Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-23 / 172. szám
Péntek, 1965. július 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egymással — egymásért A napokban az egyik termelőszövetkezet határát járva a szövetkezet emberei büszkén mutogatták szépen sárguló hatalmas búzatábláikat, a melegben gyorsan növő kukoricát, napraforgót, cukorrépát. Nyomban feltűnt: alig találni gyomot a vetésben, a dűlőutak mentén. De háJt hogyan: ilyen tavasz után, amikor az időjárás csak a vadrepcének, acatnak, pipacsnak, búzavirágnak kedvezett? A brigádvezető újságolta nagy örömmel, hogy a legkritikusabb hetekben egy emberként összefogtak a családok. Jött fiatalja, öregje ki a határba, s kézzel is irtották a gyomokat. »Ha nem lehet vegyszerezni, ha a gépek nem mehetnek a földekre, akkor menjünk mi magunk, hogy a gyomtengertől megmentsük az idei termést« — mondták az emberek. Még a fizetséget sem tisztázták előre, nem zaklatták a vezetőséget, hány munkaegységet kapnak érte, mert tudták, hogy az ilyenféle munka a szó szoros értelmében megfizethetetlen. Utólag vették sorra, hogy ki, hol, mennyit dolgozott, s a fizetségnél is megtalálta mindenki a számítását. És mennyire megtalálja akkor, amikor betakarítják a termést, és a lelki- ismeretes gondozás eredményeként nagyszerűen fizet a búza, az árpa és a kapásnövény? Másik termelőszövetkezetben azt láttuk: a holdvilágos, harmatmentes éjszakán reflektorok pásztázták a határt. Kombájnokkal, aratógépekkel takarították be a termést, és végezték a tarlóhántást. A traktorosok és a kombájnosok egybehangzóan azt mondták: a helyzet kívánja így, sürget az idő, nem szabad elmulasztani egyetlen órát sem. K ét fontos tulajdonság ragadhatta meg figyelmünket az említett példákban: az egyik a kötelességtudat, a másik a létbiztonság szilárd érzete. Ezek az emberek nem siránkoztak, nem panaszkodtak, s nem hárítottak át másokra semmit. A nehéz munkáról beszélgetve ilyen kifejezéseket használtak: megtesszük; nem lehet akadály; segítünk egymásnak; nagyon igyekeznünk kell; nem maradhat a földön; nem hagyjuk kárba veszni; a jó kereset vele jár. Mindenki ismer ilyen jó szellemű, egymással és egymásért dolgozó közösségeket, de ezek ellentétét is fellelhetjük. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt találhatók olyan emberek, akik maguk körül szinte sugározzák a lustaságot, a nemtörődömséget, a felelőtlenséget. Csak akkor nem restek, amikor kérni vagy követelni kell. Csak akkor igyekvők, amikor vélt jogaikat óhajtják védeni. És sajnos, megtörténik, hogy az ilyen emberek ideig-óráig a szorgosokkal egyenértékű elbírálásban részesülnek, vagy esetleg még előnyösebb helyzetbe kerülnek. Mi sem természetesebb: ha a valóban igyekvő emberek ilyen eseteket látnak, elkedvetlenednek, különösen, ha a kötelességmulasztást huzamosabb ideig nem követi felelősségre vonás. A fejlődő "gal Igái a kaposvári járás leggyorsabban fejlődő községei közé tartozik. Gimnáziumában két éve kezdődött meg a tanítás: a menzát az idén készítették el; hamarosan befejezik a művelődési ház felújítását. A következő években törpe vízmű építéséhez látnak hozzá. A község vezetőinek gondja azonban itt nem ér véget. Szűk a régi általános iskola, ahol az igali gyerekeken kívül még ráksiaknak, kazso- kiaknak és büssüieknek is helyet kell szorítani. Korszerűtlen az iskola fölszerelése, nincs szertáruk és tornatermük A község lakossága támogatja a vezetőket a szép tervek megvalósításában. Az idén pedagóguslakást, járdát építettek közösen. Azért mondom, hogy közösen, mert amikor meg kellett fogni a munkát például az ikerház építésénél, szinte mindenki ott volt, és csaknem harmincezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Régi vágyuk teljesül az igaliaknak, ha elkészül a modem művelődési ház, a színA fürdő szép forgalmat bonyolít le naponta. Kedvelt strandját szombatonként vasárnaponként ezrek keresik föl. ház- és moziterem felújítása. A sok vállalkozó miatt az átalakítás két éve húzódik, de az őszre átadják rendeltetésének. — A község problémáival a tanácsüléseken találkozunk legtöbbet — mondja Bárdos János tanácstitkár. — Ott vitatjuk meg a fölvetődő gondolatokat, terveket. Tanácsüléseink igen népesek, sokszor hetvenen-nyolcvanan is összejövünk. Előfordul, hogy este PÓTOLHATATLAN KIESÉS? A tervezettnél kevesebb vágómarha értékesítésére számítanak a csurgói járásban tizenegy óráig is eltart a ta. nácskozás. Az emberek szemmel tartják munkánkat, bírálnak, de ők adják a legtöbb ötletet is a község gazdagításához, csinosításához. Jövőre elkészül a megépítésre váró utolsó járdaszakasz. Most a törpe vízműre) takarékoskodunk a községfejlesztési alapon. Az évenként tervezett társadalmi munka nagy részét ide irányítanánk, a többit pedig a falu szépítésére használnánk fel. Sokat áldozunk a fürdő és környékének csinosítására is. Ú J R — Fodor Gyula rendőr főtörzsőrmester — mutatkozik be, aztán egy kissé szomorkásán hozzáteszi: — Nyugdíjas rendőr főtörzsőrmester. A társaságban ő az egyetlen civil, mellette és körülötte egyenruhás rendőrök ülnek; munkatársai, beosztottai húszévi munka után most búcsúztatják. Fodor Gyula az első rendőr a fonyódi járásban, aki húszévi belügyi szolgálat után nyugdíjba megy. 1945-ben fogott először fegyvert, húsz évvel ezelőtt jegyezte el magát a bűnüldöző munkával. — Bizony, ennyi idő után a begyakorlott és megszokott ténykedésről nem könnyű lemondani. Mégis, úgy érzem, szükségem van a pihenésre. Horgászni fogok nagyon sokat — legalábbis az első időszakban .. . Végleg lemondani a rendőri életről egyébként sem lehet. Ha szükség lesz rám, segíteni fogok . .. Emlékeiről, élményeiről kérdezem, hogy volt-e olyan nagy .ügy a húsz év alatt, amire sokáig visszaemlékezik. — Voltak ilyen ügyek, de engedje meg, hogy ne emeljek ki egyet se. Én mindennel A egyformán foglalkoztam, akár tyúklopást jelentettek be, akár betörést. — Ez a titka a kiváló rendőri munkának? —I Föltétlenül. Gondolja meg: a legkisebb érték elvesztése is fáj valakinek, az a tyúk is lehet kincs egy-egy szegényebb embernek. Ezért kell mindent egyforma szorgalommal és pontossággal kivizsgálnunk. — És mi a titka a lakosság meg a rendőrség jó kapcsolatának? — Abból fakad, amit elmondtam. Egyformán kell beszélni mindenkivel, és ha ezt teszi a rendőr, akkor rajong érte a lakosság, segíti munkájában. A nyugdíjas főtörzsőrmester jól tudja ezt, hiszen tíz-tíz évet szolgált Balatonbogláron és Fonyódon; volt járőr, őrsparancsnok, körzeti megbízott, legutóbb pedig őrsügyeletes, egyszóval minden funkcióban megfordult, ami csak a tiszthelyettesi munkakörbe tartozik. Húsz évvel ezelőtt, 1945-ben $zinte primitív körülmények között kezdték meg a munkát, A marhahús itthon és külföldön keresett élelemzési cikk. Népgazdasági és termelői érdek is, hogy elegendő kerüljön beiőle a fogyasztókhoz. Mint mindenből, a vágómarhából is csak akkor lehet eleget felvásárolni, ha kielégítő a kínálat, vagyis ha sok és jó minőségű állatot értékesítenek a termelők. Sok helyütt a legfőbb bevételt a vágómarha adja. A termelési tervekben fontos helyet foglal el az állathizlalás, s ha az előirányzatok nem valósulnak meg, tetemes kiesésről — a munkaegység értékének csökkenéséről — keli számot adnia év végén a termelőszövetkezet vezetőségének. A csurgói járásban azt néztük meg, hogyan alakult a vágómarha-értékesítés az év első felében, s mi várható a második félévben. Fedezethiány Az Állatforgalmi Vállalattól kapott tájékoztatás szerint 275 saját ruhájukban, hiányos fölszereléssel védték a közrendet és a közbiztonságot. Aztán jött a szabotázsok időszaka, s akkor is helyt kellett állni. — Nem volt könnyű, hiszen szakmai tapasztalatunk is igen kevés volt. Rendkívüli szorgalom és akarás kellett ahhoz, hogy leleplezzük a bűnözőket. Elmondja, hogy egy rendőrnek igen sokoldalúnak kell lenni; ha szükséges, intézkedjék nagyon erélyesen, de ez az erély soha ne fajuljon durvasággá. Mindig azt kell nézni, mit csinált, mit követett el az illető, s szinte minden egyes emberrel másképp kell beszélni. A jó rendőr politikailag is képezze magát, mert a szakmai tudás nem minden. — Erre buzdítottam én itt, a fonyódi őrsön is az embereket. Sokan nevelkedtek a kezem alatt. Külön feladatom is volt a fiatalok segítése, irányítása. Hogy hányán voltak? Nehéz megszámolni, hiszen húsz év, az húsz év... S ha az embernek csak egyetlen jó tanácsát meghallgatják és megszívlelik, az is eredmény ... (Fodor Gyula rendőr főtörzsőrmester nyugdíjba ment. Ha a Fhlaton-parton látnak az emberek egy ősz hajú, barát ságos férfit, egyáltalán nem tudhatják, hogy húszévi munka után a megérdemelt pihe nést élvezi. S azt sem tudják, hogy csak az egyik szemével figyeli az úszót,. a másikkal a környezetére ügyel. Mert Fodor Gyula — jóllehet civilbe öltözött — szívében rendőr maradt.) Az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat ác« szakmunkásokat siófoki munkahelyre fölvesz. Jelentkezés: Siófok, Fő u. 222. vagy Kaposvár, Május 1. u. 57. sz. alatt. Nem kell a társadalomtudományokban való nagy jártasság, hogy feltehessük a kérdést, s nyomban válaszoljunk is rá: kinek az érdeke a kötelességtudat állandó ébrentartása, fejlesztése? Mindannyiunké! A mi társadalmunkban nincsenek születési jógákból vagy vagyoni helyzetből eredően egymás fölé, illetve alá rendelt emberek, társadalmi rétegek. Legsarkalatosabb társadalmi igazságunk, hogy mindenki tehetsége, rátermettsége, munkája szerint éljen, érvényesüljön. E nézettel valamennyien egyetértünk, ám hogy elvünk, ne csak »ige« legyen, hanem társadalmi valósággá változzék, azért mindenkinek mindennap a maga posztján valamit tennie kell. O rszágunkban a kötelességüket mindennap elvégző emberek anyagi, erkölcsi, emberi biztonságban dolgoznak és élnek. Így jó ez, de az már egyáltalán nem jó, ha a kötelességüket nem teljesítő emberek számára is lét- biztonság van. Mindennapos dolgunk, hogy megmagyarázzuk: a kötelességtudat és a létbiztonság összetartozó fogalmak; a kettő elképzelhetetlen egymás nélkül. CIVILBEN vágómarha hiányzik a csurgói járásban ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek teljesíti essék az értékesítési ütemtervet. Az első félévi adatok alapján ennyi vágómarhára nincs szerződéses fedezet. Ez a hiány pénzben számítva körülbelül két és fél millió forint, ennyivel rövidülnek meg a járás marhaihizlaló gazdaságai, ha nem gondoskodnak idejében a kiesés pótlásáról. A járási tanács vezetői már háromnégyszáz darabot említenek várható lemaradásként. A vállalat csurgói kirendeltségén viszont azt hallottuk, hogy teljesítik a vágómarha-értékesítés tervét, csak a sertéssel lesz probléma. (Ez máris jelentkezett: a minap megírtuk, hogy a sertésértékesítés- ben a csurgói járás zárta leggyengébben az év első hat hónapját.) A tapasztalatok mindenesetre azt mutatják, hogy nemcsak a sertések körül nincs minden rendjén; baj van a vágómarha-értékesítéssel is, főként az időarányos terv tel- iesítéséveL Ennek érzékeltetésére álljon itt néhány példa. A berzencei Jobb Élet Tsz 180 vágómarha értékesítését irányozta elő, az első félévben azonban mindössze negyvenhetet adott el. A zákányi Csokonyad Termelőszövetkezet az egész évre tervezett harminc marhából csupán egyet adott át június végéig. Itt és még néhány más tsz-ben hiányzik a további teljesítés alapjául szolgáló fedezet egy része is. Porrogszentkirályon és a gyékényesi Március 15. Tsz-ben viszont kielégítő az átadás, és a szerződéskötések fedezik az évi előirányzatot. Selejtezés A berzencei Jobb Életben, noha éves tervükből viszonylag keveset teljesítettek az elmúlt hat hónapban, van fedezet a további értékesítésre; a hatvan kiselejtezett üszővel együtt csaknem 120 olyan marhájuk van, amit még az idén eladhatnak. Ha még a további huszonöt, selejtezésre váró tehenet is vágómarhaként adhatják el, akkor is a múlt évi 144-ről 180-ra emelkedik a tenyészállomány a tsz-ben az idén. Okszerű selejtezéssel végül is a tervezettnél több vágómarhát értékesíthetnek, egyúttal a jó minőségű tenvészegyedek száma is emelkedik. A selejtezés iránti érdeklődés más a termelőszövetkezetekben és más a háztáji gazdaságokban. A járásokra bontott keretszámok nem mindig igazodnak a helyi igényekhez, az adottságok megszabta kívánságokhoz, s merev alkalmazásuk problémát okozhat. A csurgói járás 470 tehén és 480 üsző selejtezésre kapott lehetőséget az idén, ebből ötszázat a közös állományból selejtezhetnek ki. Ezzel szemben mit mutatnak a helyi igények? Azt, hogy többet kellene kiselejtezni, mint amennyit a keret megenged. Az igények mérlegelésekor szem előtt kell tartani, hogy mindez ne károsítsa a tenyészállományt: a i termelőszövetkezetekben emelkedjen, a háztáji gazdaságokban se csökkenjen év végére a tehenek száma. A tenyésztésre alkalmas állatokat semmiképpen sem szabad kiselejtezni és hizlalásba fogni. Előzetes számvetés Akaxinak olyan gazdaságok, ahol — mert nincs alapanyaguk vagy takarmányuk — már semmi remény sincs arra, hogy az eladni tervezett vágómarhákat az idén értékesítsék. Ezért a kiesés pótlására ki kell aknázni minden lehetőséget, amíg nem késő. Zákányban például már jó előre elhatározták, hogy hízott sertéseket adnak el terven felül, és vágóbaromfiból is többletbevételre számítanak. Iharosban az eddigi hétezer helyett kilencezer pecsenyecsirkét hizlalnak meg ezután a szokásos turnusokban, s ezzel ellensúlyozzák az állat- tenyésztés egyéb ágazatában várható kiesést. Nem mindegy az sem, hogy azokat a vágómarhákat, amelyeket az idén akarnak értékesíteni, mikor, az év melyik negyedében adják át a vállalatnak. Találkoztunk néhány olyan esettel is a járásban, hogy az állatot már tavaly kellett volna értékesíteni, de a szerződést többször is meghosszabbították, és csak az idei őszön kerül sor az eladásra. A hosszú tartási idő növeli a költségeket, később jut pénzhez a gazdaság, ráadásul előfordulhat, hogy az év utolsó negyedére szerződött állatokat csak a következő évben veszi át a vállalat az árutorlódás miatt. A termelőszövetkezetek üzemtervében, de külön-kűlön a gazdák egyéni költségvetésében is nagy a vágómarhaértékesítésből származó bevétel. Csak úgy tehetnek szert sok pénzre a közös és a háztáji gazdaságok, ha törődnek a hizlalással, az alapanyaggal, és mindent megtesznek a kiesés elkerüléséért. A legdédelgetettebb tervek a termálfürdőhöz fűződnek, ez évekkel ezelőtt még csak néhány lelkes ember képzeletében létezett. Az orvosi szakvélemények, a működéshez szükséges okmányok megszerzése sok-sok utánjárást követeltek. Amikor sikerült valami rész. eredményt elérniük, szinte szárnyakat kaptak az igaliak. Jól látták, hogy a termálvíz milyen nagy érték. Hirdették, dicsérték, amerre csak jártak. — Igáiban fürdő lesz — mondogatták, és tervük megvalósulásáért nagyon sokat vállaltak magukra. így épült meg a portalanított bekötő út a község és a fürdő között, így kerítették körül és fásították be a fürdő területét. A déli órákban ma már meleg ételeket kínálhatnak a strandotoknak, és szombat-vasárnaponként ezrek keresik föl a fürdőt. Egyre inkább számolniuk keli a növekvő idegenforgalommal. Jelenleg ugyan még megfelel a fizetővendég-szolgálat, igy még el tudják helyezni azokat a látogatókat, akik több napot szeretnének eltölteni Igáiban, később azon. ban új lehetőség megteremtésére lesz szükség. A fejlesztést sürgeti a község kedvező fekvése, a jó összetételű víz és az, hogy a fürdő Kaposvárról is könnyen megközelíthető. Most a téliesítés foglalkoztatja az igaliakat. A pár hónapos nyári szezont érdemes lenne meghosszabbítani, hiszen atér- málvizet ősszel is, télen is sokan fölkeresnék. Így kapcsolódnak a község fejlesztésének tervei a fürdő fejlesztésével, hiszen egyik sem maradhat el a másik miatt. A régi járási székhely lakói egytől egyig lelkes támogatói a vezetőknek, nkik mindent megtesznek Igáiért, és a község lakosságával egyetértve azon fáradoznak, hogy egy lépéssel se maradjanak le a jelenlegi járási székhelyek mögött Nagy József A Mágocs és Vidéke Kör- zeti Fmsz a kaposszekcsői több személyes vegyesboltba boltvezetőt családtaggal fölvesz A bolt havi forgalma 150/m iorint. Lakás biztosítva. Fizetés : kollektív bérezés, alapbér plusz jutalék. Jelentkezni lehet az fmsz központi irodájában Mágocson. Polesz György Hernesz Ferenc (3159)
