Somogyi Néplap, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-25 / 199. szám
Szerda, 1965. augusztus 25. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÖNKÉNY Éjfél volt éppen, amikor Bajuszos füttyjelére leálltak a gépek. A szerelmesek szokásuk szerint a műhely végén álló satupadnál gyülekeztek. — Akkor nézzük meg, hogy mi van a tarisznyában — mondta viccesen Karcos, és elsőként foglalt helyet a forgácsládán. Térdére vette zöld színű fatáskáját, hozzálátott a szalonna meg a zöldpaprika pusztításához. — Akárki akármit mond, nincs jobb, mint a szalonna — folytatta tele szájjal. — Húsz deka jól sózott, finoman füstölt házi szalonna többet ér, mint egy kiló szalámi. Én bizony nem cserélnék ... — Menj a fenébe azzal az avas zsírhasábbal. Olyan szaga van, hogy már émelyeg tőle a gyomrom — vágott közbe jó hangosan a nyúlánk, göndör hajú Kollár, a préselő kezelője, és csúfondá- rosan nevetett. A többiek etteik és hallgattak. Kivéve Pápai Sanyit, aki az éjszakai műszakban mindig csak cigarettázott az étkezési időben. Olyan széle- hossza-egyforma legény volt ez a Pápai, öreglegény. Igaz, hogy nem látszott meg rajta a negyven év, de mindenki tudta, hogy ő a legrégibb »•tűké" a műhelyben. Amikor Kollár újra gúnyolódni kezdett, Pápai mélyet szívott a cigarettájából, és a csikket a szemben levő maró alá dobta. — Tartsd a szád! — kiáltotta mérgesen. — Hallgass! — Aztán miért, ha szabad tudnom? — vágott vissza a préselő kezelője. — Mi az isten van itt? És milyen jogon piszkáltok ti engem? Ha még egy ilyen szót hallok, csúnya vége lesz. Végyétek tudomásul, hogy fütyülök rátok. Olyanok vagytok mind a nyolcán, mintha kivetkőzött szerzetesek volnátok. Karcos összehajtotta a tarka mintás szakajtókendőt, és komótosan visszapakolt a fatáskába. Akkor oda állt a göndör hajú elé. — Hogyan határoztál? — Sehopv! És megkérlek, ne oktass! Ha a fiad volnék, akkor sem tűrném. Az én dolgomban magam döntök! Dörrenve csapódott a műhely vastajtaja. Tihamér bácsi, az éjjeliőr krákogott az első gépnél. Bajuszos cigarettával kínálta az öreget, tüzet is adott neki, aztán súgott valamit a fülébe, erre az öreg távozott. — Szóval sehogy? — kérdezte Hegyi, aki eddig szótlanul figyelt. — Már az egész gyár rólad beszél. Mindenki szégyelli magát, aki melletted dolgozik, csak épr-en te nem. Hát mit képzelsz te tulajdonképpen? Azt hiszed, hogy neked mindent szabad? A többit már üvöltve folytatta: — Az a lány rendes volt, te becstelenítetted meg. Annak senkije sincs. Hitt neked, I mert szépen tudtál hazudni. • Azt ígérted ho^- feleségül veszed. Mered-e tagadni? Beszélj! Így volt? — Na és, ha így volt? Öt tanút is állítok arra, hogy ezzel is látták meg azzal is. Megúszom az egészet tíz liter borból — hangzott a cinikus válasz. — Legény vagyok. És mit papolsz? Te talán nem így csináltad annak idején? Ha olyan káposztafejű volt, hogy nem tudott szólni, ringassa a bölcsőt, csináljon, amit akar! Engem nem érdekel! Annyit mondok, ha a nevemre meri íratni... Pápai rekedten közbevágott. — Ez az utolsó szavad? — Ez! — Akkor most jól figyelj. Csibész voltál, amikor ide kerültél. Senki sem akart dolgozni veled. Ha mi nem állunk melléd, sohasem lettél volna szakmunkás. Mindig megsajnáltunk, mert kö- nyöröeni, azt tudsz. Senki se nyúlt hozzád soha egy ujjal sem. De én most kiosztom a részedet. Hirtelen elkapta Kollár mellén a kabátot, és fölemelte a ládáról. — Számold, ha tudod! Teljes erőből ütötte. Talán agyon is veri, ha Bajuszos le nem fogja a kezét. — Hagyd, már! Elég volt! Kollár ájultan hevert a ládán. Az arca merő vér volt. Pápai odament a gépéhez, leemelt egy csomó pamutrongyot, és megtörölte a kezét. Karcos vizet engedett a csorba kannába, és nyakon öntötte a göndör hajút. — Ébredj! Szedd össze magad, és takarodj! — Hogyan? — kérdezte akadozva Kollár. — Ezt nem tehetitek! Értitek? Bajuszos odament a vasszekrényhez, és kiszedte a göndör hajú ruháját. Végül a lakatot is levette, és az egészet lerakta a satupadra. A lakatot Kollár kezébe adta. — Vidd! Erre itt már nem lesz szükséged! .. . Másnap este ketten várták a műhelyben Bajuszo- sékat. A szakszervezeti titkár meg az üzemvezető. Sorra kezeltek az emberekkel. A titkár Karcoshoz fordult; — Mi újság? — Te biztosan többet tudsz! — válaszolta a kérdezett. — Több helyen jársz, többet hallasz! •— Ne viccelj, Karcsi, komolyan kérdeztem — szólt erőltetett keménységgel a titkár. — Tudod te jól, hogy mire gondolok! Miért lépett ki Kollár? Reggel bejött, és kikérte a könyvét. Mit gondolsz, miért? — Honnan tudjam én azt? Biztosan talált egy olyan helyet, ahonnét talicskán viszi majd haza a fizetést. Sohasem lehet azt tudni... Bajuszos Hegyire kacsintott. Egyszerre indítottak mind a ketten. Németh Sándor Játszani szép —játszani jó a Balaton mellett is! Velence vitorlás Felhúzható motorcsónak Sellő vitorlás Műanyag vízibusz PVC labda, pettyes és szivárványos PVC strandlabda és még sok játékot talál az ÁBC áruházakban. 38,— Ft 30,— Ft 24,— Ft 28,— Ft 20,—Ft-tól 37.60 Ft-ig 30,—, 40,—, 50,— Ft ajándék pavilonokban és az (3009) Aratás után, ősz előtt a darányi pártszerrezet Az utolsó zabkévéket nyeli a cséplőgép a darányi tsz majorjában. Már csak órák kérdése hogy befejeződjön ez a munka. Nehéz volt a gabonabetakarítás — erről beszél Keserű József tsz-elnök> meg Szálai János párttitkár —, minden embernek sokat kellett tennie a maga posztján. Rengeteg munka várt a kommunistáikra is. Mielőtt megkezdték a nagy nyári miunkát, vezetőségi ülést meg taggyűlést tartottak. A szövetkezet elnöke ott mondta el, milyen nagy szükség van minden munkás kézre. Most, az aratás és a cséplés befejezésekor már mérleget lehet készíteni: ki hogyan oldotta meg feladatát. Igaz, hogy a párttitkár naponta be tudott volna erről számolni, hiszen ott élt az emberek között. Hol szervezéssel foglalkozott, hol pedig maga is részt vett a betakarításban. Mindig volt tennivalója, akárcsak Jovanics György gépműhelyvezetőnek. Az erős gabonák próbára tették a gépeket, s bizony sok volt a javítanivaló. Előfordult, hogy este vitték be a traktort, de reggel már útra készen állt. Kevés párttag van a darányi szövetkezetben. Sokan keresik másutt a /kenyeret, s csak esténként térnek haza. Ök nem ismerik a tsz gondjait, akik otthon dolgoznak, annál jobban. Most, az aratás után tag- "■"űlést tartanak, az őszi munkákra készülnek. Megint a tsz vezetői mondják el, mi vár a gazdaságra. Azt tartják, hogy az ősz sem lesz könnyebb, mint a nyár volt. A megindult burgonyabetakarítás mellett szántani, vetni kéül, s közben megérik a kukorica is. K. I. — Növekszik a pártoktatásban részt vevők száma Babó- csán. A tavalyi 25 helyett ebben az évben harmincán jelentkeztek a pártszervezet gazdaságpolitikai tanfolyamának mezőgazdasági tagozatára. Sok jelentkezője van a KISZ-szervezet rendezte előadássorozatnak is. r KÉPEK A SZÖVETKEZETI NAPRÓL nap egyes Öogy tetszik a nyaklánc? — Az ajándékboltok gazdag választékban kínálták áruikat. mozzanatait örökítik meg. (Regős István felvételei.) A sportbemutatón magas színvonalú gyakorlatokat láthatott a közönség. A korláton Regőtzi Péter, a Budapesti Spartacus I. osztályú versenyzője. Erdős József, az OKISZ elnöke ünnepi beszédét mondja. részletesen beszámoltunk róla, augusztus 20-án szövetkezeti napot tartottak Ba- latonleUén. Most megérkezett képeink a jól sikerüK szövetkezeti népszeRÜ emseneti A gépcsoportresető Megjelent a Természettudományi Közlöny augusztusi száma Reggel óta esővel fenyeget az idő, a határ mégis népes. Sok a munka az öreglaki Kertészeti Termelőszövetkezet földjein. Az emberek tudomást sem vesznek a gyülekező felhőkről, mert kellene a jó idő is, de ha esne, annak is örülnének. — Minden munkaerőre szükség van — mondja a tsz elnöke, Hegedűs Lajos. — Ilyenkor előfordul, hogy még a gép- csoportvezetőnk is gépre kerül. Igaz, Illés Jánost nem kell sohasem külön kérni, ha szorít a munka. A múlt ősszel is neki köszönhettük, hogy sikerült teljesítem a vetéstervünket. Amikor sok a munka, ünnepen és vasárnap is dolgozik. Mezei Imre községi tanácselnök szerint Illés János nemcsak annak köszönheti népszerűségét, hogy sokat és jól dolgozik, hanem annak is, hogy becsületes és igazságos. A gépcsoportvezető 1952-ben ív. ett be a termelőszövetkezetbe. A tagság bizalmából tsz-el- nrk lett, mert mindenki tudta róla a faluban, hogy jó gazda. 1959-ben növénytermesztési brigádvezető szeretett volna lenni, de csak fél évig láthatta el kedvelt foglalkozását, mert amikor megérkeztek az első gépek, a vezetőség olyan embert keresett, aki amellett, hogy me sbízható vezető, szigorú ellenőr is tud lenni, ha kell. Illés János azóta a gépeknél dolgozik. — A tsz vezetősége minden évben nagyobb feladatokkal bízza meg a gépcsoport vezetőjét és ő önállóan, jól végzi el a rábízott munkát — mondja az elnök. — Ismeri a határt, és ahol a gépek csak segíteni tudnak, ott mindenütt számíthatunk rájuk, Illés Jánost jó gazda módjára nem elégíti ki a tennivaló gyors elvégzése:' azt is megnézi, hogy milyen a műnk* minősége. Nehéz népszerűnek lenni az ő beosztásában, mert akiket figyelmeztetni, bírálni kell, azok az emberek nem mindig értik meg a szavak mögötti jó szándékot, mindany- nyiuk érdekét. Illés Jánost mégis szeretik. Csendes, halk szavú, de határozott ember. A legválságosabb időkben is hallgattak rá a faluban. Energiájával, munkakedvével — ötvenhat éves kora ellenére — még ma is példát mutat a faluban. — Most van igazán értelme a munkának — szokta mondani —, amikor végre magunknak dolgozunk. Fia a tsz gépszerelője, lánya a növénytermesztésben kertészként dolgozik. Illés Jánosnak nincs külön képesítése a gépekhez, mégis legtöbbször ő állítja be őket, mert jo műszaki érzéke van. Naphosszat a határban találni. Ma reggel óta a vetőgépnél dolgozik. Dohogva erőlködik a traktor. Délfelé teljesen elborul az ég. Másfél hold van csak hátra. amikor szemerkélni kezd az ”ső. A gép nem áll meg, mert úgv lenne jó. ha az eső már a földben érné a magot. Gyorsabban fordul hát a dűlő végén a vezető, noha egyre sűrűbben esik. Alighogy elverte a port a zápor, egy kicsit nekivilágosodik az ég. A gépekkel dolgozó emberekig nem hallatszik el a déli harangszó. Addig nem tartanak ebédidőt amíg ki nem érnek a táblából. Nagy József Igen változatos tartalommal jelent meg a Természettudományi Közlöny legújabb száma. Szabadváry Ferenc kitűnő portrét rajzol Hevesy Györgyről. Buday Irén és Nagy Sándor Aktivációs analízis címmel közük közös tanulmányukat. Dr. Széky Pál a szaglás biológiájával foglalkozik. Dr. Bóna Ervin tollából új sorozatba kezdett a lap A modellek szerepe a tudományban címmel. Emellett folytatja dr. Csordás István beszámolóját a Mac- quarie-szdgetről és állatvilágáról. Dr. Vida Gábor áttekintést ad Az őskorpafűtől az erdei pajzsikáig címmel. Érdeklődésre tarthatnak számot Budai József A sínek EKG- ja és dr. Zsoldos Ferenc A stabil izotópok alkalmazása a kutatásban című írásai is. Hasznos tudnivalókat ismertet Tóth Béla a takarmányfehérje üzemi előállításáról. Makkra Zsigmond pedig népszerű magyarázatot ad a kozmikus sugárzás eredetéről. Híradó, folyóiratszemle, valamint a társulati élet hírei egészítik ki a folyóirat legújabb számát. OTPhitelakció keretében vásárolhat Pannónia motorkerékpárt! (3781)
