Somogyi Néplap, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-17 / 141. szám
Csütörtök, 1965. június IT 3 SOMOGYI NÉPfiAF Bjszeim 0 sínen között Gyáva éjfél után öt perccel kopogott az iroda ajtaján. — Jó reggelt kívánok! Tisztelettel jelentem, befejeztem. A zömök, piros arcú előfűtő kacsintott egyet, jelezve, hogy a vékony termetű legénnyel érdemes szót váltani. A főintéző a papírjait bújta, a tömör beszédű vezénylő pedig leped ő- nyi lapokon számolt és strigulázott. Egy ideig szótlanul fújták a füstöt. — Hogy ment a csótánvtip- ró? — kérdezte az előfűtő. — Nem volt semmi — mondta a legény. — Rendben vágtáztunk végig... — Akkor jó... — Eddig még az volt. A többit majd meglátjuk ... — Pontosan egyhónapos a fiú — fordult felém az előfűtő. — Az ország legfiatalabb mozdonyvezetője. Az olajos arcú fiú zavarában szemére húzta a sapkát, és a tövig égett csikkről új cigarettára gyújtott. — Miért írta ezt föl? — kérdezte a' füstpamácsok mögül. — Kit érdekel ez? Gyáva igazi neve Szende István. Tizenhárom éves volt, amikor vasutas nagybátyja behozta a fűtőházihoz. Volt lakatostanuló, később fűtő lett. Egy hónapja vizsgázott Pesten, akkor került mozdonyra. A 376521-es számú masina vezetője. Amíg fűtő volt, 2400-at keresett, most 1800 a fix. Ezen az éjszakán a «részeges«-! hozta Fonyódról. Így nevezik ezt az esti vonatot. Szende István csaknem tizennégy órát töltött szolgálatban. Ebből két órát készenlétben pihent. Albérletben lakik. Fizetéséből 1200 forintot ad haza édesanyjának. Mielőtt bejött, megfordította a mozdonyt, s vizet, szenet és begyűjtést vételezett. Reggel hétig akar aludni. A becenév történetét az előfűtő meséli el. — Amikor mi ennyi idősek voltunk, mint ez a fiú, minden állomáson várt bennünket — valaki. Ügy ám! Mindenütt! öt nem. Valahogy más fából faragták. Ezért nevezzük gyávának, de nem haragszik érte. A más fából faragott fiú pirulva elköszön. A főintéző még mindig ír. öt-hat naplót vezet asztalilámpáasztal mellett, és striguláz Meghallgatja a kérdéseket, és összeállítja a következő napok szolgálati beosztásait. Az'egyik naplóban olvastam a nevét: Kulcsár Kárőlynak hívják. összecsavarja töltőtollát, és A főintéző sóhajt egy nagyot. — Ez idáig megvan ... Rágyújt, és beszélgetést kezdeményez. Szóba jön Vietnam, Dominika, az időjárás és a hal- pusztulás. Csaknem fél évszázada vasutas. Ősz fejjel végezte el -a gépipari technikumot. A háború alatt Jett második csoportos. Az orvosi vizsgán nem tudta elolvasni a vizsgatábla két utolsó betűjét. Arra a legbüszkébb, hogy lányából tanárnő lett. Amint végigszívta cigarettáját, hív, tartsak vele. Kint hűvös van és nagy csönd. Pedig itt ritkán van csönd. A gázos levegőjű színben és környékén huszonegy gőzös és négy Diesel pihen. A hajlott hátú főintéző megy elöl. Mindenütt megáll, mindent megmutat — Szeret itt? — kérdem. Az irodában ugyanis azt mondta, ha újra kezdhetné, máshova menne, ahol többet adnak a borítékba. De már meg is bántam a kérdést. Aki nem szereti a hivatását az nem tud így magyarázni. Mielőtt visszamegy az irodába, megfogja a karom, és ennyit mond: — Nekem a vasút az életem. Tudja, hogy mit jelent ez? ... Választ ngm vár. Elmegy. Óvatosan lépked föl a lépcsőkön. Egy óra tájt Czippán, a beugrott értesítő karikázik el mellettem. — Irány az éjszaka — kiáltja nevetve. — Ez az ötödik edzés. Meglátja, reggelre már tűrhetően biciklizek. Ha nem jönnék vissza, jelentse helyettem, hogy lekaptak gyorshajtás miatt. ketten hányadszor, cigarettára gyújtunk. — Ez se jó — legyint Horváth Gyula —, de valami csak kell. Sokára szólal meg újra, már azt hittem, hogy ' elszuh- dílott. — Most figyeljen: kezd pir- kadni. Hamarosan világos lesz. Ez olyan szép. Minden szolgálatban végignézem.. . Hallgatunk, nézzük az eget. — Olyan, mintha valaki egyetlen ecsetvonással átfestené... Megnyitja a tűzszelcrény ajtaját, piszkál a hosszú vasrúddal, s amint végez, visszakönyököl. — Elszaladt ez az éjszaka is... Rekedt a hangja, a szeme alá sötét ránckarikákat faragott a fáradtság. — Pedig ez is olyan volt ám. mint a többi. Mind ilyen ... Németh Sándor Kasa ímestereh SZÁMON TARTJÁK ŐKET nemcsak Somogyszilban — amiről éppen a minap tudósítottunk —, hanem másutt is, szinte valamennyi faluban. Képességüknek, munkájuknak külön rangja volt a múltban is. A cséplőcsapatban az etetők mellett a kazalrakókra irányult a fő figyelem. Közülük is kiválasztódott egy gyakorlottabb ember, akit — vegyes kifejezéssel — »kazalmáj szter«-nak neveztek. A magyar szóhasználatnál maradva: a kazalmester vállalta és viselte társai munkájáért is a felelősséget, a kazlazás részvevőiéként ő irányította ezt a tevékenységet. A csépeltető gazda, amikor a gép a szérűre húzatott. vele beszélte meg, milyen méretű kazlat akar. A kívánságot figyelembe 'vette, ránézett az asztagra, és különösebb számítás nélkül, gyakorlati tapasztalataira támaszkodva máris tudta, mekkorát kezdjen, s az milyen magas lesz. A KAZAL.RAKÓ esetenként művelte mesterségét a csépléA szenesdarunál Helikopter magassági világrekord Maszka: A szovjet repülőgépipar nagyszerű alkotásával, a MI—10 helikopterrel több világrekordot értek el. A legújabb csúcs: 25105 kilogramm fölemelése 2800 méter magasságba. Képünkön az MI—10 helikopter. si időszak előtt vagy után is. A pajtába be nem férő széna kazlazásával foglalatoskodott ilyenkor vagy a maga portáján, vagy másnál. Rendszerint apáról fiúra szállt ez a tevékenység. Somoíiysárdon például Gelencsér Aladár, aki most a Béke Tsz kazalozócsapatá- nak vezetője és a kazlak felelőse, annak idején — évtizedekkel ezelőtt — apjától tanulta meg a szakma fogásait. Az ő példája egyébként már mutatja azt is, hogy a szövetkezetben is szükség van ennek a mesterségnek folytatására. Sőt, nem is egyszerű folytatása ez a réginek. Megnövekedtek a méretek, velük a feladatok is. Nagyobb meny- nyiségű szénát kell kazalba rakni úgy, hogy — ide illő kifejezés szerint — »legyen annak teteje«. Ezt a munkát, ennyi takarmánynak a sorsát nem bízhatják bárkire. Szólá- don Mohai András tanácselnök mondta: »Hiába állítanánk oda olyan embert, aki nem ért hozzá; nem elég az a tapasztalat, melyet valaki a réten petrencézésben vagy udvarában néhány kocsi széna összerakásában szerzett.« Megkeresték és meg is találták hát a kazlazás szakértőit ők is, mások is. A már említett somogysárdí Béke Tsz-ben Gáspár János, Tóth M. István, Tóth M. János, Gelencsér András és Peróczi Ferenc dolgozik együtt a csapatban. Többen is értik a nagykazlak rakásának fortélyait a szóládi- ak közül: Becze Ferenc, Farkas László, Kovács Kálmán, Miklós Gáspár, Tóth Ferenc és Szultos János nevét sorolta a tanácselnök. Megosztják a munkát egymással. Aki legjobban érti, az tűri a szarvat, mások meg az állásból szedik el és kézre adják a szénát. Természetesnek tartják Csökölyben, hogy. Kiss Tóth Lajos, Bojtor József, Simon János és Szántó Zoltán villát fog szénahordás idején. űk rakják betakarodáskor a gabo- naasztagokat is. A csombárdi Szabó János a széna és a szalma összerakására egyaránt A vezénylő _______ járnak égője k örül éjszakai lepke röpaós, Mosolygós arcú, de korpoly ember a vezénylő. Tömören, röviden beszél. Szívesen magyaráz és mindig a lényeget. A vasút, a sínek, az éjszakázás és a mozdony szeretetét az apjától örökölte. Apja fűtő volt, aztán átadta a stafétabotot neki. A fia mozdonyvezető, később motorvézető lett. Két éve ide osztották be, azóta minden harmadik éjszakán itt ül a piszokbarna, kopott íróAz ÉM Budapesti Beton- árugyár, Bupest, XXI. (Csepel), Rákóczi F. u. 289. sz. azonnali belépéssel rakodáshoz és kőőrléshez alkalmas férfi segédmunkásokat, valamint betonelem és mozaiklap gyártásához férfi és női segéílmunkásokat keres. Fölvételhez munkakönyv, MIL-lap, SZTK-kis- könyv és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi cso- • portjánál. (2486) Érteeítjiik ügyfeleinket, bogv II. vasraktérunk 1965. július 1-től 19-igr leltárom Ez kM a*att az árukiadás szünetel Somogy-Zala megye; Vas■ és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. (95431) Kaposvár. hajladoznak. Az öregebbik egy ronggyal megtörli a kezét. — Sütő vagyok, Sütő János. A fiatal a keze szárát nyújtja. — Feri. — Éppen megebédeltünk — mondja az öreg. — Szalonnát meg zöldhagymát pakolt az asszony. — Én meg négy szelet zsíros kenyeret és hat fej zöldhagymát ettem — mondja kérdezés nélkül is a fiatal. Ingben dolgoznak. Arcuk verejtékben fürdik. Hatvan hatszor emelik a lapátot, mire megtelik egy csille. De hát sakkal több kell annál. Most a negyvenediknél tartanak. . A szán előtt találkozom az első új emberrel. Csavari Gyula mozdonyvezető mindig előbb jön egy órával. Ezt senki sem fizeti, de azért így csinálja, mert azt szereti, ha minden rendben van. Mielőtt elindult hazulról, megcsókolta a kisgyerekét. Már az ajtóban állt, amikor meghallotta, hogy fölébredt a felesége. Mindig fölébred ilyenkor, és mindig kikíséri. A szín közepén valaki egy divatos slágert fütyörész. Szerszámok zörögnek a vasfalakon. — Megvan ez is. Hogy az a mennyben könyöklő... És fújja tovább. Az előfűtő is előkerül valahonnan. Azt mondja, ilyenkor vigyázni kell, könnyű összeszedni a derékfájást. Felhív a mozdonyra, és megpiszkálja a tüzet. A fény vörösre festi az arcát. órán át rezgetjük ______________a többi mozdonyt. A begyújtó szalad mindig a váltókhoz. Ha készen van, akkor kiált. Azt hiszem, fázhat a színen kívül, mert visszafelé is mindig siet. Amikor végzünk, kikönyökölünk a félj árat! ajtóra, és lei toldja, A Z ÖTEZREDIK Kétszeres öröm érte Berta Lajosnét, a göllei Béke Tsz tagját, amikor a járási nőtanács elnöke közölte vele, hogy tíznapos jutalomüdülésre küldik Debrecenbe, a termelőszövetkezeti gazdák üdüléjébe. Az első az volt, hogy őt választották, a második pedig az, hogy találkozhat fiával meg leendő menyével, ugyanis mind a ketten az ottani Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen tanulnak. A legnagyobb meglepetés azonban akkor érte, amikor megérkezett: felköszöntötték, elhalmozták ajándékokkal, mivel ő volt a másfél évvel ezelőtt megnyílt üdülő ötezredik vendége. Az üdülő igazgatójától dohányzókészletet, az Állami Biztosító Hajdú-Bíhar megyei igazgatójától herendi porcelánkészletet kapott, a konyha személyzete tortával kedveskedett neki a vacsoránál. Nagyon egyszerű, közvetlen asszony Berta Lajosné, a községi nőtanács elnökhelyettese, mondhatnám úgy is, ideális riportalany. A raktárban találtam meg, néhány napja itt dolgozik. Tavaly eltörte a lábát, az orvos tanácsára könnyebb munkára helyezték. — Azért ha lehet, kimegyek a mezőre, nagyon jól érzem magam az asszonyok között — mondja, amikor hazaérünk hozzájuk a raktárból. — Először üdült? — Igen ... Csuda nagy élmény volt. Nagyon szép az üdülő, kényelmes, a koszt pedig kifogástalan. Olyan udvarias mindenki, hogy otthon érzi magát az ember. S ilyen még nem volt, most csak nők üdültek. A termelőszövetkezeti nőmozgalom száz részvevőjét látta vendégül az Állami Biztosító. — Mit szólt a nagy ünnepléshez? — Képzelheti, mennyire meglepődtem... Amikor átadom a beutalómat és a személyazonossági igazolványomat, azt mondják nekem: »Épp magára vártunk, rögtön kezdődik ag: ünnepség.« Bementünk a klubba, leültünk. Láttuk, hogy az asztalon virág áll, gyönyörű váza, mellétig dohányzókészlet. Odasúgtam a mellettem ülőknek —• a vonaton barátkoztam össze velük —, hogy jó lenne, ha nekünk adnák ezeket a szép holmikat. Hát amikor a nevemet mondták, s kihívtak az asztalhoz, azt sem tudtam, sírjak-e vagy nevessek. Kezembe nyomják a csokrot, tele van nefelejccsel. Kérdik, tudom-e, miért. Mondom, hogyne tudnám. Azért, hogy sohase felejtsem el ezt a napot ... Bertáné megmutatja az ajándékokat. Minden ott van a szobában, a kerek asztalon. Középen a hófehér herendi váza a Kossuth Lajos Tudományegyetem képével, mellété a debreceni motívumokkal díszített dohányzókészlet. — Mit szólt a férje, hogy ötezredik volt az üdülőben? — Megkérdezte, hogyan csináltam. Mondtam neki, hogy jókor ért be a vonatom — nevet Bertáné. Ezzel az üdüléssel helyrebillent a családi egyensúly. Berta Lajos brigádvezető ugyanis Lengyelországban járt tavaly, a harmadéves Bálint pedig Németországba utazik a nyáron. Most a mama is kikapcsolódott egy kicsit. A negyvenhárom éves asz szonyt minden érdekelte őszinte kíváncsiságáért többször megkapta a magáét. Kéz-, dődött a vonaton. Már az Alföldön robogott a szerelvény, ő hol az egyik, hol a másik oldalon nézett ki az ablakon. Társnői megkérdezték, ide; ges-e, hogy ennyit ugrál. Közölte velük, azon csodálkozik, hogy itt a férfiak egyelnek. — Miért, maguknál kik végzik ezt,a munkát? — Hát a nők — válaszolta a világ legtermészetesebb hangján. Amikor elmentek a Déry Múzeumba, ő álldogált legtovább a festmények, a tárlók előtt. Még a kultúros is azt mondta neki: »Berta néni, maga nagyon kíváncsi.« Az üdülés végén megkérdezték az asszonyoktól, meg voltak-e elégedve, nem hiányzott-e valami. Akinek javaslata van, mondja el, hogy a következő turnusban már megvalósíthassák. Bertáné is jelentkezett, s az asszonyok helyeslése közben szóvá tette, miért nem mentek el a Hortobágyra. — Mit szerettél volna látni, te? — kérdezték a többiek. — Hát a betyárcsárdát... Egy budapesti újságíró meg. kérdezte tőlük, mit szeretnének. Bertáné azt mondta neki, hogy minél több ilyen üdülőt. Tizenegy évvel ezelőtt balatoni kirándulásra mentek a göllei tsz-tagok. Minden üdülőn elolvasta a táblát, s kifakadt: — Mikor lesz már tsz-üdü- lő is.,.. Akármerre megyünk, ilyenre nem akadok. Búcsúzáskor megkérdeztem Bertánétól, ' hogy mit mór dott az asszonyoknak idehaza. — Azt. hogy szeretném, ha mindnyájan eltölthetnének nagyerdei üdülő- •'lőször i dogén- rtélytö’ pe- •'én j iha. -yre. Lajos Géza tíz napot ben . .. kedt " vállalkozik. Állandó segítő^ társa is van: Erdélyi Ferenc. MÉG A RÉTKASZAlAS KEZDETÉN érdeklődtem a szénabetakarítás egész folyamatának megszervezéséről Ba- iatonkilitiben. Dudás Károlyi a szövetkezet elnöke sorra- tendre elmondta, kit hova osztottak be. A kazalrakáshoz érve megjegyezte: Matyié kó Ferenc, Takács Gyula, Varga Géza, Márvány Gyula ennek legjobb szakértői. Elképzelhetetlen, hogy valamelyikük ott ne legyen bármilyen kicsiny kazal rakásánál is. Megfelelően díjazzák őket. Munkaegységet kapnak, és a széna mázsája után egy forint prémiumot. Megrakják a kazlat, szalmával befedik, és három hét múltán megülepedett már annyira a széna, hogy megítélhetik: ' megérdemlik-e a rakok a célprémiumot. Tavaly a csombárdi kazalt mestert 300 forinttal jutalmazták. Másutt is, a szövetkezetek többségében adnak pénzt ezért a munkáért. A barcsi Vörös Csillagban például közgyűlési témát csináltak zárszámadáskor e jutalom kifizetéséből. Értékes munka ellenében adott forintok, százasok ezek. Régente a gazdaember külön áldomással viszonozta szalmakazlának rendes összerakását. Tudta, miért adja esténként, a munka befejeztével azt a néhány üveg bort. A kazalra ránézve megállapíthatta: fúhat a förgeteg, nem kezdheti ki a tetejét; jöhet á hetes eső, nem ázik be az aljáig. A széna meg a szalma. tárolásának még nagyobb biztonságára van szükség a szövetkezetekben. Ezekben a kazlakban nagyobb az érték. Összerakásukkal fontos hát jobban törődni. Az idén kivált a széna kazlazása érdemel megkülönböztetett figyelmet; a jól dolgozó kazalmester és társai pedig a külön jutalomra is rászolgálnák. KAZALRAKÓK, KAZALMESTEREK. Az élet törvénye szerint nemzedékről nemú zedékre száll gyakorlati tudásuk. Mesterei ők oklevél és pecsétes bizonyítvány nélkül is a kazalrakásnak. Némelyikük fölött eljárt már az időj s a szédülés keringeti, ha a magas kazalról a földre néz. De így . is, hatvanöt—hetven évesen is immár reszkető kézzel is fogja a villa nyelét. Ha meg nehezére esik már ez^ akkor ott időzik a kazal tövében: javasol, tanácsol, ta- nítgatja a fiatalabbakat. Egy élet értékes tapasztalatait adja át az utána jövőknek. Mert ő elfáradhatott ugyan, de az nem történhet meg, hogy a kazalba rakott jó takarmány beázzon, se az idén, se jövőre. Kutas József 200 000 forint értékű hársfavirágot akarnak felvásárolni megyénkben (Tudósítónktól.) Megyénkben az fmsz-e(k irányításával huszonkét gyógynövényfelvásárló dolgozik. Ök szervezték meg azt a 800—900 fős hálózatot, amely Somogybán a vadon termő gyógynövények gyűjtésével foglalkozik. Június elejéig 200 000 forint értékű gyógynövényt adtak át a felvásárlóhelyeken. Ezekben a napokban a bodza- virág a sláger. A felvásárlók 20 000 kiló nyers virágot vettek meg és szállítottak el a nagykanizsai ■ szárítóüzemnek. Ennél azonban többet gyűjtöttek, mert sokan saját maguk szárították meg a bodzavirágot. Száraz állapotban még háromezer kilogramm átadása várható. A hársfa virágzását két héten belül várják a gyógynövényfelvásárlók. Az előzetes jelentések szerint gazdag virágzása lesz a hámnak. Csak ebből az egyetlen virágból 200 000 forint értékűt kell Somogy te n <r fi " «->í. Különösen nagy f s ámítanak a nagyatádi, f . oarcsi járásban.
