Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-25 / 199. szám

HASZNOS TAPASZTALA TCSERÉK o Kaposíőn tapasztalatcserére jöttek össze a környékbeli ti­zenöt tsz állatenyésztésd bri­gádvezetői a Kaposvári Járási Tanács mezőgazdasági osztá­lyának kezdeményezésére. A vendégek megtekintették a helybeli Kossuth Tsz állatállo­mányát, s a látottak, valamint személyes tapasztalatuk alap­ján értékelték az állattenyész­tés helyzetét A brigádvezetők elmondták, hogy mi a jó, mi a rossz az elhelyezésben, a ta­karmányozásban Semmi sem kerülte el figyelmüket, mindent észrevették és megbeszéltek. A felelős állatorvos is részt vett a találkozón, s értékes útmu­tatást adott. A gazdaság megtekintése utá élónk vita alakult ki. A termelőszövetkezetek képvise­lői elmondták, miben kell előbbre lépni, milyen nehézsé­geket kell elhárítani. A tóliesí- tésről is tárgyaltak a brigád­vezetők. A részvevők megálla­pították, hogy hasznos volt a tapasztalatcsere, a maguk szö­vetkezetében is megvalósíthat­ják a látottakat és a hallotta­kat. Vízi László, a járási me­zőgazdasági osztály állatte­nyésztője rámutatott a tsz-ek eredményeire és hibáira szak­áganként. A tapasztalatcsere kéáő délután ért véget. Horváth József levelező Q A rinyaújlaki és a csokonya- visontai tsz-tagok elhatározták, hogy tapasztalatcserére men­nek Nemesvidre. Augusztus 8-án tizenöt tsz-tag utazott el a barcsi fmsz kocsiján. A mál­natelepítéssel ismerkedtek Ne- mesviden. Horváth Ferenc tsz- tag elmondta a vendégeknek, hogy jég verte a málnáját, a kétszáz négyszögöl területen mégis 3500 forint ára málnát termelt. Egy idős termelő ugyanekkora területirőll 9000 forint ára málnát adott át a MÉK-nek. Harmat Ferenc kis- vidi lakos 25 mázsa málnát termelt. A tsz-tagok otthon elmond­ták, hogy hasznos volt a ta­pasztalatcsere. Katona István rinyaújlaki tsz-tag azt terve­zi, hogy kisebb területen mál­nát telepít a háztáji földjén. Ha jó lesz a termés, tovább növeli a málnást. Nagy István, a MÉK felvásárlója közölte, hogy rövid időn belül megho­zatják a töveket. Ha nagy mennyiségben teremne málna, még exportra is szállíthatná­nak a gazdák. A rinyaújlaki és a csokonya- visontai tsz-tagok példáját máshol is követhetnék. futó Lajos levelező Feri bácsi Régóta nincs meg az az öreg esztergapad, amelyen Feri bá­csi dolgozott. Helyette új, szebb, modernebb forog. Az esztergályos is fiatal, a mun­ka is frissebb. Az a régi pad mindig ragyogott a tisztaság­tól, mert Feri bácsi n:gyon szerette a gépet. Igazi mestere volt a szakmának, nagyon sze­retett dolgozni. Amikor a gyár ki akarta selejtezni a negyven­éves gépet, Feri bácsi nem en­gedte, pedig korszerű, új pa­dot kapott volna helyette, könnyebben dolgozhatott vol­na rajta. Neki azonban ez volt kedves, ötvenöt évet töltött el szorgos munkában, s tovább dolgozott volna, a gyár vezető­sége azonban azt mondta, hogy ráfér a pihenés. Amikor műve­zetővé akarták kinevezni, nem fogadta el, sajnált megválni megszokott esztergapadjától. Ilyen ember volt Morbitzer Ferenc, aki a kaposvári Keleti temetőben tért örök nyugovó­ra. Fenyvesi Béla, a TRANSZVILL dolgozója Állva utazik az utasok többsége Segítségért fordulunk a szerkesztőséghez a 16. számú Autóközlekedési Vállalat (Za­laegerszeg) nagykanizsa—ka­posvár—igali járatával kap­csolatban. Az első kérdésünk, miért nem jár le a kocsi Nagy­kanizsán a vasútállomásra. A vonattal utazóknak így nehéz a csatlakozás, ha ugyanis nem fémek föl a helyi járatra, nem érik el a főtérről induló buszt. A statisztika bizonyítja, hogy minden évben több az utas a járaton. Mindenki örült, ami­kor az AKÖV egy Ikarus 66-ös busszal könnyített a helyzeten. Harmincnégy ülőhely volt a kocsin, összesen nyolcvan utast szállíthatott. Sajnos, másfél hónap múlva elvették a kocsit, s azóta ismét egy 27 ülőhelyes, hatvanszemélyes busz közle­kedik. Az utasok^ többsége áll­va utazik, s ez bizony nagyon kényelmetlen. Ha megkezdő­dik a tanítás, sokan lemarad­nak majd a diákok miatt, mert a megengedettnél több utast nem vihet a busz. A 16. sz. AKÖV nagykani­zsai főnöksége arra hivatko­zott, hogy a nagykanizsa—ka- posvár—igali járatot, több mint valószínű, a 13. számú Autóközlekedési Vállalat veszi át. Ez persze nem biztos. Vé­leményünk szerint ez nem in­dok rá, hogy annyi embert bosszantson minden nap a vál­lalat. Több utas Szorgalmasak a csömendi emberek Környékünkön a csömendiek jártak az élen az ara tápban és a cséplésben. Az ezerhatszáz holdem gazdálkodó szövetkezet tagsága a 390 hold kenyérga­bona aratását már a hónap ele­jén befejezte. A tagok kiosz­tották maguk között az aratni- valót, s mindenki igyekezett minél előbb végezni. A mun­ka dandárjában csak a főköny­velő dolgozott az irodában, a vezetőségi tagok Tálos László elnökkel együtt vágták a ren­det. Családonként több mint három hold gabonát arattak le a tagok. Aztán bandában le­aratták azt a területet, melyen a kombájn nem boldogult. A tarlókon fogynak a keresztek, két cséplőgép ontja az acélos szemű életet. Amint fogynak a keresztek, traktorok szánta­nak a tarlókon, hasítják a ba­rázdákat, készítik a földeket az új termés alá. i Hársházi István levelező Köszönjük... Türelmetlenül állítunk sorban a bogiári mozi pénztára előtt, hogy jegyet szerezzünk a Háry János előadására. A pénztáros gyors mozdulatokkal adta a jegyeket. Amikor azonban meglátta, hogy egy kendős anyóka ácsorog kint, megkér­dezte: — Moziba megy, ides? — Nem, csak várok valakire. A következő pillanatban fel­állt a pénztáros, széket hozott ki a néninek. — Tessék leülni, úgy köny- nyebb várni! Most már türelmesen vár­tunk tovább, örültünk, hogy ilyen előzékeny a pénztáros. Kár, hogy a mozi előcsarnoká­ban nincs néhány szék vagy pad a várakozóknak. Daku István levelező Vigyázzunk mások testi épségére Esténként sötétben botorkálnak a lakók több mint három hete a kaposvári 48-as Ifjúság útja 16. sz. 8. épületének 3. lépcsőházá­ban. Az IKV nem szünteti meg a hibát. Még komolyabb baleset nem történt, idejében szólunk. A másik panaszunk: sok emeleti ab­lak párkányára biztosíték nélkül vannak kitéve a virágcserepek. A múltkori vihar alkalmával egy cserép csaknem a gyermekem fejé­re esett. Föl kellene hívni az emeleti lakók figyelmét, hogy ne veszélyeztessék mások testi ép­ségét a virágoskertjükkeL BARABÁS FERENC 48-as Ifjúság útja 36. Vihar tépte orkán Augusztus 2-án beadtam a Patyolathoz egy orikánkabótot tisztittatni. A 2. számú üzlet­ben azt mondták, hogy egy hét múlva érte mehetek. Az átvé­Úttörő csapatvezetőkkel az NDK-ban teli utalványon nem írták be a rovatba, hogy mikor készül el a beadott kabát. Két hét múl­A KISZ központi bizottsága huszonnégy út­törővezetőt jutalomüdülésre küldött a Német Demokratikus Köztársaságba. Vonatunk déli tizenkét órakor gördült ki a Nyugati pályaud­varról. Szebbnél szebb tájakon robogott ve­lünk a Balti—Orient expressz. Éjjel két óra­kor haladtunk át a drezdai emeletes pálya­udvaron, s rohamosan közeledtünk utunk el­ső állomásához, Berlinhez. Reggel hét órakor értünk oda. A pályaudvar előtt már várt ben­nünket a kísérőnk, egy fiatal közgazdász. Ika­rus busz röpítette a csoportot szállására, a Müggel-tó-parti turistaszállóba. Ebéd után városnézésre indultunk, Fölidéztem emlékeze­temben a Berlin eleste című film jeleneteit, összehasonlítottam a romhalmazvárost a mai­val. Csak halványan élt bennünk a háború borzalma a ragyogó, tiszta utcák, terek és a harmonikus, békés életet élő emberek láttán. Valami csodálatos erő hatására nőttek ki má­ról holnapra a földből a modern lakónegye­dek. Először a Treptow parkot néztük meg. Mo­numentális emlékmű őrzi itt a szovjet győze­lem emlékét. A hatalmas vörösmárvány zász­lók, a kupolacsarnok színes mozaikkal kira­kott oldalfalai, a mennyezeten a hős hadve­zéreknek odaítélt rendjelek makettjei nagyon beszédesek. Mély részvétet ébresztenek az el­esett hősök, a gyermek nélkül maradt anyák iránt, s gyűlöletet a százezrek halálát okozó pusztító háborúval szemben. Amerikai, angol és francia katonákkal találkoztunk a parkban. Fehéredé hajuk sejtette, hogy ők is részt vet­tek a világháború ütközeteiben. Ezután beutaztuk a város legszebb utcáit, tereit, megnéztük a Reichstagot. A fél évti­zedes vérontás befejezését jelentette, amikor a szovjet harcosok kitűzték rá a vörös zászlót azon az emlékezetes májusi napon. Másnap megtekintettük a világhírű Humboldt Egye­temet, az operaházat s a fasizmus és a mili- tarizmus elleni harc emlékművét. A harmadik nap estéjén a turistaszállónk előtti mólon bú­csúztunk Berlintől. Együtt énekeltünk, táncol­tunk a francia, szovjet, lengyel és német fia­talokkal. Drezdában az volt az első benyomásunk, hogy sokkal forgalmasabb, mint Berlin. Kü­lönösképpen az idegenforgalma nagyobb. So­kat szenvedett a város a háború alatt, még az aszfalt is égett. Most apró macskakövek bo­rítják az utcákat és a tereiket. Az óvárosban még föllelhetők a háborús sebek, az újváros azonban már feledteti őket. A Wilhelm Dieckmann nemzetköri turista­táborban volt a szállásunk, sok barátot sze­reztünk itt. Egy este egy barátságos algíri fiú csatlakozott hozzánk, vidáman táncolt és éne­kelt velünk. Arcáról sugárzott az életöröm. Hazafele a hazájáról kezdtünk beszélgetni. Komorrá vált a tekintete. Hamarosan meg­tudtuk az okát: részt vett az algíri harcokban. Ben Bella több társával együtt Drezdába küldte, hogy megmentse a megtorlástól. Je­lenleg az egyetemen tanulnak. Amikor a fiú levetette az ingét, mindnyájan megdöbben­tünk kmeztatásának nyomai láttán. Égő ci­garettát, szivart oltottak el a testén, kezét, lá­bát tüzes tőrrel karcolták. A legnagyobb élményt a Zwinger nyújtot­ta Drezdában. Meissen volt útunk utolsó állomása. Zuhogó eső fogadott bennünket, ez azonban nem aka­dályozhatta meg, hogy megismerjük a »-kék kardok« városát. A kard a meisseni porcelán védjegye. A manufaktúrában megismertük a világhírű porcelán gyártási folyamatát. Szem­tanúi voltunk, hogyan válik a fehér arany vi­lágszerte keresett porcelánná. Délután fölmentünk az Albrechtsburgba, a híres meisseni várba. Csak nyolc napot töltöttünk német földön, Tiégis sok felejthetetlen dolgot láttunk. Ven- 'églátóink jó barátként fogadtak bennünket. va érdeklődtem, elkészültek-e már a tisztítással. Amikor át­adták a kabátot, nem ismertem rá: olyan állapotban volt, mint a beadáskor, csak éppen átélt egy vihart, az egyik gombnak csak az egyharmada volt meg, kétcentis hasadás éktelenkedett a kabáton. Az orkán még ma sincs készen. Meddig várjak rá? AZ újságban azt hirdeti a vállalat, hogy három nap alatt tisztítja az orkánkabátot. Le­het, hogy a három nap három hetet jelent? Szászy Zoltán Patca Elszaporodtak a rókák A kaiposgyarmiati lakók ne­vében fordulok a szerkesztő­séghez, hátha meghallgatják kérésünket a Dél-somogyi Ál­lami Erdőgazdaság vezetői. A község határábajn nagyon el­szaporodtak a rókák, s napon­ta belátogatnak a baromfiud­varokba. Tűrhetetlen, mit mű­velnek a dúvadak. A róka min­den időben lőhető, az erdőgaz­daság azonban — tudomásunk szerint — semmit sem tesz évek óta, vadászatot nem indí­tott, mérget sem tett ki. Ta­lán azért nem lövik a külföl­di vadászok sem, mert ez vé­dett terület? Tegyenek vala­mit az illetékesek, mert már több száz tyúk vált a rókák prédájává. Gulyás József Nagyatád, Kossuth utca 1. Hegedűs Antal Kaposgyarnvat Mikor jár nyugdíj-jogvesztéssel a fegyelmi elbocsátás? A fegyelmi határozathoz fű­ződő nyugdíj-jogvesztés nem a Munka Törvénykönyvében meghatározott fegyelmi bünte­tés. Ugyanis a nyugdíj-jogsza­bályok tartalmazzák azt, hogy a közszolgálatban töltött időt nem lehet nyugdíjra jogosító szolgálati időként figyelembe venni, ha a kinevezett alkal­mazottat fegyelmi határozattal 1950. június 15-e előtt a köz- szolgálatból elbocsátották, vagy 1950. június 15-e és 1951. de­cember 31-e között bocsátották el fegyelmi úton, és a határo­zat a nyugdíjjogosultság el­vesztését is kimondta. Az 1950. június 15-e előtti fegyelmi el­bocsátás tehát a volt közszol­gálati alkalmazottra mindig nyugdíj-jogvesztéssel járt, az 1950. június 15-e és 1951. de­cember 31-e között történt fe­gyelmi elbocsátáshoz pedig csak akkor fűződik nyugdíj- jogvesztés, ha ezt a fegyelmi határozat kifejezetten kimond­ta. Az 1951. december 31-e után hozott fegyelmi határozatnak viszont már nincs nyugdíj-jog­vesztő következménye, és nincs ilyen kihatása a nem kineve­zett közszolgálati alkalmazott ellen 1952 előtt hozott fegyel­mi határozatnak sem. Mivel az előzőekben ismer­tetett nyugdíj-jogvesztést nem a Munka Törvénykönyve tar­talmazza, a Munka Törvény- könyvének a fegyelmi bünte­tés hatálya alóli mentesülésre vonatkozó szabályai a nyugdíj- jogosultságra nem terjednek ki. A fegyelmi határozat nyug- díjkövetkezményei alóli mente­sítésre a nyugdíj-jogszabályok adnak lehetőséget. E szabályok a mentesítésre kétféle lehetőséget biztosítot­tak, illetve biztosítanak. Ap: egyik az, amikor a fegyelmi határozatot az illetékes minisz­ter (megyei, illetőleg megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke) felülvizs­gálta, és a hátrányos következ­mények alól a dolgozót még 1952 előtt mentesítette, vagy a fegyelmi hatrozatot megsemmi­sítette, tehát a közszolgálatból való elbocsátást hatálytalaní­totta. A másik lehetőség az, ha az új munkaviszony szerint illetékes vállalati igazgató a fegyelmi határozatot hozó köz- szolgálati hivatal vezetője vé­leményének kikérése után ad mentesítést a fegyelmi határo­zat hátrányos következményei alól. Ha a fegyelmi határozatot megsemmisítették, vagy az il­letékes miniszter (megyei, il­letve megyei jogú városi ta­nács vb-elnöke) 1952 előtt adott mentesítést a hátrányos követ­kezmények alól, ennek alapján a fegyelmi elbocsátás következ­tében elveszített közszolgálati időt nyugdíjra jogosító idő­ként veszik figyelembe. Abban az esetben, amikor az új munkáltató ad mentesítést a fegyelmi határozat hátrányos következményei alól, e mente­sítés alapján a társadalombiz­tosítási bizottság (vasutasoknál a MÁV Nyugdíjfelszólamlási Bizottsága) döntésétől függ, hogy a fegyelmi határozat kö­vetkeztében elvesztett közszol­gálati időt egészben vagy rész­ben nyugdíjra jogosító szolgá­lati időként figyelembe lehet-e venni. Ezt a figyelembevételt a dolgozó a lakóhelye szerinti Társadalombiztosítási Igazgató­ságnál (kirendeltségnél, MÁV- dolgozó a szolgálati főnökség útján), a nyugdíjigény előter­jesztésekor vagy a 65. (nő 60.) életévének a betöltése után kérheti. Dr. K. J. Szerkesztői üzenetek Jékl Mátyás, Várda, Fő ut­ca 85.: A kaposfüredi adó­ügyi csoport elmulasztotta tőkésíteni az adópótlékot. Az­óta orvosolta a panaszt, s 185/1965. tételszámon jegyezte be a tőkésítést az adószedési naplóba. Zsoldos Tibor, Kaposvár, Füredi utca 128.: Bírálata jo­gos, más olvasók is figyel­meztették a szerkesztőséget a hibákra. Köszönjük, hogy fel­hívta figyelmünket a téve­désre. K. Tóth János, Kaposvár, Füredi utca 130.: Az Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat raktár hiányában rögtön a kijelölt boltba szállítja a hűtőgépet, a szervizvállalat azonban nem helyezi üzembe azonnal. Az eljárás különben is hosszadalmas (ipari áram bevezetése, árammérő fölsze­relése, műszaki átvétel, kü­lönféle engedélyek megszer­zése stb.). Ezért kötötték be késedelmesen a Bem utcai bolt hűtőgépét is. Gál Sándor, Pálmajor: A tetőfedő és a kúppala hiány­cikk. A TÜZÉP elsősorban anyagbiztosítási szerződésre adhat a vásárlóknak. A szó­ban forgó időben valóban volt kúppala a telepen, ez azonban egy IKKA-utalvány- nyal rendelkező vásárlóé volt. Fercsók Józsefné és társai, Fonyód, Ady Endre utca 59.: A községi tanács szerint jo­gos a panaszuk. A tanács felhívta a környék lakóinak figyelmét, hogy tartsák zárva a baromfit. A rendelkezés végrehajtását ellenőrizni fog­ják, a szabálysértőket följe­lentik a járási tanács igazga­tási osztályán. Magyar Lajos, Somogytúr: A fonyódi ktsz szeptember 30- ra alakítja át postahivatalnak a tavaly vásárolt épületet. A pécsi igazgatóság csak az át- lakítás után helyezheti át a hivatalt. Balatoni mozik műsora balatonmArta A kórterem. BALATONFENYVES Fedett kert: Homérosz földjén. FONYÓD Fedett kert: Max Linder társaságában. FONTOD Terem: Egy krumpli, két krumpli. balatonboglar Vörös és fekete I—n. balatonlelle Fedett kert: Vörös és fekete I—n. BALATONLELLE Park: Nemo kapitány. BALATONSZEMES Szélesvászmi kert: Ki volt dr. Sorge? balatonszarszö Egy gyilkosság krónikája. BALATONFÖLDVAR Fedett kert: Egy gyilkosság krónikája. ZAMARDI Kert: Riói kaland. SIOFOK Szélesvásznú terem: Hajrá, franciák! SIÓFOK Szélesvásznú kert: Riói kaland. Augusztus 26-án. csütörtökön b*l\tonmAria A »Preludio—akciő. BALATONFFNYVES Kert: A tizedes meg a többiek. FONYÖD Fedett kéri: A Saint-Tropez-i csendőr. balatonboglar A Saint-Tropez-i csendőr. BALATONLELLE Fedett kert: Ének az esőben. Az első előadá­son. Robbantsunk bankot. A másod»** előadáson. R alatonszemes Kertmozi: Nyári intermezzo. Az első el­adáson. Bolondos história. A második előadáson. balatonszarszö A kőszívű ember fiai I—II. BALATONFÖLDVAR Fedett kert: Ki volt dr. Sorge? ZAMARDI Kert: A fekete tulipán. Az első elő­adáson. Egy szobalány naplója. Csak 18 éven felülieknek! A második elő­adáson. (Fél 11-kor.) SIOFOK Szélesvásznú terem: Kallódó emberek. SIOFOK Szélesvásznú kert: Egy szobalány naplója. Csak U éven felülieknek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom