Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-06 / 184. szám

Péntek, 1965. augusztus 6. 3 SOMOGYI NÉPEAP Tizenegymilliós adósság MIT TESZNEK A LEMARADÁS ! E KEZDÉSÉ ÉRT? Az idén igen kedvezőtlen volt az időjárás a téglaipar számára. Tavasszal s a nyár elején hosszú esőzések aka­dályozták a munkát. A nyá­ri záporok, zivatarok is igen nagy kárt okoztak. A bányák megteltek vízzel, elázott a nyerstégla egy része. Van olyan gyár, ahol még min­dig nem tudtak hozzányúlni a télen kitermelt földhöz. Kénytelenek a távoli bányá­ból szállítani a nyersanya­got. A rossz időjárás következ­tében a Somogy—Zala me­gyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tizenegymillió nyers­téglával gyártott kevesebbet a tervezettnél. m/ r r lizoras és vasárnapi műszakok A vállalat vezetői kérték a gyárak vezetőit, dolgozóit, termeljék meg az adósságot A vezetők intézkedési terv­ben rögzítették a lemaradás leküzdéséhez elvégzendő fel­adatokat. Többek között ope­ratív tervet dolgoztak ki, be­vezették a tízórás, valamint a vasárnapi műszakot. Négy téglagyárban vizsgáltuk meg. milyen visszhangra talált a vállalat vezetőinek felhívása. Megállapítottuk, hogy a négy üzem dolgozóinak több­sége megértette, hogy az ár­vízkárokat helyreállítani, a megkezdett építkezéseket folytatni csak úgy lehet, ha lesz elegendő tégla. A kéthe- lyi gyár munkásai például szinte egyemberként határoz­ták el, hogy az árvízkárosul­tak megsegítésére tízórás műszakot indítanak. (Ezenkí­vül pénzt is adtak az árvíz sújtotta vidékek lakosságá­nak.) Nyújtott műszakot szervez­tek a böhönyei, valamint a kőröshegyi téglagyár dolgo­zói is. Nem igyekezett ilyen be­csülettel előmozdítani a nagy feladatok végrehajtását a kaposvári I. sz. gyár kollektí­vája. Az üzem vezetőit a múlt héten azért kellett le­váltani, mert a szombati munkát úgy számolták el, mintha vasárnap végezték volna. (A vasárnapi mun­káért dupla bér jár). Sajnos oz üzemben egy ember se emelte föl szavát a bércsalás ellen, senki se tartotta becs­telen dolognak a rendkívüli helyzetben foganatosított rendelkezésekkel való vissza­élést. Az ilyen spekulációkat elítélik a tisztességes embe­rek, elítéli az a sok-sok tég­lagyári munkás, aki szinte éjt nappallá téve dolgozik azért, hogy a vállalat telje­sítse feladatát. A tíz percek is számítanak Természetesen az operatív tervek végrehajtásához nem elég a nyújtott műszak, a jó szándék, az elhatározás, a szorgalom. Szükség van a termelés korszerű megszerve­zésére, a gépek jó kihasználá­sára is. Ügy is mondhatnánk, hogy szinte ettől függ, sike­rül-e megbirkózni a felada­tokkal. Ott, ahol akárcsak tíz perceket is áll a prés, a nyújtott műszak legföljebb csak az eredményt szépíthe­ti, de nem biztosítja a fel­adat végrehajtását. Azt ta­pasztaltuk, hogy népi minde­nütt használják ki jól az időt. Böhönyén például nem ment a prés, amikor odaér­tünk. — Azért áll a gép —mond­ta a telepvezető —, mert a sínkuli a sok esőzés követ­keztében kissé megrongálódott vágányon elakadt. Amíg a hibát elhárították, tíz perc telt el. Ez alatt az idő alatt körülbelül 1200 tég­lát lehetett volna készíteni. A kőröshegyi gyár vezetője szomorúan közölte, hogy elő­ző nap alig három órát üze­melt a prés. Az üzem dolgo­séinak erejét lekötötte egy hető, hogy teljesítették idő­arányos tervüket. Ha a böhö­nyei és a kőröshegyi üzem vezetői, dolgozói is ebben a szellemben dolgoznak, akkor hamarosan ők is eredményes tervteljesítésről adhatnak számot. Szegedi Nándor Balatonmárián, a Somogy megyei Tanács gyermeküdülő­jének szomszédságában ütötte föl sátrait a nagyatádi általá­nos iskola úttörőcsapata. A »tábori falut-' körülvevő fehér nyírfakerítés már mewzirő' — úgymond — közbejött ha­laszthatatlan feladat. Az említett két példa is bizonyítja, hogy a szervezés terén bizony nincs minden rendben. Még jobban ki kel­lene használni a gépeget és az időt Kőröshegyen és Bö­hönyén. Tudjuk, hogy a kőröshegyi i üzem vezetője igen nehéz! helyzetben van. Az utóbbi: MEGTEREMTETTÉK... időben a gyár munkásainak ■- — — .................. — s záma jelentősen megfogyat­kozott. Ám mégis meg kel­lene találnia a módját a gép folyamatos üzemeltetésé­nek. Lehet, hogy úi embere­ket kellene verbuválni, lehet, hogy a munkásokat kellene még ügyesebben átcsoportosí­tani. Ha nagyon akarják, megoldhatják a problémát. Bizonvítja ezt a böhönyei eset is. A helyiek már bele­törődtek abba, hogy a rossz sírhálózat miatt gyakran es­nek ki értékes percek, • ne­gyedórák a termelésből. Elhá­ríthatatlannak tekintették a ''énállást. Am, amikor a vál­lalat igazgatóia azt javasolta a böhönyei telep vezetőjének, hogv a gép közelében tar­talékoljanak földet, s ha a sínkuli elakad, a tartalékból gyártsanak téglát, felderültek az arcok. Az emberek belát­ták, hogv ésszerű intézkedé­sekkel elháríthatok az útból az akadálvok. Néha — mint például Böhönvén — nem is kell nagy erőfeszítés ehhez. Állandóan keresni kell a jobbat Abból kell kiindulni, hogy a téglagyárakban ma — nyu­godtan mondhatjuk így — rendkívüli állapot van. Eb­ben a helyzetben nem szabad megrekedni a bevált módsze­reknél, szokásoknál. Néha szinte egyik óráról a másik­ra kell változtatni a korábbi módszereken. Ilyenkor állan­dóan azon kell töprengeni, hogyan lehetne még jobban, termelékenyebben dolgozni. A jobbnak, a célszerűbbnek keresése természetesen nem csupán a gyárvezetők felada­ta. A munkásoknak is gon­dolkozniuk kell azon, hogyan lehetne a napi tervet túltel­jesíteni. A kéthelyieknél ér­vényesül ez a szemlélet Ta­lán elsősorban ennek köszön­SZÁZEZER IFJÚ SZAKEMBERT A FALUNAK KISZ-védnökség a mezőgazdasági szakmunkásképzés fölött Elkészült a mezőgazdasági szakmunkásképzés fölött vál­lalt KISZ-védnökség országos programja. Az ifjúkommunis­ták — a KISZ VI. kongresszu­sa határozatainak szellemében — szavatolják, hogy a III. öt­éves terv időszakában mintegy 100 000 fiatal kapcsolódik be a különféle oktatási formákba, s tanulmányai végeztével falun kamatoztatja tudását, felké­szültségét A mezőgazdasági nagyüze­mekben fiatal agrár szakembe­rek bevonásával felkutatják, Szülők, gyerekek, iskola megára vonja az arra járók fi­gyelmét. Naponta felhangzik az úttörők vidám dala, játék közben különböző csatakiá.iá- sokat röpít messzire a szél. A napiparancsot zászlófelvonások alkalmával hirdetik ki. meghatározzák azokat a mun­kaköröket, amelyek betöltését megfelelő iskolai végzettség­hez kötik. Segítenek az általá­nos iskolák pedagógusainak, hogy jobban megismerjék a környékbeli termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok mun­káját, terveit és igényeit. Pá­lyaválasztási tanácsadással, a végzős növendékek érdeklődé­sének fölkeltésével maguk is segítenek abban, hogy a kü­lönböző szakiskolák »telt ház­zal« kezdjék az új tanévet. Országszerte társadalmi mun­kaakciókat kezdeményeznek a szakmunkástanuló intézetek és más, hasonló jellegű oktatási intézmények építkezéseinek* beruházásainak meggyorsításá­ra. Tovább gyarapítják a me­zőgazdasági szálékorök számát, s ezek élére KISZ-meg.b izzás­ként fiatal agrár szakembere­ket állítanak. Az grártudo- mányi egyetemeken és főisko­lákon arra ösztönzik a hallga­tókat, hogy a kötelező tárgya­kon kívül vegyenek ré zt az ifjúsági szövetség mezőgazda- sági szakoktató-képző tanfo­lyamain, előadássorozatain, stb. A falusi KlSZ-alapszerveze- tek taggyűléseken beszélik meg a környékbeli nagyüze­mek szakember-utánpótlásával kapcsolatos feladatokat, és ha­tározzák meg a védnökség he­lyi tennivalóit. A legrendezettebb sátor és lakói. *• * ■A Játék a vízben. Hogyan dolgozik, mivel foglalkozik AZ EGYESÍTETT ATOMKUTATÓ INTÉZET A dubnai Egyesített Atom­kutató Intézet létrehozását 1956. március 26-án 11 szocia­lista ország kormánya határoz­ta el. Az egyezményhez 1956 őszén csatlakozott a Vietnami Demokratikus Köztársaság is. A nemzetközi tudományos ku­tatócentrum részére a Szov­jetunió kormánya térítés nél­kül átadta a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája Magre­akciók Laboratóriumát és Elektrofizikai Laboratóriumát az ott működő unikális beren­dezésekkel együtt. Az intézet célja: közös tu­dományos kutató munka vég­zése az elemi részecskék fizi­kája és alacsonyenergiás mag­fizika egyes területén. Az in­tézet kizárólagos alapkutatá­sokkal foglalkozik, elvi tudo­mányos fontosságú kérdéseket vizsgál, alkalmazott jellegű kutatások nem tartoznak te­vékenységi körébe. Az intézet vezető szerve a kormánymeg­bízottak értekezlete, a legfel­sőbb tudományos irányító szer- ve pedig a Tudományos Ta­nács, melyben minden részve­vő országot I—3 vezető tudós képvisel. A tudományos kutatómun­ka az intézet 5 nagy labora­tóriumában összpontosul. Az intézet magproblémák labora­tóriuma 1949 óta működik, ré­szecskegyorsítója ma is világ- viszonylatban első helyen áll. Ebben a laboratóriumban egy­részt az atommagkutatások szempontjából rendkívül fon­tos elemi részecskék, az úgy­nevezett mezonok tulajdonsá­gait vizsgálják, másrészt az igen érdekes fizikai tulajdon­ságokkal rendelkező részecs­ke, a neutrino kutatásával fog­lalkoznak. A magspektroszkó­piai kutatások a ma még sok vonatkozásban rejtelmes atom­magok tulajdonságait igyekez­nek földeríteni. Az intézet nagyenergiás la­boratóriumában működik a Szocialista országok jelenlegi legnagyobb gyorsítója, mely­nek nagyságát talán két adat is mutatja: a gyorsító elektro­mágnesének átmérője 60 mé­ter, súlya 36 000 tonna. E be­rendezésóriás segítségével az úgynevezett nehéz elemi ré­szecskék kutatása folyik, hogy szívós munkával egyre mé­lyebben megismerhessük az anyag legrejtettebb titkait. A magreakciók laboratóriu­mában a legfőbb feladat a ter­mészetben elő nem forduló, az uránnál nehezebb, úgyneve­zett transzurán-atomok mes­terséges előállítása és tulaj­donságaik vizsgálata. Érdemes megemlíteni, hogy nemrégiben ebben a laboratóriumban fe­dezték föl a radioaktív bomlás eddig nem ismert hatodik faj­táját, a protonaktivitást. A neutronfizikai laboratórium­ban a neutronok és atomma­gok fizikai tulajdonságút vizs­gálják egy unikális reaktor se­gítségével. Az intézet egyik igen nagy hírnevű és nemzetközi tekin­télyű laboratóriuma az elmé­leti fizikai laboratórium, ahol az elemi részecskék és atom­magok tulajdonságaira elmé­leti úton, bonyolult számítások segítségével igyekeznek követ­keztetni. A dubnai intézet szá­mítástechnikai központjában több nagy teljesítményű elekt­ronikus számológép végzi a bonyolult számítási feladato­kat, a hatalmas mennyiségben jelentkező mérési adatok érté­kelését. Az intézet munkáját műhelyek, segédlaboratóriu­mok sokasága segíti elő. A dubnai Egyesített Atom­kutató Intézet létrehozása tet­te lehetővé a szocialista orszá­gok tudósainak, hogy a fizika alapvető legaktuálisabb kérdé­seivel foglalkozhassanak olyan berendezések segítségével, me­lyeket az egyes országok, a Szovjetunió kivételével, meg­építeni és üzemeltetni nem tudnának. Az intézetben a szo­cialista országok számos tudó­sa dolgozik és igyekszik az egész szocialista rendszer szá­mára hasznosítani azt a lehe­tőséget, melyet a nemzetközi tudományos összefogás terem­tett. A dubnai intézet szorosan együttműködik a társországok­ban működő fizikai kutatóin­tézetekkel is. , _ K. J. A táborban vidám az élet. Amíg a pajtások elfogyaszt­ják bőséges reggelijüket, Sel- meczi Miklós igazgatóval — a turnus táborparancsnokával — beszélgetünk a sátortábor lét­rehozásáról. — A szülői munkaközösség munkájának eredményeképpen valósulhatott meg a nagyatádi iskolások Balaton-parti nya- raltatása. A tábor létrehozásá­hoz sok segítséget kaptunk a Bálatonmáriai Községi Tanács­tól is. A különböző évközi ren­dezvényekből befolyt összegből 70 000 forintért sátrakat, 5300 forintért pedig csónakot vásá­roltunk. A tábor fölépítésénél a szülök is sokat segítettek és szívesen vállalták a szakács­kodást is. ök gondoskodnak naponta az ötszöri bőséges élel­mezésről. A nyáron négyszáz felső ta­gozatos tanuló tolt el itt egy- egy hetet A tábori élet kitűrő lehetőség egy új nevelési cél­kitűzés megvalósítására. A kö­zösségi szellem kialakítását, a munkára való nevelést kitű­nően szolgálják a különféle programok. A tábori naplóban sportversenyek, játékok, vetél­kedők, műsorok szerepelnek. De jut idő a pihenésre és a fürdésre is. Minden csoport egynapos kiránduláson vesz részt a Balaton körül. Amikor pedig vége a hétnek, a táboro­zás utolsó estéjén fellobban a tábortűz lángja, messzire száll a dal, »Ej, haj halihó, táboroz­ni jaj de jó!-" D. S. Somogytúr szépítéséért Somogytúron 1962-ben volt eddig a legnagyobb társadal­mi összefogás, akkor a műve­lődési ház megépítéséhez mintegy 45 000 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a falu lakossága. Erre az évre 40 000 forintos saját erős községfejlesztést terveztek, és 30 000 forintnyi helyi anyagot ajánlottak fel a falu szépítésé­re. Az évi előirányzatból 24 000 forint értékű társadalmi mun­ka már megvalósult, és rendel­kezésre áll a saját anyag is az építkezésekhez. Hamarosan befejeződnék a munkák Somogytúr új orvosi rendelőjén. Ennek az épület­nek a terveit ingyen készítette el a tervező, ezzel csaknem ötezer forinttal csökkentette a létesítmény költségeit. Az or­vosi rendelő építéséből lelkiis­meretesen kiveszi részét a la­kosság akárcsak a rét- és le- gelőjavításokbóL Félév alatt 72 leitár — 11 hiány (Tudósítónktól.) A balatonboglári földműves­szövetkezet felügyelő bizottsá­ga legutóbbi ülésén megtár­gyalta a vagyonvédelem hely­zetét. A szövetkezetnél az első félévben hetvenkét leltárt vet­tek föl, s tizenegy helyen ta­láltak hiányt. A leltárhiányok összege nyolcezer forint, csak­nem azonos a múlt évivel. GÉPKOCSI ELŐADÓK! PORLASZTÓBEÁLLÍTÓ­SZOLGÁLAT A KPM Autófelügyelet dolgozói 1965. augusztus 16-tól egy héten át KAPOSVÁRON és környékén dolgoznak. Kérjük az érdekeltek írásban való igény- bejelentését. XIY. sz. Autójavító Y. Pécs, Munkácsy Mihály u. 35. Telefon 26-72. I Alapnormamérés és beszabályozás. Helyi (egyedi, terep) normamérés. Olajfogyasztás mérés. Kilométeróra ellenőrzés. (116382)

Next

/
Oldalképek
Tartalom