Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

SomogyiNéplap iyz MffZMP MEGvgI BI7QTTSAGA ÍS A VCGVE» TANACS LÁPJA Értékelték az 1964/65-ös művelődési évet ŰTOSZTÁS“ ötletes gép segítségével »kettéosztják« a Balaton mentén a nagyforgalmú 7-es utat. Ennek az az, előnye, hogy a két irány­ban haladó járművek vezetői jól láthatják, meddig vehetik igény­be az úttestet, s térhetnek át egyik oldalról a másikra. Ez az intézkedés fontos lépés a közúti balesetek megelőzése érdekében. Minden csecsemő másképpen sír Járási művelődésügyi osz­tályvezetők, elnökhelyettesek, pártmunkások és megyei kul­turális vezetők tanácskoztak pénteken délelőtt a művelődési évad tapasztalatairól és az új feladatokról. A jelenlevőket Varga István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője üdvözölte, majd Kálmán Ferenc, az osztályvezető he­lyettese értékelte az 1964—65. évi népművelési munkát. Az előadó hngsúlyozta, hogy a párt Központi Bizottságának irányelveiből fakadóan rend­kívül nagy felelősség és fontos irányító inunka hárul a nép­művelőkre a szocialista tudat formálásában. A továbbiakban a múlt évi hiányosságokat elemezte. El­mondotta, hogy a községi kul­turális tervek még mindig sok helyen tartalom nélküli, élette­len vázlatok. Nem mozgalom- jellegű, hanem alkalomszerű volt a műkedvelő művészet Az előadások eszmeiségében is akadt kifogásolnivaló, és elha­nyagoltuk a csoportoknál a belső nevelőmurakát is. A mű­velődés tömeghatásában a könyvtárak munkája volt a legjelentősebb; az olvasómoz­galom mintegy ötezer új olva­sóval gyarapodott 1964-ben. Az ismeretterjesztő munkában nem kielégítő a szemléltetés. Elmulasztották népművelőink a jó filmek népszerűsítését; s a szakkörök, a nyelvtanfolyamok és múzeumi hálózatunk sem szerves alkotóelemei még a népművelő munkának. Vissza­esett, túlzottan iskolásjellegű a felnőttoktatásunk. A népmű­velési tanácsadó szolgálat és a járási művelődési házak ipl Tabon, Csurgón) kevés segítsé­get nyújtottak a területen; népművelőink jelentős része átfogó tartalmi koncepció he­lyett rendezvényekben gondol­kodik, és szalonai felkészültsé­gük sem gazdagodott a szük­séges mértékben. Hiányos, jobbára csak operatív jellegű a különböző állami és megyei szervek kulturális, ideológiai A péntek délutáni vasúti ka­rambol ügyében folytatott rendőrségi vizsgálat eddigi megállapítása: a súlyos sze­rencsétlenséget, három ember halálát és a jelentős anyagi kárt Hornok György (nem Or- nok, ahogy tegnap téves infor­máció következtében írtuk) gépkocsivezető figyelmetlensé­ge, gondatlansága okozta. A helyszíni vizsgálatból ki­derült, és a kihallgatott tanúk Is elmondották, hogy az ÉM Budapesti Országos Szakipari Vállalat FA 30-75 rendszámú, pótkocsis tehergépkocsija jú­lius 2-án 14 óra 20 perckor akart kihajtani a Balatonbog- lár—Szabadság telep előtti caimpingból a 7-es számú fő­útvonalra. Négyen tartózkodtak a veze­tőfülkében, de valamennyien Balaton bogi ár irányába néztek, és nem vették észre a Fonyód felől közeledő 328 601-es moz­donyt. Annak vezetője, Kálmán József pedig a tanúk vallomá­sa szerint nemcsak a moz­dony sípjával, hanem kiabá­lással is fel akarta hívni a gép- járművezető figyelmét a ve­szélyre. Sajnos, minden hiába­valónak bizonyult, hiszen a teherautó már mintegy 55 cen­timéterre felhajtott a sorompó nélküli vasúti átjáróra, amikor a mozdony elérte. Az összeüt­közés éppen a gépkocsi vezető­fülkéjét érte, s azon a 225 mé­ter távolságon, amelyen a moz­dony maga előtt tolta, leszakí­totta, összeroncsolta. munkájának az összehangolt­sága is. Üj feladataink között a ter­melés közvetlen segítését, a technikai, műszaki ismeretek bővítését hangsúlyozta a mű­velődésügyi osztály helyettes vezetője. A tervező munkában rendkívül fontos a népművelés aktív, kötetlenebb és vonzóbb formáinak a keresése; a klub­szerűség; a »fehér foltok« vagyis a művelődési Igényte­lenség szűkítése; a szoros együttműködés megteremtése — mondotta. Öt tonna a gépírónő kisujjában A gépírást a könnyű női szakmák között emlegetik, pedig csak látszatra az. A könnyed ujjbillegetés mögött komoly erőkifejtés, mázsák, sőt tonnák mozgatása van. Erről egyszerű mérlegeléssel bárki meggyőződhet. A gépíróiskolákban is ta­nítják, hogy mintegy 30 de­kányi súly szükséges egy-egy betűbillenytű megmozdításá- hoz. Ahhoz pedig, hogy a be­tűk meg is jelenjenek a pa­píron, sőt a másolaton is, 40—50 deka nehezék kell. S mindezt az erőt ujjhegyeik­kel teremtik elő a gépírónők. Leszámítva azokat a még ta­pasztalatlan kezdőket, akikről azt mondják, hogy »úgy gé­pel. mint a villám« — tudni­illik. hogy időnként lecsap — a gépírónők szinte hihetetlen teljesítményekre kénesek. A Jegyzetellátó Vállalatnál pél­dául óránként négy sűrűn gé­pelt oldal elkészítése a nor­ma. így egy-egy gépíró "dpi rmmkoideie alatt 120 000 betűt, számot, jelet, egyszóval billentyűit üt le, amivel csaknem 50 tonna súlyt mozgat meg. F számítás nlamián elmondható, hogy a kiváló gépírón övék öt tonna van még a kisujjában is. Horváth István rakodómun­kás a helyszínen, Simkó Ferenc rakodómunkás és 13 éves fia Simkó Sándor pedig a kórház­ba szállítás után belehalt sé­rüléseibe. Hornok György Ezt kívánom mindenkinek! Tudom, hogy nem szokás, de alapos okok késztettek, még­hozzá hosszas tépelődés után, erre az elhatározásra. Utoljá­ra Újévkor kívántam hason­ló jókat, de akkor nerh fi­gyeltek rám: országos átlag­ban mindenkinek legalább öt másik ember mondott min­den jót, és az én szerény BUÉK-om elveszett az ötven­millió szerencsekívánat ten­gerében. Most azonban egye­dül tehetem, és nem azért, mert mindenáron eredeti aka­rok lenni, hanem: ilyenkor esze ágában sincs senkinek valamit kívánni, és gondo­lom: tán még az én egy szál kívánságom is több a semmi­nél. Mondanom sem kell, hogy a rendkívüli alkalmat nem akarom elnyűtt újévi jókí­vánságokkal megúszni. Erről szó sincs. Bora, búzája, szép­asszony felesége remélhető leg mindenkinek kerülköz''t azóta, ezekre kár volna vés- tegetni a szót. Az év félideje hez speciális jókívánságok H lenek buzdító szavak., olyas félék, amilyeneket az edzők szoktak mondogatni szünet­ben, a labdarúgó pályák öltö­zőiben. A továbbiakban megyei ve­zetők, a többi között Honfi Ist­ván, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Vár- konyi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Werstroh Já­nos, a Népművelési Tanácsadó vezetője és mások mondták el tapasztalataikat. Mint az össze­foglalásban is megáEapították, a megjelent járási vezetők ezen a tanácskozáson adósak marad­tak véleményükkel, meglátá­saikkal Szúnyogveszedelem Nemcsak az árvíz, hanem a bel­vizek, a magasabb vízállásból visz- szamaradó pocsolyák stb. követ­keztében rendkívül nagy feladat már most is — de alighanem az egész nyáron — a szúnyogirtás. Hazánkban már évekkel ezelőtt kiirtottuk a maláriát, ámde szá­molni kell azzal, hogy a maláriát terjesztő szúnyogok is nagyobb számban jelentkeznek majd az or­szág minden területén. Különleges problémát jelentenek a déli Duna- szakaszon tömegesen jelentkező úgynevezett púpos szúnyogok, amelyeknek csípése nyomán fáj­dalmas, kínzó tünetek, nemegyszer gennyesedések keletkeznek. gépkocsivezető súlyos, életve­szélyes sérülésekkel fekszik a kaposvári kórház baleseti osz­tályán. A rendőrségi vizsgálat tovább tart. A gépkocsiban 150 000 forint anyagi kár ke­letkezett. Nos, ahogy sportnyelven mondják, a mi nagy nemzeti válogatottunk, ez a tízmillió derék fiú és lány, most szü­net nélkül fordul az 1965-ös nagy mérkőzés II. félidejére. Az első félidőben elég jól mo­zogtunk a pályán, eredmé­nyes volt az összjáték, és ér­tékesítettük helyzeteinket, ha volt is néhány kihagyott gól­szerzési lehetőség. Most az a fő, hogy a második hat hó­napot is jól kibírjuk szusszal, és necsak tartsuk az ered­ményt, hanem növeljük is előnyünket. Kívánom tehát a II. félidőre, hogy ne legyen senki a csapatban, aki ezután fél gőzzel játszik és megelég­szik fél sikerrel, fifty-fifty alapon. Senki fél munkát ne ”égezzen, és sehol se fordul­jon elő, hogy míg egyesek félholtra dolgozzák maguka nddig mások félnapokat is lógnak. Távozhassák a híva. ltokból, minden ügyfél elege letten, és az ügyintézők fél •róból is értsék meg a jogos Panaszokat és megoldható •roblémákat. Egyetlen intéz­ménynél se legyenek féliste- nek, akik féltéglával verik mellüket és fél szemüket be­hunyják az objektív bírálat Dr. John Lind, a stockhol­mi kurlinska intézet munka­társa érdekes kísérletet hajtott A hosszan tartó júniusi eső­zések és a Duna rendkívül magas vízállása miatt a Du­nántúl nyugati vidékein, va­lamint a Duna-menti tájakon többszáz holdnyi gyümölcsös is víz alá került. előtt, miközben fél szemmel a prémiumra sandítanak. Senki ne dolgozzék félember­ként az egész állásban, csak azért, hogy energiáit a félál­lásra, vagy egyébre tartogas­sa. Kívánom továbbá, hogy mindnyájunknak mindkét szemünk nevessen és egyik se sírjon; továbbá, ne csak félig legyen meg az, ami kell... Jóval kevesebb fél kevertet mérjenek ki az ital­boltok. Labdarúgóink, akik fél lábbal már Londonban vannak, ne álljanak meg fél­úton, hanem szerezzék meg az ellenfelektől a szükséges pon­tok másik felét is a világbaj­noki döntőbe jutáshoz. Szín­házainknak ne kelljen félig telt nézőtér előtt játszaniuk, és a mozikban sok olyan jo filmet láthassunk, mint... A házasfelek pedig ne érjék be télmegoldásokkal: ne félje­nek a gyermekáldástól, és ne lépjenek sose félre azon a cí­men, hogy jut is, marad is . . . S végül talán kívánhat­nám: fogadják szívesen és komolyan félévi jókívánsá­gaimat, amelyeknek a fele sem tréfa!... Kaposy Miklós végre. Felvételt készített több csecsemő sírásáról és megálla­pította, hogy nem létezik két, egymással teljesen azonos gyermeksírás. Minden csecse­mő más hanglejtéssel és rit­musban oázik. Kísérletének második része is igen érdekes. Tizenöt édesanyának egymás után többször lejátszotta gyer­meke sírását és a következőket lapította meg: az egygyerme­kes mamák ötven százaléka 14 nap után, a több gyermeke­sek viszont már négy nap után felismerték csecsemőjük sírá­sát.____________________________ Áradást okozott az esőzés Japánban A dél-japáni Kyushu-szige- teken a négy napja tartó sza­kadatlan esőzés sokhelyen áradás okozott. Több mint ti­zenháromezer lakóház víz alá került. Az elemi csapás tizen­öt emberáldozatot követelt. Többen eltűntek és megsérül­itek. A Földművelésügyi Minisz­térium kertészeti főosztályá­nak tájékoztatása szerint az érintett területeken mindenütt ültptvényleltárt készítenek! pótolni az állományt. Az úgy­nevezett szanálási bizottság a leltárról készített jegyzőkönyv alapján tesz javaslatot a se­lejtezésre vagy állománypót- 'ásra. A kertészeti szakemberek a helyszíni szemlék során máris megállapították, hogy a her- vadásnak indult gyümölcsfá­kat nem szabad elhamarko­dottan kiirtani, hiszen pótlásá­kodhatnak. A kisebb mérték­ben károsodott gyümölcsfák — átmeneti stagnálás, hervadás után — fölélednek esetlég új hajtásokat növelnek. Min­denesetre ajánlják a gyümöl­csösök gazdáinak, kezelőinek, hogy a víz levonulása és a ta­laj bizonyos mértékű megszik- kadása után mielőbb »szellőz­tessék« a gyümölcsfák talaját. A talajélet megbomlott egyen­súlyának helyreállítása, az úgynevezett merőid baktériu­mok gyors elszaporodása ér­dekében jó szolgálatot tehet­nek szántással, tárcsázással, kisebb területeken a korona- szélességben történő felásás­sal. Sacha Guitry és a nőle Mérvé Lauwick, Sacha Guitry jóbarátja könyvet írt »Sacha Guitry és a nők« címmel. Az alábbiak­ban közlünk néhányat Sacha »női vonatkozású« aranymondásai közül. — Csinos voltál tegnap a telefonban! * * * — Megkérdeztem Sachát: futottál te valaha a nők után? — Csak azok futnak a nők után, akiknek nincs sikerük... Hozzátette: — Különben is, minek futni? ... A nők csak sétálnak. — A nő először az em­ber karjai között van* utóbb a nyakán. * » * A válás bölcsebb dolog, mint a házasság, az ember ott tudja, hogy mit csinál! " * * * — Ha az ember azt mondja egy nőnek, hogy a tíz legszebb párizsi nő közé tartozik, az rögtön szeretné tudni, hon-- T--' a másik kilenc, hogy kika­parja a szemüket,. * • * Ha szórakozott a bíró Oporto portugál város bíráját kora reggel a rend­őrség fölverte álmából és beszállította a börtönbe. Ott derült ki, hogy a bí­ró az előző napon őrizet­bevételi űrlapokat kitöltve szórakozottságból saját ne­vét írta az egyik blanket­tára. * * * Még mindig keresi a Noé bárkáját Most már pontosan tu­dom hol van Noé bárká­ja — jelentette ki a Hürriyet című török lap­nak adott interjújában John Leebi amerikai ar­cheológus. — Az Ararát Törökországba eső dél­nyugati lejtőin van. És a 69 éves tudós, aki 1954-ben két, 1958-ban pe­dig egy harmadik expedí­ciót indított a híres bárka megkeresésére, most újra útra kél. Joggal állapítja hát meg róla a Hürriyet, hogy Noé bárkájának im­már nemzetközileg ismert, nevezetes kutatója. Valószínűleg az is ma­rad. • * « Mór akkor is... Két ősember ül a bar­langban a tűz mellett. Odakint iszonyú égiháború van. Azt mondja az egyik: — Amióta elkezdték a kísérleteket az íjjal és a nyíllal, és kilyuggatják ve­le az eget, azóta romlott így el az időjárás. * * » Békéltető óra Angliában különleges j ébresztőórákat hoztak for­galomba a családi harmó­nia megóvása érdekében. A házastársak összevesz­nek, az órát meghatáro­zott időpontra be kell ál­lítani, s ennek elteltével megszólal benne egy hang: »Nos. kibékültetek és meocsókoltátok már egymást?« Somogyi Néplap A- MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16» Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postlskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Ft. Index: 25067. uit a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, i Kaposvár, Latinka Sándor utca 6. Szökik a vőlegény? — Hagyd édesanyám, csak a karikagyűrűért megy! A gépkocsivezető figyelitietlensége okozta a bogiári vasúti karambolt »Gyümölcsfaleltárt“ készítenek az árvíz borította vidékeken w. E. QjőIdői/ félével. i Szakemberek megvizsgálják, hogy hol, mennyi gyümölcsfa pusztult ki, hol szükséges a területet újratelepíteni, illetve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom