ellenőrzését« követelte, ami gyakor­latilag felderítő szerepet is betöltő nemzetközi bizottságok megjelenését jelentené az egyes országok területén,. Már akkor az volt a megbeszéléseket megelőző nemzetközi tu­dományos konferencia álláspontja, hogy ez abszurd és időszerűtlen követelés, mert a technika jelenlegi fejlődési fokán úgynevezett nemzeti eszközökkel (szeizmográfokkal, meteorológiai mesterséges holdakkal stb.) minden ország saját területének bázisán ellenőrizni tudja, hogy a világ bármely pontján történt-e föld alatti atomrobbantás. Azóta természetesen a technikai lehetőségek még tovább fejlődtek — de az atomcsend-egyezmény kiterjesztéséhez fűzött amerikai követelések a jelek szerint továbbra is változatlanok. I vén föltételek között a »Vietnam árnyékában« tárgyaló leszerelési bizottság vitái minden bizonnyal hosszú ideig tartanak majd és három fő kérdés körül csopor­tosulnak: 1. A külföldi támaszpontok megszüntetése és a csapatok visszavonása; 2. Az atlanti fegyverkezési tervek és az atomfegyverek elterjedésének kapcsolata; 3. A föld alatti atomrobbantások ésszerű, »nemzeti« ellenőrzése. — io — A Pravda ( rgiiplü látogatásáról ' ^ legfőbb ügyész cikke Á Szovjetunió felkutatja az összes háborús bűnöst Nyepomnjascsi, a Novosztyi hírügynökség ankarai tudósí­tója írja a Pravdában: Az a kedvező fordulat, amely az utóbbi időben bekövetkezett a szovjet—török kapcsolatokban, megtette a maga hatását. Tö­rökországban mindenütt csak azt lehet hallani, hogy a Szovjetunió és Törökország között nincsenek vitás kérdé­sek, hogy mindkét nép törek­szik az igazi jószomszédi vi­szony megerősítésére. Ahogyan közeledik Urgüplü török miniszterelnök szovjet­unióbeli látogatásának idő­pontja, úgy fokozódik a tö­rök közvélemény érdeklődése ez iránt az esemény iránt. Ruha kétmillióért Michel Teliin párizsi divatterve­ző Gina Lollobrigida számára új filmjéhez olyan drágakővel kira­kott ruhát készített, amelynek ér­tékét mintegy kétmillió dollárrra becsülik. A földig érő ruha szöve­tét apró gyémántokkal hímezték ki, a virághímzések közepén is gyémántok és zafírok csillognak. Gina Lollobrigada a »Hotel para- diso« című készülő filmben fogja viselni a fantasztikus értékű ru­hát. (MTI) RÖVIDEN Mohammed Zahir sah, af­gán király szombaton dél­előtt elutazott Moszkvából. A király és felesége, mielőtt távoznék a Szovjetunióból, néhány napot még a Krim- félszigeten pihen. Sekon Touré, a Guineái Köztársaság elnöke a Szov­jetunióban, Magyarországon, Jugoszláviában és az Egye­sült Arab Köztársaságban tett látogatása után hazaér­kezett Conakryba. Castelo Branco brazil köz­társaság! elnök beszédet mondott, amelyben bejelen­tette, hogy októberben meg­tartják a tervezett választá­sokat. Ezúttal támadta a munkáspártnak ama elhatá­rozását, hogy Lőtt marsallt elnökjelöltként akarja indí­tani. India élelmiszerhiányának megoldására az ország főmi­niszterei határozatot hoztak a jegyrendszer bevezetésére. Calcuttán kívül a jövőben hét másik, több mint egymillió lakosú városban is jegyre osztják az élelmiszert. Andre Malraux francia ál­lamminiszter szombaton Hongkongba érkezett, raux Hongkongból be utazik« A nürnbergi nemzetközi ka­tonai törvényszék megalakulá­sának huszadik évfordulójával kapcsolatban a szombati Iz­vesztyijában Roman Rugyenko, a Szovjetunió legfőbb ügyésze rámutat: az esetleges harmadik vi­lágháború nem hárítható el a potsdami egyezmény feltétlen megtartása nél­kül. A háború veszedelmes tűzfész­keit meg kell szüntetni. A náci bűnösöket tettük elkövetésé­nek időpontjától függetlenül, szigorúan felelősségre, kell vonni. Hétfőtől kezdve az amerikai külügyminisztérium épületé­be csak külön engedéllyel le­het belépni. Ez az első eset, békeidőben, hogy a külügy­minisztérium épületét elzárják a nyilvánosság elől. A határo­zatot a sajtóhivatal vezetője A cikkíró ezután arra fi­gyelmeztet, hogy a náci beállí- tosságú jogászoktól támogatott nyugati reakciós körök soro­zatosan megszegik a törvény­szék alapokmányában kodifi­kált és az ENSZ-közgyűlés ál­tal jóváhagyott nemzetközi jogszabályokat. Az NSZK uralkodó körei mindent elkövetnek, hogy fölmentsék a felelősség alól a náci bűnösöket, akik közül sokan felelős posz­tokat töltenek be az államap­parátusban, és azt az erőt ké­pezik, amelyre a bcmni“hatósá- gok támaszkodnak — írja a továbbiakban Rugyenko. szerint biztonsági okokból hoz­ták. A külföldi diplomatákat ezentúl a külügyminisztérium személyzete kíséri látogatásai­kon. Az új biztonsági intézke­dések költsége évente mint­egy 260 000 dollár. A szovjet kormány — szö­gezi le a Szovjetunió legfőbb ügyésze — jogainak és köteles­ségeinek megfelelően továbbra is felkutatja és felelősségre vonja a náci bűnösöket és ezeket az intézkedéseket nem hagyja abba addig, amíg vala­mennyien az igazságszolgálta­tás ítélőszéke elé nem kerül­nek. (MTI) Közöljük üzletfeleinkkel, hogy I960, anguaztna 27- töl azeptember 3-ig leltározás miatt az áruellátás szünetel. Kérjük, hogy a zavartalan áruellátás végett töltsék fel raktárkészleteiket. A Dél-dunántúli Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat kaposvári lerakata. (116412) TÉR MELŐSZÖ VETKEZETEK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK FIGYELEM! Zöldség- és gyümölcssxállításra alkalmas 47 < 38 X 22 cm külméretű ládákból 40 OOO darabot megvételre ajánlunk. Értékesítés a 114/1965. PM—OT (Pk- 8.) rendeletben foglaltak alapján. Érdeklődni lehet: NÖVÉNYOLAJIPARI ÉS MOSÓSZER- GYÁRTÓ ORSZÁGOS VÁLLALAT. BUDAPEST, XV., Horváth Mihály u. 2. Telefon 408-954, Goldstein. (3733) Mal- Űj-Delhi­Csak külön engedéllyel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom