Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-31 / 179. szám

SomomMéplap MSZMP MEGYEI nirnTTSACA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA EMBERSÉGES BIZOTTSÁG Tűzvédelmi szemle a kaposvári járásban A Kaposvári Járási Tanács a termények tűzkártól való megóvására, a nyári tűzvéde­lemre való felkészülésre még május elején felhívta a közsé­gek vezetőinek figyelmét. En­nek ellenére több faluban el­mulasztották kijelölni a szé­rűőröket, a fogatosokat, sok helyen nem készítettek meg­felelő tűzvédelmi munkater­vet sem a betakarítás idejé­re. A legutóbbi ellenőrzéskor Kalmár Jenővel, a Kaposvári Járási Tanács igazgatási osz­tályának előadójával és Harmath Tiborral, a járási tűzrendészeti parancsnokság képviselőjével olyan közsé­gekben is jártunk, ahol nyo­ma sem volt a tűzvédelmi in­tézkedéseknek Visnyén Kovács János ta­nácselnök távollétében Ta­kács István helyettest bízták meg az elnöki teendők ellátá­sával. Csak részben fogadható el az a magyarázata, hogy a félnapos munkaidőbe nem fért bele a tizenkét település tűzvédelmének megszervezé­se. Tűz esetére nincs kijelölt fogatos, s nem gondoskodtak a szérűk őrzéséről sem. A tűzoltószertárban sárosán, használhatatlanul áll a fecs­kendő. Szivattyúja nem mű­ködik. A vastag portakaró arról árulkodik, hogy a többi fölszerelést sem háborgatták az utóbbi időben. A vb-el- röknek, aki a napokban lé­pett munkába, nagyon sok tennivalója lesz, hogy rövid idő alatt pótolja a mulasz­tást. Bárdudvarnok nem esik messze Visnyétői, de a tűzvé­delmi felkészülést illetően nagy a távolság a két község között. A nyár eleje óta há­rom gyűlést tartott a tűzren­dészeti bizottság, és ami a legfontosabb, nemcsak ülé­seztek, hanem cselekedtek is. A tsz-nek idejében megküld­ték az utasítást. Tódor György j vb-elnök megmutatta a tűz-1 oltószertárat. Minden fölsze- j relést az előírásoknak megfe-1 lelően, tisztán talált a helyén a tűzoltóság képviselője. — Elküldtük az értesítése- eligazodhatnak a sok tenniva- ket, megtartottuk a szükséges ló között. oktatást, a gyűléseket is — mondja Paizs István hedre- helyi tanácselnök —, de a jegyzőkönyvekre, az admi­nisztrációra nem fordítottunk gondot. A járási tűzoltópa­rancsnokság munkatársa meg­magyarázta, milyen nagy je­lentősége van például a kiér­tesítések visszaigazolásának. Megtörtént ugyanis olyan eset is, hogy a fogatos nem jelent meg lovaival a tűznél arra hivatkozva, hogy nem értesítették. — Olyankor pedig, ha a ta­nács hivatalosan nem tudja igazolni a kiértesítést, a fele­lősség egy része ráhárul — mondja Harmath Tibor. — Mi a munkára fordítjuk az időt — magyarázkodik az elnök. Kétségtelenül helyes, ha a felkészüléssel törődnek többet, de szükség van az ad­minisztrációra is, hiszen en­nek alapján maguk is jobban Kaposmérőn a terményrak­tár földszintjén 10—15 mázsa búzát tárolnak. Az ajtók tár­va-nyitva, csak nehezen talá­lunk rá a harmadik emeleten árpát teregető asszonyokra. — öt perce jöttem fel — mondja a raktáros helyette­se, megfeledkezve arról, hogy a terményeket nemcsak a tűztől kell megóvni. Az emeleten levő hordókban ke­vés a víz, a földszinten nagy az összevisszaság. » * * A községek nagy része ala­posan felkészült a nyári tűz­védelemre. Nagybajomban, Gigán és Kadarkúton az utasításon túl külön foglal­koztak a helyi problémákkal a tűzrendészeti bizottságok. Munkájukat úgy igyekeztek ellátni, hogy a betakarítás időszakában a falvakban minden munkahelyen nyugod­tan dolgozhassanak az embe­rek. Nagy József Váróterem vagy talponálló ? Már többször szóvá tét- rözgetők töltötték meg. Az tűk, hogy — különösen a e«y>k asztalnál egy feldön­hajnali órákban - milyen tö.‘‘ sörös“vfgf s*»mszédsá- . * , ,, gaban — belefekudve a ki­turhetetlen állapotok ural- gmiött italba — szundikált kodnak a kaposvári vasút- két részeg. Odébb egy tíz­zéstől. Azért ne vegyük el a kedvét a további kísérlete­Még ebben a negyedévben: Az AGROKER telephelyén vizsgázik néhány traktorfajta és valamennyi pótkocsi állomás várótermében. S bár az illetékesek egyetér­tettek a bírálattal, még­sem tapasztalni, hogy in­tézkedtek volna. Jelenleg inkább kocsma, talponálló ez a helyiség, mint váróterem. Azok az ittas emberek, akik a haj­nalban bezáró szórakozóhe­lyekről eltávoznak, rend­szerint itt kötnek ki, foly­tatják az ivást, míg a pén­tagú társaság két asztalt összetolva szórakozott. A részeg emberek ráadásul teleszemetelik a váróter­met. Pedig van itt kapus, csak nem nagyon törődik azzal, hogy ki milyen szán­dékkal tér be a helyiségbe. Szép időben szívesen vá­rakoznak az emberek a sza­badban. De hamarosan is­mét itt lesz az ősz, a tél, s nem lesz hová menniük. In­zük tart. S ha ők nem tézkedjen a vasút, hogy a kapnak italt, mással váltat- váróterem valóban váróié­nak blokkot. rem jegyen és ne részeg Vasárnap hajnalban sok emberck lalálkozóhelye! utasnak nem jutott hely a váróteremben, mert azt sö­Sz. L. Acaiási tócténeé A NYÚL átballagott Nagyikhoz, és — Az előbbi fordulónál megnézte a nyulat. ugrott fel a gép előtt, azt hi­— Az imént odaát vétette, szem, el is érte egy kicsit... A rekkenő hőségben kér vés beszédű aratók hajlong­tak a gabonatarlón. Nagyék- nak és Kisséknek egy-egy hold búzát egymás mellett mértek ki a közös táblából, s most a két család csaknem egy vonalban haladt a dűlő- út felé. Mögöttük keresztek sora húzódott — az unokák hordták össze a kévéket —; mellettük az álló gabonában kombájn dolgozott. Kiss egy irdatlanul össze­kevert, vadbükkönnyel át- meg átfont területen vágta a rendet. Egyszer csak felkiál­tott, és ledobta a kaszát. — Nyúl! — fordult a fele. ségéhez. Az asszony letette öléből a markot, és férje te­kintetét követve észrevette a kasza hegyénél heverő tapsi­fülest. Sajnálta szegényt, már nyúlt is érte, de a seb­zett állat talpra állt, és eset­lenül bevonszolta magát a gabona közé. — Lehet, hogy. nem pusz­tul bele — mondta a gazda, és ismét marokra fogta a ka­szát. Ám alig vágott bele a rendbe, amikor Nagy szom­széd hangját hallotta a má­sik parcelláról: — Nyúl! -— mondta meg­lepődve a szomszéd, és ka­lapját a tarkójára lökte. Kiss sejtette a valót, ezért nül belevágtam a kaszámat, úgy látszik, idáig jött... — Az én kaszámnak is út­ját állta a buta állat — tette hozzá Nagy. Elővette bicská­ját, lehajolt, és elvégezte az ilyenkor szokásos műveletet. — No de most — mondta, miután fölegyenesedett — ez a nyúl már a tied is meg az enyém is... A szomszéd nagyot hallga­tott, aztán kibökte: • — Hát ami azt illeti, ne­kem nem kell. De az uno­kám ... — En is az unokámra gon­doltam, mert nagyon szereti a nyúlhúst — vette át a szót Nagy, és jobban megnézte a nyulat. — Nézd — fordult Kisshez —, az első lábaiból meg a hátsókból kapsz egyet- egyet, persze combjával együtt. Kvittek vagyunk? Kiss rábólintott: — Megérdemlik a gyerekek, sokat segítettek. Hazaviszed, aztán este megyek a része­mért — nevetett, hogy ilyen apróságban is milyen pontos­ságra törekszenek. Ment visz- sza a rendjébe, amikor Nagy utánaszólt: — De mi lesz a többi hús­sal, a hátával meg egyébbel? — Tényleg — gondolta Kiss —, ez egészen kiment a fejemből. Éppen akkor állt meg mel­lettük a kombájn. Vezetője leugrott a tarlóra, átment a két kaszáshoz, s hogy a nyu­lat meglátta, azt mondta: Nagy és Kiss egymásra né­zett. Megoldódott az osztozko­dási probléma. Mindketten úgy vélték, hogy a kombáj- nos nagyon is rászolgált a »fölöslegben« maradt húsra. Kiss így summázta a döntést: — Elvégre ő takarítja be a határban a legtöbb gabonát, tehát a nyúlpaprikás neki is megjár .„ (Hemesz) A termelőszövetkezetek költséget és időt takaríthat­nak meg azzal az új mód­szerrel, amelyet a következő hónapokban vezet be az AG­ROKER: a harmadik negyed­év hátralevő részében az UE—28-as, a D—4—K, az MTZ, az UTOS és a Zetor traktoroknak a vállalat telep­helyén való vizsgáztatását. Ugyanitt végzik valamennyi pótkocsi közlekedésrendészeti vizsgáztatását is. A vizsgáztatás a következő­képpen történik: a termelő- szövetkezetek bejelentik, hogy a számukra kiutalt erőgépek, illetve pótkocsik közül me­lyikkel kívánnak közúti- for­galomban részt venni. Ezeket megérkezésük után a telephe­lyen ellátják forgalmi enge­déllyel és rendszámmal. Ed­dig sok utánjárásba került egy-egy tartozék beszerzése, anélkül u"vanis nem vizsgáz­tatták le a traktort vagy a pótkocsit a hatóságok. Prob­lémát okozott a külföldről érkezett járműveknek a KRESZ szerinti fölkészítése is. Az AGROKER-től az új módszer bevezetése után vá­sárolandó gépeknek ilyen kellékekkel való ellátása már nem a termelőszövetkezetek feladata lesz, hiszen vizsgá­zott gépet vesznek át. A szükséges villamossági beren­dezésekről úgy gondoskod­nak, hogy a VILTJSRT bizo­nyos mennyiséget az AG­ROKER rendelkezésére bo­csát, s ebből szerelik föl az irány jelzőket, a stoplámnákat, a reflektorokat, a prizmákat. Itt teszik föl a vontatókra a biztosítóláncot is. A vállalat feladata nem könnyű, hiszen új berendezé­sekről kell gondoskodnia a vizsgáztatás technikai lebo­nyolításához, s be kell sze­reznie a közlekedési rendsza­bályoknak megfelelő tartozé­kokat. Ezekről egyelőre csak a szállítási rendelkezés érke­zett meg az AGROKER-hez, az anyagot ezután kapják meg. A Somogybán most al­kalmazandó módszert az év első felében sikerrel próbál­ták ki Szolnok megyében; a gazdaságok elégedettek voltak vele, egy-egy új gépet átla­gosan nyolc óra alatt készí­tettek föl a vizsgára. Előfordulhat, hogy a tsz időközben lemondja azt a gé­pet, amelynek vizsgáztatását kérte. Hogy a gép másik gaz­daságba kerülhessen, a le­mondó tsz-nek meg kell fi­zetnie az ezerforintos átírási díjat. Ez arra ösztönzi a szö­vetkezeteket, hogy megvegyék a kiutalt gépet, tehát ne másítsák meg korábbi igé­nyüket. Az egész módszer sok fáradozástól mentesíti a gazdaságok gépesítési veze­tőit. Autóstalálkozó Debrecenben Az Országos Takarékpénztár au­gusztus 20-án tartja meg a gépko- csi-nyereméiiyes betétkönyvek sor­solását Debrecenben. Ezen a na­pon a Magyar Autóklub céltúrás autőstalálkozót rendez a városban. Azok között a magán-autótulajdo­nosok között, akik jelentkezési kö­telezettségüket teljesítették, és a sorsoláson is megjelennek, egy da­rab ötezer forintos gépkocsi-nye- reményes betétkönyvet sorsolnak ki. A debreceni OTP-fiók kétféle, zöld-fehér nyomású szalagplakátot bocsát ki, amelyet a vidéki OTP- fiókokban megkaphatnak az ér­deklődők. Ezeket a plakátokat a találkozóra indulóknak még lak­helyükön fel kell ragasztaniuk gépkocsijuk két hátsó ajtajának ablakára. Debrecenben a város kü­lönböző pontjain felállított fogadó­bizottságoknál kell jelentkezniük, ott kapnak igazolást a sorsoláson yaló részvételre. A délelőtt 11 óra után érkező gépkocsi-tulajdonosok nem vehetnek részt a sorsoláson. Az egyetem előtti téren közpon­ti fogadást tartanak a találkozó részvevőinek, majd a Budapesti Autóklub sportosztálya ügyességi versenyt, illetve játékot szervez. A sorsolást délután négy órakor tart­ják a szabadtéri színpadon, rossz idő esetén az Aranybika Szálló Bartók-termében. A sorsolás után az Országos Takarékpénztár aján­dékműsorral kedveskedik a meg* jelenteknek. japfaam lltÉipSw v j|g 4' í, ^ ; í HB — Miért nem nevetett azon a ragyogó viccen, amelyet az igazgatóhelyet­tes mondott el? — Mert utálom, azt az iembert. Majd otthon fo­gok nevetni. ... A botrányper tárgyalá­sának megkezdése előtt az elnök így szól: — Kérem a tisztességes asszonyokat, hagyják el a termet. Senki sem mozdul. — Miután a tisztességes asszonyok eltávoztak, fel­szólítom az altisztet, ürít­se ki a termet. ... — De elnök úr, higgye ét, hogy hülye ez az ember! — Elég! Ez nem ok ar­ra, hogy megüsse. A hü­lyék is emberek, mint ma­ga vagy én. ... X. orvos tehetséges se­bész. de igen goromba és brutális. Egy napon fájdal­mas és hosszan tartó mű­tétet végez egy betegen. — Ugye, azt gondolja, hogy mészáros vagyok? — mondja kezét dörzsölve. — Ö, nem — nyögi a páciens —, a mészáros megöli az állatot, mielőtt megnyúzná. ... Egy híres angol idegor­vos előadást tartott a kis városban. Utána ünnepi ebéden látták vendégül. — Mondja, professzor úr — kérdezte az ebéd alatt a bankettet rendező társaság elnöke —, ho­gyan állapítja meg, hogy valaki csakugyan elmebe­teg? — Ö, ez igen egyszerű. Olyan kérdéseket adunk fel a betegnek, amikre minden normális ember meg tud felelni. — Például? — íme egy példa. Cook kapitány háromszor utazta körül a világot. Az egyik útján meghalt. Mit gondol, melyik útján halt meg? Az elnök gondolkozott, majd lehangoltan kérdez­te: — Nem tudna más pél­dát feladni? A történelem­ben sohasem voltam na­gyon erős. ... Egy milliomos egyszer ebédre hívta meg a tár­saság úgynevezett »krém­jét«. Meghívta Mark Twain híres írót is abban a re­ményben, hogy mulattatni fogja a társaságot. De Twain csendben üldögélt. A csalódott milliomos így szólt: — Ügy látom, Twain úr, a világ legnagyobb tökfil- kója sem tudná önt neve­tésre bírni. — Mégis próbálja meg — felelte udvariasan Mark Twain. Három nagylány ül a pádon... A nevüket nem árulták el. Annyit azonban megtudtunk, hogy csehszlovákok, és jól érzik magukat a Balaton-parti cam­ping ben. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16' Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra X2 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6. 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom