Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

SomoggiNéplap üí MSZMP MEGYEI GITOTTSÁQA ES A MEGYE! TANÁCS LAPJA Az irodalmi pályázat díjasai Hatvannyolc sír NAGY CONSTANTIN ÉRMÉI A LELITEK KÖZÖTT ' a FÁ­Felszabadulásunk huszadik évfordulója alkalmából Latinka Sándor Kulturális Szemle keretében irodalmi lyazatot is hirdetett a KISZ. A szép számú pályázatokat a napokban értékelte a zsűri, és tegnap hirdettek eredményt. Az irodalmi pályázat első díját nem adták ki. Második díjat megosztva kapott Dombai Magdolna nagy­berki lakos, Keserű emlék című novellájáért és Lipkovics Pé­ter kaposvári tanuló Találkozás című elbeszéléséért. A harmadik díjat a nagyatádi Juhász László kapta. Dicséretben és pénzjutalomban részesült még Csató Jó­zsef (Balatonszárszó), Koszorús József (Kaposvár) és az isme­retlen kaposvári pályázó, aki »Az utolsó ítélet« jeligére küld­te be írását. Agancs­világrekord Megszületett az \ÚJ agancs-világ­rekord: július 29-én Martonvásár határában egy magyar vadász gyö­nyörű őzbakot ejtett, amelynek agancsa minden eddiginél súlyo­sabb és szebb. A hivatalos méré­sek szerint az agancs nettó súlya: 730,4 gramm, térfogata 450 köb- centiméter, a nemzetközi értéke­lési rendszerben pedig 240,18 pon­tot kapott. Az eddigi őzagancs vi­lágrekordot egy, még a múlt szá­zad kilencvenes éveiben, Lengyel- országban ejtett trófea tartotta, amelynek értékelési (Nadler) pont­száma mindössze 196 volt. Befejezték az 1965. évi ása­tásokat a somogysziü IV. szá­zadi római temetőben a Rippl- Rónai Múzeum munkatársai. Hatvannyolc sírt tártak fel. Ér­dekes leletre bukkanták a 67. sírban. A női csontváz lábánál egykori földművesszenszámot találtok. A leletek között szá­mos üveg, égetett és festett ke­Hajdúszoboszló Ntjyv'en esztendeje, hogy Haj^ujZoui/^zlón — olaj után kutatva — a fúrás nyomán több mint ezer méter mélységből földgáz, s föld­gázzal együtt percenként 1660 liter 73 C fokos meleg­víz tört fel. A feltört vizet hasznos árványi anyagokban gazdagnak találták. Ekkor merült föl egy fürdő létesíté­sének a gondolata. Az épít­kezést fnegkezdték. s a har­mincas évek elepe óta Haj­dúszoboszlót fürdőhelyként kezdték emlegetni. Ma már alig lehet ráis­merni az egykori kis fürdő­telep környékére. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb be­ruházása volt az 1963- ban átadott, több mint 100 millió forintos költ­séggel épült SZOT Béke Gyógyüdülő. Az üdülő az­óta nemcsak Hajdúszobosz­ló, de Hajdú megye neveze­tessége is lett. Híre már kül­földre is eljutott. A Béke üdülő azonban elsősorban nem Idegenforgalmi neveze­tesség, hanem a szervezett dolgozók üdülőhelye, ahol egy turnusban 382 dolgozót fogadhatnak, télen-nyáron egyaránt. A Béke Gyógyüdülőn kívül — bír ez a legnagyobb — még további 36 különböző üdülő, két szálloda, egy 300 személyes, I. osztályú cam- camping nyújt kényelmes üdülési lehetőséget. Sokan veszik igénybe a fizetőven­dég-szolgálatot is. A város főidényben naponta 4350 üdü­lő vendégnek tud szervezett elhelyezést biztosítani. Évente 4—5000 külföldi fordul meg Hajdúszoboszlón. Hét végén sokan látogatják a fürdőt Budapestről is, hiszen a közlekedési viszonyok igen jók. (A Hajdú expressz Bu­dapestről Hajdúszoboszlóig sehol sem áll meg!) Az egy­re növekvő vendégserek el­látása nem kis gondot okoz a város vezetőinek. Nemrégi­ben elkészítették a fürdő fejlesztési tervét, amelynek fokozatos megvalósításával az ország egyik legkorszerűbb, minden igényt kielégítő für­dőhelyévé válik Hajdúszo­boszló. A Balatonnál általában 100 üdülési napot lehet évente számolni, Hajdúszoboszló viszont télen-nyáron »nyitva van*. Ma még ugyan nem A hajdúszoboszlői fürdő egyik gyógymedencéje. (Alsó kép.) (A fedett medencékkel kiúszó köti össze, így télen is igen látoga­tott.) A hajdúszoboszlői SZOT Béke gyógyszálló és fürdő. (Fel- ső kép.) köz és ékszer van. A temető korát a hatvannyolc sírból elő­került mintegy négyszáz pénz és érem datálja. Köztük Nagy Constantin, Cons tans, II. Constantius és Julianus Apos- tata érméi találhatók. Az ása­tás érdekessége még, hogy öt sírt téglából építettek. A feltárásokat a következő ráírna, bronz, vas és ezüst esz- években még folytatják. Együtt a bajban is Bencze István, a tapsonyi tsz növénytermesztési brigád- vezetője váratlanul elhunyt. Negyvenöt éves volt, két kis­gyermek apja. A falubon mély megdöbbenést és részvétet kel­tett a közmegbecsülésben álló család tragédiája. A termelőszövetkezet nem hagyta magára a csapdát: rö­vid tanácskozás után az elnök a vezetőség nevében még a szomorú hír napján bejelen­tette az özvegynek, hogy a fiú tanítását a tsz biztosítja. Azt is hozzátette, hogy a család gondján, az anya nehéz hely­zetén is segítenek, nem hagy­ják el a bajban. Igaz, az apát nem ’ehet pó­tolni, de a közösség gondosko­dásának e megnyilvánulása, együttérzése enyhíti a fájdal­mat, vigaszt nyújt a nagy csa­pásban is. (Pl) népszeiiű emeeRGK Az orvosnő Szerény, kedves asszony dr. Albert Áronné. A megyei kór­ház fertőző osztályán dolgozik. Sok felnőtt, gyerek köszönheti neki visszanyert egészségét, szeretik a betegei, munkatár­sai egyaránt. Volt betegei gyakran meglátogatják. Nem­régen egy kislány kereste föl, pár éve az osztályán feküdt, kezelte, meggyógyult, s bár azóta sok év telt el, nem tud­ta elfelejteni a doktornő ked­vességét, valahányszor Kapos­váron jár a szüleivel, megláto­gatja. De ez nem egyedi eset.« — Nagyon szeretem a fog­lalkozásomat ■— mondja a dok­tornő —, szép és érdekes a mi munkánk. Egy-egy gyógyult betegnél érzi az ember, hogy érdemes élni ... Nem tudok szebbet elképzelni, mint az embereken segíteni. A nehéz­ségek mellett sok örömmel jár a gyógyítás, bár tudom, hogy nemcsak rajtam múlik, hanem a szervezet erősségén is, de én is csak teszek valamit a beteg felépüléséért... Minden bete­get, aki hozzám kerül, szeret­nék meggyógyítani. Nagyon elfoglalt ember. Nagy a forgalom az osztályon, gyakoriak az ügyeletek. Ez mellett negyvenöt »gyereke« is van még a doktornőnek, ugyanis másodállásban a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kapos­vári Gyárának a bölcsődéjét is látogatja, csaknem mindennap. Ellenőrző vizsgálatokat tart, ügyel a gyerekek fejlődésére, lebonyolítja a védőoltások egy részét. Jól ismerik és szeretik a gyerekek, hisz a keze alatt nőttek fel. Szabad ideje kevés. Ami van, azt csaknem teljes egészében betöltik a háziasz- szonyi teendők. — Sokat olvasok, főként szakmai fejlődésemet elősegítő irodalmat, folyóiratokat. Sok időt elvesz tőlem, de muszáj. — Szabadságon volt már? — Ebben a hónapban me­gyek. Családi utat tervezünk Ausztriába, Olaszországba, tu­ristaként. Három hétig leszek távol. Aztán itt az ősz, s me­gint megkezdődik a nagy mun­ka az osztályon .. • S. M. minden üdülő alkalmas téli üdülésre, de a probléma vi­szonylag nem nagy beruhá­zással megoldható. A gyógy­fürdő korszerűsítése évek óta tervszerűen folyik, és a jövő év végére teljesen be­fejeződik. További felújítást és beru- ruházást igényelnek a gyógy­fürdő fejlesztésével összefüg­gő létesítményei? is. így pl. a napokban megkezdték a für­dő területén egy, naponta ezer személy étkeztetésére al­kalmas modern étterem épí­tését. Az éttereim a jövő év­ben kerül átadásra. Kijelöl­ték már az ABC rendszerű áruház helvét is: ugyancsak 1966-ban vásárolhatnak már benne a vendégek. Az első gyógvforrásvíz fel­törése óta a város egy nagy látogatottságnak örvendő für­dőhellyé változott. A távlati fejlesztési tervek fokozatos megvalósításával Hajdúszo­boszló üdülő és fürdőváros jellege tovább növekszik. Paliás Imre Komlós János: MAJD KIALAKUL Nyári cél — tlgy hiszem» megérkeztünk. (Komád! István rajzai Jl/f 1NEK MA KONFERÁLNI? Azelőtt kellett. Azelőtt ki se mertük nyitni a s.á.ikat, örültünk, ha akadt egy konferanszié, aki helyettünk is kinyitotta kicsit. De ma? Mindenkinek jár a szája, reggeltől estig. Mi­nek itt konferálni? Régen csak hallgattunk, és mindenkire sandán néztünk, bizalmatlanul, és ha valaki visszanézett ugyanígy, ráfogtuk, hogy reakciós. Ma? Fő a bizalom. Már a reakciós sem reakciós többé, csak... vannak még fenn­tartásai. És jó szakember! A tolvaj sem tolvaj már, csak... megté­vedt. Mindig azt hallotta: »Tied a gyár, tied a gyár!-« gondolta: saját gyára, vigye haza... hazavitte. Nálunk már a házastársak is bíznak egy­másban. A szomszédunkban lakik például egy asszony, akinek 25 évi házasság után mosta­nában kezd kimaradozni a férje. Maga ezt tűri? — kérdeztem tőle. Hát mit tudok csi­nálni? — felelte az asszony. — És mit tud a férjem csinálni? Fő a bizalom. És a nyugi. Mi már megbízunk az emberekben. Min­denkiben. Még a becsületesekben is. Rájuk bízzuk a gyárakat, a gazdaságokat, milliókat, mindent! Csak egyet nem bízunk rájuk. A liftet. Az országot elvezethetik. Na bumm! De a liftet? Észnél legyünk, emberek! Egyébként: fő a bizalom és a nyugi. Mert nálunk nyugi van. Hiába, no, jól mennek a dolgok. Haladunk. Fejlődünk. És mennyi min­den épül nálunk! És mióta? És meddig? De nyugi, nyugi, majd kialakul. Hát ke­vés a munkaerő ... No persze, nem úgy ke­vés, hogy nincs, hanem úgy kevés, hogy... Van itt elég mérnök, építész, pedagógus, ag- ronómtis, csak egyetem után mást csinál át­menetileg ... tíz-húsz évig... De nyugi. Ami eltűnik, az előkerül. Egy időben eltűntek a külföldi rokonok is. Senkinek sem volt Nyugaton rokona éve­kig. És most? Hány csomagot küldenek a nem létező tantik? Mert rokon nem vész el, csak átalakul Az egyikből Volkswagen lesz, a másikból IKKA-csomag. Ezt persze sokan ellenzik. Emlékszem, nagy vita folyt nálunk a kispolgári hóbortok­ról. Hogy vannak, aki az öreganyjukat is el­adnák egy mosógépért. Ami csakugyan kép­telenség. Ha eladják a nagymamát, ki fog a gyerekekre vigyázni? Az írók is azt hajtogatják, hogy vigyáz­zunk, ne legyen frizsider-szocializmus. És iga­zuk van, elvileg. No de nyugi! Hát lehet ná­lunk frizsidert kapni? Vannali még problémák, persze. Egyes helyeken protekció nélkül meg sem lehet mozdulni. De nyugi. Kis ország vagyunk. Ki­nek nincs nálunk protekciója? Korrupció is akad. Van még olyan hely, ahol pénz nélkül semmit sem lehet elintézni. No de nyugi! Vannak helyek, ahol pénzzel sem lehet semmit elintézni! Gyenge a futball is. Némelyek kifogásol­ják, minek annyi futballcsapat nálunk. Mert a Vasas, az rendben van, annak van egy sta­bil tábora. A Fradi, hát annak is szurkol né­hány ember... kétségtelen. De minek a többi? — teszik föl a kérdést. És mit felelünk? Nyu­gi, nyugi. Gólt nem rúgnak be a csapatok, ez igaz. De hány edzőt rúgnak ki! Nyugi, nyugi, majd kialakul — ez a jel­szó nálunk. És nem indokolatlanul. Jól megy sorunk. Olyan jól élünk, mint régen a masze­kok. És hogyan fogunk élni? Ahogyan ma élnek a maszekok. Nálunk nyugi van. Itt nem izgul, nem csodálkozik senki. Újságot is csak azért ve­szünk, hogy megnézzük, benne van-e már, amit úgyis tud mindenki. Nincs benne ma? Benne lesz jövőre. Nyugi, nyugi. A gyerekek sem csodálkoznak, ha szerel­mes filmeket mutatunk nekik. Hogy születik a gyerek, azt minden gyerek tudja nálunk. De hogyan nem születik? Azt majd később . . nyugi. Itt nem csodálkozik senki. Csak a nők néznek ránk nagy, csodálkozó szemmel. De az festve van, nem kell bedőlni. Hát erről van szó. Itt rendben mennek a dolgok, itt mindenről lehet beszélni, fő a bi­zalom és fő a nyugi ... Minek ide konferan­szié? Mit mondhat itt egy konferanszié? Semmit. És vannak ugyan még problémák, de ak­kor is mi újat mondhatna a konferanszié? Semmit. Ha csak azt nem, hogy.., nyugi, nyugi, majd kialakult • S0i£Of< Perspektíva — Fred, nem gondo­lod, hogy itt az ideje, hogy összeházasodjunk? Én főzni fogok neked, tisztán tartom a lakást, megosztom veled gond­jaidat és bajaidat. — De nekem nincsenek sem gondjaim, se ba­jaim. — Majd lesz, ha egy­bekelünk. ... Az más Egy csillagász előadást tartott, és ebben azt fej­tegette, hogy a Nap hő­foka fokozatosan csök­ken és nyolcvanmillió év múlva teljesen kime­rül. — Hány év múlva? — kiáltja ijedt hangon a hallgatóság közül valaki. — Nyolvanmillió év múlva — mondja a tu­dós. — Az más — mondja megkönnyebbülten a kér­dező. — Úgy értettem, hogy nyolcmillió év múl­Figyelmesség A város orvosa találko­zik a helység szabójával. Az orvos köszön neki. — Mit csinál, hogy van? — Mindnyájan egészségesek otthon? — Köszönöm kérdését — feleli a szabó. — És önöknél? Minden ruha ki van vasalva? Szerencse _ Anton afrikai utazásából tért haza. Van mit me­sélnie. Mindenki feszül­ten hallgatja. — És milyen ott a hő­ség? — érdeklődik Ja- nina asszony. — Rettenetes — feleli Anton —, elviselhetet­len. — De ön hol lakott? — Tíz kilométerre az Egyenlítőtől. — Északra, vagy délre — faggatja a nő. — Északra, asszonyom. — No az még szerencse. ... Egy részeg ember bo­torkál egy oszlop körül, és mindig megüti magát a kőben. Miután már egy tucatszor körüljárta az oszlopot, ordítani kezd: — Segítség, segítség, Elevenen befalaztak. Szünet A tanító a szünetben az iskola udvarán sétál. A kert sarkában egy ta­nítványét látja, amint tántorogva a kezét hasán tartja. — Mi van veled, fiacs­kám? — Fáj a hasam, tanító úr. — Miért nem mégy a vécébe? A fiúcska rábámul a tanítóra, és az ártatlan­ság hangján mondja. — Most, a nagy szünet­ben? Somogyi Néplap Az MSZMP Somosv megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-19, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. n. 2. Telefon 15-1«* Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom