Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-03 / 155. szám

SomogyiNéplap MSZMP MÉRVÉI niZÓTTSAGA ES A MEGYE' TANACS LAPJA 9» ,Virágfesztivál“ lesz Kaposváron Pest és Szeged után Kaposváron lesz először virágkötészeti bemutató — Minden jelentkező részt vehet a kiállításon ízlésformáló bemutatót tart a Somogy megyei Temetkezési és Kertészeti Vállalat július 14-e és 18-a között a kapos­vári Latinka Sándor Művelő­dési Ház előcsarnokában Neogrády István főkertész és Salamon György műszaki ve­zető javaslatára. Először itt rendeznek virágkötészeti be­mutatót a Dunántúlon. Eddig a fővárosban és Szegeden tar­tottak ilyen kiállítást. Az utóbbi években sokat fejlődött a lakáskultúra, a vi­rágnak egyre nagyobb szerepe van a szoba díszítésében. A négynapos bemutatón külön­féle virág-, menyasszonyi csokrokat, vázadíszeket, virág­tálakat, koszorúkat láthatnak majd a kaposváriak. S hogy milyen virágból készülnek ezek? Hát rózsából, szegfűből, kardvirágból, dáliából, tátiká­ból, violából, bársonyvirágból. Zölddísznek erdei mohát, páf­rányt, borostyánt, taplógombát stb. használnak a rendezők, az ikebanát (virágkötészetet), a Japánban főiskolán tanítják kaposvári kiállítás után biz­tosan föllendül nálunk is a virágkötészet, többen állítanak majd össze ízléses és korszerű vázadiszeket, virágtálakat. A rendezésben két fővárosi szak­ember segít a helybelieknek: Fekete Károly a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tangaz­daságának kultúravezető tech­nikusa és Kredics Vilmos, a főiskola dísznövény termesztési tanszékének munkatársa. A két fővárosi vendég bemutatja a fesztiválon, milyen virágokból lehet modern lakásba illő díszeket kétszíteni, s mi­lyen alakzatokban. A bemutatón részt vesz a Siófoki Községgazdálkodási Vállalat és az Agyagiparosok Háziipari Termelőszövetkezete is. A htsz vázákat, díszcserepe­ket állít ki. A virágkötészeti bemutatón b-rki (kertészek, virágkedvelők stb.) részt ve­het, ha egy héttel a fesztivál megnyitása előtt jelentkezik a vállalatnál. Minden kiállító nevét feltűntetik a csokrokon, tálakon, stb. A fesztivál első­sorban az érdeklődők ízlésé­nek formálását szolgálja má­sodsorban a vállalat dolgozói­nak szakmai továbbképzését. Amikor bezár a kiállítás, minden bemutatott virágot, tárgyat megvásárolhatnak a kaposváriak. A kertészeti vál­lalat v.'gott virágot árusít majd a kiállítás színhelyén. L. G. Vasúti karambol fiaiatsnbogláron Három halott, egy súlyos sebesült Súlyos kimenetelű vasúti sze­rencsétlenség történt tegnap dél­után Balatonboglár határában. Egy sorompó nélküli vasúti ájtá- rónál a 90 kilométeres sebeséggel haladó 328601. számú mozdony be- ierohant az Ornok György vezette FA 30-75 rendszámú tehergépko­csiba. A mozdony kétszáz méteren ma­ga előtt tolta a gépkocsit, és le­szakította a vezetőfülkét, melyben négyen tartózkodtak. Az egyik személy a helyszínen, kettő pedig a kaposvári kórházban belehalt sérüléseibe. A negyedik személy állapota válságos. A rendőrség megindította a vizs­gálatot a baleset körülményeinek tisztázására. Veszélyes útjavítás Csütörtökön nagyon sok , épkocsi vezető bosszankodha­tott, amikor áthaladt a Mártí­rok terén. A téren, ahol a Pe­tőfi, a Honvéd, a Beloian­nisz, a József Attila és az Áp­rilis 4. utca találkozik, nagy darab köveket raktak körbe. Rakoncátlan gyerekek hord­ták össze a tér közepére a köveket? Közelebb érve jól lehetett látni, hogy nem a gyerekek űztek ves:élyes já­tékot, hanem a Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat dolgo­zói. A friss bitument kövek- ikel akarták »-megóvni" a jár- jművektől. Ho»v nem minden pármű vette Időben észre a jvédösávot, azt néhány szét­húzott kő is híven bizonyítot­ta. Csupán a szerencsének és a gépjárművezetők óvatossá­gának volí köszönhető, hogy a nagyforgalmú, Lelle felé vezető útvonalon nem történt nagyobb baleset, nem rongá­lódtak meg a járművek. Ez azonban nem menti a felelőtlen útjavítókat. Remél­jük, az illetékesek intézked­nek, hogy az útjavítók a jö­vőben megfelelő korláttal védjék a bitument, s ne te­remtsenek balesetveszélyes helyzetet. (Szegedi) Porta tanított bosszúság Az ötlet maga jó. A mun­ka is szükséges. Itt-ott nagy gödrök éktelenkedtek már a Drávaszentes és Barcs közötti műúton. A napokban aztán megjelent ezen a részen a bitumenes autó. Fekete folya­dékkal öntözte le az utat. Va­lami kevés kavics is került a friss bitumenbe, ráadásul a nap melege még tovább­olvasztotta. A kavics között még a lecntés után két nap­pal is nyálkásan feketéllett a bitumen. Ha pedig netán va­lamelyik gépkocsivezető vé­letlenül arra tévedt. bizony megnézhette a járművét. .4 fekete szurokszerű folyadék mindenhova odaragadt. Ez azonban még a kisebb — ha nem. is elhanyagolandó — baj. Sokkal nagyobb ennél, hogy szinte teljesen fölösle­gesen végezték el ezt a mun­kát. A gépkocsik kerekei nyomán az út menti árok­partra ugrott a frissen fel­szórt kavics. Fölszedték a ke­rekek a csaknem teljesen friss bitument is és elhordták. Nem lehetett volna közvet­lenül a leöntés után kaviccsal vagy homokkal beszórni? Hi­szen ez nemcsak az utasok­nak, de az utat gondozó vál­lalatnak is érdeke. (Kercza) Rejtvényfejtők, figyelem! Lapunk holnapi számában indul a Vegyianyag Nagykereske delmi Vállalat és a Somogyi Néplap négyhetes keresztrejtvény-pá­lyázata. ötször nyer, aki részt vesz a pályázaton. Az egyes rejtvénye­ket megfejtők között minden héten értékes pipere-, kozmetikai és háztartási cikkeket sorsolunk ki. Akik a pályázat utolsó rejtvényé­nek megjelenése után mind a négy rejtvény megfejtését beküldik, részt vesznek a Jutalomsorsolásban. A Vegyianyag Nagykereske­delmi Vállalat ajándékkosárral jutalmaz három rejtvényfejtőt. A rejtvény pályázatra vonatkozó további tudnivalókat a ke­resztrejtvények szövegrészében közöljük. Megjelent a Jelenkor balatoni különszáma A Pécsen megjelenő irodalmi és művészeti folyóirat júliusban ha­gyományos balatoni kúlönszámmal jelentkezett. Szépirodalmi anyagá­ban többek között Bárdosi Németh Jápos, Bodosi György és G. Szabó László balatoni ihletésű verseit, a fiatalabb nemzedékből Kalász Márton és Szepesi Attila új köl­teményeit közli, s három verssel új fiatal költőt is bemutat: Kerék Imrét. A szépprózát Bertha Bulcsu ba­latoni témájú elbeszélése s a fia­tal Kampis Péter novellája mel­lett Antalffy Gyula A szívemelő táj és Lipták Gábor Badacsonyi tudósítás című »balatoni« írása képviseli. Külön rovat is indult a szám­ban Balatoni képek címen. Ebben érdekes dokumentumanyagot is­mertet Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc két balatoni riportját. Bor­sos Miklós tihanyi kiállításáról Bertha Bulcsu, a veszprémi kép­zőművészetről Szíj Rezső írt, vé­gül érdekes néprajzi értékű anya­got ismertet Bodosi György Régi sírversek balatonfelvidéki kisfal- vak temetőiben címen. A Jegyzet rovatban jelent meg Tóth Dezsőnek a Jelenkor hét hó­napja című írása, s új kötetük megjelenése kapcsán portré igényű cikkek Garai Gáborról, Takáts Gyuláról és Bertha Bulcsúról. A könyvszemlék közül kiemelkedik Ilia Mihálynak Csorba Győző új kötetét ismertető kritikája. A gazdag grafikai anyagból Bor­sos Miklós nagyszerű tusrajzai a legértékesebbek. SOPRONI ÜNNEPI HETEK — 1965 A szokásos, sötétben elhang­zó harsonaszó után, reflekto­rok világították meg a város legismertebb építményét a Tűztornyot; megkezdődtek az idei soproni ünnepi hetek. A Lenin körúton lobogó zászlók, a több nyelvű üdvözlő felira­tok a külföldi rendszámot vi­cÁm a a lucLz ... Heresznyén megszüntet­ték az óvodát. A hivatalos gyermek és személyzeti lét­számot s a berendezés je­lentős részét átadják Bá­rány községnek, ahol ezután kétcsoportos óvoda működ­het. A modern hűtőszekrény, a berendezés, a szép és gaz­dag fölszerelés ezután a da­rányi kisóvodások nevelését, ellátását hivatott szolgálni. Heresznyén pedig ott marad egy elárvult óvodaépület. Miért? Vajon nincs szük­ség rá? Nyolc-tíz szülő kivételével úgy látszik nincs. Az óvoda évek óta kihasz­nálatlan. Az engedélyezett huszonöt kisgyermek he­lyett 10—14, legutóbb csak. nyolc—tíz látogatta a nap­közit rendszeresen. Tíz—ti­zenöt személyes óvoda fenn­tartása azonban megenged­hetetlen fényűzés. Erre álla­munk nem vállalkozhat. A kihasználatlanság iaazi oka, fő oka tehát a szülők több­ségének a gondolkodásában keresendő. Óvodáskorú kisfiú és kis­lány akadna annyi a köz­ségben. amennyi a napközi fenntartásának minimális követelménye. (Noha utóbb már 11 ké* és fél éveseket is fölvették!) Azonban a szü­lök jelentős része úgy gon­dol ia: miért fizessem a térí­tési díjét olyankor is, ami­kor az ídői-.rás miatt vaav más okokból nem. mamink ki dolgozni a földekre? És ilyen "set úgy látszik, elég gyak­ran előfordult; a gyerekek egy része hol jött óvodába, hol nem. A meggyőző érvek, a családlátogatások sem használtak. Sajnos, némelyik szülő még a 3—4 forintos térítési dijat is sokallja ... Pedig Heresznye nem sze­gény község: 45 forintot ért a munkaegység legutóbb. Azonban sok helyen — mint itt is, akadnak még szép számmal olyanok, akik kicsi­nyes. anyagias szemlélettel csupán gyermekétkeztető, il­letve megőrző helynek tekin­tik a napközi-otthont, ahová egyéni érdekeink szerint el­visszük vagy nem visszük el a gyereket... Ez a szemlé­letmód viszont ütközik a kö­zösség, a többi szülő, a fain érdekeivel, hiszen — jelen esetben — a heresznyei óvo­dát a községfejlesztési alap­ból építették föl. Nem mind­agy, működhet-e vagy sem’ Óvodáinkban a jövedelem arányában megszabott térí­tési díj nemcsak a három­szori étkezés ellenértéke (illetve ellenértékének egy része) a kisgyermeket itt el­mélyült nevelőmunkával ké­szítik elő az iskoláskor, a jö­vő feladataira. S ez a neve­lőmunka nem jelentéktelen sem a averek, sem a szülő, sem pedig a társadalom szempontjából. A szülök egy része megér­tette ezt Hersznyén is. Az óvodaépület mégis üres, el­árvult . . . Wallinger Endre Ahonnan a toronyzene szól. selő autók utasait köszöntik. Hazai vendégek is szép szám-- mai érkeztek már vonaton, au­tón. Az első napok tapasztalatai­ból még nehéz eldönteni, mi­lyen eredménnyel dolgozott hónapokig a rendező bizottság. Számításaik szerint a tavalyi­hoz hasonló érdeklődés várha­tó, erre az Idegenforgalmi Hi­vatal, a Vendéglátó Vállalat, a lakosság egyaránt felkészült. A már megnyitott kiállítások részben ipari jellegűek, az ed­digiekhez hasonlóan az üze­mek, szövetkezetek legszebb termékeit kívánják bemutatni. Másrészt muzeális értékek ke­rülnek a közönség elé, közülük a legjelentősebb az Iparművé­szeti Múzeum rendezésében kiállított ötvösművészeti anyag, amely a Fabricius ház­ban az eddigi órakiállítást vál­totta feL A kulturális rendezvények legszínvonalasabbnak ígérkező részét a zenei bemutatók je­lentik. A soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar vendég- \ szólistákkal és két helyi kó­russal együtt Beethoven IX. szimfóniáját adta elő. A szim­fonikusoknak még egy jelentős szereplésük lesz az ünnepi he­tekben: a mindössze 26 éves, de művészetére rendkívül jó külföldi kritikát kapott japán zongoraművésznővel. Ryoko Ohnoval adják ,, - elő Liszt Esz dúr zongorá­ja . versenyét A művésznő jú­lius 2-án játsz- sza a Liszt-mű­vet, előző este a bécsi filhar­monikusok ka­maraegyüttesé­vel muzsikál Sopronban. A kulturális rendezvények­kel egy időben elkezdődtek a sportversenyek is, elsőként mindjárt nem­zetközi szinten. A Lővérekben fekvő pályán kerüli} sor a há­romnapos lo­vasversenyre I kissé csúszós, ' sáros talajon, de mindvégig nagy érdeklő­dés kísérte. A következő na­pok sportren- dezvényei kö­zül elsősorban a Budapest— Miskolc—Debrecen—Sopron labdarúgó villámtoma, az or­szágos motorkerékpár-verseny, a kosárlabda és a Soproni Ku­pa elnyeréséért indított torna- verseny figyelemre méltó. Az ünnepi hetek műsorához tartozik a fertőd! kastélyban sorra kerülő három hangver­seny. A zenei programot az Állami Budapest Táncegyüttes kétszeri fellépése, a Nyugat- Dunántúl amatőr tánczeneka­rainak fesztiválja, két orgona- hangverseny, a fiatal soproni muzsikusok »-Muzsikáló száza dók" című szabadtéri sorozata és a városi tanács fúvószene­karának hét fellépése teszi tel jessé. A színházkedvelő közönség két együttes — a veszprémi színtársulat és a húszéves ju­bileumát ünneplő soproni Va­sas Művészegyüttes produkció­ját tekintheti meg. A program gazdag, jelzi a vendéglátók lelkes munkáját Sopron szeretettel és válto­zatos műsorral, szórakozási le hetőséggel várja vendégeit. M. Lm ELKÉSETT I SOfiOK Anekdoták Egy erényes vidéki asz- szony kétségkívül jó hu­morú férje mondta: — Vannak asszonyok, akik nem szeretik, ha egy­szerre több férfi kínlódik. Megelégednek egy ember gyötrésével. Ezeket neve­zik hű asszonyoknak. ... Az arcképfestő a hölgy portréja, készítése közben észrevette, hogy kedvenc majma megkaparintotta a nő kalapját, és a felét már meg is ette. — Szörnyű eset, asszo­nyom,! Mekkora szeren­csétlenség! — Ne bosszankodjon uram, nem olyan nagy baj. — Már hogyne volna az. A kalap a majom számára a legemészthetetlenebb eledel. LÁtszik, hogy ön még nem evett kalapot1 ... Az asszony buzgón ápol­ja harmadik férjét, aki lá­zas beteg. — Talán jó lenne, ha X. orvost elhívnátok. — Ismered? — Igen. ö kezelte előző két férjemet is. — Oh, köszönöm. Már nincs is szükségem orvos­ra. Egészen jól érzem ma­gam. ... Egy szalonba szurokfe­kete macska szalad be. Egy aranyszőke hajú nő felsikolt: — Jaj! A fekete macslca szerencsétlenséget jelent — Mese — feleli egy másik asszony. — Ezt csak a szőke nők állítják. * » » A férj és a feleség szín­házba mennek. A férj rosszallja, hogy felesége túlságosan kivá­gott ruhát vett föl. — Ha a pénztárra látja a ruhámat, bizonyá­ra a legjobb helyet fogja adni — mondja önhitt mosollyal a feleség. — Én pedig azt hiszem — fakad ki a férj —, kád­fürdőjegyet fog neked fel­ajánlani. ... Ma van X. születésnap­ja. Menjünk, gratulál­junk neki. — Mire való emlékez­tetni, hogy egy évvel többje van? — Pardon, kevesebb. — Kevesebb? — Fersze. Egy évvel kevesebbet fog élni. ... — Barátom, mondja az orvos — többet kell mo­zognia. — De doktor úr... — Nem fejeztem be. A munka után még sétálion egy nagyot. Mi a foglalko­zása? — Levélhordó vagyok. ... Egy színigazgató korhol­ja a koldust: — Föl kellene jelente­nem magát. Tegnap az a kis táblácska volt magán, hogy vak, ma pedig azt olvasom, hogy gyengeel­méjű. — Én csak önt utánzóm: mikor a közönségnek nem tetszik egy darab, nyom­ban mást tűz a műsorra. .-o ^"* *>■ — Képzeld, Emil, egy pucér nő sétál odakint. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16­Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postlskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra \2 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
Oldalképek
Tartalom