Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-09 / 160. szám
Péntek, 1965. július 9. 3 SOMOGYI NÉPLAP Együttes felelősség A mi világunk embere tisztességesen akar élni, hiszen jól tudja, hogy igazán és tartósan boldogulni csakis úgy lehet. A szocializmus építő embere nagyon vigyáz tiszta lelkiismeretéra, vigyáz arra, hogy tiszta legyen a keze. Ellenségeink sem tagadhatják, hogy a mi világunkban a szorgalmas, megbízható, ember megleli a helyét. Nálunk sem kísért a munkanélküliség réme, s aki a közösen vállalt feladatok teljesítéséből derekasan kiveszi a részét, nem szorul arra, hogy tisztességtelen eszközökkel próbáljon anyagi előnyökhöz jutni. A gyakorlat, sajnos, néha szolgál olyan példával, melyből kiderül, hogy nem mindenki érti meg ezt az igazságot. Nálunk is akad még néhány gyenge jellemű, erkölcsileg fogyatékos ember, aki képtelen ellenállni a csábító lehetőségeknek. Dolgozhatna, élhetne úgv, mint társai, gyarapodhatna becsületes munkával is, de a mohóság, a szerzési vágy, a régi harácsoló erkölcs maradványai olyan erősek benne, hogy az első kísértésre megtántorodik. N emrégiben például egy tsz elnöke és a főkönyvelője ügyében hirdetett ítéletet a járásbíróság. A vád súlyos volt: a közös vagyon hűtlen kezelése. S a tárgyaláson igazolódott: az elnök és a főkönyvelő valóban összejátszottak, megloptak a közösséget. Különösen az elnök bűne volt súlyos. Beoszt 'sával, lehetőségeivel visszaélve jogtalan pénzeket vett föl, építőanyagot tulajdonított el a szövetkezet készleteiből, hogy családi házat építsen, s szórakozásairól se kelljen lemondania. Az eset hetekig tartó vihart támasztott a tsz-ben, sok vitára, veszekedésre teremtett alkalmat. Volt, aki szemrehányásokkal illette társait, amiért nem hallgattak rá idejében, hiszen ő felhívta a figyelmet az elnök !....... sűr űsödő nyugtalanító jelenségekre. Másokat a cse’-' ' dítette meg. Ök a tisztesség példaképének tartói* ' 1nököt, aki mindig meggyőzően, hatásosan b-s-ó’.- -özösségi életről, az egymásért vállalt erőfesz' és t; .. Imiéről. S kiderült róla, hogy miközben másoknak ez összefogásról, az egymásért vállalt áldozatok 'n-A^éről beszélt, őt az önérdek vezette, saját hasznát h- ’-wilta, harácsolt, jogtalanul fölélte mások fáradságos munkájának gyümölcsét. Az ilyen eset mindig megdöbbenést kelt a közösségben. Még akkor is, ha szürke, jelentéktelen ember kezéhez tapad valami. Hát még ha a tisztátalan kéz gazdája maga a gazda, akit a jó szándékú, bizakodó többség állított posztjára, s akit az erkölcsi értékek, a tisztesség megtestesítőjének szeretne látni. Jelen esetben az is fokozta a gyanakvást, hogy az elnök jó néhány embert cinkosává tett, elnézte jogtalan szerzéseiket. Elnézte, hogy hallgassanak, s azért is,^ mert neki sem volt erkölcsi alapja ahhoz, hogy felelősségre vonja őket. Ezek a cinkosok nyugtatgatták a közvéleményt, amikor az visszásságot tapasztalt. Ök bizonygatták — a főkönyvelővel az élen —, hogy az elnök, ha elvitt is valamit, be is fizette az ellenértékét. A közösséget nem lehet sokáig kijátszani. A szóbeszédek vizsgálatot követeltek, s az elnök mind több embernek volt kénytelen előnyt ígérni hallgatás fejében. Csakhogy az em,berek túlnyomó többsége nem kért a cinkosságból. A közösség megkárosítása, az önző harácsolás mélyen sérti erkölcsi érzékét, hiszen ezek a hitványságok gyökeresen ellenkeznek életünk alapelveivel. A becstelenség mindig dicstelen, de a tiszta kéz soha nem voit annyira elsőrendű követelmény, mint a mi társadalmunkban. A közösségi élet sodrában, ahol az értékek nagy bősége mindannyiunk közös tulajdona. S a közös értékekért felelősek vagyunk egymásnak. A közösségi ember a gyalázat jelének tekinti a tisztátalan kezet, és annak gazdájával nem hajlandó egy tálból cseresznyézni. K. Gy. Szüret az erdőkben (Túdósitónktól.) Mozgalmas most az erdő. Sokan gyűjtik a különféle növények gyümölcseit, leveleit, gyökereit. Erről tájékoztattak bennünket az Erdei Termékeket Értékesítő Vállalat kaposvári üzemvezetőségén. Hetente 2—3000 csokorra való páfránylevelet küldenek Kaposvárról a fővárosba. Befejeződött a szamócaszüret. Az idén rendkívül sok termett ebből a gyümölcsből. A kaposvári üzemvezetőség területéről csaknem kétszáz mázsát szállítottak Balatonmáriára, ott azóta már Lepréselték a szamócát, és továbbították az ízletes erdei csemegéből készült szörpöt Szedik a meténglevelet, amely az egyik magyar szív- gyógyszernek, a Vincadornak az alapanyaga. Jó közepes termés ígérkezik erdei szederből. Ennek levéből jelentős exportszállítást terveznek. Noha később, mint az elmúlt években, de elkezdődött a nagy arányú gombaszüret is. Most a galambos a rókagombát gyűjtik. Ebből a két fajtából — szántás után — külföldre is szállítanak. Tegyünk többet érte IVagy jelentőségű megyei terv a termőtalaj védelmére Annak idején, amikor a termelőszövetkezetek túlnyomó többsége még csak egy-két éves volt, arról kérdeztem az egyik tsz-elnököt: minek tulajdonítja a szép eredményeket, amelyeket mindjárt a közös gazdálkodás elején elértek? Az elnök többek között ezt mondta: — Nem sajnáljuk a talajtól a tápanyagot, a trágyát. Megadjuk a földnek azt, amit kíván, mert csak így várhatunk jó termést. Igen, a mag csak akkor serdül fejlett növénnyé, csak akkor fizet nagy hozammal, ha termékeny talajba hull. Vajon mindenütt jó termőtalajon gazdálkodnak a termelőszövetkezetek megyénkben? Bizony nem. A múltban elhanyagolt táblák még ma is megbosszulják azt, hogy akkor — és helyenként azóta is — mostohán bántak velük. Most egy öt évre szóló, átfogó tervet készített a talajvédelemmel, a talajerő visszapótlásával és a talajjavítással kapcsolatban a megyei tanács mezőgazdasági osztálya az illetékes szervek segítségével. A tervet megvitatta és elfogadta az MSZMP Somogy megyei Végrehajtó Bizottsága. Mit tartalmaz ez az egész megyére szóló, nagyon hasznos és időszerű program? Csökkenthetjük a víz kártételét Ahhoz, hogy a harmadik ötéves tervben a kívánt mértékben emelkedhessenek a hozamok a növénytermesztésben, védeni kell a termőtalajt a víz kártételével szemben. Köztudott, hogy a dombos terepen — ilyen főképp a külső-somoA BAROMÉTER NEM ÁLL ESŐRE... »Kiránduljunk? Biztos, ami biztos, nézzük meg a siófoki kikötőben az időjárásjelző táblát, vajon mit mutat? A hómérő a harminc fokot is elhagyta, a barométer nem jelez vihart, orkánt, esőt, tehát útnak indulhatunk. Talán Füredre vagy Tihanyba menjünk? A hajón bizonyára kellemes lesz az út, a gyerekek is élvezni tudják majd a kirándulást.« gyi, középkötött talajú tájegységben található — az alázúduló víz tetemes károkat okoz. Megyénkben mintegy 65 000 hold az erősen és 260 000 hold a közepesen erodált terület. Döntően ez a tény szabja meg a talajvédelem feladatait. Ezek a teendők azért is igen nagyok, mert megoldásukért a felszabadulás előtt úgy szólván semmit sem tettek. A víz pusztító hatását nagymértékben csökkenthetik a tsz-ek azzal, hogy vízszintes irányban művelik a domboldalakat; megfelelő — az egyéb területen szokásosnál kisebb — táblákat alakítanak ki, s a lejtő irányára merőlegesen végzik az altalajlazítást. Kívánatos, hogy minél több helyen használjanak váltvaforga- tó ekét. Megköthetik a termőréteget azzal is, ha a domboldalakon egész éven át vetés után például nyomban zöldtrágyának való növényt vetnek a táblába. így a föld több vizet fogadhat be, és csökken a lemosás veszélye. Ezekhez a munkálatokhoz minden veszélyeztetett dombvidéken hozzálátnak a harmadik ötéves terv időszakában. Az ennél nagyobb, már műszaki megoldást kívánó védelmi tennivalókat a Zselicségben és a tabi járásban működő talajvédelmi társulatok végzik el. A tabiak például 300 hold mélyforgatást, 4000 hold altalajlazítást terveztek a jövő évre, és 120 000 köbméter földet termelnek ki a vízrendezés során. Műszaki munkáik értéke a következő Jót évben meghaladja a hatmillió forintot. A Tabi Járási Pártbizottságnak és a járási tanácsnak elismerését fejezte ki a megyei párt.vb, mert jó módszerekkel, példás munkát végeztek a talaj megvédésére. A megye talajvédelmének terve leszögezi, hogy a lejtőszögtől függően hol hasznos a szántóföldi művelés, a füvesítés, az erdősítés. Az erdőgazdaságok feladata megfelelő vízvédő övezetekről gondoskodni. A megyei tanács mező- gazdasági osztályának törődnie kell azzal, hogy a domboldalakra a sajátos terepviszonyoknak megfelelő talajművelő van: a gabonatarló felszántása munkagépek kerüljenek. A föld nem terem ingyen A balatoni halpusztulás okairól Mit mond a tudós a tudományos vizsgálatok eredményéről A szokásosnál nagyobb arányú tavaszi balatoni halpusztulás élénk visszhangot váltott ki, s ezzel kapcsolatban érdekes vita bontakozott ki a szakemberek körében. Az MTI munkatársa fölkereste dr. Entz Bélát, a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutató Intézetének helyettes igazgatóját és tájéA KŐOLAJVEZETÉK VÁLLALAT siófoki és vidéki munkahelyekre fölvesz kőműves szakmunkásokat, kubikosokat, segédmunkásokat és úthengergépészeket. Jelentkezés Siófokon vagy a Kőolajvezeték Vállalat építésvezetőségein: Vecsés, Berekfürd 5, Nyékladháza, Hajdúszoboszló. Érdeklődés esetén tájékoztatót küldünk. (3106) koztatást kért a tudományos .ségben oldott szervesanyagok- vizsgálatok eredményeiről. kai hozható összefüggésbe. A — Mindenekelőtt ki kell je- jelenlegi vizsgálatok mégnem lenteni — mondotta dr. Entz bizonyítják, hogy a halpuszBéla —, hogy az a beható tudományos kutatómunka, amely tavasszal a balatoni halak nagyobb arányú pusztulását követően kezdődött, még nem fejeződött be. A kutató szemével figyelve a Balatont, érdekes jelenségeket tapasztalhattunk az utóbbi időben. Több változás történt a Balaton élővilágában. Ismeretes, hogy a tó vize télen letisztul, de később fokozatosan megindul a szervesanyag termelés, amelyhez hozzájárul a partról bemosott szervesanyag és növényi tápanyag. Ez a folyamat általában ősszel éri el tetőpontját. A szervesanyag felhalmozódás a többi között kedvező körülményeket teremt a tömeges alga vegetációhoz. Ez az ismert folyamat ez évben sokkal hamarabb, már május, június hónapban lezajlott. A kék moszatok olyan tömé eben szaporodtak el a vízben, hogy június utolsó napjaiban már szabad szemmel is láthatóvá vált a víz »színeződése«. A jelenség mindenképpen a tó vízében nagyobb mennyitulást kifejezetten az Aldrin és a Dieldrin elnevezésű növényvédő szerek okozták, föltehető, hogy a halpusztulásnak köze van az említett jelenséghez. Megállapítottuk ezen kívül, hogy olyan parazitikus élő szervezetek kerültek a Balatonba, amelyek eddig ott ismeretlenek voltak. A keszthelyi öbölben az utóbbi napokban a bolharákok tömeges pusztulását tapasztaltuk, amely szintén figyelmeztető számunkra. Föltételezés szerint a Balatonba telepített halakkal és haltáplálék szervezetekkel olyan anyagok is kerültek be a tóba, amelyek változást okoznak annak élővilágában. A tavaszi halpusztulás arra figyelmeztet, hogy a jövőben sokkal meggondolta bban avatkozzunk be a tó élővilágába. Intézetünk több tudományos intézettel együtt tovább folytatja a kísérleteket, hogy véglegesen tisztázza a hal- pusztulás és az egyéb változások okait — fejezte be nyilatkozatát dr. Entz Béla. 'Ahhoz, hogy nagy terméssel fizessenek a növények, gondos ápolásra, lelkiismeretes munkára van szükség. Ezt megelőzően azonban meg kell teremteni az alapvető föltételt: biztosítani kell a talaj termőképességét. Folyamatosan vissza kell adni a földnek azt a táperőt, melyet a növények évről évre »kivesznek« belőle. A talajerő visszapótlásának ismert módja a szerves és műtrágyázás. Az utóbbi hatása függvénye az előbbinek: a műtrágya kevésbé érvényesül, ha nem alapozzuk meg elegendő szerves anyaggal. Ha az idei 21 000 hold zöldtrágyázott területet és a 80 000 tonna műtrágya fel- használását nézzük, azt látjuk, hogy a mezőgazdasági célból hasznosított terület nem kis hányadáról hiányzik a szerves trágya. Ez a hányad a számítások szerint 1970-re csökkenni fog ugyan, de további hiányt mutat a zöldtrágyázott területnek 4000 holddal és a műtrágyafelhasználásnak 92 000 tonnával való emelkedésekor is. Ez arra figyelmeztet, hogy nagyobb területen van szükség zöldtrágyának való növényre. A szántóterület nagy része homoktalaj ; ez és a kedvező csapadék módot ad arra, hogy zöldtrágyáról másodnövényként gondoskodjanak megye- szerte. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy a harmadik ötéves tervben a belső-somogyi tájegységben három, a külső-somogyiban pedig négy- évenként táperőben gazdag szerves anyag jusson a földbe. Emellett az eddiginél nagyobb szerepet kell adni a magasabb hatóanyagú és a kombinált műtrágyáknak. Somogybán jelentős helyet foglal el a burgonya és a dohány, tehát a megyében több kálisóra van szükség, mint az ország más részein. A savanyú homoktalajokon ugyanakkor használni kell az eddig is eredményesnek bizonyult magnéziumot. Nem hiányozhat a talajerővisszapótlásból az e célra hagyományosan használt istállótrágya. Kezelése — kihordása, kazlazása és leszántása — lényeges föltétele a jó hasznosulásnak. Németh Ferenc elv- társ, a megyei pártbizottság első titkára mondotta a megyei párt-vb ülésén: — Az istálló- trágyával még nem mindenütt bánnak értékének megfelelő gonddal. Az kell, hogy miután kihordták a mezőre, szakszerűen rakják össze, s ne tévesz- szék össze a trágyakazlat a szemétdombbal. A falusi párt- alapszervezetek, tanácsok is tartsák szem előtt ezt a feladatot. Ha ezt az értékes talajgazdagító anyagot azok alá a növények alá adják, ahol a legnagyobb hatást fejthetik ki, az előzőleg termesztett növény által felhasznált táperő nagy részét évekre szólóan sikerül pótolni a talajban. Van mit javítani Megyénk több helyén tártak fel már tőzeget, s hasznosították a környező gazdaságokban. A feltárás fokozásával, cukorgyári mésziszappal, valamint mészkőporral — a talajvizsgálatok alapján — nagymértékben javítható a föld termőképessége. Föltéve persze, hogy a meszezés előtt szerves trágyát juttattak a talajba. Ilyen kémiai javítást több mint 107 000 holdon végeznek a megyében a következő öt évben. A kaposvári járásban a 33 500 holdból minden évben 6700 holdat javítanak meg. Nagy területen indul meg ez a munka a nagyatádi és a barcsi járásban is. Itt már jövőre 3700, illetve 3200 holdon kezdik meg ezt a tennivalót, s évente ugyanennyi gyengén termő földet javítanak meg 1970-re. A homokos területek nagyobb mértékű rendbetételére a kaposvári, a marcali és, a nagyatádi járásban kerül sor a harmadik ötéves terv időszakában. A javítás szükségességét a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai a termelőszövetkezetekkel egyetértésben döntik el, s ennek alapján kérnek az adott területekre az OMMI Talajtani Osztályától vizsgálatot. Sok a tennivaló. Most már részletes, gondos terv foglalja egységbe megyénkben a talaj- védelem, a talajerő-visszapótlás és a talajjavítás feladatait. E munkájukban megkülönböztetett gonddal segítik anyagilag a gyenge tsz-eket. A terv a nagyobb hozamok eléréséért, a többtermelés előmozdítására készült, s ha eszerint munkálkodnak a gazdaságok, és köt- üggyé válik minden községben a talajvédelem, a talajerő-gazdálkodás, nagyot lép előre megyénk mezőgazdasága. Hernesz FereaP
