Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-26 / 200. szám

Csütörtök, 1965. augusztus 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP önző emberek De hányat ismerünk! Aki a vonatban másfél he­lyen terpeszkedik, s mellette hárman szoronganak, ó az. Aki a boltban elénk tolak­szik, hogy kitalálva gondola­tunkat, elvigye az utolsó darab lekváros buktát, ő az. Aki törtet, rohan, maga kö­rül mindenkit legázol. 0 az. Aki elsőnek fogfa meg a merőkanalat, s a legjobb fala­tokat a tányérjára meri. Ö az. Aki saját ügyében elmegy a miniszterig is, másokért egy szalmaszálat sem tesz kereszt­be. ö az. És. sorolhatnám. Ügy hiszem, nem kell külön bemutatni őket, mindenki is­mer önző embereket, és min­denkinek megvan róluk a vé­leménye ... Riasztó példakép­pen hármat mégis bemutatok közülük. 1. Kati. Fiatal, se szép, se csú­nya lány. Csöndes, szerény — mondja róla bárki. Valóban, a látszat ezt mutatja. Falusi lány. A család anyagi helyze­te sose volt túl szilárd, anyja nem dolgozik, apja pedig sze­reti a fröccsöt... Hatodikos húga és harmadikos öccse van. Nemrégiben eladtak egy tehe­net meg még valamit. Tízezer forintja volt a családnak. Bú­tor is elkelne, vagy a házat elől rendbe tenni, esetleg sül­dőket venni ... Ezer helye len­ne a pénznek. Á mama az ezeregyedík he­lyet választja: a nagylánnyal felutaznak két napra Pestre, és bevásárolnak. Ott a váróterem­ben szundikálnak néhány órát, nehogy szállodára kelljen po­csékolni a pénzt. Hatalmas csomaggal érkez­nek haza. Bunda, télikabát, orkán, esernyő, táskák, cipők, ruhák, brokát, nylon. Mind a nagylányé. Hát ez csak természetes! Hiszen alig volt tizenöt nyá­ri, ugyanannyi téli ruhája, meg a régi orkánt sem húzhat­ja feíL Hogy a házat nem vakoltat- ják be? Vagy nem lesz bútor? Az nem baj. __ M egkérdeztem Katit: — Nem gondolod, hogy ön­ző vagy? Csodálkozott: — Ééén? Miért? — Természetes dolognak tartod, hogy ilyen áldozatokat elfogadj a szüléidtől? — Ez nem áldozat. — Persze. Kötelesség. — Nem egészen... De így szokás. — Azt hiszi, lehet? Hát nem lehet. Tavaly kimentünk Becsbe apámhoz látogatóba. Sárinak vettünk ilyen perion meg olyan őrlőn pulóvert, szoknyát, nadrágot, aranylán­cot egy kis igazgyönggyel, kis híján toronyórát is ... Nekem meg ezt a pulóvert. Mindössze. Már nem is veszekszem. Örök­ké ordíthatnék. — És a kisfiú? — Azért is veszekedni kell, hogy vegyen neki néha ezt-azt. Akkor is valami régi ruhájából alakíttat a varrónőnél a gye­reknek. Mit szól ehhez Sári? — Egyszer vagyok fia4a'. Bo­lond volnék, ha nem öltözköd­nék. „Ez nem áldozat" „Bolond volnék, ha nem öltözködnék" „Tanuljon mindenki a maga kárán" 3. Feri bácsi. Közel a nyugdí j­hoz. öreg szaki, a szerelés minden csínját-bínját ismeri. Nincs olyan kehes autó vagy motor, amit meg ne javítana. Érti a szakmáját — mondják róla. És itt következik az olyan közismert »de« szócska a szo­kásos negatívumokkal. — Mi már megszoktuk, mi is tudjuk, amit tudunk — mondja egy. idősebb, negyven körüli szerelő. — Irigy, vagy mi a fene van véle — mérgelődik egy fiata­labb. — A múltkor is... Már mit tudom én, mit kérdeztem tőle, valami csavar nem stim­melt sehogy sem. Azt mondta, próbálgassam még tíz percig, egy óráig vagy három hétig, és jöjjek rá magamtól. Ö is így csinálta. Nem tudom, m’t ért el vele, hogy másfél óráig piszmogtam, míg rájöttem a dolog nyitjáira. Ö megmond­hatta volna rögtön. Sajnálja tőlünk, amit tud. Nyugdíjba megy, aztán megeheti a tudá­sát. Csak ezt tudom mondani... — Annyi autó megfordul » keze alatt. Még egyezer se hal­lottam, hogy tanácsot ad a vezetőnek ... Ha csak tehetem, én elmondok ezt-azt, hogyan lehet gazdaságosan vezetni, hogyan kíméli jobban a ko­csit — mondja egy harmadik. Feri bácsi hajlíthatatlan: — Tanuljon mindenki a ma­ga kárán. Én is úgy tudom, amit tudok. önző emberek. Az Értelmező Szótár ezt mondja róluk: »Olyan személy, aki csak a maga javát, hasznát, érdekét tekinti, azt haj hás z- sza, s másokra nincs tekintettel.« Találkozunk velük reggel és délután, utcán, üzletben, munkahelyen — vagy éppen otthon, önzéseik apróbbak vagy nagyobbak, alig észrevehetőéi: vagy kirívóak. De mindenképpen bántanak, vagy fölmérgesítenek, el­lenérzést váltanak ki. Nem közénk valónak érezzük ezeket a tulajdonságo­kat ... S. Nagy Gabriella Előbb kellene Három nagy teljesítmé­nyű szárítóberendezése van a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat­nak. Közülük ezen a nyá­ron csak a már tavaly beépített kaposvári mű­ködött. A barcsi üzem a számítások szerint a ku­koricaszárítás idejére el­készül. A harmadik, a bonnyai viszont legkoráb­ban a jövő évi aratáskor indulhat. Pedig Bonnyára is ide­jében megérkezett a Ju­goszláviában vásárolt, Heyd-típusú berendezés. Az összes tartozéka kint hever a telepen, a sza­bad ég alatt immár a tél óta. A tervezés, a jóvá­hagyás hosszú időt vett igénybe. A vasútállomá­son megépítendő szárító­üzem létesítésének sokáig útját állta a MÄV ügy­intézőinek meg nem ér­tése is. Végül mégiscsak belátták: nem kér telje- síthetetlent a vállalat. A papírforma szerint nincs most már semmi akadálya sem a bonnyai szárítóüzem megépítésé­nek. A kivitelezőkön, az építőipar meg a Malom­szerelő Vállalat vezetőin és dolgozóin a sor. Vannak a népgazdasági beruházásoknak írott sza­bályai, pontosan körvo­nalazott rendelkezései. Ezek nem azt engedik meg, hogy külföldön vett berendezések elkészíté­sével ráérünk várakozni. Kihasználatlanul hever­jen a milliós gép, ami drága devizaértéket fog­lal magában? Jól van, elkészül jövőre a bony- nyai szárítóüzem, de az is kellett volna már az idén is. Az ilyen fontos beruházást, mint ez is, előbb át kellene adni rendeltetésének. K. J. Eredményesen szervezték meg a nyári tűzvédelmet 2. Sári. Ö már asszony. Lány­korában Katihoz hasonló hely­zetben volt. A következménye ez lett: — Ugye, jól áll? Nem mon­dom, a fazon meg az a prém itt körben összesen nyolcszáz forint volt, de megérte. S a férj? Ideges: — Ha kilyukad a pulóver könyöke, talán akkor vehetek másikat. Aztán addig hordom, amíg az is ki nem lyukad. A nadrággal ugyanez a helyzet. Ha este elmegyünk valanová, szégyellem magam. Sári mint egy hercegnő, én meg mintha szabadnapos inas volnék ná- Űa... — De hát miért nem változ- ht ezen? Nemcsak az esős időjárásnak köszönhető, hogy a nyáron nem volt nagyobb tűz a mező­gazdaságban, hanem annak is, hogy részletes tűzvédelmi ter­vet készítettek a járási taná­csok igazgatási osztályán, a községi tanácsoknál, a tsz-ek- nel, az állami gazdaságokban. A betakarítási munkák előtti gépszemlékre minden gépállo­más, állami gazdaság jól fel­készült. A gépeket kevés kivé­tellel fölszerelték szikrafogók­kal, rendbe hozták az elektro­mos berendezéseket. A járási tanácsok igazgatási osztálya idejében felhívta a községi ve­zetők figyelmét a szérűörség megszervezésére, a fogatosok kijelölésére. A múlt évben a legtöbb gondot a termelőszö­vetkezetek okozták a tűzren­dészet! parancsnokságnak. Ta­valy nyáron a termelőszövetke­zeti vezetők egyharmada csak azután kapott észbe, miután megbírságolták őket. Az idén a tanácsoknak sikerült meg­győzni a termelőszövetkezetek vezetőit a tűzvédelmi intézke­dések jelentőségéről. A megyei tűzrendészed pa­rancsnokság már a betakarítá­si munkák kezdetén ellenőriz­te az előírások végrehajtását. A negyven ellenőrzés csupán egy olyan szövetkezetei talált, ahol a helyszínen intézkedni kellett. Bonnyán, a Zöldmező Tsz szérűjén szikrafogó nélkül dolgozott egy traktor. Az állami gazdaságokban, ahol a gabonát kombájnokkal takarítják be, csupán a kaza­lozásra kell jobban ügyelni. Abban, hogy az állami gazda­ságok évek óta kifogástalanul szervezik meg a tűzvédelmet, nagy része van Dankházi La­josnak, a.z Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága tűzrendé­szed előadójának. Az állami gazdaságokban sem tavaly, sem az idén nem volt tűz. Csu­pán a Kaposvári Állami Gaz­daság tátompusztai kerületé­ben talált kifogásolnivalót a megyei tűzrendészed parancs­nokság. Itt az egyik erőgép mintegy félmétemyi »szalma­ágyban« üzemelt. A gépállomások már a költ­ségvetés készítésekor gondos­kodnak a tűzvédelmi fölszere­lések beszerzéséről. Az idén csupán két kombájnnál kelet­kezett tűz, de nem okoztak na­gyobb kárt, mert a gépkezelők meg tudták akadályozni tova­terjedésüket. Szenta határában rövidzárlat következtében fel­robbant egy akkumulátor, de az ennek nyomán támadt tűz sem volt különösebben veszé­lyes. A nagybajomd Pálmajor- ban gyérmékjátékból keletke­zett tűz az őrizetlenül hagyott szérűn. Kipattanó mozdony­szikra nem okozott tüzet a megyében. jj. j. Szedik a dohányt Háromfán A háromfai Űj Barázda , vénnyel szívesen foglalkoz- Termelőszövetkezet 60 kát. j nak az emberek. Jövőre 150 holdon termett dohányt az íh0id0n akarnak dohányt tér­idén. A holdanként 3—4000 \ forint jövedelmet hozó nö- meszteni. ipiMpWMiillMpWl A Cipót-brigád kocsira rakja a dohányt. A dohánypajtában. GABONA ÁLLT AZON A TÁBLÁN, ahol most a tarlóba vetett burgonyát kapálják az asszonyok. Távolról ide látsza­nak a takarmány- és szalma­kazlak. Sárga a föld, nehezen töri a kapa. — Na, »grófnő«, itt jobb vagy Badacsonyban? — Kedves »grófnő«, te ezt éppen olyan jól tudod, mint fen! — Azt hiszem, holnap, ami­kor szedjük a krumplit, nem lesz kedvetek tréfálkozni. S míg heccelődnek egymás­sal, kezük fürgén jár; barnára sült karjuk arról tanúskodik, hogy sokat dolgoztak a nyá­ron. A téma most a kirándulás, amit a becsülettel végzett munka után együtt tettek meg. Szép volt, jó volt. Drávaszentesen a nagy mun­ka után — az újabb feladatok előtt — lélegzetvételnyi szünet állt be. Sztranyák László trak­toros műtrágyát szór, Török Géza kollégája segít neki. De csak ma. Holnap már ismét ő is gépre ül, folytatja a burgo­nyaforgatást. , Hull a műtrágya, ide már nemsokára ősziek kerülnek. A határ más részén trágyát hor­Aratás után Drávaszentesen danak, hogy jó földje legyen a cukorrépának. CÉLTUDATOS KÉSZÜLŐ­DÉS. Még jó néhány helyen zúg a cséplőgép, itt már vissza kell pergetni az időt, ha a ga­bonáról esik szó. Aratás, csép- lés ... Hogy is volt? — Ahogy megkezdtük az aratást, másnap már ment a brigád, s rakta össze a szal­mát. Feigli József elnök szét­tárja a karját. — Nem volt semmi különös titkunk... A brigád. Érdemes emlékez­ni rá. Ma már csak a szépen összerakott kazlak beszélnek róluk. A négy idős emberről, Szili Jánosról, Horváth Gyulá­ról, Harasztia Józsefről és Strasszer Vendelről. Elvállal­ták, hogy összerakják a szal­mát, no persze az asszonyok — Kis Márton Józsefné, Somo­gyi Istvánná, Zsibrák Ferenc- né és Fábián-'Béláné — segít­ségével. A »szalmás« Kis Már­ton József vezetőségi tag volt. Nem vallott szégyent a brigád­jával. — Valahogy úgy van a pa­rasztember, hogy ha nekilen­dül az elején, magával ragad­ja a munka. Nyilvánvaló volt: üfes a táb­la, szántani kell. — Éppúgy tudták ezt trakto­rosaink — Varga Béla, Szokol László, Fehérvári László — meg azok ketten, akik most műtrágyát szórtak, mint mi. Megbeszéltük, hogy ezt a táb­lát másnap vetni akarjuk. Szól­ni sem kellett, nem számított, hogy éjjel két óra van, addig nem jöttek be, míg el nem vé­geztek. ÉS AUGUSZTUS KÖZEPÉ­RE rend volt a határban. Min­den gabona elcsépelve, betaka­rítva, minden fölszántva, és földben a zöldtrágya. Tudták, hová kerül őszi gabona, már az aratáskor úgy irányítottak minden munkát. Az udvarokon is Kazlak állnak, a padlásokon otthon van a kenyérnek való.' A nagy lendület alábbhagyott. Ráértek kirándulni, néhány napot pihenni. S most megfontoltan készü­lődnek. Hull a műtrágya, az óvődő asszonyok holnap bur­gonyát szednek, felzúgnak a magtisztító gépek, s a hét vé­gén kaszák suhannak a réte­ken, hogy mielőbb bekerüljön a sarjú is. Az elnök, mint mindig, kör­bejárja motorral a határt, s azzal tér vissza: — Minden rendben volna. Csak kapnánk egy kis esőt. És másnapra megeredt... Vörös Márta Vasútfejlesztés a Szovjetunióban A Szovjetunióban ebben az év­ben 1277 kilométernyi új vasútvo­nal épül. Üzembe helyezik a 703 kilométer hosszú, Abakan—Tajset-i villamosított vasútvonalat. A szi­bériai fővonal teherforgalmának egy részét is átirányítják erre a vonalra. Ugyancsak megnyílt az Irtisszkoje—Kzil—Tu-vonal, amely a legrövidebb összeköttetést bizto­sítja majd a dél-szibériai fővonal és Kocsetav között. Ennek nagy jelentősége lesz a szűzföldek hasz­nosítása szempontjából. Folytatódik a vasút-villamosítááL Ebben az évben több mint 22^ kilométernyi vasútvonal villamos! tását fejezik be. Új cikkek az OTP-kiíelakcióban: 102. típusú MOSÓGÉP ára 1600 Ft 806. típusú törpe CENTRIFUGA ára 900 Ft GÉPESÍTETT háztartással kényelmesen élhet! (3855)

Next

/
Oldalképek
Tartalom