Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-27 / 175. szám

Kedd, 1965. július 27. 3 SOMOGYI NÉPLAP népszeRŰ emseneii ) Tanácstag, munkásőr, üdülővezető Amikor arról érdeklődtem Za- márdiban, hogy kit tartanak a községben nép­szerű embernek, többen is emlí. tették Bukovics József nevét. — Ha a közért kell valamit tenni, őrá min­dig lehet számí­tani — mond­ták. Szavaikat iga­zolta az is, hogy a vasutasnap­kor — ugyanis Bukovics József a MÁV Pécsi Igazgatósága za- márdi üdülőjé­nek vezetője — a nyaralók közül többen virággal köszöntötték e szavak kíséreté­ben: — Fogadja tő­lünk szeretet­tel .. . Azért, mert kötelessé­gén felül sokkal többet tesz azért, hogy jól érezzük ma­gunkat. Nem nagy az üdülő — 120— 130 beutalt van itt —, a ve­zetőnek azonban már hajnali négy órakor talpon kell len­nie: átveszi a tejet, kiadja a szakácsnak a nyersanyagot, később ellenőrzi a takarítást, majd az étkezéshez való elő­készületet. Siófokra vagy Ba- latonföldvárra megy áruért, hogy a raktárban minden éle­lem meglegyen. Napközben ad­minisztrál, kielégíti a kirándul­ni akaró üdülők igényeit, s este tizenegy órakor fogadja — sokszor jóval későbben — a szórakozásból hazatérőket. Délelőtt az egyik sátortábor­ban találkozunk vele. — Ez nem hivatali, hanem tanácstagi kötelességem. El­lenőrizzük a táborok rendjét, az egészségügyi szabályok meg­tartását — mondja. Nyolc éve tanácstag, s az Nemrégen Kiváló vasutas-jel­vénnyel jutalmazták. Ez az üdülő nemcsak nyá­ron, télen is működik. Míg azonban nyáron a pihenni vá­gyók, télen a különféle tanfo­lyamok hallgatói találnak itt otthonra. Ezért az üdülővezető gondjai januártól decemberig tartanak. 1947-től párttag; 1952-ben a szántódi vasutas pártszervezet titkárának választották. Éve­kig látta el ezt a feladatat, s most mint vezetőségi tag tevé­kenykedik. Elfoglalt ember Bukovics Jó­zsef. Munkájának java részét önként vállalta, s szívesen végzi, ezért becsülik, ezért tartják őt népszerű embernek a zamárdiak... Sz. L. Előzetes megegyezéssel Magabiztosan számol Gábir László somogyegresi tsz-főkönyve- lő. Borsóért 195 000 forintot ter­veztek. Határozottan állítja, hogy meglesz, bejön ez a pénz, mert bi­zonyos, hogy idejében betakarít­hatják a termést. Már a múlt hé­ten szóltak Király Ferenc kom- bájnosnak, s kérésükre megígérte, hogy éjszakánként fölszedeti és ki­csépeli majd gépével a rendre vá­gott borsót. Olyankor csinálja, amikor a harmat miatt a gaboná­ban úgysem mehetne. Beleszámít az idén a borsóbeta­karítás is a kombájnos teljesítmé­nyébe. Okos rendelkezés ez, hi­szen értékes termelvényről van szó. Bizonyára ezt is mérlegelte Király Ferenc, áldozatvállalásra azonban az is serkentette, hogy külön megkérték éjszakai munká­ra. Jó, hogy így van. Másutt is meg­történik most, hogy esténként ga­bonatábláról borsóföldre megy á* a kombájn. Rendszerint váltják egymást a kezelői, hiszen egy em­ber nem dolgozhat huzamosabb ideig pihenés nélkül. S a kombáj- nosok közül, akivel szót értettek ebben a dologban a szövetkezeti vezetők, akit a sürgős gabonabe­takarítás mellett a borsó elcséplé- sére is fölkértek, az nem mond nemet. Megérti, miről van szó, s bizonyára megteszi a magáét an­nál inkább is, mivel megegyeztek vele. egészségügyi állandó bizottság vezetője. Gépkocsinkat este a 7-es úton rendőrök, munkásőrök ál­lítják meg: köztük van Buko­vics József is, s az iratokat vizsgálja. 1957-ben az elsők között je­lentkezett a siófoki József At­tila munkásőrszázadba. Varjú Márton parancsnok szerint egyike a legmegbízhatóbb munkásőröknek. Ha kell, bár­mikor készen áll a szolgálat vállalására. Szorgalmával ki­érdemelte, hogy beosztott munkásőrből szakaszparancs­nokká léptették elő, múlt évi eredményes munkájáért pedig Kiváló munkásőr-jelvénnyel tüntették ki. Vasúti fölöttesei is megbe­csülik szorgalmáért. 1947-ben az akkor még ' pályamunkás Bukovicsot előmunkási tanfo­lyamra küldték. 1952-ben meg­bízták, az üdülő vezetésével. A szezon után vizsgálják felül a fonyódi Sirály Szállót Lapunk július 9-i számában cikket közöltünk »Újra a Si­rályról: Javasoljuk a fonyódi Sirály Szálló teljes műszaki fe­lülvizsgálatát« címmel. Megír­tuk, hogy az étterem északi szárnya megsüllyedt, lehullott a vakolat. Perecsi Ferenc, a megyei ta­nács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezető fő­mérnöke közölte, hogy a szál­loda teljes műszaki felülvizs­gálatát a szezon után, szeptem­berben tartják meg a tervező és a kivitelező bevonásával. Azért kell a szezon után neki­látni a felülvizsgálatnak, mert a szerkezetek megbontása, a különféle intézkedések zavar­nák a szálló vendégeit Eljárást indítanak a szabálysértők ellen A sebesség megszállottjai ci- mű írásunkban kifogásoltuk, hogy a Balatonon üdülők nagy része — köztük külföldiek is nyomon — versenypályának tekintik a nagy forgalmú utat. Kiss István alezredes, a So­mogy megyei Rendőr-főkapi­tányság helyettes vezetője egyetértett cikkünkkel. Intéz­kedett, hogy a közúti forgal­mat ellenőrző járőrök tartas­sák meg a járművezetőkkel a KRESZ-ben meghatározott se­bességet. A cikkben felsorolt szabálysértők ellen a rendőr­ség eljárást indít Jövőre megszűnnek a hibák Barcsi strandmozaik című ri­portunkban szóvá tettük, hogy nincs ruhamegórző hely. Hetzer István, a Barcsi Köz­ségi Tanács vb-titkára közöl­te, hogy hitel hiányában 1965- re halasztotta a fürdőfejlesz­tést a tanács. A tervdokumen­tációt a Somogy megyei Taná­csi Tervező Iroda készíti. A fürdőfejlesztéssel a hiányossá­gok megszűnnek. Fölány ismét kátyúba jutott? A polányi termelőszövetke- set évek óta gyengén gazdál- lodik. 3Wig utalni az 1963. évi ;óbb lOm félmilliós és a ta­valyi csaknem hétszázezer fo­rintos »Mérleghiányra, vala- nírrt arra, hogy a legutóbbi :ölir»érés szerint ismét mérleg­hiány veti előre árnyékát. Joggal kérdezheti bárki, iogy hogyan bánnak a polá- nyiak az évről évre kapott do­tációval, azzal a jelentős pénz­összeggel, melyet az erősödés elősegítésére adott nekik az állam. A tavalyi lecke Nagyon sokat tehetnének a gazdaság erősítéséért a polá­nyi vezetők és a szövetkezeti gazdák. Ha összefognának, amikor az időszerű feladatok elvégzéséről van szó, kijuthat­nának a kátyúból. A lecke fel /olt adva tavaly is, de a ta­pasztalatok szierint nem okúi­nk a két évvel ezelőtti mér­leghiányból, annyira nem, nogy a múlt évben még tetéz- :ék azt. Érezteti káros hatását a núlt évi elsietett és túlmére­tezett takarmányosztás, mely­nek következtében leromlott a iözös jószágállomány. Kevés úeséget kaptak a szarvasmar­hák. A rendszertelen etetés és itatás, a felületes gondozás még csak fokozta a bajt. A háztáji állományt viszont jó minőségű és elegendő takar­mánnyal teleltették át a gaz­dák. Azt, hogy a közös rovásá­ra helytelen szemlélet érvé­nyesült az elosztáskor, úgy látszik, nem vették észre, hi­szen maguk a vezetők sem tettek ellene semmit. Főkép­pen ez idézte elő a mérleghi­ányt, melynek káros hatása az Idén is érződik. De nem any­aidra, hogy a fölméréskor mu­tatkozó mérleghiányt ne csök­kenthessék az év hátralevő ré­szében. A kalászosok elég jól fizetnek A Kaposvári Járási Pártbi­zottság, a járási tanács, a Ka­posvári Gépjavító Állomás vezetői és más járási szervek munkatársai azt vizsgálták a múlt héten Polányban, hogy mit lehetne tenni a várható mérleghiánynak legalább a csökkentéséért. A községi ta­nács, a pártszervezet és a ter­melőszövetkezet vezetőinek je­lenlétében mérlegelték a lehe­tőségeket. Tételesen megnéz­ték a termelési tervet, azt, hogy milyen bevételekre tet­tek szert eddig, s hogy miből mennyi termés és pénz várha­tó még. A kenyér- és takarmányga­bonában nem mutatkozik ki­esés; őszi árpából ezekben a napokban kiosztják az első fél­évben szerzett munkaegységek­re a tervezett egy kilót. 170 mázsa abrakhoz jutnak így a gazdák. A kukorica meg a napraforgó és a kukoricában köztesként vetett babhozama elmarad a várakozástól. A ku­korica egy részét a kapálás el­mulasztása miatt fölverte a gaz, így silóként hasznosíthat­ják. Amennyire megnyugtató a kalászosok, a cukorrépa és a burgonya hozama, annyira aggasztó az állattenyésztés mérlege. A fölmérés körülbelül három- százezer forint kiesést muta­tott ki. Tehénből a már emlí­tett okok miatt nem lesz meg év végére a hatvanhat dara­bos állomány. A vemhes üszőkből sem pótolhatják a kiselejtezett nyolc tehenet, mert értékesíteni akarják őket. Az idei évre tervezett hízott marhákból is huszonötöt csak jövőre adhatnak át a vállalat­nak. Ez ugyancsak a tavalyi féktelen takarmányosztásnak tulajdonítható. Némiképp mé­gis ellensúlyozható a kiesés, ha a tákarmányhiány miatt le­romlott öreg és meddő nőiva­rú szarvasmarhákat felülvizs­gálják. A járási vezetők intézkedtek, hogy a következő hónap ela- jén az Állattenyésztési Fel­ügyelőség szakemberei elbí­rálják a szövetkezet szarvas­marha-állományát, a rendel­kezésre álló pótlást, s gondos­kodjanak a tenyésztés megja­vításáról. Még vannak lehetőségek a mérleghiány csökkentésére. Ilyen például a másodvetések­ből származó bevétel. A kényszerből sálózandó kukori­ca lehetővé teszi, hogy a tar­lóba ne silónak szánt takar­mányt, hanem egyéb növényt, például kölest vessenek mag­fogásra. A lucernából és a vörösheréből is lehetne magot fogni. Mindez terven felüli be­vételt hozna a tsz-nek. A szá- lastakarmány-készletet úgy nö­velhetnék, ha idejében beta­karítják a pillangósokat és a réti szénát. Leginkább hízott sertésből pótolhatják a marhahizlalás­ban mutatkozó kiesést. 350 hí­zó eladását tervezték, de töb­bet értékesíthetnek, ha a feb­ruárban ellett malacokat kel­lő gonddal hizlalják meg. Mindenekelőtt azonban rendet kell teremteniük a nyilvántar­tásokban. Ugyanis nincs egyező kimutatásuk a sertések jelenlegi számáról, pontatla­nok a kor szerinti csoportosí­tások. Csökkenthetik a mér­leghiányt azzal is, ha jobban takarékoskodnak az általános költségekkel, és kiadásaikat a legszükségesebb anyagok, esz­közök vásárlására korlátozzák. Az első félévre előirányzott munkaegységekből hétezerrel kevesebbet használtak fel. Okulni kell a tapasztalatokból A lehetőségek kiaknázásához már most hozzá kell látniuk. Az elmúlt évek tapasztalatai­ból okulva legfőbb ideje, hogy rendet teremtsenek a munka­szervezésben, s végre kama­toztassák az erősödést szol­gáló állami támogatást. Arra kell törekedniük, hogy elkerül­jék a hibák ismétlődését. Pénzbeli prémiumot kaptak — dotációból — azok, akik a pil­langósok betakarításában részt vettek. Ebből is látszik, az állam segíti talpra állni őket. Ezt azzal kellene viszonozni­uk, hogy többet tesznek, mint eddig, hogy kijussanak a ká­tyúból. Aratnak, és attól tartanak, hogy a cséplés sokáig elhúzó­dik, mert a kombájnnak kicsi a teljesítménye. A gépjavító állomás igazgatója a kétmene- tes gabonabetakarítás biztosí­tására olyan rendrevágót küld a tsz-nek, amely után jobban boldogul a kombájn. Mindenki, aki illetékes a segítségnyújtásban, azon van, hogy erősödjön a polányi ter­melőszövetkezet. Erre töre­kedjenek a szövetkezeti gaz­dák és vezetők is. Ha ezt te­szik, nemcsak csökkenthetik a mérleghiányt, hanem elejét is vehetik, és a tartós erősödés útjára léphetnek. Hernesz Ferenc Fölmenjenek a miniszterhez? HIDRAULIKUS FÜGGESZ- TÖBERENDEZÉS fölszerelése SZ—100-as típusú erőgépre FA—3 2-es altalajlazító üze­meltetése céljából — erre dolgoztak ki újítási javasla­tot Dömötör József főmérnök meg Matyikó Ferenc és Ne­mes János tabi gépszerelők. Az egyre szaporodó hivata­los ügyiratok mindegyikén ez van megjelölve az akta tar­talmának tárgyaként. Levelek jönnek és mennek, személyes találkozások követik egymást, közben az elkészített beren­dezést az ország számos vi­dékén már huzamosabb idő óta használják, a Földműve­lésügyi Minisztérium illetéke­seinek végső és érdemi dön­tése azonban még mindig vá­rat magára. Matyikó Ferenc már legalább tízszer járt a minisztériumban ebben. az ügyben. Beszélt előadóval, osztály vezetővel, kapott leve­let főigazgató-helyettestől, írt a főigazgatónak, bement a miniszterhelyetteshez, most pedig a több mint egyéves huzavona után azt mondja: — Ha nem intézik el rövide­sen az ügyet, fölmegyünk a miniszterhez. Miről is van szó? Az FA— 3/2-es jelű, három késes alta- lajlazítót úgy szerkesztették meg, hogy D—4K traktorral lehet húzatni. Tabon megpró­bálták, s kiderült, hogy ez a gép nem bírja el, hiszen az egyébként be nem vált az egykésest is alig-alig von­szolta. Hát akkor ezt hogyan bírná, amikor mindhárom ké­se 70—90 centi mélyen bele­vág a kemény földbe? AZ ÉLET FELADTA A LECKÉT. Lazítani kellene járásszerte az altalajt, ám a Dutra nem viszi az FA—3/2- es munkagépet. Állnak a jó lazítok is meg az erőgépek is. Az emberek gondolkodóba es­nek. Megvan, megvan az öt-' let. Ha a Dutra gyenge hoz­zá, majd a lánctalpas traktor elhúzza. De ennek a megol­dásnak műszaki akadálya van. Az FA—3/2-es ugyanis nem az SZ—100-as traktornak a munkagépe, nem lehet eb­ben a formában hozzá kap­csolni a lazítót az erőgéphez. Gondolkodnak, töprengenek a szerelők tovább. Megviláglik előttük, hogy nem megoldha­tatlan a dolog: hidraulikát kell szerelni a lánctalpasra. Hozzáfognak. Munkaidő után, szombat délutánonként dolgoztak, vasárnapjaikat is rááldozták. Keller László gép­állomási igazgató — maga is gépészmérnök — buzdítja és | támogatja őket. Végre elké­szül az első berendezés. Ki­próbálják. A kezdeti akadá­lyokat leküzdve a gyakorlat követelményeinek megfele­lően tökéletesítik — újításu­kat. Tavaly a Gépállomási és | Gépesítési Főigazgatóság in- I tézkedésére bemutatták az or­szágos szántóversenyen. Akik I látták, sorra jönnek Tabra az ország különböző részeiből. . Kérésükre a tabi szerelők el- [ mennek hozzájuk, és alkal- l mássá teszik az SZ—100-aso- | kát a lazító vontatására... | A FŐIGAZGATÓSÁG szer­ződést köt velük. Rövidesen : közli azonban, hogy az újítási j javaslat elbírálásához szük­séges gyakorlati próbához összesen három berendezés kellene. Elkészítésére nem vállalkozhat az FM, mert nincs alkatrész. De ha Tabon megcsinálják, akkor hatályba Lép a szerződés... A levél kelte: 1964. szeptember 24. S a válasz szeptember 28-án közli, hogy október 5-re — egy hét alatt! — elkészítik. El is készítik, ládákba is cso­magolják, csak éppen azt a címet nem kapták meg, aho­va próba végett küldeniük kellene. Nem kapták meg sem 1964 októberében, sem azóta. Annyit azonban a főmér­nöknek meg a két szerelőnek sikerült — a bevezetőben em­lített rengeteg utánjárás árán — elérnie, hogy a berendezés üzemelésének elbírálásával megbízott Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet szakemberei eljöttek a közelmúltban a helyszínre. A szakvéleményt megküldték a főigazgatóságra. A tabiak az intézeti szakem­berektől telefonon megtudták,' hogy megfelelőnek tartják és elfogadásra ajánlják a beren­dezést. Az ország több gépállomá­sán munkába állítottak FA— 3 '2-es altalajlazitót úgy, hogy SZ—100-as traktor húzza. Ez mindenütt a három tabi szakember megvalósított ötle­te alapján vált lehetségessé. A minisztérium főigazgatósá­gán most már gyakorlati ta­pasztalatok alapján dönthet­nek. Erre meddig várjanak még az érdekeltek, akik ja­vaslatuk újítássá minősítésé­vel az erkölcsi megbecsülés mellett pénzt is érdemelnek? TALÁN MEGÉRKEZIK a végső értékelésről szóló hiva­talos értesítés, mielőtt elin­dulnának Tabról ismét Pestre, de ezúttal a miniszterhez. Kutas József II szép búzát vetőmagnak szokta félretenni csépléskor a parasztember. Gondosan ügyelt arra, hogy a legjobb parcella tiszta, bőségesen fi­zető termése elkülönített helyre kerüljön a padláson. Ettől a magtól remélhette a következő év gazdag aratását. Most, amikor kombájn jár­ja a szövetkezeti táblát, az egyidejű aratás-cséplés a ve­tőmag kiválasztását is "lehető­vé teszi. Nagyberényben újsá­golták, hogy az először beta­karított kilencven hold búza tizenhárom vagonnyi szemter­mést adott. Ennek bizonyos részét vetés céljára tartalé­kolják. A tabi járásban ki­vált a fertődi fajtára vigyáz­nak. Ez a búza jól terem itt a mázsálás első adatainak ta­núsága szerint is. A központi vetőmagellátásról pontos szá­mok még nincsenek, de az már bizonyos, hogy csak a szövetkezetek egy része kap­rendben megy a dolog. Sőt a kiválasztás nem is a kom­bájnolással kezdődött, hanem sokkal korábban: már szárba szökéskor, kalászoláskqr el­döntötték a legtöbb helyen, hogy melyik gabonát haszno­sítják majd vetőmagként. Eze­ket a táblákat jobbára meg­különböztetett gonddal ápol­ták, s termésüket most folya­matosan tisztítják. A vetőbú­za becses érték — belőle lesz a jövő évi kenyér. K. J. hat a több éves akció idei programja szerint — fertődi búzát. Az önellátsára való törekvés tehát mindenképpen helyeselhető. Hozzátartozik ez is a jövő évi aratás biztonsá­gos megalapozásához. A járási mezőgazdasági osz­tályon arról tájékoztattak, hogy ebben a tekintetben A szakma ifjú mesterei A megyei tanács kereskedelmi osztályának szervezésében másod­szor rendezték meg a Szakma If­jú Mestere-mozgalmat Somogybán. Harminc fiatal kereskedő nevezett a mozgalomba, közülük húszán tettek vizsgát. Ezeknek adta át szombaton délelőtt a megyei taná­cson Pápa János kereskedelmi osz­tályvezető a Szakma Ifjú Mestere- mozgalom arany, ezüst és bronz fokozatát és a vele járó pénzjutal­mat. Kilenc arany fokozatú jel­vény talált gazdára. Mándics Fe­rencet, Novak Árpádot, Zsalakó Ernőt, Szűcs Antalt, Kónyi La­jost, Szabó Istvánnét, Paál Mag­dolnát, Papp Lászlónét és Móger Jánost jutalmazták az első foko­zattal és négy-négyszáz forinttaL Ezenkívül öt fiatal kapott ezüst-, öt bronzjelvényt, egy pedig okle­velet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom