Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-29 / 177. szám

Csütörtök, 1965. július 29. 5 SOMOGYI NÉPLAP Miért ran a határidő? Az építésügyi miniszter tavaly szeptemberben rende­lettel szabályozta az építési tervdokumentációk átadá­sának határidejét. Az idén kezdődő építkezések terveit március 31-re kellett, a jö­vő évi beruházásokét pedig augusztus 31-re kell elkészí­teni. A rendelkezés az utób­bi évek kapkodó, gyakran súlyos kárt és lemaradást okozó szervezetlenségét akar­ta megszüntetni. Az első határidő lejárta után, a második előtt érde­mes szemügyre venni, ho­gyan állnak a rendelet vég­rehajtásával. A tervezőiroda vezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy képtelenek határidőre átadni minden tervet. A megyei tanács épí­tési és közlekedési osztálya ez év július 14-én értesítette az irodát arról, hogy 116 termelőszövetkezeti beru­házás tervét kell elkészíte­ni, eddig azonban mindösz- sze 75 tervre kaptak megbí­zást. Hogy a többi mikor ér­kezik be, nem tudják. Az építési osztály munkatársa azt állítja, hogy késve kap­ták meg a mezőgazdasági osztály értesítését. A mező- gazdasági osztály illetékes előadója pedig azt, hogy a létesítményjegyzéket már (!) június második felében átküldték az építési osztály­nak. Itt is, ott is pihen az ak­ta. Ha a tervezőiroda min­den dolgozója csak ezzel foglalkozhatna, akkor is kép­telenek lennének a helyszíni bejárást elvégezni. A rég várt rendelkezés így csupán fél sikert hoz. Ha a beruhá­zással foglalkozó szervek idejében elvégezték volna sa­ját feladatukat, a jövő év­ben kapkodás nélkül, szer­vezetten indulhatna minden építkezés. De saínos. éppen azok nem tartották meg a rendelkezés szabályait, akik­nek hivatali kötelességük, hogy másokkal megtartas­sák. N. S. _______________________________ ORSZÁGOS ELSŐSÉGET SZERZETT a növénytermesztő gépésztanu- lók versenyében a kötcseí Schumann Sándor, aki a Csur­gói Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Iskolán nevezett be a »Szakma kiváló tanulója* mozgalomba. TÍZ VASVÁZAS SZÍNT KAPTAK a balatoni zöldövezet kertész­kedő termelőszövetkezetei. A főleg csomagolási célokra ké­szülő színeket hamarosan le­szállítják. Megkezdték az északnyugati városrész víznyomásfokozó berendezésének építését Kaposvár új városrészében sok bosszúságot okoz a la­kóknak a rossz vízellátás. A Beruházási Irodától kapott tájékoztatás szerint késve ugyan, de most már megja­vul a vízellátás. A Béke ut­ca, a Füredi út és a Kanizsai út határolta kertbelsőségben megkezdték egy víznyomásfo­kozó berendezés építését. A földkitermelést az Országos Vízügyi Főigazgatóság Építő Vállalata végzi. A berendezés 7500 köbmé­teres vasbeton víztárolóból, szivattyúházból és trafóház­ból áll. Az építkezés 3 354 000 forintba kerül. A kivitelező 1966. december 31-re akarja elkészíteni, a Beruházási Iro­da szerint azonban már má­jus 31-re be lehet fejezni az építkezést. Vakáció a napközi otthonban — A vetítőben keresse őket — igazít el a kedves porlásnő. — Erősen rántsa meg az ajtót — kapom az újabb tanácsot, mert nem jiu tottam be a helyiségbe. Se így, se úgy, az ajtó nem nyí­lott ... A lépcsőházban kószálva találkozom a napközi egyik vezetőjével; három-négy gyerek sürgölődik körülötte, látom, a büfébe igyekeznek. A vetítést pár perccel ez­előtt fejezték be, a gyerekek most a játékteremben van­nak — tudom meg a fiatal tanítójelölttől, Lossos Máriá­tól. Kacagás, széles jókedv fo­gad a Latinka Művelődési Ház egyik kis termében. Az asztalokon társasjátékok, cgy-egy túl kíváncsi kibic .. . A csöpp termet majd szétve­ti a gyerekhad. A másik tanító néni — Marsi Margit — egy kisfiú­val sakkozik. Elkerülhették volna.,. |V,/ m első hat hónapjá- IVOd ban 321 közleke­dési baleset tör­tént megyénkben. Ebből nyolc végződött halállal, kilencvennyolc súlyos, nyolcvankettő pedig köny- nyebb sérülésekkel. A baleset leggyakoribb oka: gyorshajtás, figyel­metlen, gondatlan. ittas vezetés. Csak az első fél­évben 260 embert jelen­tett föl a rendőrség ittas vezetés miatt. Sokan koc­káztatják a maguk és má­sok életét azzal, hogy jo­gosítvány nélkül vezetnek autót, motorkerékpárt. A KRESZ azt is tiltja, hogy a megrakott járművek ol­dalfal fölötti részén utaso­kat szállítsanak, mégis tíz baleset történt hat hónap alatt ennek a szabálynak a megsértése miatt. Három embert úgy »elvesztettek* a rakománnyal együtt, hogy a gépkocsivezetők Vlzsgázatlan vontató m5gé egy hatásos fék nélküli pótkocsit akasztott Kiss Jenő, a somogyudvarhelyi termelőszövetkezet zetorosa. A megengedettnél gyorsabban hajtott, felborult a jár­művel. Kisst életveszélyes sérüléssel, a pótkocsin ülő Báli Jó­zsefet lábtöréssel szállították kórházba. — Rengeteg játékunk van — mondja —, de ezt is meg lehet unni. Akkor átme­gyünk a tanítóképző sport­pályájára, ahol labdázni is lehet. Ha szeptemberben a taní­tó néni azt a feladatot adja, »írjatok, gyerekek a vakáció­ról, a legkedvesebb élmény­ről«, biztosan lesznek olya­nok, akik a nyári» napközi egy-egy hangulatos pillana­tát idézik föl emlékezetük­ben ... H. B. nem is tudtak róla. Pedig ha a járműveze­tők jobban megfontolnák, hogy milyen nagy felelős­séget vállalnak magukra, amikor a kormánykerék mögé ülnek, akkor sokkal kevesebb baleset történne. Nem következett volna be az a négy sem, amit fény­képezőgéppel megörökí­tettünk ... V_____________________________ Földművesszövetkezeti kultúrcsoportok az árvízkárosultakért A MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztálya nemrég azzal a kéréssel fordult több kultúrcsoporthoz, hogy rendezzenek műsorokat, és a bevételt az árvízkárok helyreállí­tására fordítsák. Augusztus 7-én Lengyeltótiban a helyi tánczenekar, a buzsáki népi együttes és a somogyvári irodal­mi színpad ad közös műsort. A barcsi színjátszó csoport és a cso- konyavisontai tánccsoport au­gusztus 22-én Visontán, augusztus 29-én pedig Somogytarnócán lép fel. A marcaliak Niklán és Kéthe- lyen, a böhönyei csoport Tapsony- ban. Nagyszakácsiban, Böhönyén, a siófoki Balaton Együttes egy, az igali művészeti együttes két köz­ségben ad műsort. A somogysám- soni, a csurgói és a fonyódi, a ka­darkúti és a babócsai fmsz együt­tese az ősszel tart hasonló céllal előadást. Egy életveszélyes sérült, egy fölismerhetetlenségig öss^eroncsolt motorkerékpár. Az ok: Hegyi Pál sávolyi lakós kivilágítatlan fo­gatjával figyelmetlenül hajtott ki a 7-es főútra. A motorral kö­zeledő Szalai Ernő holládi lakos már olyan közel volt, hogy nem AZ ttól a naptól kezdve 3u- rány Miklós félt a gép­től. Addig nem ismer­te ezt az érzést. Sohasem gon­dolt arra, hogy ezek a mere­dek dombok, vízmosta horho­sok veszélyt jelenthetnek szá­mára. örült, amikor évekkel ezelőtt az új gépen először ment ki a csalitosi táblába. Azóta valahányszor ezen a részen dolgozott, mindig eszé­be jutott az a nap. Csalitos — csak így szokták emlegetni a két oldalról öreg erdő övezte határrészt. Vala­mikor valóban az volt. Aztán eltűntek a bokrok, és a telepí­tett zsenge erdő lassan-lassan megvénült. De az emberek tu­datában csak csalitos ma­radt ... Mikor először jött ki, sok volt a kíváncsi néző. — Nézzük csak, boldogul-e ez a masina úgy, mint a ló? — Megette a fene! Mindig új dolgokon törik a fejüket, aztán egyszeresük beüt a baj... Nem törődött a bizalmatlan- kodók megjegyzéseivel. Felült a gépre, és indított. A másik forduló után megállította az elnök. — Jól van, gyerek! Megy ez szépen! Csak azért vigyázz, mindig óvatos legyél... lment az elnök, aztán a nézők is. Néhány kí­váncsi gyerek ácsorgott tovább rendületlenül meg az «regapja. Nem vette észre, nem is tudta, hogy az öreg kiballa­gott. Először arra gondolt, hogy talán az egykori kis par­cella emléke hívta ki. Vissza­nézett; egyenletesen, szépen forgatott az eke ... Mikor a közelébe ért, odakiáltott az öregnek: —Na, ugye, tudok én is úgy szántani, mint maga a lovai­val ... Körülnézett. Lenn, a két völgy hajlatában kanyargott ju. országút. Szép volt minden ebben az ökörnyálas, őszi, fá­radt napsütésben. ; Csöndesen fütyörészni kezdett, közben ar­ra gondolt, hogy most már van biztos kereset, jó volna lassan valami asszony után nézni... Nagyapja fölemelte a kezét, mikor ismét az erdő széléhez ért. Leállította a gépet, leug­rott, és csak akkor vette ész­re, hogy gyerekkori cimborá­ja, Patkó Jani is ott áll az öreg -mellett. — Na, hogy szuperál? — Megy ez, mint a nekitü- zesedett csikó! Élvezet vele dolgozni. — Mondom, megállók már megnézni, hogyan boldogulsz .. Mit gondolsz, nem lenne jó ne­kem is kitanulni ezt a szak­mát? — Ha kedved van hozzá, ne gondolkodj .., Az öreg eddig szótlanul hall­gatta a két fiatalember társal­gását, de mikor látta, hogy Patkó Jani közelebb megy a géphez, hogy szemrevételezze, felmordult. — Csak nem bolondultál meg te is? — Miért? — Hát csak amondó va­gyok, még idejében van, verd ki ezt a dolgot a fejedből!... Bár élne az apja ennek a gyereknek! Tudom, istenem, az majd eligazította volna, mikor a fejébe vette, hogy traktoros lesz... — Nem szántok talán jól? Nem dolgozik rendesen ez a gép? Azt hittem, hogy leg­alább most, mikor maga is meggyőződik arról, mit csinál ez a masina, megenyhül a ha­ragja ... Az öreg maga elé nézett. Surány Miklós várta, hogy mondjon valamit. Az azonban hallgatott. Patkó Jani cigaret­tát kotort elő a zsebéből, rá­gyújtott. A gép egyenletesen, türelmesen dohogott — Fiam! — Az öreg hang­ja valahogy olyan furcsa volt. — Megengedem, hogy ez a masina sík vidéken esetleg jó. De a mi határunkban?!... Ne feledd a szavamat; ez okozza majd a vesztedet! Surány Miklós nagyot neve­tett. Ha nem kötelezi a tiszte­let, talán még ki is gúnyolja az öreget. — Ne féljen, Károly bá­tyám, nem lesz itt semmi baj. Mégis kitanulom ezt a szak­mát, aztán majd ketten vigyá­zunk egymásra. Hiába magyarázott Patkó Ja­ni, az öreg csak ennyit mon­dott: — Nana!... és lassan lefelé indult. — Ne feledjétek! Én megmondtam jó előre ... z évek szaladtak. A Csa­litos évszakonként vál­toztatta arculatát. Pat­kó Janin kívül még jó néhá- nyan kitanulták a szakmát... Surány Miklósnak addig a napig nem jutottak eszébe öregapja szavai. Az első mon­dat, amit eszmélve meghal­lott, az volt: — Nem megmondtam, fi­am?! Tudtam én, hogy ez visz téged a bajba... Mondani akart valamit, de nem volt ereje hozzá. Valami sajgott, kalapált a fejében. Va­lamit nem értett... Korán reggel indult. A sok eső után temérdek munka vár­ta. Jókedvű volt, az előző nap eseményei forogtak a fejében. Először ment látogatóba Juli- ka szüleihez. Ügy látta, meg­kedvelték, szívesen fogadják vej üknek. S milyen rendes volt Patkó Jani! Elvállalta, hogy dolgozik helyette. Alkonyodott. Sötét felhő tor­nyosult a Csalitos fölött. — Mindegy, ezt a kis dara­bot már nem hagyom itt — gondolta. Mintha csak az idő is arra várt volna, hogy végezzen, alig fordult ki a táblából, meg­eredt az eső. A Békási-horhos felé vette útját. Arra rövi- debb. Igyekezett, nehogy benn ragadjon valahol a sárban. Óvatosan vezette a meredeken lefelé a gépet. Néhány méter után érezte, hogy az megcsú­szik, ferdén fáról, nem arra megy, amerre irányítja. — Nem működik a fék! — villant agyába, s a kövekező pillanatba egy huppanó után érezte, hogy eldől. — Ugrani! A gép összetörve, égnek ál­ló kerékkel a horhos alján akadt meg. Surány Miklós a sáros földön feküdt.. ✓'^'vatkó Janit a kocsmában ' LS érte a hír. ’ — A Békási-horhos­ban felborult Surány gépe! Az az egyedüli szerencséje ennek a gyereknek, hogy az utolsó pillanatban leugrott. Agyon­nyomta volna... Egy söröspohár csörrenve tört szét a cementen. — A fék — mormogta Pat­kó Jani —, elfelejtettem meg­mondani, hogy elromlott a fék... És mi van Miklóssal? — Szerencsésen ugrott. Egy kicsit összetörte magát, de nincs komoly baja. Te, Jani, hogyan felejthettél el ilyent? — Nem tudom ... Mint akit fejbe vertek, ki- vánszorgott a kocsmából. Lát­ta, hogy Surányék házánál iz­gatottan beszélgetnek az em­berek. Megindult árrá. Aztán meggondolta magát. Nem mert barátja szemébe nézni. . — Nem volt egészen igaza az öregnek — jutott eszébe —, nem a gép, hanem én okoz­tam majdnem a vesztét... S ami azelőtt soha nem ju­tott eszébe, Surány Miklós az­óta néha fél. Nem haragudott Patkó Janira, a barátságuk közé mégis odaékelődött az az elromlott fék, az a néhány el nem mondott szó ... Vörös Márta tudati megállni, s belerohant a fogatba. Szálait életveszélyes sé­rülésekkel szállították kórházba. Csak a szerencsének köszönhető, hogy könnyebb sérüléssel vég­ződött ez a bukás, amelyet a figyelmetlen vezetés idézett elő Fo- nyödligeten. Nyeste Gyula pécsi lakos »állt fejre* kocsijával. Felesége könnyebb sérüléseket szenvedett, a kocsiban 10 000 fo­rint kár keletkezett. Irányjelzés nélkül, szabálytalanul kanyarodott Balatonszemesen kerékpárjával Gosztonyi Zoltánné, és az utána haladó motorke­rékpár elütötte. A motor vezetője, Hegyi László szöllősgyörökl lakos könnyebb, felesége súlyos, de nem életveszélyes sérülése­ket szenvedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom