Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-03 / 155. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 ÁR A ! 50 FILLÉR SomogyiHéplaa AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. évfolyam 155. szám. 1965. július 3., szombat (• iNTÉZcT ) "%yy v&S Záróközleményt adtak ki Péter János londoni tárgyalásairól Péter János: Amíg Amerika bombázza a VDK-t nem lehet szó nemzetközi tárgyalásokról AZ ORSZÁGOS BÉHETA ÁCS ÜLÉSÉ Dr. Sík Endre, az Országos Béketanács új elnöke I Pénteken délelőtt ke­rült sor Péter János magyar, és Michael Ste­wart brit külügyminisz­ter hivatalos tárgyalá­sainak befejező szaka­szára. Ez alkalommal a két ország kapcsolatainak kérdése került napirendre. A tárgyalófelek megvitatták a kulturális kap­csolatok továbbfejlesztésének, valamint a műszaki-tudomá­nyos együttműködés lehetősé­gének kérdéseit. Nagy figyel­met szenteltek a kereskedelmi kapcsolatok problémakörének, különös tekintettel az árucse­reforgalom növekedésének le­hetőségeire. Elvi egyetértésre jutottak abban, hogy az egyes területek illetékes szakembe­rei folytassák az érintett problémák részletes megvita­tását. Megállapodtak a közős zá­róközlemény szövegében, ame­lyet a két fővárosban egyide­jűleg pénteken éjfélkor tettek közzé. A két külügyminiszter pén­teki tárgyalásaival Péter Já­nos angliai látogatásának hi­vatalos programja befejező­dött. Pénteken délben a külföldi tudósítók londoni szövetsége ebédet adott Péter János tisz­teletére. Az ebéden a nemzet­közi és az angol sajtó mintegy száz képviselője vett részt. A hallgatóság nagy érdeklő­déssel figyelte Péter János közvetlen hangú rövid beve­zetőjét, majd a Délkelet-Ázsiá- ban kialakult veszélyes hely­zettel, valamint az európai biz­tonság problémáival kapcso­latban föltett kérdésekre adott válaszait. A vietnami háborút érintő kérdésekre válaszolva Péter János nagy nyomatékkai hang­súlyozta: mindaddig, amíg az Egyesült Államok bombázza a VDK területét, semmiféle le­hetőség sincs a nemzetközi tárgyalások fölvételének meg­közelítésére, és csakis az ame­rikai kormány teheti meg az első lépést, hogy azt továbbiak követhessék. Az újságírók kérdései azt tükrözték, hogy Péter János londoni látogatásának nem­csak az angol—magyar kap­csolatok vonatkozásában tu­lajdonítanak jelentőséget, ha­nem általában a kelet—nyu­gati kapcsolatok további ala­kulása szempontjából is, kü­lönös tekintettel arra, hogy a délkelet-ázsiai háborús válság árnyékba borítja az egész nemzetközi horizontot. Pénteken este Godfrey Lag- den konzervatív párti képvise­lő, a brit—magyar parlamenti képviselőcsoport elnöke az an­gol alsóház épületében vacso­rát adott Péter János tisztele­tére. Péíer Jánós külügyminiszter Házi Vencel nagykövet, főosz­tályvezető és Dóczi Kálmán főosztályvezető-helyettes kísé­retében ma délben a menet- rendszerű MALÉV-repülőgép- pel utazik haza Budapestre. A tárgyalásokról kiadott kö­zös közlemény így szól: Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere június 30-a és július 3-a között hivatalos látogatást tett az Egyesült Királyságban, mint őfelsége kormányának vendé­ge. Péter János találkozott Ha­rold Wilson miniszterelnökkel, Michael Stewart külügyminisz­terrel, Walter Padley és Lord Chalfont külügyi államminisz­terekkel, valamint Edward Redhead kereskedelemügyi ál­lamminiszterrel. A megbeszé­léseken tanácsadóként részt vett Incze Jenő londoni nagy­követ és Házi Vencel nagykö­vet, a külügyminisztérium fő­osztályvezetője is. Az őszinte és szívélyes légkörben lefolyt tárgyalásokon széles körűen áttekintették a nemzetközi kérdéseket, közöttük Délkelet- Ázsia, az ENSZ, a leszerelés, valamint az európai biztonság és együttműködés problémáit. Mindkét fél elismerte, hogy e kérdések elemzésében és az A dél-vietnami szabadság- harcosok 24 órán belül a har­madik rajtaütést hajtották végre amerikai légitámaszpon­tok ellen, amikor a péntekre virradó éjszaka aknatüzet árasztottak a Saigontól mint­egy 130 kilométerrel délre, a Mekong folyó deltájában levő Soc Trang-i támaszpontra. A támadás következtében hat amerikai helikopter megron­gálódott. A nagyobb vesztesé­geket az amerikaiak úgy tud­ták elkerülni, hogy a támadás megindulása után riadóztatták a helikopterek pilótáit, és a gépek a legnagyobb gyorsaság­gal elhagyták a támaszpontot. A szabadságharcosok az egyik menekülő helikoptert lelőtték, a legénységnek ejtőernyővel sikerült kiugrania. A repülő­teret őrző amerikai katonák közül a támadás során három sérült meg. Amerikai hírügynökségek jelentése szerint a saigoni kor­mány felkérte az amerikai ka­tonai hatóságokat, létesítsenek légi hidat Saigon és a partizá­nok által elvágott öt tenger­parti város — Phan Thiet, Da­lát, Nha Trang, Quang Ngai és Da Nang — között. A dél-koreai kormány pén­teken elhatározta, hogy egy hadosztályt és kiegészítő egy­ségeket küld Dél-Vietnamba. A hírt bejelentő tájékoztatás­ügyi miniszter szerint a dön­tést a nemzetgyűlés elé ter­jesztik jóváhagyás végett. A miniszter nem közölte, milyen létszámú lesz a Vietnamba küldendő egység, korábbi — nem hivatalos — jelentések szerint azonban 15 000 katonát szándékoznak a vietnami »húsdarálóba« küldeni. Nguyen Cao Ky tábornok, dél-vietnami miniszterelnök pénteken délelőtt fogadta an­nak a 36 dél-vietnami lapnak a képviselőit, amelyet a kor­mány egy hónapra betiltott. A tábornok megígérte a küldött­ségnek, hogy 20 lapot mentesít a korlátozás alól, és csupán azokra a lapokra tartják fenn a betiltást, amelyek szerkesz­tőit a múltban »különböző hi­bákért elmarasztalták«. Wilson angol miniszterelnök csütörtökön este a telievízió- nak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a szovjet, kínai és észak-vietnami elutflr előrehaladás érdekében meg- valósítandónak ítélt akciók megválasztása tekintetében bi­zonyos különbségek állnak fenn közöttük. Mégis nagyra értékelendő, hogy tisztázták az egyetértés és a nézetkülönb­ségek területeit. Elismerték, hogy mindkét ország közös érdeke olyan alapot keresni, amelyen a nemzetközi együtt­működés fejleszthető, s ki­nyilvánították azt a szándéku­kat, hogy ennek elősegítése ér­dekében az érintkezést fenn­tartják. A magyar—angol viszony át­tekintése során a miniszterek egyetértettek abban, hogy a hivatalos és személyes érint­sitás ellenére sémi mond le végleg úgynevezett vietnami békemissziójának tervéről. Haekkerup dán külügymi­niszter az országba látogató 53 fiatal amerikai hadirokkant előtt kijelentette, véleménye szerint a vietnami háborút nem lehet megnyerni, és a problémát csak tárgyalások útján lehet rendezni. A dán külügyminiszter szerint a viet­nami béketárgyalások csak ak­kor kezdődhetnek el, ha az Egyesült Államok a Felszaba- dítási Frontot tárgyalópartner­nek ismeri el. Haekkerup ugyanakkor hangoztatta, hogy nem tartja kívánatosnak az amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnamból, mert abban az esetben Burma, Thaiföld és kezések hasznosak. Megelége­déssel állapították meg, hogy a hivatalos látogatások száma és a turistaforgalom mindkét irányban növekszik. Megvitat­ták a kereskedelmi kapcsola­tok fejlődését. Egyetértettek abban, hogy mindkét ország közös érdeke a kereskedelem további fejlesztése, és ennek elősegítésére lépésekeit kell tenni. Megállapodtak abban, hogy magyar—angol konzuli egyez­mény megkötése céljából tár­gyalásokat kezdenek. Péter János meghívta Mi­chael Stewartot: látogasson el Magyarországra. A meghívást a brit külügyminiszter öröm­mel elfogadta. Kambodzsa »néhány hónap alatt a kommunisták kezére kerülne«. Mintegy kétszáz New York-i tudós, író és művész felhívást intézett Adlac Stevensonhoz, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselőjéhez, hogy a vietnami háború kiterjesztése és a dominikai amerikai inter­venció elleni tiltakozásképpen mondjon le tisztségéről. Louis Saillant, a Szakszer­vezeti Világszövetség főtitkára felhívta az egész világ dolgo­zóit, a Vietnamra vonatkozó genfi megállapodások aláírásá­nak 11. évfordulója, július 20-a alkalmából indítsanak új, erő­teljes kampányt a harcoló viet­nami néppel való szolidaritás kifejezésére. (MTI) Pénteken a Parlamentben kibővített ülést tartott az Or­szágos Béketanács. Megjelent és az elnökségben foglalt he­lyet Dobi István, nemzetközi Lenin-békedíjas, az Elnöki Ta­nács elnöke, továbbá Rónai Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke, Bugár Já- nosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkár­helyettese. Ott volt politikai, gazdasági és kulturális életünk számos más vezető személyi­sége. Dr. Sik Endre, az Országos Béketanács alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Dr. De- zséry László referátumot ter­jesztett elő a július 10-én ösz- szeülő helsinki béke-világ­kongresszus hazai és nemzet­közi előkészületeiről, program­járól, valamint a magyar bé­kemozgalom hagyományos ta­vaszi békedemonstrációjának eredményeiről. Az előterjesz­tést véleménycsere követte. Az ülés részvevői ezután Harmati Sándornak, az Orszá­gos Béketanács alelnökének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának javaslatá­ra új tagokkal egészítették ki az Országos Béketanácsot, és betöltötték a megüresedett el­nöki, illetve alelnöki tiszteket. Az Országos Hike tanács elnö­ke: dr. Sík Endre nyugalma­zott külügyminiszter. Az alel- nökök közé választották Illyés Gyula Kossuth-díjas írót és dr. Réczey Lászlót, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető taná­rát Az Országos Béketanács vé­gül megválasztotta a helsinki béke-világkongresszuson részt vevő magyar küldöttség tag­jait. Az új tisztségviselők ne­vében dr. Sík Endre mondott köszönetét a bizalomért és megtiszteltetésért, majd Har­mati Sándor zárszavával véget ért a tanácskozás. Prágában megkezdődött a III. Országos Spartakiád. Az ünnepségen Ilku Pál vezetésével magyar küldöttség is részt vett. Képünkön: A megnyitó ünnepség. (MTI Külf öldi Képszolgálat). HATÁROZAT / Az Országos Béketanács 1965. július 2-i ülésén értékelte a magyar békemozgalom »a békéért, a nemzeti független­ségért és a leszerelésért« jelszóval indított kampánynak ered­ményeit, megválasztotta a magyar nép küldötteit az 1965. július 10—15-i helsinki béke-világkongresszusra és megha­tározta teendőit a jelenlegi nemzetközi helyzetben. A békeszerető magyar nép — elítél minden agressziót és minden embertelenséget szerte a világon; — követeli, hogy az Amerikai Egyesült Államok hala­déktalanul szüntesse meg a Vietnami Demokratikus Köz­társaság bombázását és vonja ki csapatait Dél-Vietnamból, hogy a nép kezébe vehesse saját sorsának irányítását; — fölemeli szavát, vessenek véget a külső katonai erő­szaknak Dominika földjén; — követeli az általános és teljes leszerelés megvalósítá­sát, a szégyenteljes gyarmati rendszer maradványainak fel­számolását; — szolidáris a nemzeti függetlenségükért és szabadsá­gukért küzdő népekkel, elítéli a neokolonialista törekvéseket, és — erejéhez mérten — támogatja a gyarmati sorból fel­szabadult államok fejlődését és a szabadságukért harcoló népeket; — halaszthatatlannak tartja, hogy 20 esztendő múltán felszámolják a második világháború maradványait Európá­ban: a német kérdés rendezetlensége a legfőbb akadálya az európai biztonság megszilárdításának. A magyar békemozgalom immár negyedik tavaszi kam­pánya sikeres volt. Megmutatta, hogy népünk egységesen magáénak vallja a Magyar Szocialista Munkáspárt, és a for­radalmi munkás—paraszt kormány állásfoglalását, amely a magyar nép legteljesebb anyagi és erkölcsi támogatásáról biztosítja a Vietnami Demokratikus Köztársaság dolgozó né­pét, s kifejezi szolidaritását a dél-vietnami hazafiak harcával. Dolgozó népünk meggyőződéssel támogatja a békéért folyta­tott küzdelem élén járó Szovjetunió kezdeményezéseit a nem­zetközi feszültség csökkentésére, a háborús gócok meg­szüntetésére, az atom- és hidrogenfégyverek betiltására, az általános és teljes leszerelésre, a népek közötti megértés és barátság elmélyítésére, a békés egymás mellett élés politiká­jának megvalósítására. A tavaszi kampány kiemelkedő sikerében nagy szerepe volt a Hazafias Népfrontnak, valamennyi társadalmi és tö­megszervezetnek. Milliók vettek részt a demonstrációkban, a 2900 nagyobb békegyűlésen, a több ezer kisebb találkozón és beszélgetésen. A magyar békemozgalom küldöttei a békeszerető magyar milliók szilárd és következetes állásfoglalásával utazhatnak el a testvéri finn nép fővárosába összehívott béke-világ­kongresszusra. Népünk szilárdan bízik abban, hogy a helsinki béke­világkongresszus helyesen értékeli a nemzetközi élet bonyo­lult kérdéseit, és egységesen foglal állást a békéért, a nem­zeti függetenségért, az általános és teljes leszerelésért, a bé­kés egymás mellett élésért folytatott világméretű küzdelem legfontosabb teendőiben. Népünk nevében szeretettel köszöntjük a béke-világ­kongresszus valamennyi részvevőjét. Szívből kívánjuk, hogy a kongresszus eredményes, jó munkát végezzen az emberi­ség javára, boldogulására. (MTI) Hasaérhesett Apró Antal Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se pénteken hazaérkezett Le­ningrádból, ahol részt vett a KGST végrehajtó bizottságá­nak 18. ülésszakán. Szégyen a futás, de hasznos A partizánok támadásától félve elhagyták támaszpontjukat az amerikai helikopterek

Next

/
Oldalképek
Tartalom