Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-28 / 202. szám

Szombat, 1965. augusztus 28. 3 SOMOGYI NGPEAi Mit tesz a szikszervezet a vasutas fiatalon tudásának gyarapításáért? A Vasutas-szakszervezet me­gyei ifjúsági bizottsága fölmé­rést készített arról, hogy a szolgálati helyek szakszerve­zeti vezetői mit tesznek a fia­talok általános és politikai műveltségének emeléséért; ho­gyan segítik a fiatalokat a ter­melésben és a munkafegyelem megszilárdításában; milyen le­hetőségeket biztosítanak a sza­bad idő célszerű kihasználásá­hoz. A vizsgálatok ázó bizonyít­ják, hogy a szakszervezeti bi­zottságok a bizalmiak révén állandóan foglalkoznak a fia­talok beiskolázásával. Arra buzdítják őket, hogy általános műveltségük fokozása mellett gyarapítsák szakmai tudásu­kat is. Évről évre növekszik a közép-, illetve szakközépisko­lákban tanuló fiatalok száma. A barcsi szb-hez tartozó szol­gálati helyen például minden fiatalnak megvan az általános iskolai végzettsége. A gyékényesi és a balaton­szentgyörgyi szolgálati helye­ken fegyelmezetlenség még nem fordult elő. A vezetők elé­gedettek a fiatalok munkájá­val. Szép eredményt értek el a Szakma ifjú mestere-mozga- lomban. A benevezett harminc­hat fiatal közül harminc ju­tott el a központi vizsgára. Ti­Vizsgáznak a vetőmagvak Száz zacskó minta Hozzávetőlegesen száz zacskó ve. tőmagminta fordul meg ezekben a napokban Pálfalvi Gyulának, a Marcali Járási Tanács főagronó- musának asztalán. A járás termelőszövetkezeteinek körülbelül 160 vagon gabonavető­magra lesz szükségük az ősszel. Ennek negyedrészét állami szapo­rításból kapják. A többit maguk termelték meg. így volt ez más­kor Is. A közös gazdaságok azon­ban eddig nem tudták, hogy mi­lyen annak a gabonának a hasz­nálati értéke, melyet elvetettek. A megfelelő mennyiségű tőszámot nagyobb vetőmagadaggal próbál­ták biztosítani. Korábban már sző volt arról, hogy a szövetkezetek­ben állapítsák meg a vetésre szánt gabona csirázóképességét, ezt azonban sok helyen elhanya­golták. Ezért úgy határozott a megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya, hogy a járási föagronőmu- sok gyűjtsék össze, és a Vetömag- felügyelöséggel vizsgáltassák meg. A marcali járás huszonhét ter- melöszövetjkezete körülbelül száz búza-, rozs- és őszi árpa-min tát juttatott el a Járási főagronómus útján az Országos Vetőmagfelügye­lőség megyei kirendeltségéhez. Az eredmény egy része már ismeretes. Befejeződött az őszi árpa csiraké­pességének vizsgálata, rövidesen elkészülnek a rozzsal és a búzával is. zenegy arany-, tizenegy ezüst-, öt bronzjeLvényt és két okle­velet szereztek. Több helyen nehezíti a mun­kaidőn kívüli foglalkozásokat a szolgálati ágak tagoltsága és az, hogy a fiatal vasutasok nagy része bejáró. Somogyszo- bon és Gyékényesen jól mű­ködnek a kultúrcsoportok. Ka­posváron a szakkörök végez­nek igen eredményes munkát. Jelentős táboruk van a gyéké­nyesi, a somogyszobi és a ka­posvári sportköröknek. A szak- szervezeti bizottságok majd minden nagyobb szolgálati he­lyen létesítettek góc-, illetve letéti könyvtárat. A forduló­állomásokon és a laktanyákban napilapok és folyóiratok áll­nak a vasutasok rendekezésé­Ankét Nagyatádon időszerű politikai és gazdasági kérdésekről (Tudósítónktól.) Csütörtökön délelőtt a Nagy­atádi Járási Pártbizottság ta­nácskozótermében konzultatív jellegű beszélgetés zajlott le időszerű politikai és gazdasá­gi kérdésekről. A tanácskozást — melyen a járási székhely po­litikai, tanácsi és gazdasági ve­zetői vettek részt — Rudics Jó­zsef, a megyei pártbizottság munkatársa nyitotta meg. A jelenlevők sok időszerű kérdést tettek föl Lakos Sándornak, a közgazdaságtudományok kan­didátusának, a Népszabadság elméleti rovatvezetőjének. A megbeszélésen sok hasznos ja­vaslat is elhangzott a gazda­ságszervező és irányitó tevé­kenységgel kapcsolatosan. A jelenlevők kérték, hogy a jövőben az ilyen jellegű anké­tokra hívjanak meg az újság­írón kívül az ország gazdasági irányításában részt vevő veze­tőket is. JOBB SZERVEZETTSÉGGEL A TSZ-BERUHÁZÁSOK BEFEJEZÉSÉÉRT Interjú Györfi Endrével, a Beruházási Iroda vezetőjével A termelőszövetkezeti be­ruházások határidőre való elkészítése igen fontos fel­adat. A termelőszövetkezetek erősítésének, fejlesztésének egyik módja, ha a tervezett létesítményeket az elképzelé­sek szerint üzemeltethetik a gazdaságok. Szövetkezeti építkezéseink­kel szinte évről évre gondok vannak. Eltolódnak — nem­egyszer a következő évre — az átadási határidők, s ennek anyagi hátrányát a termelő- szövetkezetek szenvedik meg. Amikor azt mondjuk, hogy tegyünk többet Somogyért, akkor egyebek között arra is gondolunk, hogy teremtsünk rendet tsz-építkezéseinknél, szont nem említették meg azt más szóval: érjük el végre ja problémát, amelyről a rá­azt, hogy szövetkezeti beru- I következő napokban értesítet- házásaink határidőre elkészül- jtek bennünket: úgy látják, jenek. *hogy tizenkét létesítmény Az év másodk felében já-1 építését nem tudják befejez- runk. Az idei tapasztalatok-' ni vasszerkezet (ablakkeret ról Györfi Endre, a Beruhá- stb.) hiánya miatt. De meg- zási Iroda vezetője nyilat- említhetném példának a so­Cikkink nyomón Intézkedett a MÁV Lapunk július 31-1 számában ci kiket közöltünk Váróterem vagy talponálló? címmel. Cikk­írónk javasolta, hogy intézked­jen a vasút, a kaposvári váró­terem valóban váróterem le­gyen és ne részeg emberek ta­lálkozóhelye. Magyar! István, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője megvizs­gáltatta a cikkben írottakat, s legállapította, hogy megfelelnek a valóságnak. Az állomás többször tart ellenőrzést a váróteremben, ki­utasítja onnan a jogtalanul ott- tartózjkodókat, mindez mégsem hoz gyökeres változást. A pécsi igzgatóság újra intézkedett, hogy a váróterem valóban váróterem le­gyen, a rendőrség segítségét is kérte a MÁV. Tisztán tartják a strandot »Nagyüzem-« a strandon című cikkünkben kifogásoltuk, hogy a kocsiút poros, a sitrandon a kabinoktól a medencéig vezető utat nem szórták fel gyöngyka­viccsal. Nem kielégítő a víz és a strand tisztasága, nem mond­ják be a pontos időt. A Somogy megyei Víz- és Csa­tornaművek közölte, hogy naponta szállítanak anyagot az épülő új közfürdőhöz a Jókai ligeti úton, s most épül a szennyvíz-főcsatorna is. Az út karbantartása a tanács feladata. A vállalat burkolattal lát­ta el a medencék környékét, hogy kényelmesen járhassanak a vendé­gek. A zenét szolgáltató berende­zés kezelői más-más lemezt tesz­nek föl, s óránként bemondják a pontos időt. A fürdőt tisztán tart­ják ezután. Befejeződött a nyári családos üdültetés (Tudósítónktól.) A SZOT-üdültetés keretében a Somogy megyei üdülőkben 7500 gyermek és 9400 felnőtt töltött együtt két-két kellemes hetet a nyáron. Az iskolaév kezdetével az idei családos üdültetés befeje­ződött. Á jövő évtől bővülnek a lehetőségek. A déli parton 13 000 felnőtt és 10 200 gyer­mek együttes üdültetését ter­vezik, s az egész évben nyit­va levő üdülőkbe is bármikor elvihetik magukkal gyermekei­ket a szülők. NEMSOKÁRA BECSÖNGETNEK Itt az új tanév. Füzetekkel, kék csomagolópapírral a hó­nuk alatt járkálnak a diákok az utcán; újrafestették, rend­be tették az iskolákat. Véget ért a gondtióán szünidő, s nemsokára megint házi felada­tokkal bajlódnak a gyerekek — és a szülők. Ül Rossz fazekak, rozsdás gép- alkatrészek, drótok, rézkilin­csek gurulnak szét az úton. Éppen másodszor szedi össze őket egy rövidnadrágos, szőke kisfiú; már az előbb is felbo­rult a kis kocsi. A járókelők kikerülik a gyereket, ő nagy türelemmel megint összepakol, majd vigyázva továbbhúzza a széteséssel fenyegető tákol­mányt. — Kapóra jön egy kis zseb­pénz — mondja a fiú —, ott­hon most úgysem kapok. Tes­sék elképzelni, csak a toll, a füzetek és a ceruzák több mint száz forintba kerültek. Hiába, kezdődik a suli ... Meg aztán mi mindig gyűjtünk az iskolá­ban hulladékot, tavaly is elsők 'lettünk. Megint megakad a kocsi, ihost a kerekével van baj. A gyerek leül a járda szélére, és nagy szakértelemmel kalapálni kezdi egy vasdarabbal. — Nem rossz ez a kocsi, csak C£y kicsit régi, ugye? — Igen — hagyja helyben bólogatva —, anyu ezzel szo­kott piacra járni. Van kertünk, s a piacon árulunk ezt-azt. A nyáron én is segítettem, amíg nem mentem ki a Balatonra. — Nem szomorkodsz, hogy kezdődik az iskola? — Hát... — válaszol —, de mit csináljak? Most megyek ötödikbe... Ide, a Gárdonyi­ba. Sok új tanár lesz, új tan­tárgy. De majd csak megszok­juk a srácokkal. A barátaim­mal biztosan egy osztályba ke­rülök. Egymás mellett vagyunk a névsorban. Én vagyok a Hor­váth egy, Feri a Horváth ket­tő meg Jámbor Jóska. Mi mindig együtt vagyunk... Tegnap nézegettük, hogy mennyi ünnep lesz az évben, hát nem sok. Pedig olyan jó a szünet... Ül — Ilyen még nem volt egy szünet végén sem — mutat az előtte fekvő könyvre Mautner Edit, a Munkácsy Gimnázium másodéves tanulója. — Átvet­tem néhány francia meg orosz gyakorlatot. Francia tagozatos vagyok, nem árt egy kis tanu­lás, mivel tanárnőnk, Kata né­ni — szünet ide, szünet oda — biztosan az első órától kezd­ve komolyan veszi az új tan­évet. Pedig nem ártana egy lös koaayú belerázódás. Amit Editnél tapasztalok, az hozzátartozik a diákok lélek­tanához. Bekötve, felcímkézve sorakoznak a füzetek, startra készen áll a táska. Szinte jó ilyenkor az iskolára gondolni, az osztályra, a barátokra, s arra, hogy friss erővel mennyi­re könnyebben megy majd a tanulás. S ott a nagy előny, a »tiszta naplólap«... — Ügy sikerült a nyár, ahogy vártad? — Igen. Tele volt program­mal, nem unatkoztam. Az is­kolával közös kirándulást szer­veztünk Csehszlovákiába és az NDK-ba. Nagyon sokat lát­tunk. Voltam Lillafüreden tá­borban és a Balatonon is. Szép volt a nyár... — A szeptember eleje a nagy fogadalmak időszaka. Ezt vallód te is? — Nekem is vannak foga­dalmaim — válaszolja nevet­ve —, ugyanis nem valami jól zártam az első osztályt Igaz, a múlt évben még csak ismer­kedtem a középiskolával, töb­bet kellett volna tanulnom. Most elhatároztam, hogy erősí­tek. Erre főként matematiká­ból van nagy szükségem... Arató Ágnesnek néhány nap­pal tovább tart a szünet, hisz az; egyetemen később kezdő­dik az év. Itthon most ő a kis gazdasszony, picra jár, bevá­sárol. — Igyekszem minél többet olvasni — mondja —, év köz­ben ugyanis nemigen érek rá. Ebben a tanévben végzek az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem természettudományi karán, fizikus leszek. Mik a további terveim? A Híradás­technikai Kutató Intézet tár­sadalmi ösztöndíjasa vagyok, ha végeztem, ott fogok dolgoz­ni. Ágnes szünideje nem volt olyan gondtalan, mint a riport másik két szereplőjéé. El­mondja, hogy a nyáron terme­lési gyakorlaton volt a Csille­bérci Atomkutatónál. — A negyedik év második felében megkaptuk diploma- munkánk címét, s az ötödik év végéig el kell készítenünk. Az enyémnek A réz-arany öt­vözetek rendeződést viszonyai­nak vizsgálata, elektromos el­lenállásmérés a címe. Öt hétig ezen dolgoztam a kutatónál, mértem, számoltam. Azért nya­raltam is egy kicsit, több mint két hetet töltöttem a Balato­non ... — Hogyan nézel az új tanév elé? — Több szabad időm lesz, mint eddig, mivel az ötödik évben kevés előadás van. Vi­szont sajnálom, hogy ez az utolsó évem, és végzek. Ügy érzem, a legjobb dolog egye­temistának lenni . .. Strahl Márta kozott munkatársunknak. — Hányadán állnak termelőszövetkeze­teink azokkal a beruházá­sokkal, melyeknek megva­lósítását a Beruházási Iro­da bonyolítja le? — Irodánk 314 létesítmény építtetésére kapott megbízást szövetkezeteinktől — mondot­ta Györfi elvtárs. — A beru­házások értéke 80 000 000 fo­rint. Ebben az összegben ben­ne van annak a hatvan léte­sítménynek tizenegy és fél millió forintos értéke is, amelynek befejezése a múlt évről húzódott át 1965-re. Mi­előtt a beruházások helyzeté­ről szólnék, megjegyzem, hogy a közölt adatok a július végi, illetve augusztus eleji állapotnak felelnek meg. A számszerűség azóta némi­képp változott, de ez a válto­zás arányos azzal, amennyivel közelebb kerültünk az év vé­géhez. A 314 létesítményből 89 készült el. 97 — összesen 19,5 millió forintos — beruházás­hoz még nem fogtak hozzá a kivitelezők. Befejezés előtt állt 15 beruházásunk; ötven-, illetve hetvenöt százalékos készültségi fokban volt 35—35 létesítményünk; a hátralevő negyvenháromnál pedig meg­kezdték a munkát a kivitele­zők. Tehát a gondjainkra bí­zott beruházások 41,3 száza­léka készült el augusztus elejéig. A múlt év azonos időszakában 44,2 százalékra álltunk. Mint a korábbi évek­ben, az idén is a marcali já­rásban legkedvezőbb a hely­zet, viszont jóval a megyei átlag alatt vannak a tahi és a csurgói járási tsz-beruházá­sok. — Az elmondottak arról tanúskodnak, hogy a tsz-építkezésekkel az idén ismét lemaradtak, sőt valamivel még rosszabb a helyzet, mint tavaly. Mi az oka ennek? — A ktsz-ek a rájuk bízott nyolc létesítmény közül mind­össze egynek a munkáit kezdték meg az említett idő­pontig. Ez is rontotta a me­gyei átlagot. A csurgói já­rásban, ahol főképpen gép­színeket építenek, kavics­hiány akadályozza a munkát. Előre még nem látott nehéz­ség következménye ez. A ko­rábbi években a barcsi és a csurgói jáárs mindig a drávai kavicsbányákból kapott anya­got. Az idén az árvíz, a folyó rendkívül magas vízállása gá­tolta a bányák munkáiét, emiatt most az a vidék, ahol a megye leggazdagabb bá­nyája van, kavicshiánnyal küszködik. Néhány helyen a faanyagok körül folyó vita időhúzásra, késlekedésre ad alkalmat. Azokról az esetek­ről van szó, melyekben a tanácsi kivitelezésű beruhá­zások fagarnitúrájának bizto­sítását a tsz vállalja. Meg­esik azonban, hogy a garni­túrán kívül is szükség van még faanyagra, de máig sincs eldöntve, hogy ezt ki szerezze be: a szövetkezet-e vagy a kivitelező vállalat. Az ÉM Építőipari Vállalat­nál előreláthatólag nem lesz baj a szerződés szerinti ha­táridők betartásával. A Ta­nácsi Építőipari Vállalat, ha a százalékos teljesítést te­kintjük, még soha nem állt ilyen jól termelőszövetkezeti munkáival, mint az idén. De nem szabad elhallgatni, hogy vannak olyan jelek, amelyek aggodalomra adnak okot. A közelmúltban a megyei ta­nács végrehajtó bizottsAva tárgyalta a beruházások hely­zetét. A vállalat vezetői ked­vező kilátásokról szóltak. Vi­mogyvámosi istállót is. amely­nek munkáihoz ezután kez­denek hozzá. m — A lemaradás okai összetettek. Ezenkí­vül van-e olyan akadály —* akár anyaghiány akár egyéb — ami zökkenőket okozhat a további munká­ban? — Részben országos gond is, amiről most szólok. A múlt évben nem volt elegen­dő hullámpala, ezért az idén a sima palás épületeket he­lyezték előtérbe. Most vi­szont megfordult a helyzet: az utóbbiból mutatkozik hiány, hullámpala van bősé­gesen. Épületenként a kettő között mintegy negyvenezer forint a különbség. A válla­lat vezetőivel abban állapod­tunk meg. l.og«- a munkák befejezése érdekében a tarta­lékkeret terhére hullámpalát használjanak. A rendelkezé­sek értelmében pótköltségve­tést nem kell készíteni, ha a többletköltség a tartalékkere­ten belül van. A bank azon­ban minden esetben kéri a pótköltségvetést, illetve a pÓthitelieén’dést. Ez viszont újabb időveszteséget okozhat A munka meggyorsítása azt kívánja, hogy elkerüljük eze­ket a buktatókat. — Sok a gond, a ne­hézség, de ez nem feledtetheti a legfőbb célt: a tsz-beruházások határidő­re való befejezését. Vélemé­nye szerín* kinek mi a fel­adata. hogy az év vénén ne a hiányosságokat kelljen indokolni, hanem az ered­ményekről adhassunk szá­mot? — A választ két szóban így összegezhetném: jobb szerve­zettség. Valamennyiünkre vo­natkozik ez. Az év első felé­ben az egyéb állami beruhá­zások meglehetősen lekötöt­ték erőinket. önkritikusan; magunkon kezdve a sort, töb­bet kell törődnünk nekünk Is az év hátralevő részében a tsz-épftkezésekkel. Különösen a házilagos kivitelezésekre és a társulások munká jára vonat­kozik ez. Mert bár például százalékos arányban élen iár a marcali társulás, munkáié­nak minőségével szemben azonban akadnak kifogásolni­valók. Igaz, hogy sok értékes idő elveszett, és nem most volna az ideje, de meg kell említeni, hogy a tsz-építlce2é- seket végző ktsz-ek elnökei most, augusztus végén ta­nácskoznak, beszélik meg, mi módon fejezhetik be határ­időre tennivalóikat, s ehhez milyen segítségre van szüksé­gük. rr- nészetesen a mun­kák idejében való befejezése attól függ, hogy milyen lel- kiismerettel látnak hozzá fel­adataik elvégzéséhez. Ugyan­csak több szorgalom, jobb szervezettség szükséges ah­hoz, hogy a vállalatok is tel­jesítsék kötelezettségeiket. S végezetül, de nem utolsó sor­ban szólni kell a termelőszö­vetkezetekről. A társulások jó néhány esetben azért vál­lalnak munkát másutt, mert a szöyetkezet nem szerzi be az anyagot. Nagy és sokrétű a még hát­ralevő feladat. Az említett hiányosságok megszüntetésén kívül igen nagy szükség vaja a szervezett összefogásra, afr ra, hogy a cél elérésé#^ mindenki egy emberkéim egymással megértésben dol­gozzon — fejezte be Györfi elvtárs. V. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom