Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-11 / 162. szám

SUHANNAK A KASZÁK... ygfe "! . ­: • 'tmh % Ilii * Tomboló, orkánszerű szél ke­rekedett. Mint a felkorbácsolt tenger, olyan volt a gabona­tábla. Hajladoztak, birkóztak a széllel az érett kalászok. De a küzdelem aránytalan volt... Mikor a felhők mögül elő­bújt a nap, összekuszált szárral a földön feküdtek a kövér fe­jek. Hány és hány ilyen táb­lát látni mindenfelé! Ki tudná megmondani, hányszor hangzik el: »De tönkretette a gabonát a vihar!-« És hiába kísérleteznek a gé­pek, nem boldogulnak az ösz- szekuszált kalászokkal. Ilyen­kor aztán megfogja a kaszát a faluban mindaz, akinek a kar­jában van ennyi erő — és mennek aratni... Itt nem le­het egyenes sorban, egymás után vágni a rendet, fordulni kell arra, amerre dőlt a gabo­na ... Előbb a termés szenvedett, aztán az ember szenved. Pata­kokban folyik a veríték, délre már sajog a t&ll, a kar, a de­rék ... De reggeltől estig su­hognak a kaszák: aratják a megtépázott táblákat. Ma még csak férfiak vannak kinn, hol­nap már itt lesznek a tarka kendős asszonyok is, összerak­ják a rendeket, s akkor jöhet a kombájn. V. M. Somogyi Néplap MSZMP MTfiYEl r<i?OTTEÁQA ES.A MEGYEI TANACS LA0JA i Minden szem gyümölcséé szükség Tan (Tudósítónktól.) A marcali fmsz nagy gondot fordít a gyümölcsfelvásárlásra. Az idén kevesebb gyümölcsre számítanak, mint tavaly. Ké­pes Sándor felvásárló pl. 250— 300 gazdától kapja az árut, a szőlőhegyről és a kertekből hozzák ide. Az átvett mennyi­ség azonban jóval alatta ma­rad a tavalyinak, mert a rossz időjárás megviselte a gyümöl­csösöket. A múlt évben másfél vagon cseresznyét vettek meg ennél a raktárnál, most meg mindössze 30 mázsát. A meggy pedig körülbelül 40 százaléka lesz a tavalyinak: eddig 30 má­zsát hoztak a gazdák, és még 70 mázsát várnak a felvásár­lók. A hét elején került az első őszibarack a felvásórlóhelyre. Két község gondja A nyári szezon beköszöntése után mindig gondoktól fő a Balatonlellei Községi Tanács vezetőinek feje. Évek óta meg­oldatlan probléma az utakon, tereken és az üdülőkben ösz- szegyűlő hulladék elszállítása. Van ugyan szerződésük a ter­melőszövetkezettel, s az rendszeresen — ha csak valami köz­be nem jön — egy fogatot bocsát a tanács rendelkezésére a hulladék elszállítására. Igen gyakran azonban háttérbe szo­rul ez a munka: előbb a termelőszövetkezet fontos feladatait oldják meg, és csak azután kerül sor a hulladék összegyűj­tésére, elfuvarozására. Addig pedig naphosszat áll a szemét — amit már összesöpörtek — a forgalmas üdülőhely útjain, terein ér, az üdülőkben. Nemegyszer előfordult, hogy mire a tsz fogata megkezdte a munkát, addigra a szél széthordta a hulladékot. Az sem helyes — főleg egészségügyi okok miatt —, hogy egy ilyen központban levő üdülőhelyen nyitott sze­kér szállítsa a szemetet, mert az a rázkódástól és a széltől szétszóródik. Pedig nem kevés pénzt áldoz a szemétszállításra a leilei tanács: a múlt évben például száz tizenkétezer forintot fize­tett fuvarköltségek fejében a tsz-nek. Nemcsak Balatonlelle, hanem Balatoraboglár is hasonló gondokkal küzd. Érdemes lenne a két községnek összefogni e probléma megoldására. Abból a pénzből, amit a szállítá­sért fizetnek, vásárolhatnának egy modern, csukott, teher­gépkocsit, és az minden alkalommal kellő időben a két köz­ség rendelkezésére állna. PManatítépeic Pmy-ácUát »BEATLES--ÉK Ki fizeti ? A Kazsoki Községi Tanács vb-titkára kérdezte ezt a mi­nap. Tőlünk kért választ és se­gítséget. Tulajdonképpen nem olyan nagy ügy az egész, még­is szólni kell róla, mert az ilyen »nem nagy ügyek« okoz­zák a legtöbb bosszúságot. Az történt, hogy Kazsokon kárba veszett mintegy 2700 li­ter tej. A Tejipari Vállalat ki­lenc napig nem vette át a csar­nokba beszállított tejet. Nem tudta átvenni, mert a meleg időben hasznavehetetlenül állt a hűtőberendezés. Ez idáig ért­hető. De az már nem, hogy a berendezéshez szükséges motor kiszállításához úgyszólván bú­csújárás kellett. Megkérdeztük a Tejipari Vállalat igazgatóját: ki volt a hibás? Ezt a választ kaptuk: — Azt semmi esetre sem vál­lalhatjuk, hogy kifogásolható minőségű, savanyú tejet adjunk közfogyasztásra. A tejkezelő szerint ez történt volna, ha át­vesszük a kazsoki tejet. Véle­ményem szerint a tejkezelő is lehetett volna rugalmasabb . . . — Tudomásunk szerint a köz­ségi és a járási tanács azonnal értesítette az üzemvezetőt, miért késett hát az intézkedés? — Most, utólag tudtam meg, hogy valóban történt bejelen­tés. Sajnos, az üzemvezető el­feledkezett róla . . . Kárba veszett 2700 liter tej. A kár — kereskedelmi árat sz&mítva — több mint nyolc­ezer forint. A kazsoki szövet­kezet jogosan nyújtja be a számlát. Velük együtt arra ké­rünk választ: ki fizeti meg a kárt? N. S. A termés közepesnek ígérke­zik. Talán 150 mázsát sikerül átvenni, ez egy vagonnal lesz kevesebb a tavalyinál. A szil­va is gyenge közepes termést ígér Marcali környékén. Egye­dül a szőlő biztató, viszont még sok idő van hátra a szü­retig. Képes Sándor fölkeresi a gyümölcstermelő gazdákat, megszervezi a szedést ott is, ahol öregség vagy más ok miatt nem tudnák leszedni a ter­mést. Szerződéssel már jó elő­re biztosítja a felvásárolandó árut. Eddig 170 mázsa szőlőre, 20 mázsa téli almára, 40 mázsa barackra, sok szilvára és dióra kötött szerződést a termelők­kel. A termelők egy része még mindig húzódozik, pedig arány­lag jó árat, a szerződéses áru után pedig még felárat is fizet az fmsz. Kovács József marca­li gazda él is ezzel a lehetőség­gel: évek óta sok gyümölcsöt ad el, és még ebben a gyü­mölcsínséges évben is megta­lálja a számítását. A felvásárló jól ismeri kör­zetét, tudja, hogy sok kertben, gyümölcsösben olyan fák is vannak, amelyek csak árnyé­kot adnak, de gyümölcsöt na­gyon keveset Kiöregedtek. Minden alkalmat megragad, hogy a gyümölcsösök fiatalítá­sáról, új fák ültetéséről beszél­hessen. Ha eljut egy gyűlésre, összeírja az őszi csemeteigé­nyeket. Azon fáradozik, hogy minél több gyümölcs kerüljön az fmsz raktárába és onnan a fogyasztóikhoz. Veszélyes személyszállítás Varsa László, a csurgói Zrínyi Tsz gépkocsivezetője, úgy lát­szik, nem gondolt arra, hogy a deszkahulladékkal megrakott gépkocsin nem szabad személyt szállítani. A gondatlanságból könnyen baleset keletkezhetett volna. Három nagy hajú fiatalem­ber állított be a napokban a járási tanács egyik osztályára sátorverés ügyében. A hivatal­ban javasolták, hogy fordulja­nak a községi tanácshoz, előbb azonban — ha nem esik nehezükre — talán nyiratkoz- zanak meg. A három fiatal felháborodot­tan tiltakozott: — Hogyisne! Hogy kiröhög­jenek bennünket?!... TALÁLÓS KÉRDÉS Impozáns, első osztályú ét­teremben egy vacsorázó társa­ság tagjai arról vitatkoznak, hogy vajon a négytagú zenekar zongoristája abban a félho­mályban miért visel sötét szemüveget. «— Biztosan kötőhártya­gyulladás ... — A, dehogy: arra számit, hátha így azt hiszik róla, hogy ö »eyy« egzisztencialista... — Nincs semmi fantáziátok: fogadjunk, hogy vak zongoris­tának álcázza magát. így megbocsáthatóbb, ha »-mellé ver«... A fogadó — nyert... — we — — MICSODA SZEREN­CSÉS EMBER, ennek csak megszületni volt nehéz — súgtak össze Nász János kol­légái, amikor beállított a Kefeanyag-kikészítő Válla­latnál levő munkahelyére. <3 pedig — hogy a feltűnést fokozza — kényeskedve meg­igazította vadonatúj ruháját, rápillantott nemrégen vásá­rolt karórájára. Egy másik al­kalommal fényképezőgépet ló- bálva állított be a műszakba. Ezt már nem állhatták meg szó nélkül, s egyik salakozó társa megkérdezte: — Mondd csak, miből telik neked az utóbbi időben? Nász úgy tett. mintha nem hallaná a kíváncsi kérdést, s nem látná a többiek figyelő tekintetét. Egy ideig hallga­tott, majd jól megfontoltan így válaszolt: — Nemcsak itt keresek ... Van egy mellékfoglalkozásom, az valamivel többet hoz a konyhára, mint ez ... Arról azonban nem nyilat­kozott, hogy mi is az a jól Szolgalélek A zsebes 'Jövedelmező mellékfoglalko­zás. i| HA BEFEJEZTE A MUN­KÁT, a várost járta, főleg a forgalmas helyeket. Többször látták a piacon, a Gyermekru­házati Boltban, a maradék és a leértékelt árukat forgalomba hozó üzletben is. A szőke, vé­kony, középtermetű fiatalem­ber vizsla szemmel figyelte az embereket, elsősorban a vásárolni szándékozó nőket. S ha azt látta, hogy vastag a pénztárca, »munkába« lépett. — Egy pizsamát akartam a kisfiamnak venni — vallotta a rendőrségen P. Aladárné. — Kiválasztottam, s mire a pénztárhoz értem, már nem volt táskámban a pénztár­cám. — A Vendéglátó Vállalat piaci pecsenyesütőjénél álldo­gáltam, sült kolbászra vár­tam. Miután fizettem, erszé­nyemet a kabátom zsebébe dugtam. Emlékszem, hogy egy szőke fiatalember ácsorgott mellettem, de mire az evést befejeztem, eltűnt, s vele együtt a 650 forintom is... — sírta el magát a piactéri ügyeletes rendőrnek K. Ist­vánná. Gyakran a nagyfokú köny- nyelműség segítette elő azt, hogy Nász szinte kockázat nélkül jutott jelentős összeg­hez. H. Jánosné a kerékpárja kormányán hagyta kosarát és erszényét 300 forinttal, amíg bement egy üzletbe. NÁSZ JÁNOSRA FÖLFI­GYELT A RENDŐRSÉG, s amikor a Maradékbolt egyik vásárlójának szatyrából egy degeszre tömött pénztárcát akart kiemelni, lefülelték. — Miért lézengett állandóan az üzletekben? — kérdezték kihallgatásakor. — Feleségem bízott meg, hogy néhány apróságot vásá­roljak a gyerekeknek. Nem volt nálam pénz, így tehát csak nézelődtem — vallotta. A felesége mást állított: — Soha nem adtam férjem­nek olyan megbízatást, hogy a gyerekeknek valamit is ve­gyen . .. A házkutatáskor Nászék la­kásán több pénztárcát talál­tak, amelyekben a megkárosí­tottak sajátjukéra ismertek. — Honnan vannak ezek az erszények? — Találtam . .. Megvek Ka­posváron a Vörös Csillag Mas. zi előtt... Hát egyszer csak mit lótok: a lábam előtt egy erszény. Fölveszem, kinyitom, 632 forint volt benne . . . Egy másik alkalommal zsiletpen- gét akartam venni az állomá­si pavilonban. Hát valaki ott feleltette a pulton az erszé­nyét. Fbben 850 forint volt. .. f I iS 1 +.s=> TTl Prc7Ónvt P7 411q_ vezető úton T«; ,ÁhVi?n 19 r»ór>£ Volt . . . SZERENCSÉS EMBERNEK akarja feltüntetni magát.Nász János, hisz elmondása szerint bármerre lépett, pénztárcák hevertek a lába előtt. A lé­nyek azonban mást bizonyíta­nak. Amióta előzetes letartózta­tásban van, megszűnt Ka­posváron a zsebtolvajlás. Sz. L. SOIZOJK A papi öltözet veszélyei Mars Harrison közve­szélyes bűnöz» megszökött a pretoriai börtönből. Az egész rendőrség nyomo­zott utána, de nem sike­rült elfogni. Már minden reményt elvesztettek, amikor Cape Townból be­jelentés érkezett egy kocsmárostól, hogy a ban­dita éppen nála ebédel papi ruhában. A rend­őrök kérdéseire, hogy ho­gyan jött rá, ki rejtőzik a reverenda mögött, a vendéglős így felelt: — Nem volt nehéz. Csak megrendelte az ebé­det, és már tudtam, hogy hiba van a kréta körül. Ugyan melyik katolikus pap rendelne pénteken húst? • • • Hatásos reklám Nemrég az egyik londo­ni napilapban olvashat­tuk az egyik nagy moso­da hirdetésben: »Ne ölje meg feleségét nehéz mun­kával. Ezt a piszkos mun­kát sokkal alaposabban elvégzik mosógépeink.« • * * De Gaulle jó tanácsa eladó lányok számára De Gaulle tábornok, Franciaország elnöke mondta: — Jó partit csinál az a lány, aki katonát választ férjül. A katona tud főz­ni, varrni, mosogatni, ga­rantáltan egészséges, és megszokta az engedelmes­séget. * * * Egy Buenos Aires-i asszony följelentésére »le­tartóztattak« egy papa­gájt. A szomszédban tar­tózkodó madár ugyanis vén boszorkánynak es hek- tikás banyának nevezte az idős hölgyet, aki emiatt szerfölött fölháborodott. Amikor a rendőrök be­hatoltak abba a lakásba, ahol a papagáj »lakott«, a madár a káromkodások pergőtüzét zúdította rá­juk. A rendőrség úgy dön­tött, hogy a papagájt át kell nevelni. ... Springtownban (Egye­sült Államok) egy Jamp nevű kandúr 30 000 dol­lárt »hagyott« a helybeli plébániára. Jamp gazd­asszonya annakidején végrendeletében évi há­romezer dollárt adomá­nyozott a macska ellátá­sára, s vagyonának a kandúr halála után fenn­maradó részét az egyház­ra hagyta. » * * Robert Morley angol kri­tikus véleménye: — Óvakodjatok az olyan elbeszélőtől, aki azt mond­ja: »Más szóval...« Egy­szerűen elölről akarja kezdeni az egészet. • * * Orson Welles, a világhí­rű színész véleménye: — Az igazi nő hamarabb észreveszi a gyanús haj­szálat férje gallérján, mint egy nagy garázs bejárati kapuját. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16* Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi posta hi vatalokná* és postlskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra N2 FI Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdá ipari Vállalat kaposvári üz^mébeií Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom