Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-11 / 162. szám

SOMOGYI NÉPLÁP w Vasárnap, 1965. július 11. TUDOMÁNY — TECHNIKA GYÉMÁNTVAROS ÉPÜL SZIBÉRIÁBAN KFKI: a tudományos kutatás fellegvára A felszabadulás előtt általá­nos jelenség volt, hogy a leg­tehetségesebb magyar kuta­tók és tudósok — rendszerint még pályájuk kezdetén — külföldre távoztak, mert itt­hon nem voltak megfelelően fölszerelt tudományos létesít­mények, amelyek lehetővé tették volna számukra a kor­szerű kutatómunkát, és ennek eredményeként a tudományos érvényesülést. Megváltozott a helyzet a felszabadulás után: a háborús károk helyreállítá­sának befejezésével hozzáfog­tak a tudományok korszerűen fölszerelt hazai műhelyeinek felállításához. Követelte ezt az a fölismerés is, hogy a tu­dományok rohamos fejlődése következtében az alapvető tu­dományos kutatás szinte a szeműnk láttára vált a szűk, laboratóriumi érdekű tevé­kenységből termelőerővé, a műszaki haladás egyik motor­jává. Ez a fölismerés öltött testet abban a kormányhatá­rozatban, amely 1950-ben élet­re hívta a fizikai kutatások legnagyobb hazai központiát: a Magyar Tudományos Aka­démia Központi Fizikai Ku­tató Intézetét (KFKI). Az intézet ezres létszámú tudományos, műszaki és ad­minisztratív személyzetével és nagyszabású kísérleti berende­zéseivel ma az ország legna­gyobb kutatóintézete. Tizenöt évvel ezelőtt azonban a mun­ka még igen kezdetleges kö­rülmények között indult meg. Radioaktív izotóp készítése. — Tóth Géza tudományos munka­társ a besugárzott anyagot az ólomtartálybél, a konténerből az ün. osztófülkébe belyezL A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Inté­zete atomfizikai osztályának dolgozóig a hatszázezer voltos kasz- kádgenerátor szelepcsöveinek működését figyelik. a tény, hogy a reaktor immár hat esztendeje fennakadás nélkül, úgyszólván zavartala­nul látja el feladatait mint a speciális fizikai és kémiai ki- serietekhez szükséges radio­aktív sugárforrás, mind a ha­zai izotópgyártás termelőbázi­sa, és végül mint a szakem­berképzés egyik alaplétesít­ménye. Az elmúlt tizenöt év alatt a KFKI néhány kísérleti fizikai ágazat — kozmikus sugárzási kutatás, spektroszkópia, fizi­kai optika s>tb. — tudományos műhelyéből korszerűen föl­szerelt, komplex kutatóköz­ponttá fejlődött, amelyben a fizikai, kémiai, matematikai és műszaki tudományos kuta­tások egymást segítve valósít­ják meg a célt: a magyar tu­dományos kutatás világszintre emelését, Elek István Szibériában, a 66. szélességi fokon, az Északi-sark- kö­zelében fekszik Jakutföld. Ezzn a vidéken a tájat az év legnagyobb részében hó és jég borítja, s hónapokon át ki sem süt a Nap. A fagyos vidék azonban igen gazdag: ezen a területen fekszenek a Szovjetunió legnagyobb gyémánt­mezői. Itt találták nemrég azt a két hatalmas gyémántot is, amelyeket a Voszhod—2. hívójeléről neveztek el. ÜJ VÁROS HATEZER EMBERNEK A különös város építésének tervét készítette el a Jakut Gyémántkutató Intézetben egy építészmérnök csoportja a Kísérleti Tervezési Központi Kutató Intézetével együttmű­ködve. Az új város: Ajkál, a gyémántipar 6000 dolgozója, geológusok, építészek, munká­sok részére készül. A város helyét már kijelöl­ték: a magas, sziklás folyó­teraszon kell majd építkezni, mert bár a fagyos talaj itt sem munkálható meg köny- nyebben, a szikla viszont a tavaszi olvadáskor nem lá­gyul meg. A város tulajdon­képpen több épületcsoportból áll majd. Nyolc, több emele­tes épületből álló lakótömböt fedett folyosó kapcsol egység­be. Ez lesz majd az első vá­rosrész. A fedett utca teljes kénveimet és igen jó élet- és munkakörülményeket biztosít a város lakóinak. A városban, helyesebben A FEDETT UTCÁKON ÁLLANDÓAN 15 C FOK KÖRÜLI HŐMÉRSÉKLET uralkodik majd, míg kinn a cáin mindig világos lesz, pe- szabadban gyakran mérnek dig Jakutföldön az év hat mínusz 60 C fokot. Ajkál ut- hónapjában éjszaka van. Az épületeket természetesen minden kényelemmel: köz­ponti fűtéssel, ’ízvezetékkel és villanyvilágítással ellátják. A lakóházak földszintjén, az ut­cákról nyílnak majd az üzle­tek, raktárak és javítóműhe­lyek. Az épületkomplexum középső részén lesz az iskola és a kultűrközpont hangver­senyteremmel. mozival, könyvtárral, sportcsarnokkal. Ajkál lakóinak kényelmes közlekedésére is elkészült már a terv. A .syémántfeldole'jzokba vezető főútvonalat szorosan a fedett város szélén vezetik végig. A várost körülölelő körúton autóbuszjárat lesz. A megállók közvetlenül az őrü­letek előtt lesznek, s a váró­termeket még külön szélvédő­vel látják el, és fűteni, is fog­ják. Az építkezést kb. egv év múlva kezdik meg. Az előké­születeket azonban már meg­tették: első lépésként meg­kezdték annak a nagy feszült­ségű távvezetéknek az építé­sét, amely a viljui vízi erő­művel köti össze majd Ajkált. Székely Miklós Védekezzünk a tetanusz ellen Kórházakban, rendelőinté­zetek sebészetén — különö­sen a nyári hónapokban — sokan jelentkeznek friss sé­rülésekkel, sebekkel. A sé­rültek rendszerint tiltakoznak a »tetanusz védőoltás« beadá­sa ellen, félnek a tűszúrástól, és nem gondolnak arra, hogy ennek a kis kellemetlenség­nek a hatásával nagyon sú­lyos, esetleg halálos szövőd­ményt kerülhetnek el. Akik nem ismerik a tetanusz ve­szélyeit, fölösleges kellemet­lenkedésnek tartják az in­jekciót. A statisztikai adatok sze­rint a rendszeres védőoltások lényegesen csökkentették a megbetegedések és a halálo­zások számát. Különösen megmutatkozik ez a fiatalabb korosztályoknál, akik már több éve rendszeresen kapják az iskolában a védőoltásokat (az első oltást még iskolás kor előtt). Még jobb ered­ményt érhetnénk el, ha a fel­nőttek is pontosan jelentkez­nének az első oltást követő negyedik-hatodik héten a második, majd egy év múlva a harmadik oltásra. A tetanusz sebfertőzéssel fellépő betegség. Pálcika ala­kú, a lovak, szarvasmarhák belében élő baktérium a kór­okozója. Innen kerül a trá­gyázott talajba, illetve az ut­ca porába, sérüléskor pedig a sebbe. Különösen a trágyá­zott földekből, kertek talajá­ból kerülhet a sebbe, illetve azokról az eszközökről, ásóról, gereblyéről, amelyekkel a földet műveljük. Legvesze­delmesebbek a mély sebek, mert a kórokozó ott jobban elszaporodhat. A kórokozók mindig a fertőzés helyén ma­rad, ott szaporodik el, és fejti ki káros hatását úgy, hogy mérget, toxint termel, amely- lyel megfertőzi az egész szer­vezetet. A fertőzés és az első tünetek közötti lappangási idő tág keretek között mo­zog, általában 2—20 nap. A baktérium által termelt toxin belekerül a véráramba, nyirokszervekbe, majd a köz­ponti idegrendszerbe. Hatása izomgörcsökben nyilvánul meg. A beteg először húzó fájdalmat érez izmaiban; majd rossz közérzet, nyugta­lanság következik. Az első görcsök a rágóizmok merev­ségével, száj zárral kezdődnek, majd a többi izomra is áttér­ődnek. A tetanusz betegségnél óriási jelentősége van a meg­előzésnek. Nagyon fontos a fertőzés utáni gyors orvosi beavatkozás: a sebben levő kórokozók eltávolítása és a védőoltás. A védőoltással el- 'cnmérget fecskendeznek be a tervezetbe, amely elpusztítja a kórokozók által termelt toxint. A beoltott ellenméreg hatása kb. 14 napra tehető. De hosszabb időre is védetté válhat az ember, ha olyan injekciót is kap, amely a szervezetet ellenméreg terme­lésére készteti. Ilyen módon bizonyos időközökben há­romszori injekcióval évekre szóló védettséget lehet bizto­sítani. A tetanusz, ez a régebben rettegett betegség ma már si­keresen kivédhető. Fontos azonban, hogy minden olyan sérüléskor, amikor földből, porból, az ezekkel érintkező tárgyakról kórokozó juthat a szervezetbe, azonnal menjünk orvoshoz, és győzzük le ide­genkedésünket az injekcióval együttjáró apró kellemetlen- sédtől. Dr. M. L. Új szennyvíztisztító eljárás Harkovban a szakemberek néhány ipari üzem szennyvíz­derítőjébe Chlorella nevű egy­sejtű növényt telepítettek. A növény rendkívül gyors szapo­rodásnak indult, s magába vet­te a szénsavat és egyéb káros anyagokat, ugyanekkor oxi­gént termelt. Az eredmény: rö­videsen olyan tiszta vizet nyertek, melyben halat is si­került tenyészteniük. Hiányzott a megfelelően kép­zett és a »nagyüzemi« kuta­tásban járatos tudományos gárda, de hiányzott a korsze­rű fölszerelés, sőt a hely is, ahol a kutatás megindulhas­son. A KFKI első részlegei az egyetemek fizikai tanszékein dolgozó kutatócsoportok vol­tak, amelyeket csak évek alatt sikerült egy helyre össz­pontosítani: a csillebérci er­dőben fokozatosan kiépült la­boratóriumi épületekbe. Ma már több mint húsz épület szolgálja a kutatás céljait, köztük a kísérleti atomreak­tort magába foglaló reprezen­tatív külsejű, nagy csarnok­épület, amelynek 80 méter magas szellőzőkéménye Buda­pest számos helyéről jól lát­ható. Az intézet — és a magyar természettudományos kutatás — fejlődése szempontjából igen jelentős esemény volt az atomreaktor üzembehelyezése 1959 tavaszán. Ezt a fontos lépést több éves felkészülés előzte meg, hiszen nemcsak a reaktorhoz kapcsolódó tech­nikai létesítmények megépíté­séről volt szó, hanem az üzemben tartásához szükséges műszaki gárda megfelelő ki­képzéséről is. Elmondható: a KFKI ezt a feladatát is jól ClúoUa meg, amit igazol az A FÓKÁK TITOK Z Szokatlan és meglepő kül­sejű állatok a fókák. Csak az állatkertből, esetleg nagyobb cirkuszok porondjáról ismer­jük őket. A budapesti Állat­kertből sajnos hiányoznak. Életmódjuk érdekes és titok­zatos. Az állatrendszertan tudo­mánya a fókákat az emlősök osztályának ragadozó rendjé­be sorolja. Olyan emlősök azonban, amelyek nagy mér­tékben alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, mégpedig első­sorban végtagjaik megváltoz­tatásával. összesen 31 fóka­faj ismeretes, körülbelül fele az északi, fele a déli féltekén él. Ezek közül most a dél­tengeri elefántfókával ismer­kedjünk meg közelebbről. Főleg a déli sark-környéki szigeteken él, de elkalandozik mind az Antarktiszra, mind Ausztrália déli partjaira. Óriási állatok, egy öreg bika 2-3 tonna súlyú és 5—6 méter hosszú, a te­liéi kb. a fele. Az újszülött elefántfókaborjú 37 kg súlyú és egy méter hosszú. Az ele­fánt elnevezés onnan szárma­4TOS ÉLETE zik, hogy a bika ormányszerű képződményt visel az orra helyén. Ennek körülbelül olyan szerepe van, mint a pulykák tarajának: ha az ál­lat izgalomba jön, az orr- mány felfúvódik. Ezek az állatok életük nagy részét a tengerben töltik, csak párzásra és ellésre tér­nek a szárazföldre. Testüket rövid, zsíros szőr borítja. Hátsó végtagjuk uszonnyá alakult át, a szárazföldön va­ló mozgásra csakis mellső végtagjaikat használják, ame­lyek hatalmas kézhez hason­lítanak, az ujjak végének megfelelő helyen hosszú, fe­kete karmok vannak. A szá­razföldön a férgekéhez ha­sonló hullámzó mozgással közlekednek, rövid távolságot meglepő gyorsan tesznek meg. A vízben ügyesen, kecsesen úsznak. Táplálékuk apró ten­geri állatokból, halakból, po­lipokból, rákokból áll. Hosszú tengeri utakat tesz­nek meg. A bikák tengeri csavargásukról augusztus ele­jén érkeznek a szigetekre. Itt néhány napig pihennek, majd a tenger felé fordulva, a par­ton várják a teheneket. Ezek augusztus végén tűnnek föl, '»lerősödve, meghízva, majd a parton „hárembe44 gyűlnek össze-melyhez több ezer tehén is tartozhat. Ezzel egyidőben megkezdődik a verekedés a bikák között. A harc nem tart sokéi®, és nem végződik halállal, bár súlyos sebeket ejtenek egymáson. Néhány perces fülrepesztő trombitá­lás után, testük hátsó negye­dén egyensúlyozva magukat, egymásnak mennek. A harc végén a vesztes behúzza orr- mányát és vinnyogva hátrál a győztes elől. A tehén hároméves korá­ban lesz ivarérett, ezután évente egy borjút hoz a vi­lágra, bár ritkán ikerellés is lehetséges. Bizonytalan, hogy milyen korukig képesek sza- norodni, föltehetően 12—14 évig. Az elefántfókntehén semmi »anyai« érzést nem mutat borjával szemben: nem nyalja és tisztítja az újszülött szőrét, mint a legtöbb em­lősállat. Az ilyenkor mindig jelenlevő ragadozó madarak töltik be a bába szprpnót, és ‘is-títiák le a borjú bundá­it. A? anyának tőgye nincs. igyei a köldökt"1 tv s balra, mélyen a tegben helyezkednek el. A Harcoló elefántfókabikák. tej zsírtartalma Igen nagy, a borjú ezért 21 napon belül megháromszorozza születési súlyát. A tehén nem törődik a szoptatással, ha a borjú odajön hozzá, tűri a szopást (de idegen borjúnak is), ha elcselleng, nem hívogatja, nem keresi. A borjak közben egyedül maradnak, majd az úszás ta­nulásához fognak; bár tenge­ri állatok, mégis tanulniuk kell az úszást. Két hónapos korukban indulnak először önálló halászútra. H. J. Új eljárás a gabonarozsda ellen A Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája Növényvédelmi Kutat 5intézetében új módszert dolgoztak ki a gabona­rozsda ellen: a vetőmagot atomreaktorban besugározták, s ezáltal a mag megtisztult a betegséget okozó gombától. A kísérleti vetések jó termést hoztak, a kalászok teljes súlyúak maradtak, és megnőtt t gabona őrölhetősége. A Szovjetunió egy másik reaktorában v>e<3^ 1 kukorica és a cukorrépa magvát sugározták be: a növények méshozama megnövekedőit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom